Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-09-16 / 37. szám
Ax utóbbi hűtekben sok szó esik a kiváló mezőgazdasági üzemekről — azokról, amelyek az országos aratóünnepély alkalmából állami kitüntetést kaptak. Érdemes azonban e szövetkezetek és állami gazdaságok termelési eredményeit is boncolgatni. Olyan üzemekről van szó, melyek gazdálkodása messze az élre mutat, a termékkibocsátásban és a nyereségképzésben egyaránt a maximumot adják, hatékonysági mutatóik jobbak az átlagnál. Ha külön-külön vizsgáljuk ezeket a közös gazdaságokat, akkor is megbizonyosodhatunk, hogy méltán jutottak az elismeréshez. A somorjai (Samorín) Kék Duna Egységes Föld- müvesszövetkezet is tudatos gazdálkodásának, a jő üzemszervezésnek, az önmagukkal szembeni nagyfokú igényességnek köszönheti országos hírnevét. Évek óta kimagasló eredményeket érnek el a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a munkatermelékenység fokozásában, a termelés értékének növelésében. Amikor eljutott hozzánk a hír, hogy kiváló eredményeiket a felsőbb szervek is méltányolták, ellátogattunk a szövetkezetbe. Nyugtalan kíváncsiságtól hajtva indultunk el So- morjára, hogy közelebbről is megismerkedjünk a szövetkezet egyre korszerűsödő szerkezetével. Pisch László mérnök, a szövetkezet elnöke épp egy külföldi delegáció fogadására készült, így azonnal nem tudott időt szakítani számunkra. Fehér Károlyra, a pártalapszervezet elnökére pedig a vezetőségi tagok várakoztak, akik gyűlésre jöttek össze. Amikor megmondtuk neki, hogy a kitüntetés kapcsán szeretnék írni a szövetkezetről, maradt még néhány percig. Hogyne, hiszen örült az elismerésnek. — Az ember olyan — mondotta —, hogy a jól végzett munka feletti öröme csak akkor teljes, ha akad másvalaki, aki megosztja velünk, hogyha nyilvánosan is elismerik. Ennek a közös gazdaságnak a sikereiben neki is része van. Az egykor még önálló somorjai szövetkezet — amely most a hét efsz egyesüléséből létrejött közös gazdaság egyik részlege — alapításából, kezdő lépéseinek irányításából, majd felvirágoztatásából alaposan kivette a részét. Nem tagadjuk, nem tagadhatjuk a többi vezető szerepét, s az eredményekben való részét sem. S az is nyilvánvaló, hogy a gazdag termés, a nagy hozam, a kiváló eredmények szorgos és értő munkáskezek nélkül sem születnének. Alig öt esztendővel ezelőtt kezdte el a Szovjetunióból érkező kőolaj feldolgozását a Slovnaít vállalat csehszlovák —szovjet országhatár közelében felépített olajfinomítója. Ján MaiaS mérnök, a vajánl olajfinomító üzem igazgatója ilegutóbbi látogatásunkkor azzal kezdte tájékoztatását, hogy az üzem közel 320 itagú kollektívájának átlagéletkora nem haladja meg a harminc évet. Nyílt szívű fiatalember az igazgató. Kezdettől fogva, tehát 1974 óta Itt dolgozik, s négy évvel később vette át az üzem vezetését. — Mindenképpen fiatalok vagyunk — hangsúlyozta —, de munkánkat siker koronázza, s ez a fontos. Nincs szándékomban dicsekedni, de eredményeink valóban jók. Dolgozóink áldozatkész helytállását igazolja az is, hogy üzemünk teljesítménye jelenleg a tervezett termelőkapacitásának kétszereséhez közeledik. Ez feltétlenül dicséretes, különösen /ha figyelembe vesszük még azt is, hogy az igényes feladatokat üzembővítés, il- iletve a dolgozók létszámának növelése nélkül teljesítik. Tegyük hozzá: a 6. ötéves tervidőszak minden eddigi évében sikeresen. — Hogyan alakul a tervteljesítés