Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-08-26 / 34. szám
ozsrn M M 1979. VIII. 28. A FELKELÉS HAGYATÉKA BECSÜLEJJEL TELJESÍTSÜK MAI FELADATAINKAT (Folytatás az lj oldalról.) Szovjetunió-volt — részét képező harcot, hogy a nagyhatalmak közül egyedül a Szovjetunió utasította el a szégyenteljes müncheni diktátumot, s a szovjet hadsereg a mi szabadságunkért is küzd. Ebben az alapvető irányzatban látta a jövőbeni szabad köztársaság megbízható kezességét. ★ ★ ★ antifasiszta küzdelem bonyolult és eltérő feltételei közepette a kommunisták a cseh országrészekben és Szlovákiában alkotó módon érvényesítették a CSKP moszkvai vezetőségének irányvonalát, sikeresen valósították meg a felszabadító harc népi koncepcióját. A szlovákiai kommunistáknak a nemzeti felkeléshez vezető útja nehéz, akadályokkal, nagy áldozatokkal teli volt. Emlékezzünk rá, hogy az üldöztetések következtében az SZLKP négy illegális vezetőségét zúzták szét. Ezek a vezetőségek fokozatosan kiépítették a párt illegális hálózatát, és kibontakoztatták a klérofasizmus elleni harcot. Az SZLKP ötödik illegális központi bizottságának — melynek tagjai Karol Smidke, Gustáv Husák és Ladislav No- vomesky voltak — jutott a fegyveres nemzeti felkelés közvetlen előkészítésének történelmi feladata. A Szlovák Nemzeti Felkelés sikere, s a belőle származó mű meggyőzőcin bizonyítja, hogy az V. illegális központi bizottság forradalmi előirelátással és bátorsággal oldotta meg ezt a történelmi feladatot, lenini alkotó módon érvényesítette a Kommunista Internacioná- lé és a CSKP moszkvai vezetősége irányvonalát. A fegyveres nemzeti felkelés előkészítése folyamán az SZLKP vezetőségének sikerült egyesítenie valamennyi demokratikus, hazafias erőt a széles körű antifasiszta nemzeti frontba. Ezt fejezte ki a iSzlovák Nemzeti Tanács mint nemzeti csúcsszerv megalakítása. Jelentős tény, hogy a programplatformban, melyet az 1943. évi Karácsonyi Egyezmény néven ismerünk, elfogadták Szlovákia Kommunista Pártjának a nemzeti felkelésre és a nemzeti-demokratikus forradalomra vonatkozó irányvonalát. Ezzel összefüggésben szükséges megjegyezni, hogy az antifasiszta harc történetének különféle meghamisítói igyekeztek és igyekeznek a burzsoá ellenállás glorifikálására, és a kommunista párt szerepének csökkentésére. Tagadják például a Szlovák Nemzeti Felkelésben a nép által követett céloknak és azoknak a céloknak a kontinuitását, amelyeket nemzeti és demokratikus forradalmunkban megvalósítottunk, s amelyek a szocialista változásokban csúcsosodtak ki. Ezzel szemben tény az, hogy a Felkelés értelmét és célját a burzsoázia képviselői árulták el, akik szembeszálltak a haladással, ezért a nép elutasította őket. A válságos időszakban a burzsoá ellenállási tényezők szerepének elferdítése és meghamisítása egyebek között azt a célt szolgálta, hogy megindokolja az úgynevezett pluralista rendszer bevezetésére irányuló revizionista koncepciókat, ami nem volt egyéb, mint a régi rendszer visszaállítására szolgáló trójai faló. Szlovákia Kommunista Pártja, vezetősége, illegális szerveinek hálózata képezte azt az erőt, amely program- szerűséget, céltudatosságot és szervezettséget vitt a Felkelés előkészítésébe. A kommunisták átgondoltan hozták létre az illegális nemzeti bizottságokat, szervezték meg a nép fegyveres erejeként ,a partizánosztagokat, tevékeny munkát végeztek a katonai egységekben, hogy megnyerjék a hadsereget a náci Németország elleni harcra. Ily módon jöttek létre, és alakították ki a forradalmi helyzet