Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-09-30 / 39. szám
«* OLYMPIA * OLYMPIA * OLYMPIA * OLYMPIA afrikai országok testnevelési és sportmozgalma lassan, de egyenletesen halad a fejlődés útján. Aki figyeiemmel követi a nagyszabású versenyeket, annak ezt nem kell külön hangsúlyozni. Nemrég a kenyai testnevelési mozgalommal foglalkoztunk, most — a beriini Sportecho tudósítójának írásából merítve — Etiópia sportjánál időzzünk ei egy kis ideig, s tesszük mindezt a moszkvai olimpia szemszögéből nézve. Addis Abebában a nemzeti stadion közelében épült és különböző állami hivatalokat befogadó épületben székel egy idő óta a „Felsőbb Sportpedagó giai Intézet“. A tervek szerint most ősszel veszik fel az első jelentkezőket, akik főiskolai testnevelőkként tevékenykednek majd. Ennek az intézetnek Etiópiában rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak, hisz itt fogják nevelni nemzedékről nemzedékre a testnevelő tanárokat. Az ő feladatuk lesz a 25 milliós nemzet testnevelését fejleszteni, mert a jelenlegi kormány tagjainak véleménye szerint a testkultúra jeientősen hozzájárulhat a lakosság egészségének megszilárdításához. Ezzel persze az etiópiai kormány újat nem fedezett fel, hiszen hasonló intézkedéseket már más afrikai országokban is foganatosították. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy 1974-ig Etiópiában a tőkés-feudális rendszer vajmi keveset tett az alattvalók egészségének érdekében. Akadt ugyan egy-két kivétel, mint példám Abebe Bikila és Manto Wolide, akik a császári gárda tagjaiként olyan lehetőségekhez jutottak, hogy képességeikhez mérten gond nélkül készülhettek a nagyszabású versenyekre. Ennek köszönhették, hogy három olimpián — 1960, 1964 és 1968 — etiópiai versenyző nyerte a maratoni futást. Az 1949-ben alapított nemzeti sportszövetség azon ban támogatás hiányában tétlenségre volt kárhoztatva. Amikor azután mintegy öt esztendővel ezelőtt sikerült megdönteni a Hailé Szelasszié-rendszert, hagyatékul csak éhség, tudatlanság és betegség maradt. A szocialista országok segítségével és szakembereinek közreműködésével azután hozzáláttak a testnevelés és sport új alapokra helyezéséhez. Az irányító szerepet a minisztertanács mellett létrehozott ,, Ifjúsági és sportbizottság“ kapta és az elnöki tisztséget Idnekacsev Tessema töltötte be, aki az Afrikai Labdarúgó Szövetség elnökeként nagy tekintélynek örvendett. A népművelési minisztériumban tízesztendős tervet dolgoztak ki. Az élsport egyelőre nem részesülhet olyan támogatásban, mint ahogy azt a felelősek szeretnék. Természetesen jól tudják, hogy a fejlődés sem lehet a kívánt, az eredményekről nem is beszélve. A felelősek dicséretére váljék, nagyon józan mértéktartással ítélik meg helyzetüket. Ügy határoztak, hogy azokban a sportágakban, amelyekben nemzetközi sikereket felvonultató versenyzőkkel rendeikez nek, ne következzék be visszaesés. Etiópiában tíz sportág iránt nyilvánul meg érdeklődés. Egyelőre kiemelték az atlétikát, labdarúgást és ökölvívást, s ezek azonnal támogatásban részesülnek. A legjobbak, akik a jövő évi moszkvai olimpiára készülnek, külön terv szerint a legmegfelelőbb feltételeket kapva folytatják edzéseiket. A gyeplabda, kosárlabda, röplabda és kerékpározás továbbfejlesztésére hosszú lejáratú terveket dolgoztak ki. Etiópiának eddig az atléták szerezték a legtöbb sikert, annak ellenére, hogy szövetségük csupán 350 aktív versenyzőt tart nyilván. Bikila és Wolde nyomdokaiban járt Merus Yifter, s amíg nem tűnt f^l Rono, addig 5000 és 10 000 méteren sok sikert aratott, az 1977. évi Világ Kupán mindkét távon győzött és a 32 éves sportolótól Moszkvában is tisztes eredményt várnak. Nem ok nélkül, hiszen az idei Világ Kupán Montrealban is duplázott. A mintegy 3000 méteres tengerszint feletti magasságban levő edzőközpontokban két reményteljes versenyző, Mohammed Kadir és Mohammed Johannes nőtt fel. Tőlük is döntős helyezést réméinek a jövő évi olimpián. 3000 méter akadályon Túra Eshettu, a maratoni távon pedig Derege Nede bontogatja szárnyait. Figyelemre méltó fejlődés tapasztalható a gyaloglóknál és a női atlétikában is. A labdarúgásnak Etiópiában is milliók hódolnak, a legnépszerűbb sportág és éppen ezért a sport- felelősök rendkívül; figyelmet szentéinek továbbfejlesztésének. Ökölvívóik az olimpiai szorítóban értékes tapasztalatokat szerezhetnek, ami majd később kamatozik, rendkívüli szereplést azonban nem várnak tőlük. Azt persze nem titkolják, hogy atlétáik között akad néhány, akik érmes helyezéssel szerez beinek örömet híveiknek. (kollár) Merus Yifter évek óta a hosszútávfutás kiválóságai közé tartozik. Ritka bravúrt vitt véghez, hiszen az 1977-es és 1979-es Világ Kupán mind az 5000, mind pedig a 10 000 méteren az első helyen végzett. Felvételünkön az amerikai Virgin