Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-09-23 / 38. szám
1979. IX. 23. S ökszelődán (SeWce) Tamasko- dícs Károly az egységes föld- mfivesszűvetkezet elnöike éppoly szívesen fogadja a kíváncsiskodó újságírót, mint a járás vagy a kerület kiküldöttjeit. Ebben talán az is közrejátszik, hogy a miagumlk módján má is hozzájárultunk jó hírnevük öregbítéséihez. Ez a szövetkezeit vagy tizenöt éve a gaiántai járás legjobb közös gazdaságai közé tartozik. Az ötvenes évek végétöl, amióta Tamaskovics Károly áll a szövetkezeit élén, az új ismeretek gyakorlati alkalmazásában mindig az élenjárók közé tartoztak. Mielőtt rátértünk volna arra, hogy ez tonnákban, literekben, koronában milyen eredményeket hozott, Tamasko- vios elvtárs megjegyezte, hogy az újat akarás megnyilvánulása volt ma gá a szövetkezét megalakítása is. A szövetkezet megalapításától várták életük jobhita fordulását. A felszabadulás előtt a tflalu lakossága földművelésből éltt. Nagy részük nincstelen földmunkás volt. A (környékbeli grófi, egyházi birtokokon, valamint nagy- gazdáiknál dolgoztak. Sokuk számára ott is csak egy-két hónapra akadt munka. Persze ezekről a történelemmé távolodott időkről az etacknek is csupán elméleti laméreiéi vannak. A fel- szabaduláskor még cslak húszéves volt. De talpirtaieséttségével, haladó gondolkodásával, gyakorlatias észjárásával magára vonta a figyelmet. Az 1948-tban létrejött méphatalcmnak nagy szüksége volt ilyen emberekre. Röviddel azután, hogy belépett a CSKP-ba, a falusi pártszervezet elnökévé választották. A szövetkezetek alakulásának időszakában a járási pártbizottságon dolgozott, s így az egész járás kollektivizálásából kivette,’a részét. Jól lismeni azokat a körülményeket is, amelyek közepette szülőfalujának szövetkezete megalakult. De amikor erről kérdezem, így válaszol: — Ebben a kérdésben a legttletéke- seibbek az alapító tagok. Ok miég nálam is hitelesebb beszámolóval szolgálhatnak. Azután megemlít néhány nevet azok közül, akik aktív része vevői voltak az alapításnak: Síréba László, Bízik Imre, Pastéka József, Vancsík József, Bíróczi Lafos, Kubicsko Sándor, Dubnickij József, Mikiás József, Ledecky János s végül — akiket személyesen fel is kerestünk — a Kalap házaspár. Kalapók takaros, szépen berendezett családi házban laknak a köz- igaagatásAlag Sókszelöcéhez tartozó Perjésen. Beszélgetésünk során fél- idéződnek az emlékek, szavaikba toe- szüiérollk a múlt, amikor Kalap bácsi a hú sZasharmfiinoas éviekben kerékpáron járta széltében-hosszában az országot és munkát keresett. Azért kellett messzire mennie, mert kommunista meggyőződés© miatt otthon még az idénymunkák idejére sem szívesen szerződtették. Anna nénire sem néztek jő szemmel a férje miatt a munkaadók, de mivel nő volt, hát foglalkoztatták. * — Minket, asszonyokat, szívesebben dolgoztattak a földbirtokosok, mert nekünk nem kellett annyit fizetniük, mint a férfiaknak. Pedig éppúgy robotoltunk, mint ők, csak hogy vihessünk 'haza egy kis pénzt, egy ‘käs gabonát a Szűkösen élő családnak. Kommunista meggyőződésük és keserű tapasztalataik járultak hozzá, hogy 1948 után — miután erre alkalom nyílt — aktiv részvevőivé váltak az új társadalom felépítésének. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? Első lépésük az volt, hogy hét szegény, egykori agrárproletár összefogásával egy ikis közösséget alapítottak, közös művelés alá vettek egy darab földet. Közösen vetettek, arattak, a termést pedig igazságosan elosztották egymás között. Ök alkották a magvát az 1950-ben megalakult gépszövetkezetnek. Ennek már harTamaskovics Károly nagy érdemeket szerzett a szövetkezet felvirágoztatásában A Kalap házaspár a szövetkezet alapító tagjai közé tartozott mincöt tagja volt és 72 hektár földön gazdálkodtak. Rendibe hozták a régi urasági gépeket, ezsk nagy segítséget jelenitattsk 'a munkában. A munkaközösség ügyei jogilag még rendezetlenek voltak. A döntő lépésre 1951-ben került sor. Ekkor alakult meg hivatal coan. is a falu egységes főldművesszö .'"itlkezeie, amibe már tömegesen leniek be a kis- és közép- parasztok is. Ezáltal a közös földterület nagyse ga több mint kétezer hektárra növ kedett. Nagy dolog volt ez abban az idóben, csakhogy volt egy bökkenő is, mégpedig az, hogy a gazdák csak a földijüket vitték be a közösbe. A termelőeszközöket, haszon- és igásílla'tadkat a belépés előtt eladták. Márpedig ezekre is nagy szükség lett volna, hiszen a mezőgazdaságban a 'növénytermesztésre és az állattenyésztésire az egymásra