kihasználásának előfeltételeit. A forradalmi helyzet a klerofasiszta rendszer felbomlása, az antifasiszta erőknek az 1944 nyarán a csehszlovák határokhoz" közeledő győzelmes szovjet hadseregre támaszkodó, fokozódó aktivitása következtében keletkezett. A Szlovák Nemzeti Felkelés nemzeti és demokratikus forradalmunk kezdetét jelentette. Azt a tényt fejezte kii, hogy a hatalmat a kezébe vevő Szlovák Nemzeti Tanács, a nemzet széles rétegeinek akaratát és gondolkodását kifejezve, kihirdette az új alapokon álló Csehszlovák Köztársaság megújítását. A szlovák nép fegyveres felkeléssel söpörte el a fasizmus hazai hajtását. Ezzel meggyőzően bebizonyította, hogy a csehek és a szlovákok közös állama mellett áll. Egyszersmind határozott „nemet“ mondott a londoni burzsoá kormány csehszlovakistá koncepciójára. * felkelő Szlovákia előképe volt az új társadalmi rendszernek — a népi demokratikus Csehszlovákiának. Az új, népi hatalmat a forradalmi nemzeti bizottságok gyakorolták a Szlovák Nemzeti Tanáccsal az élükön, közvetítésükkel a nép vált uralkodóvá, kezébe vette az állami és a közügyek intézését. Az új társadalmi rendszer szociális alapja a dolgozó tömegek széles körű egysége volt, melynek magját a munkásosztály és a parasztság szövetsége képezte. A munkásosztály megerősítette vezető szerepét, mivel — amint Ladislav Novo- mesky elvtárs írta — „a Felkelés legnagyobb terheit viselte“, a szlovák kérdés megoldását széles nemzetközi ösz- szefüggésekben látta, s „a haladásért, a demokráciáért, a forradalom oldalán, a szocializmusért vívott küzdelemben“ oldotta meg. A nemzet vezetéséért folyó küzdelemben a munkás- osztály súlyát fokozta a munkásosztály egységes pártjának a létrehozása. Ez a marxizmus—leninizmus élvei alapján, a szociáldemokrácia és Szlovákia Kommunista Pártjának egyesülésével valósult meg, ami egész Csehszlovákiában kialakította a szakszervezetek egységének előfeltételeit is. A Szlovák Nemzeti Felkelés, amely lényegéből fakadóan összekapcsolódott a szovjetek országával, népének harcával, tovább erősítette Csehszlovákiának a Szovjetunióval való szövetségre irányuló új külpolitikai irányzatát. A Felkelésben konkrét tartalmat nyert a barátságról, a szövetségről és az együttműködésről szóló csehszlovák—szovjet szerződés. Barátságunkat örökre megpecsételte a Szovjetunió részéről a Felkelésnek nyújtott sokoldalú politikai, katonai, anyagi és erkölcsi se- gítség, melynek része volt a feledhetetlen kárpáti-duklai hadművelet, amelyben a szovjet és a csehszlovák katonák tízezrei hullatták vérüket. Beigazolódott a mélységes igazság — amint azt Klement Gottwald kijelentette, — hogy nemzeti és állami hajónk biztonságos révbe ért. ★ ★ ★ Azt a kérdést feltéve,' hogy mi tette lehetővé a Szlovák Nemzeti Felkelés sikerét, tudatosítjuk: ez elsősorban annak köszönhető, hogy élén tapasztalt marxista—leninista párt állt. A kommunista pátt a Felkelés előkészítése és végrehajtása során az imperializmus korszakában a nemzeti mozgalmakról és a demokratikus forradalmakról, a munkásosztályról, mint a forradalom vezető erejéről, a nemzeti felszabadításért folyó küzdelemnek a dolgozók szociális felszabadításáért vívott harccal való összekapcsolásáról, a népi szerveknek, mint az államhatalom új elemeinek megalakításálról, a forradalmi harcnak a társadalmi haladásért vívott közös internacionalista küzdelemhez való kapcsolódásáról szóló lenini tanokból indult ki. A leninizmushoz való hűség, a leni- nizmusnak, mint a világ forradalmi megváltoztatása bevált elméletének és