Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-08-19 / 33. szám
h m SZENK SÁNDOR AUGUSZTUSBAN VETHETITEK Többen kérdezték levélben, hogy miként kell a kamillát termelni, mikor vethetik a magját. Érthető a nagyfokú érdeklődés, mert pionírjaink nagyon ügyesen a gyógynövények gyűjtésével párhuzamosan egyre több gyógynövényt termesztenek is. Most azonban csak a kamilláról van sző, melynek virága teakeverékben, de egymagában teaként, öblögető szerként is használható, legfőbb hatása: gyulladásgátlás, görcsoldás. Egyébként egyéves növény, mely kedveli a könnyű, homokos talajt, ha sok napfényt kap, és szélvédett helyen termesztik, szépen virágzik, gazdag termést ad. Hogyan készítsétek elő számára a talajt? Nos, a felásott és jól elgereblyézett földet tömíteni kell. A legegyszerűbb módon: deszkalapokkal. Azután a deszka élével sekély mélyedést készítve kijelölhetitek a sorokat. A sortávolság 50 cm. Ha a sorok közel vannak egymáshoz, a növény szára gyengén fejlett lesz, könnyen kárt tesz a szél. Vetéskor ügyeljetek, a sekély mélyedésekbe, vagyis a sorokba, de mindig a talaj színére kell szórni a magvakat. Egy árra 20 gramm magot. 6—18 nap múlva a magvak kikelnek, 14—24 nap múlva legyökereznek. Augusztusban vethetitek a magokat, de nincs későn szeptember elején sem. A virágtermést persze csak a következő év májusára, júniusára várhatjátok. Érdekes, ugye, hogy a kamilla termesztésének időszaka majdnem azonos a tanévvel? Előny ez, mert nem szükséges a termesztését külön akcióként megszervezni. Csak kezdeményezni kell, persze idejében, a tanév első napjaiban. Egy-két ár szabad terület minden iskolakertben található. Vetés után a tanév folyamán figyelemmel kísérhetitek a növény fejlődését, a tanév végén pedig begyűjthetitek virágtermését. Jó tudni még azt is, hogy nem kell kézzel gyűjteni a virágokat, hanem arra speciális fésűt használnak. Egy árról 10—15 kg. szárított virágot lehet begyűjteni. Dr. NAGY GÉZA MIT TERVEZNEK A felsőpatonyi alapiskola leánykórusát Lelkes Mária vezényli (A szerző felvétele) A felsőpatonyi (Horná Po- tön) alapiskolában 1971-ben alakult meg az énekkar. Azóta már két ízben bronzsá- vos fokozatot nyert az iskolai énekkarok járási versenyén. A múlt tanévben Lelkes Mária tanítónő vezetésével szintén sikeres volt az énekkar tevékenysége, bár jelenleg egyetlen fiú sincs a negyven tagú kórusban: Duoaszerdahelyen (Du- najská Streda), a tanév végén, a kórust ismét a bronzsávos énekkarok közé sorolták. A tanítónő és a leánykőrus tagjai most azt tervezik, hogy a következő tanévben a járási versenyen megszerzik az ezüstsávot is. Farkas Sándor VIDÁM LÁNY KRIZSÄN GIZELLA, a fegyverneki (Zbrojniky) alapiskola hetedik osztályos tanulójának rajza EGY SAPKA KÖRTE Mindig a nyarat szerettem a legjobban. Ilyenkor naphosszat kószálhattam az erdőben és a réten, fürödheittem a lomha vizű patakiban. Mindenből kedvem szerint részesülhettem, ami jót és szépet adhat a természet, de piros bélű körte csak egy öregember kertjének legvénebb fáján termett. Augusztus derekán egyre gyakrabban kerülgettem a sövénykerítést, vágyakozó pillantásokat vetve a mosolygó körtékre. Az ágak alázatosan csüngtek édes terhűktől roskadozva, de sohasem férkőzhettem a közelükbe, mert napkeltétől napnyugtáig ott szunyókált árnyékukban a félelmetes, kopott szakállú öregember, s göcsörtös görbebotja is ott hevert a közelében. Rohanva közeledett a szeptember. Az utcabeli fiúk már a füzetüket vásárolták a pet- róleumszagú, roskadt ifedelű kis üzletben, de engem a piros bélű körtén kívül semmi sem érdekelt. Este, amikor lefeküdtem és behunytam a szemem, a haragoszöld levelek közül kacsingató körtékéit láttam, aztán róluk álmodtam egész éjjel. Egyik reggel a szó kottnál jóval korábban ébredtem. Kevés ruhámat a hónom alá gyűrtem, s kilo-póztiam a házból. A föld hűvös volt és nedves, amint meztelen talpammal megérintettem. A nap éppen akkor dugta elő vörös sipkás fejét a keleti égen. — Sapka! — kaptam a fejemhez. Mibe fogom rakni a körtét, ha még sapkám sincsen? Esztimbe jutott, hogy van a padláson egy ócska, rongyos sapkám, amit évek óta nem viselek. A sidje leszakadt, a bélése szétment, a i posztóját is már cdak könyörület tartja össze. Jó lesz ez nekem, gondoltam, s gyorsan a padlásajtóhoz támasztottam a létrát, hogy ne vesztegessem hiába a drága időmet. Az utca még csendes volt. A szalmatetős házikó is békésen szundikált a kicsi kert szélén, csak a körtefa sóhajtozott a hűvös hajnali szellőben. Átvetettem miagam az alacsony sövényen, egy pillanatig borzongva álltam a harmatos ‘fűben. 