utaltság a jellemző. Ebből a nehéz helyzetből égy J áttoltok ki, hegy hosszú és rövid lejáratú kölcsönt kaplak az állaimtól, amiből mindenekelőtt állatokat vásároltak. Ige nőm, de még nem voltak meg az állattartás kedvező feltételei. Az állatokat mintegy hatvan különböző istállóban tartották, s a rossz körülmények között a termelékenységűik is alacsony volt. Sőt, egy részük a vágóhídra került. Egyszóval, nem volt irigylésre méltó a helyzetük az első években. Ezzel a rengeteg nehézséggel csak úgy tudták megküzdeni, hogy rendkívül szívósan dolgoztak és — hogy Kalap néni szavait idézzem — igény;©'rínék voltak. De annál elevenebben élt bennük a hit, hogy ez a helyzet előbb-utóbb megváltozik, fgy is történt. Állami segítséggel r.agy istállókat, gazdasági épületeket építettek, korszerűbb gépeket vásároltak, s ahogy gyarapodott a gazdaság, úgy nőtt a tagok jövedelme is. A megerősödött gazdasággal szemben megnövekedtek a társadalmi igényeik. Az újjáépülő ország aszta Iá ra egyre több hús, tej, tojás, kenyér kellett. Hogy a megnövokediett igényeiket ki tudják elégíteni, minőségi változásra is szükség volt. Elsősorban arra, hegy a gyakorlatban ésszerűen alkalmazzák a tudomány és technika vívmányait. S tár az e!:ő vezetőség úttörő munkásságát és érdeme t senki sem vitatja el, a továbblépéshez mégis feltétlenül szükséges volt egy alapcs átszervezésre. Ennek során került a szövetkezet élébe Tamasko- vics Károly. — Igaz, hogy az előttünk járók már az alapokat lerakták — mondja az elnök. De azért ránk is nagy munka várt Rendkívül áldozatkész és munkabíró tagsága volt a szövetkezetnek, nem volt nehéz mozgósítani őket az újabb nagyobb feladatok elvégzésére. Növelni kellett a hektárhoza- mokat, az állatok termelékenységét, fokozni és korszerűsíteni a gépesítést Épül az 550 férőhelyes korszerű tehénistállő (A szerző felvételei és Archív) s folytatni a szöveilkjsoat haladó hagyományát, az úttörő .munkát. Elsők közölt voltunk az újfajta, nagy terméshozamé szovjet gabonafajták meg honosításában. Amikor már bebizonyosodott, hogy a mi éghajlati viszonyaink közepette jő termést adnák, ázzál a feladattal bíztak meg bennünket, hogy termeljünk ilyen vetőmagot más szövztkaaatok részére is. így vált közkinccsá kísérleteink eredménye. Hasonló helyzetiét teremtettünk a baromfitenyésztés felfuttaI tásSihoz, vagyis az íparszorű pecsenyecsirke és t o jástermeléshoz. Ipar szerű körülmények között jelenleg 135 000 baromfit tenyésztünk. Ezzel a baromfitenyésztést függeltecntetlük az időjárás viszontagságaitól. Mivel ez nálunk abban az időben járatían út volt, igyekeztünk tanulmányozni, felhasználni a szomszédos országok ezen a téren már meglevő tapasztalatait. Az ipscszisirűsítás torán a to- vátttoktaa a sertés- és szarvasmarha tenyésztésben várnak máig ránk nagy feladatok. S hogy ezekkel is megbirkózunk, .annak biztosítéka, hogy rövidesein elkészül az egyik 550 férőhelyes korszerű fehémstáUó. S-ertés telepetek korszerűsítésének módjáról is megvarrnak méír az © képzőié sói rk. Ami a növénytermesztést illeti, a Sókszo’ócei Bfsiz nagy lépést tett előre a gabonafélék hozamának a növelésében éppúgy, mint a szántóföldi munkálatok gépesítése terén. Az idén is például — annak ellenére, hogy az időjárás r.tai kedvezett a gabonaféléknek —, negyvenkét mázsás átlaghozamot értek el. A 'ka pásnövények viszont rekordtermést igémnek. Szí nie ünnepélyes pilíe.Mj-ak szá- nc't, amikor az újságíró a sZGvetke- zott elöljáróval folytatóit beszélgetésében elérkezik ahhoz a ponthoz, amikor összevetheti az egykori és a jelenlegi .eredményeket, amikor a számadatok különbségei között jó! érezhető az a mérhetetlen mennyiségű munka, erőfeszítés és kitartás, ami a célhoz vezetett. Most itt nem szükséges újra felidézni, honnan indultak, de nem érdektelen, hogy hova jutottak el. S a megtett út számadatokban érzékeltethető a 'legjobfcan. Az 1979-es év első felében — ha csak az állattenyésztést vesszük — a Sók szelőcei Bfsz 13,5 vagon baromfihússal, 24 vagon sertéshússal, 15,5 vagon marhahússal, 5,5 millió darab tojással, több mint egymillió liter tejjel járult hozzá a közellátáshoz. Mindez arról tanúskodik, hogy a dolgos, törekvő emberedre alapozó, és nagy hozzáértéssel vezeteti nagyüzem, elért eredményeivel azt az esztendőt teszi emlékezetessé, amikor mezőgazdaságunk szocialista átszervezése megkezdésének három évtizedes év fordulójára emlékezünk. KOVÁCS ELVIRA 7 T': f-íVTT-CT ) \ i , i ; f I } I ; 5 \ ] ; ! I / / I I ! r J • ! I , '