módszerének alkotó alkalmazása a siker döntő e’őfeltétele volt. A Szlovák Nemzeti Felkelés és a szocialista építés elkövetkező évei teljes mértékben meggyőztek bennünket arról, hogy a lenini tanokat követve mindenkor sikereket érünk el. És ellenkezőiig: az e tanoktól való eltérés — amint eirről a válságos időszakban is meggyőződtünk —, veszteségeket és károkat okoz. Ezért nem volt véletlenszerű, hanem mélységesen törvényszerű és a maga módján szimbolikus, hogy a CSKP új vezetőségét — amely az ellenforradalom leverése után a párt és az állam politikájában következetesen érvényre juttatta a lenini irányvonalat —, népünk antifasiszta harcának vezető személyiségei, Gustáv Husák elvtárs, a Felkelés előrelátó és bevált stratégája, valamint Ludvík Svoboda elvtárs, a kiváló hazafi, a Szovjetunióban megalakult I. csehszlovák hadtest parancsnoka reprezentálták. ★ ★ ★ Kommunista pártunk a lenini tanokat alkotó módon érvényesítve és következetesen e bevált utat követve XIV. kongresszusán kitűzte, Imajd XV. kongresszusán tovább fejlesztette a fejlett szocialista társadalom építésének irányvonalát. Merész, igényes, vonzó, reális cél ez. A Szlovák Nemzeti Felkelés hagyatékát napjainkban azzal váltjuk valóra, hogy minden erőnkkel, képességünkkel, akaratunkkal és energiánkkal e program megvalósítására, a hatodik ötéves terv feladatainak teljesítésére törekszünk. Ma e:z a Szlovák Nemzeti Felkelés eszméi iránti hűség kritériuma. A fejlett szocialista társadalom építésére jellemző, hogy saját alapján fejlődik, széles teret enged á szocializmus törvényszerűségei érvényesülésének, s ezek helyes kihasználásával mind teljesebben megnyilvánulnak az új társadalmi rendszeír előnyei. Ebben a társadalomban magas fokú a termelőerők színvonala, fejlettek a szociális- politikai kapcsolatok, amelyek az osztályok, nemzetek és nemzetiségek viszonyában nyilvánulnak meg, továbbá a társadalmi tudat tartalmában és formáiban, az emberek széles szellemi látókörében, a szocialista demokrácia fejlődésében, az ember emberhez való viszonya magasabb színvonalában. Minden törekvés arra irányul, hogy teljesebb mértékben kielégítsék az emberek anyagi és szellemi szükségleteit, harmonikusan fejlődjön a társadalom, fejlődjenek a kollektívák, és ennek alapján a személyiség is. Ehhez kell létrehozni a feltételeket a termelés magas fokú hatékonyságával és mindennemű munka kiváló minőségével. Láthatjuk tehát, hogy elsősorban a társadalom, a kollektívák és az egyének belső, gyorsan változó, új és magasabb színvonalú szükségletei követelik meg,’hogy kitartóan érvényre juttassuk napjaink alapvető stratégiai irányvonalát, a magas fokú hatékonyságot és a kiváló minőséget Ezt hz objektív szükségszerűséget nagy határozottsággal még inkább aláhúzza a világpiacokon a nyersanyagok, anyagok és energiahordozók árának emelkedése, s a külkereskedelmi " kapcsolatok bonyolultsága. A nagy hatékonyságról és a kiváló minőségről szólva természetesen nem egyszerűsítjük le a dolgokat. Ma nem elegendő csupán jobban dolgozni, mint tegnap, illetve összehasonlítani a mát a tegnappal. Ez kevés lenne, ilyen kritériummal semmire sem mennénk. Mi helyt akarunk állni a nemzetközi versenyben; lépést akarunk tartani és lépést kell tartanunk a világgal, neon akarunk kiesni abból a haladó áramlatból, amelybe a Felkeléssel léptünk. Ezért a tudományos-technikai haladás csúcsait kell elérnünk. A vállalatokban, intézményekben elért eredményeinknek meg kell felelniük a szocialista országok vállalataiban és intézményeiben, valamint