Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-09-16 / 37. szám

útközben sikerült elérnünk őt — a szocialista munkabrigádok közös kirándulásra induló cso­portjának ügyes-bajos dolgát intézte. Az adott helyzet szülte első kérdésünket: — A korábbi években az üze­mek vezetői, de a tisztséget vi­selő kommunisták közvetlen munkatársai is kelletlenül fi­gyelték a funkcionáriusok tevé­kenységét, különösén, ha fela­dataik ismételten elszólították őket munkahelyükről. Ma mi­lyen tapasztalataik vannak ilyen vonatkozásban? — A kérdés bonyolult, s a válaszom sem lehet egyszerű — kezdte Juhász József, az ér sekújvári (Nővé Zámky) Járási Építőipari Vállalat párkányi (Stúrovo) üzeme villanyszerelő szocialista munkabrigádjának vezetője, az üzemi pártalapszer- vezet vezetőségének tagja. — A felvetett problémával összefüg­gésben voltak, s bizonyára még ma is akadnak túlzó hangok. A lényeg mégsem az. Meggyő­ződésem, hogy napjainkban nem kell bizonygatni a terme­lőmunka hatékonysága fejlesz­tésének szükségességét. Üze­münkben mi is állandóan nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a kommunisták termelőmunká­jukat fegyelmezetten, példásan teljesítsék, s így a funkcioná­riusok munkájukkal, magatar­tásukkal oszlatták el a negatív véleményeket. Töpreng néhány pillanatig, majd folytatja: — Az üzemi alapszervezet vezetőségének tagjai munkás­emberek, nem ügyintézők. Mun­ka- és lakóhelyükön mégis so­kan kérnek tőlünk tanácsot, segítséget, és az emberek el is várják, hogy a kommunisták megoldják problémáikat. Ez a párttagok tekintélyének, az irántuk érzett bizalom megnyil­vánulásának jele. Büszkék va­gyunk az ilyen köztiszteletnek és széles körű népszerűségnek örvendő kommunistákra, mert mindennapos munkájukkal, sze­mélyes példájukkal új híveket szereznek az új társadalom esz­méinek és erősítik az emberek­nek a párt ügyébe vetett hitét. A beszélgetésünk folytatásá­ra rendelkezésünkre bocsátott irodahelyiségben a személyére irányuló kérdésekre a brigád­vezető röviden válaszol, s lé­nyegében minden mondata szo­cialista munkabrigádjához ve­zet. Miközben megtudjuk, hogy már ?‘5. éve dolgozik az üzem­ben és a villanyszerelő mester séget is itt sajátította el, kö­zeli ismerősünkké válik az 1972 ben alakult villanyszerelő szocialista munkabrigád továb­bi négy tagja: Janiq Imre, aki 17 évvel ezelőtt szintén az üzemben tanulta ki a szakmát és aztán ittragadt, Varga Ká­roly, ifj. Farkas Márton és /</- rábek Tibor. Nem fogy ki a szó­ból, dicsérve szorgalmukat, igyekezetüket, s mondataiból egyértelműen kitűnik, hogy mindnyájan jól értik az ezüst fokozatos szocialista munkabri- gád-mivoltukból adódó felada­tokat. A felhívások, határoza­tok végrehajtása során vala­mennyi munkaterületen követ­kezetesen munkálkodnak a cé­lok elérésén. Készségesen vál­lalják a közös tennivalókból a rájuk jutó részt; például a vietnamiak megsegítésére szom­baton végzett nyolc és fél órás munkáink értékét ajánlották A villanyszerelő brigád. Vezetőjük, juhász József a képen jobbra (Hajdú András felvétele) PÁRTHÜSÉG, ÉPÍTŐMUNKA fel. Munkaidő után, szombaton és vasárnap is elvégzik a ha­lasztást nem tűrő javítási mun­kálatokat. Lakhelyükön — más­más faluban laknak — bekap­csolódnak a Nemzeti Front kezdeményezésére társadalmi összefogással készülő, a falu „ felemelkedését, a kulturált élet- feltételek megteremtését szol­gáló létesítmények építésébe, megvalósításába. Szabad ide­jükben is találkoznak, mert egy­szer Varga Károly brigádtag la­kodalmát kell közösen megün­nepelni, máskor hétvégi vagy családi házat, esetleg garázst építenek valamenyiküknek. — A brigád életében mi volt a legjelentősebb esemény az utóbbi időben? — kérdezzük a brigádmunkáról oly lelkesen beszélőt. — Az ezüst fokozat megvédé­se. Nem azért, mert nagyon szép, ünnepélyes keretek között folytak a beszélgetések, hanem elsősorban a megvédés előzmé­nyei, amikor a brigádok ter­mészetesen a miénk is, egy em­berként mozdulnak meg, hogy eleget