tart vele lépést táv közben \ * Larry Myricks, ellenfeleihez hasonlóan, jelenleg olimpiai felkészülését tartja a legfontosabbnak és nem titkolja, hogy Moszkvában aranyérmet akar nyerni. Montreali, 852 centiméteres kitűnő eredménye után elárulta, azt szeretné, ha ő lenne az első kilencméteres távolugró a világon (Archív-felv.) AZ OLIMPIAI ARANY MINDENT FELÜLMÚL Az idei atlétikai évad kitűnő eredményekben, világ- és Eurő- pa-csúcsokban bővelkedett. Érthetően nemcsak a legjobbak, hanem valóban mindenki, aki a moszkvai kiküldetésnél számításba jöhet, nagyon szorgalmasan készült az olimpiát megelőző esztendő jelentős összecsapásaira. S hogy nem feleslegesen, arról az idei nemzetközi atlétikai rendezvényeken elért remek teljfesítmények tanúskodtak a legszemléltetőbben. Az év legnagyobb egyéni csúcsával az amerikai Larry Myricks rukkolt ki. A montreali Világ Kupán 852 centiméteres teljesítménnyel , nyerte a férfi távolugrást. Ezzel minden idők második legjobb eredményét érte el ebben a számban és jócskán felzárkózott Bob Beamon mögé, aki mint ismeretes, 1968- ban a mexikói olimpián 890 cm- rel fantasztikus világrekordot állított fel a férfi távolugrásban. Ez a csúcs jó időn át csaknem bénítólag hatott a világ legjobb távolugróira. Ügy vélték, hiábavaló minden igyekezet, Beamont felülmúlni úgy sem tudják. De azután jött a jugo szláv Sztekics 'kitűnő Európa- rekördjával, majd kedvet kaptak mások is és ma már bizony nem ritkaság a 830 centiméteren felüli teljesítmény. A szakemberek véleménye szerint a magaslati levegő 30 centiméteres pluszt jelenthet. Eszerint Myricks montreali formájával Mexikóban nagyon meg közelíthette volna Beamon világcsúcsát. De ő nem indult az Universiaden, hanem inkább Európában portyázott, az atlétika híveinek legnagyobb gyönyörűségére. „Mindenütt lehet na- gyott ugrani,“ jelentette ki nagy adag' önbizalommal, de nem öntelten, majd [hozzátette: „Nem tudom, milyen távolságokat érek még majd el. Mindenesetre szeretném, ha én lennék az első kilencméteres távolugró. Meg próbálkozom a ma már lehetetlennek neim minősíthető vállalkozással. Persze most elsősorban Moszkvára összpontosítok, hiszen az nem titok, hogy szeretnék olimpiai aranyérmet nyerni.“ Myricks 1968-ban 12 . esztendős volt és nem látta Bob Beamon „ugrását a jövő századba“, de később filmfelvételről több ízben tanulmányozta. Nézete szerint ezt az „álomhatárt“ nemcsak magaslati környezetben — mint annak idején Mexikóban történt — lehet elérni. Véleménye természetesen szembehelyezkedik a szakemberekével, akik kitartanak a 30 centiméteres különbség mellett. Tény, hogy Beamon ugrásánál a hátszél másodpercenként kétméter erősségű volt, míg Myricks Montrealban teljes szélcsendben érte el a kitűnő 852 cm-t. A 188 cm magas, 79 kg test- súlyú atlétakiválőság 14 éves korában jegyezte el magát a távolugrással. Ha olimpiai szereplését nem kíséri balszerencse, akkor már 'Montrealban felhívhatta volna magára a figyelmet. A döntőt megelőző bemelegítésnél ugyanis a harmadik helyen álló Larry a lábát törte. Másfél éves kényszerpihenő következett és csak az idén lendült ismét formába. Először az olimpiai bajnok Robinsont legyőzve 828 centiméterrel nyerte az Egyesült Államok bajnokságát, majd a kölni versenyen 834 cm-es kitűnő teljesítménnyel győzött. Azután a montreali 852 cm következett. Az utolsó ugrások specialistájának tekintik, mert legjobb eredményeit mindig utolsó kísérletére érte el. Amikor megkérdezték tőle, minek tulajdonítja az idei kitűnő sorozatot, röviden csak ennyit mondott: „Végre nem kellett lábsérülésekkel bajlódnom!“ Amennyiben jövőre is elkerülik a sérülések, akkor My- rickset az olimpia magy esélyesei közé sorolhatjuk. <k) Ő ÍJ SZŐ liuUx: 4t 097 ? Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csetö János. Szerkesztőség 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 331-252, 332-301, főszerkesztő: 532-20, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gaz dasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradskó 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalata — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme. Bratislava. PRÓBANYOMÁS. Magánszemélyek a következő címen adhatják fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava, Jirásková 5., telefon: 577-10 , 532-64. A szocialista közii- letek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava, Vajanského nábrezie 15/II., telefon: 551-83, 544-51. Az Új Szó előfizetési díja — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Új Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendeléseket: PNS — Üstredná expedíció o dovoz tlace. 884 19 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. A SÜTI regisztrációs száma S.'f HOSSZÚ LEJÁRATÓ TERVEKKEL RIZTOSÍTJAK SPORTMOZGALMUNK FEJLŐDÉSÉT