a kapitalista világban elért legprogresszívebb eredményeknek. Erre törekedni és egyre jobb eredményeket elérni — ez ma a hazafias, forradalmi tett. K itűzhetünk-e ilyen célokat? így kell tennünk, mivel nincs más választásunk, s ezt meg is tehetjük, mivel erőnk van hozzá. Szlovákiában a szocialista építés éveiben erős gazdasági bázist építettünk ki, amely az egységes csehszlovák gazdaság részeként továbbra is gyors ütemben fejlődik. Politikailag fejlett, szorgalmas munkásosztályunk, igyekvő parasztságunk és haladó értelmiségünk tudásvágyé ifjúságunk van, amely bizonyítani akar. Szlovákiában 1960 óla több mint kétszeresére emelkedett a fő- és a középiskolai végzettségű dolgozók száma; ezek ma a népgazdaság dolgozói létszámának 22 százalékát képezik. Tudományos-műszaki bázisunk fejlett, az említett időszakban (háromszorosára gyarapodott. Az a fontos, hogy ezeket az erőforrásokat, népünk alkotó erejé‘, az egységes csehszlovák gazdaság erejére, valamint a Szovjetunióval s a szocializmus más országaival megvalósuló együttműködésből eredő új, nagy lehetőségekre támaszkodva az eddiginél még teljesebben, racionálisabban kiaknázzuk. Arról van szó, hogy a tegnapból tanulva mindannyian nagy felelősséggel tevékenykedjünk a máért, Szlovákia és az egész köztársaság lövőjéért. Ezt a törekvést támogatnia kell az irányítás, a tervezés tökéletesítésének, a munka tudományos szervezésének, a munka jutalmazása szocialista elve következetes érvényesítésének a végzett munka minősége, mennyisége é^ társadalmi fontossága szerint. Az említett Célok sikeres elérése megkívánja azt is, hogy többet tudjunk, tanuljunk, növeljük képzettségünket. Vagyis: pe járjunk csupán a kitaposott' csapásokon, hanem mindenütt merészen és alkotó módon keressük, alkalmazzuk a haladó módszereket és megoldásokat, amelyek összhangban állnak a ma és a holnap követelményeivel. Felkelésünk éppen ilyen nagy, alkotó és újító tett volt, (az egész nemzet erőfeszítése a régi, a túlhaladott és erkölcstelen, a korlátoltság, az átlagosság és a lélektelenség ellen. A forradalom, mint azt a felkelők lapjában, a Nővé Slovoban Alexander MatuSka kifejtette „elsősorban a hatalom megragadásán múlik, egyúttal azonban az emberek átformálódását is jelenti. Objektív erők kifejezője, egyszersmind azonban személyes, benső dolgok“. Megkívánja „az ingadozás, a személyes kényelem és a dilettantizmus“ leküzdését. Ma talán nincs szükségünk ilyen küzdelemre, a konzervativizmus, az irányításban és a termelésben a rutinszerűség és kényelmeskédés ellen? T alán megelégedhetünk olyan helyzettel, és az talán méltó a Felkelés örökéhez, hogy -némelyik gyárban például alacsony, sőt csökkenő irányzatú a műszakszám, elégtelenül használják ki az állóeszközöket, nem megfelelő az első minőségi osztályba tartozó termékek aránya? Vagy azzal a helyzettel, amikor a termelés és a hasznosság növelése érdekében nem használják ki kellőképpen a földet, a takarmányt és a gépeket? Vagy pedig azzal, hogy a kutatásban szétforgácsolják az erőket és olyan dolgokkal kísérleteznek, amelyek máshol már ismertek, illetve hogy a beruházások szakaszán egyes esetekben inkább technikai múzeumokat, mint a forradalom bástyáit építik. Nem kevés problémát látunk az ágazatok, vállalatok és szervezetek kapcsolataiban isj Ezen a térem az irányításban sok a konzervativizmus, a munkaszervezésben pedig a primitív vonás, de az önzés, a felelősség alóli kibúvásra irányuló törekvés, spekuláció és a szocialista vállalkozáshoz mél(Folytatás a 4. oldalon.)