'Sehol semmi nesz. Odaosontam a durva kérgű fához, s minden erőmet összeszedve átöleltem, megráztam. A vén fa megremegett, de csak néhány körte hullott a földre. — Nem baj — dünnyögtem magamban, aztán gyorsan hozzáláttam, hogy a körtét ösz- szeszedjem. Elcsodálkoztam rajta, hogy a sapka így is színültig tele lett. Otthon drága zsákmányomat az aprófa közé rejtettem, hogy senki ne vegye észre, aztán visszalopiakodtam a szobámba, s magamra húztam a takarót, mintha semmi sem történt volna. A reggeli valahogy nem ízlett. Ültem az asztalnál, a sovány te vsakét kanalazva. Apám már megreggelizett, a kaszáját kalapálta az udvar végében. Végtelennek tűnő idő múlt el felettem, de a aknái még mindig nagyon mélyen merült a levesbe. — Hozok be egy kis fát — szóltam anyámnak, aki éppen tenni készült a tűzre, s felugrottam, hogy körtéimhez siessek. — Csak egyél, fiacskám — mondta anyám szelíden mosolyogva —, majd hoz apád. Már úgyis jön befelé. Kelep — kelep KÍVÁNJUK neki... Kelep-kelep, messze megyek, itt hagyom a kéményemet, emlékemet: Kelep-kelep, békés nádast, kicsi falut, szántóföldet, kelep-kelep, amely fölött hej, de sokat is köröztem. ■a w :Q E :0 a Öváry Péter TÖRD A FEJED ! VÍZSZINTES: 1. Állandó úttörőtábor Magyarországon (a nyíl irányában folytatva). 8. Fonással foglalkozó személy. 9. Bútorba erősített vízszintes lap. 10. Nagy rézedény. 12. Személyes névmás. 13. Határozói rag. 14. László, Róbert + szenny. 17. Sok pionír ilyen táborban nyaral. 18. Savból s alkoholból víz kilépésével keletkező szerves vegyület. 20. Egymást követő betűk az ábécében. 21. Szekér eleije. 22. Szín. 23. Nigériai nép. 25. Viadal. 2?. Nyári táborozások egyik hangulatos eseménye. FÜGGŐLEGES: 1. Római száz. 2. Sohase. 3. Jelez. 4. Paripa. 5. Kepe közepe. 6. Gyámoltalanul balga. 7. Aminek az éle jól vág. 8. Nyári táborozások másik hangulatos eseménye. 11. Szovjet pionírok nyaralóhelye a Krím-félszigeten. 14. Szemével érzékel. 15. A történelem valamely időszaka. 16. Balaton-parti gyermekváros. 17. Szép, .., legszebb. 19. ... mi ikrek. 20. Építkezési anyag. 22. K. U. Ü. 24. Azonos betűk. 25. A múlt idő jele. L. L. Beküldendő a vízszintes 1., 17., 26. valamint a függőleges 8., 11., 16. számú sorok megfejtése. Az érsekújvári (Nővé Zámky) Aurora píoriírcsa- patok egyik lagtevékenyebb rajelmöke Dömötör Edit, a VIII/C osztály tanulója volt ebben a tanévben. Példás tevékenységéért megkapta az „Ifjú építő“ jelvényt. Szeptemberben a közgazda- sági szakközépiskolában folytatja majd tanulmányait. Egészen biztos, hegy tagja lesz a Szocialista Ifjúsági Szövetség iskolai szervezetének. Kívánjuk neki, hogy az ifjúsági szövetség tagjaként is legyen olyan tevékeny, olyan kezdeményező, mint amilyen rajunk elnökeként volt. Kiss Ágnes Az augusztus 5-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Pionírtáborban, horgászás, pionírbarangolás, sátor.“ — 65 megfejtés érkezett. Sorsolással könyvjutalomban részesülnek: Kardos Zsuzsa, 3. oszt., Zselíz (Zeliezovce), Gazsi Péter, 4. oszt., Alsólánc (NiZny LanecJ, Szemerédi Ilona, 7. oszt., Csata (Cata), Leszkő Róbert, 7. oszt., Kis- gyarmat (Sikenicka), Mandák István, 7. oszt., Mi- hályfa (Michal na Ostrove). Az illusztrációt Fiilöp Éva készítette Nagyon megijedtem. Ki akartam rohanni, hogy a bajt megelőzzem, de lekéstem. Apám a fa helyett ez én körtével megrakott sapkámat hozta a markában, mint valami tojással teli madárfészket. — Hát ezt hol szerezted? — nézett rám szemrehányóan, s valami ismeretlen harag lobbant a tekintetében. Megszégyenültan hajtottam le fejeimet. Éreztem, hogy az első szi dalmazó szóra feltörnek belőlem a könnyek. — Ezt most szépen visszaviszed István bácsinak és bocsánatot kérsz tőle. — Visszaviszem — válaszoltam halkan, s lehajtottam a fejemet, hogy ne kelljen apám szsmébe néznem. Máig sem tudom, milyen íze tehet a piros bélű körtének. 1979. VIII. 19. N C/2 i