az tidén? — Nagyon szívesen beszélek erról — válaszolta az igazgató —, mert az év elejétől hét hónap alatt 65 százalékra teljesítettük az éves tervet. A tervezett mennyiségnél hárommillió tonnán felül több nyersanyagot dolgoztunk fel. A szóban forgó szövetkezetben a növénytermesztés kimagasló eredményeinek elérésében ilyen meghatározó szerep jut a főagronómusnak, Ján Knezoviő mérnöknek. Az ő érdeme elsősorban az, hogy híve a tudományos-műszaki ismeretek alkalmazásának. Többek között ennek köszönheFehér Károly: — ... az öröm akkor teljes, ha másvalaki is megosztja velünk ... tő, hogy itt, a Csallóköz délnyugati részében, ahol a talajviszonyok nem éppen a legjobbak, az elmúlt év kedvezőtlen időjárása ellenére is jő terméseredményeket értek el. jobbakat, mint az ugyanilyen természeti adottságok közepette gazdálkodó, gyakorlatilag az övéikhez hasonló eszközökkel felszerelt szomszédos gazdaságok. Az idén búzából például hajszál híján ugyanannyi termést takarítottak be, mint amennyit terveztek — egy hektárról pontosan 54,7 métermázsát. Ha visszamenően nézzük a gabonatermesztésben elért eredményeket, akkor látjuk, hogy a hatodik ötéves tervidőszak eddigi éveiben mind búzából, mind árpából ötvenhatvan métermázsás hektárhozamo« árutermelésünk tervezett 1 milliárd 168 millió koronát meghaladó értékét közel 5,5 millió koronával túlszárnyaltuk. Az értékesítési tervet benzinfélék- iből 102,3, a félkész termékekből pedig 102,8 százalékra teljesítettük. — Minek köszönhető üzemük sikeres tervteljesítése? — Ennek több indítéka van — mond- ita az igazgató. — Először is a szakmailag képzett fiatal dolgozók fegyelmezetten igyekeznek teljesíteni feladataikat, komolyan veszik és kezelik a beosztásukkal járó tennivalókat, akárcsak a széles körben kibontakoztatott •szocialista munkaversenyt, újítómozgal- imat, s mindazt, ami elősegíti munkánk sikerességét. Például a SZNF 35. évfordulója tiszteletére vállalt 298 egyéni és 22 kollektív felajánlásban figyelmüket a termelés minőségének, haté- tkonyságának növelésére, az energia és a nyersanyagok megtakarítására, a •költségek csökkentésére irányították. Szigorított műszaki fegyelemmel, a gé- ■pek időben végzett karbantartásával sikerült megtakarítaniuk közel 480 000 korona értékű energiát, 839 ezer koronával növelni a tervezett teljesítményt. .Hosszú lenne aprólékosan felsorolni a vállalások teljesítésében elért eredményeket. Elég tálán megjegyezni, hogy a közelmúltban megtartott üzemi szak szervezeti konferencia is kedvezően értékelhette, hogy dolgozóink a több ■mint 5,1 millió korona értékű felajánlásukat már az első félévben 74,2 százalékra teljesítették. kát értek el. Itt, a kavicsos talajonl — Gabonatermesztésünk alapja a legújabb tudományos és gyakorlati ismeretek alapján kidolgozott gabonaprogram — közli Knezovié mérnök. — Megvalósítására nagy gondot fordítunk, ami annyit jelent, hogy bőven termő fajtákat termesztünk. Termesztésükben a legkorszerűbb technikai és technológiai eljárásokat alkalmazzák. Ez annyit jelent, hogy nagy súlyt helyeznek az agrotechnikai eljárások pontos megtartására a szántásban, a vetésben, s mindent megtesznek azért, hogy ezeket a munkálatokat a legjobb minőségben végezzék el a dolgozók. Ptsch László, a most már országos elismerést nyert gazdaság elnöke (Gyökeres György felvételei) — Mi, agronómusok a minőséget úgy szavatoljuk, hogy dolgozóinkat mindenekelőtt