tegyenek a megvédés kritériumainak, és készítik az értékelést gazdasági és terme­lési vonalon, valamint a köz­életben végzett munkákról. Ilyenkor a brigádnaplót is ki­egészítik, díszítik. — Munkatársaitól megtud­tuk, hogy 1964-től tagja az üze­mi pártbizottságnak, a szak- szervezeti műhelybizottság el­nöke, a járási ellenőrző és re­víziós bizottság tagja, szülőfa­lujában, Kéménden a helyi nemzeti bizottság tanácsának is tagja. Munkahelyén felettesei szakmai és politikai munkájá­val egyaránt elégedettek, a a dolgozók között közkedvelt, mert — az üzemi alapszervezet elnöke szerint — a felmerülő problémákkal kapcsolatban mindig józanul ítél, támogatja a fiatalokat, s embertársai min­dig számíthatnak segítségére. — Ennek a szerteágazó tevé­kenységnek a család nem szén védi kárát? — érdeklődünk. Nem siet a válasszal. — Az életnek értelmet csak a becsületesen, teljes odaadás­sal végzett építőmunka adhat, a kommunista életének pedig a párthűség. Az otthoni munka, a gyermeknevelés megoszlik. Fe­leségemmel egyetértésben nevel­jük gyermekeinket. A három közül a legidősebb, ha kissé más úton indulva is, mégis ap­ját követi. Az érsekújvári Elekt­rotechnikai Szakközépiskola ta­nulója — mondja csendes büsz­keséggel. Őszi László, az alapszervezet elnöke árulta el, hogy Juhász József, az üzem egyik legjobb dolgozója, munkaeredményeiért már megkapta többek között Az Építésügyi Minisztérium leg­jobb dolgozója, A szocialista munka úttörője és Az üzem leg jobb dolgzója címet, s 1978- ban állami kitüntetésben is ré­szesült. KODAY BERTA CSAK A JÓ ALAPOKRA ÉPÍTSÜNK A PARTOKTATÁS TAPASZTALATAI EGY JÁRÁSBAN Nemrég zajlott le az érsekújvári (Nővé Zámky) iárási pártbizottság ülése, amelyen FILLER GYULA ideológiai titkár értékelte az 1978/79-es pártoktatási évet. A beszámolóból megtudtuk, hogy a járásban 9547 kommunista és 4400 párton'dvüli vett részt az oktatásban. A PÄRTOKTATAS HATÉKONYSÁGA Az elmúlt pártoktatási év tananyaga lehetővé tette, hogy a kommunisták mélyrehatóbban elsajátítsák a marxiz­mus—leninizmus elméletét, a pártpoli­tika kérdéseit, s főleg, hogy ezeket a gyakorlatban is jól kihasználják. Na­gyon fontos hely jutott a gazdasági kérdések helyes megvilágításának és a világnézeti nevelésnek. A további rész a munkához való szocialista vi­szony, a szocialista hazafiság és pro­letár internacionalizmus elmélyítésével, a szocialista erkölcs megszilárdításával foglalkozott. Nagy volt az érdeklődés a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi kérdései, az ideológiai harc problema­tikája iránt. A rendkívüli témák közül a legfon­tosabb a CSKP KB 11. és 12. ülése ha­tározatainak, a második félévben pedig a tagkönyvcsere jelentőségének helyes megvilágítása volt. A tanév közben végzett ellenőrzések, a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyete mén lezajlott vizsgák, valamint a záró­beszélgetések tapasztalatai azt bizonyít ják, hogy a résztvevők többségének el­mélyült a tudása a pártpolitika, a párt munka lenini alapelvei és a nemzet­közi-politikai kérdések terén. A tudásszint — immár hagyományo­san — jobb a felsőfokú pártoktatásban, viszont sokat javult a színvonal a kö­zépfokú oktatásban is, főleg azokban a szervezetekben, ahol az előadók az elméleti kérdéseket az egyes munkahe­lyeken felmerülő problémák megoldá­sára használják ki. Példaként említ­hetjük itt a bardofíovói és a szímői JZemnéj efsz-eket, a tardoskeddi JTvr- dosovce) falusi pártszervezetet, az ér­sekújvári Elektrosvitet. A gyengébbek közé tartozik a Gubái Efsz, a Párkányi (Stúrovo) ÁC, az Érsekújvári Magas­építő Vállalat. Az alapfokú pártoktatásban az elért eredmények ellenére1 még sok a tarta­lék és a hiányosság. A hallgatók meg­feledkeznek az önképzésről, bátortala­nul lépnek fel a beszélgetéseken. Né­hány alapszervezetben nem szentelnek kellő figyelmet a szervezési kérdések­nek, sem a tartalomnak. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egye­temén javult az előadások, a gyakor latok és a szemináriumok színvonala, nőtt a hallgatók aktivitása. Ebben nagy érdeműk van a politikai nevelés háza jól felkészült előadóinak, akik egyéves módszertani tanfolyamon vettek részt. KIT HOVA? A járási pártbizottság fontosnak tar­totta a tagok és tagjelöltek alapos meg- válogatását az egyes alakulatokba való besorolásnál. Külön figyelmet szentel­tek annak, hogy a munkások, a szö­vetkezeti dolgozók, a fiatalok és a nők soraiból kiket osszanak be a középfokú oktatásba, figyelembe véve itt a szo­ciális és korösszetétel mellett az álta­lános műveltségi szintet is. A pártaktíva tagjai és a jövendő káderek a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemén végezték tanulmányaikat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tisztségviselők ezekben az igényesebb tanulmányi formákban nagyobb tudásra tesznek szert, s ez lecsapódik a párt politikai-szervező munkájának javulásá­ban. A járási politikai iskola kereté­ben az elmúlt évben külön bennlaká­sos tanfolyamot szerveztek az alap- szervezetek elnökei és az agitációs központok vezetői számára. Ezen a tan­folyamon főleg módszertani kérdések­kel foglalkoztak. Az előző évek bevált módszerei alap­ján tovább folyt a tagjelöltek és a fia­tal párttagok felkészítése — bennlaká­sos tanfolyamokon és a pártoktatás keretében. A bevezető politikai tanfo­lyam elvégzése után osztották be a tagjelölteket az oktatás egyes alakula­taiba, ahol tovább formálódott világné­zetük, bővültek politikai ismereteik. Örvendetes, hogy a legtöbb alapszer­vezet a fiatal kommunisták eszmei ne­velését szorosan egybekapcsolja a gya­korlati politikai tevékenységgel, konk­rét feladatokkal bízza meg őket, főként a társadalmi szervezetekben. A felada­tok teljesítését rendszeresen ellenőrzik, s felelősségre vonják mindazokat, akik nem jól végzik munkájukat, Sajnos, a tagjelöltek és a fiatal párt­tagok eszmei-politikai nevelésében sok helyen hibák is előfordulnak, főleg ott, ahol a pártszervezetek nem komplex módon látják ezt a problémát, s meg­elégszenek azzal, hogy a fiatalok részt vesznek a tanfolyamokon és a pártok­tatásban. ELOADÚK, PROPAGANDISTÁK A pártoktatás színvonalának javítá­sában a fő szerep az előadóké és a propagandistáké. A járásban jó és kel­lő szakképzettséggel rendelkező elő adói csoport működik a felsőfokú párt­oktatás alakulataiban. Egyre javul a helyzet a középfokú oktatásban, habár itt még mindig lehet fokozni a köve­telményeket. Az előadók, a propagan­disták alaposabb megválasztásával, jobb felkészítésével és fokozatos sza­kosításával még sokkal magasabb le­het a színvonal. ELLENŐRZÉS, IRÁNYÍTÁS Az elért eredmények annak köszön­hetők, hogy az elmúlt évben a járási pártszervezet irányító és ellenőrző te­vékenysége a pártpropaganda terén to­vább mélyült. Az elemzésből kiderül, hogy a járás pártalapszervezeteinek na­gyobb része rendkívüli figyelmet szen­telt a pártoktatás tartalmi részének, a jó szervezésnek és az ellenőrzésnek is. Nőtt az olyan szervezetek száma, amelyek egyre igényesebbek az elő­adókkal, propagandistákkal szemben, aktivitásra, önképzésre ösztönzik a hallgatókat. A járási pártbizottság nagy súlyt he­lyezett a SZISZ-szervezetben és a szak- szervezetben folyó politikai nevelésre. Külön figyelmet szenteltek a pedagó­gusok eszmei-politikai felkészítésének. Jó munkát végzett a Szocialista Aka démia, amely nagyban kivette részét a járás propagandatevékenységéből, a dolgozók sokoldalú neveléséből. Az elmúlt pártoktatási év értékelése után az érsekújvári járási pártbizottság nyilván leszűri a jó tapasztalatokat, or­vosolja a hibákat. Ennek itt az ideje, mert az iskolai év megkezdése után egy hónappal rajtol az új pártoktatási év, amelynek fontosságát a párt éle­tében folyó nagy esemény, a tagköny- csere időszakában nem kell külön hang súlyoznunk. Nagyon jó lenne, ha az új tanévben valamennyi pártszervezetben csak az előző évek jó tapasztalataira építenének. URBAN KLARA 117«. IX. is. ÚJ SZÚ

Next

/
Oldalképek
Tartalom