megismertetjük annak jelentőségével, továbbá azzal, hogy a talajelőkészítést, vetést, növény- ápolást végző traktorosok munkáját ellenőrizzük. Utánanézünk annak, hogy alaposan megforgatta-e az ekével a talajt, hogy kellő mélyen vetette-e el a magot, s esetleg nem a madaraknak terített-e asztalt a vetőgép. A minőségi követelmények megtartása az idén azt eredményezte, hogy vetéseink jól átteleltek, nem fagyott ki egy négyzetméternyi búza sem, így nem kéllett kiszántanunk, alávetnünk. Ez tükröződött vissza azután a terméseredményekben. — Hogyan értékelhető az üzemen belüli verseny? — Legnagyobb örömünkre figyelemre ■méltó eredményekkel jár az üzemi vándorzászlóért folyó kollektívák, részlegek közötti versengés. A legutóbbi értékelés alapján a finomító részleg dolgozói nyerték el az üzemi vándorzász- ,lót. Nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy üzemünk a nyersanyagfeldolgozás tervét az első félévben 9,2 százalékkal túlteljesítette. „Az építésben szerzett érdemekért“ állami kitüntetést elsősorban a növénytermesztésben elért eredményekért kapták. De az állattenyésztésük is figyelemre méltó, s még előbbre szeretnének lépni e téren. Célul tűzték ki többek között, hogy az év végéig négyezer liter tejet fejnek ki egy tehéntől. — Nem merész elhatározás ez? — kérdeztük az időközben irodájába visszatért elnököt, Pisch Lászlót. — Jó genetikai képességű a szövetkezet tehénállománya. Háromnegyed részét a fekete-tarka és szlovák tarka kereszteződéséből származó egyedek alkotják. Ezek tejelékeny állatok, s jó takarmányt tudunk adni számunkra. Takarmányozásukban továbbá hasznosítjuk a takarmány minőségéről és tápértékéről készült laboratóriumi vizsgálatok eredményeit. Az állattenyésztés területén a jövő nagy feladatai közé tartozik a tartási viszonyok megváltoztatása. Oj, korszerű istállók építését vették tervbe. Igaz ugyan,„ hqgy nem az is tálló, hanem a tehén adja a tejet, de a termelés állandó fokozása mellett a munkatermelékenységet is növelni kell. A régi istállókban pedig erre nincs mód. A sertéstenyésztés ben már szép eredményeket értek el e téren. Az egyik előhizlaldában egy fő 1200 malacot gondoz, vagyis itt hatszor kevesebb élőmunkára van szükség, mint a régi tartási viszonyok között. További gazdálkodásuk eredményét bizonyító tény, hogy 1973-ban az egyesülés évében 570 tagja volt a szövetkezetnek, most 520-an bírnak ugyanannyi munkával, s a kevesebb tag a tudomány és technika vívmányainak alkalmazása révén többet termel. Hat évvel ezelőtt az összter melés értéke 42 millió korona volt, előzetes számítások szerint ebben az évben pedig már eléri a 70 millió koronát. A kitüntetés — akárhonnan is kö zelítjük — a valóságos értékeket méltányolja. A társadalom megbecsülésére, az erkölcsi . elismerésre a somorjai Kék Duna Éfsz pedig alaposan rászolgált. KOVÄCS ELVIRA Az üzem igazgatója elismeréssel nyilatkozott az újítók, a szocialista mun- katorigádok, komplex racionalizációs ■brigádok lelkes munkájáról, a kommu- inisták példamutatásáról. Az ő munkájuknak köszönhető az is, hogy az ener- igia és nyersanyagok megtakarítása, valamint a termelési költségek csökkentése terén az üzem eredményei fe- ilülmúlják a vállalatét. KULIK GELLERT MINDENKÉPPEN FIATALOK Mokcsay Barna műszakmester a finomító részleg nevében étveszi a vándorzász- lót Teodor Herbstől, a szakszervezet üzemi bizottságának elnökétől (Ivan Sestina felvétele)
