Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-08-12 / 32. szám
4 A népért és a néppel együtt dolgozni — az SZKP lenini hagyománya »71. III. 12. Írta: Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára 2. N eon egyszerű dolog a tömegek politikai vezetőjévé válni. A társadalomban betöltött élcsapat-szerepet, vezető szerepet nem lehet rendeletileg bevezetni, ezt a szerepet ki kell vívni konkrét tettekkel, s el kell érni, hogy a tömegek elismerjék. Ha a párt helyesein fejezi ki azt, amit a nép felismer, ha a tömegek saját szemükkel meggyőződnek arról, hogy a kommunisták politikája összhangban van érdekeikkel és vágyaikkal, a párt ügye az egész nép szívügyévé válik. Az SZKP azért vált elismert és tekintélyes vezetővé a társadalomban, mert a gyakorlatban be tudta bizonyítani, hogy képes tudományosan kifejezni és következetesen érvényesíteni a nagy tömegek életbevágó és mindennapi érdekeit. Napjainknak ebiben a tekintetben is megvannak a sajátosságai. Egyfelől, a fejlett szocializmus társadalmában, ahol egyre nyilvánvalóbb az összes osztályok és rétegek egymáshoz való közeledése, ahol üj történelmi közösség alakult ki — a szovjet nép —, közelednek egymáshoz az összes dolgozók érdekei is. De másfelől, a társadalom élete egyre gazdagodik, a társadalom igényei mind sokrétűbbé válnak, a dolgozók érdekei és szükségletei az ország növekvő gazdasági és szociális eredményei folytán fejlődnek, rendkívül összetetté válnak. A párt ezért különösen nagy figyelmet fordít arra, hogy mindenkor és behatóan ismerje a dolgozók érdekeit, a különféle anyagi és szellemi tényezőknek a bonyolult társadalmi folyamatokra gyakorolt tolatását. iAz 'SZKP elsősorban azért oldja mog jól ezt a feladatot, mert soraiban a dolgozóknak, valamennyi néprétegnek a legjobbjai foglalnak helyet. Az SZKP- nak ma 16 630 000 tagja van, a párttagság 42 %-a kolhozparaszt, 44,4 %-a technikus, mérnök, mezőgazdasági szakember, a tudomány, az oktatás, az egészségügy, az irodalom vagy a művészet területén tevékenykedik; az irányító szervekben a kommunistáknak csak 8,3 százaléka dolgozik. Amint látjuk, az SZKP 'kormányzó párt, de nem kormányzók pártja", aminek ideológiai ellenfeleink próbálják feltüntetni. Az SZKP a munkásosztály pártja, a szovjet nép pártja. A z SZKP kongresszusain, amelyek kidolgozzák a politika fó irányait, a küldöttek összetétele visszatükrözi a párt szociális összetételét. A Központi Bizottság üléseinek munkájában e szerv tagjaiként nem csupán a párt és az állam vezetői, a köztársasági és a területi pártszervezeteknek, a szövetségi minisztériumoknak és főhatóságoknak a vezetői vesznek részt, hanem munkások és kolhozparasztok, mérnökök, műszaki szakemberek, tudósok, a kulturális szféra dolgozói, a hadsereg és a flotta képviselői is. Ugyanezt mondhatjuk az SZKP terű leti, városi, kerületi bizottságainak szociális összetételéről. A választott pártszervek tagijai, akik különféle dolgozó kollektívákalt képviselnek, mun- katánslaik gondolataival és érzelmeivel gyarapítják a párt tevékenységét, ősz szekapcsolják a konkrét kollektívák érdekeinek képviseletét az egész államot érintő problémák megértésével. Ez lehetővé teszi, hogy a párt jobban, pontosabban ismerje az egyes osztályok, rétegek, szakmai csoportok és korosztályok, valamennyi nemzeitiség szükségleteit és igényeit, megtalálja az optimális megoldást még akkor is, amikor az érdekek különböző volta bizonyos problémákat okoz. Ez teszi lehetővé, hogy a párt kidolgozza azt az általános irányvonalat, amelyet a dolgozók milliós tömegei sajátjuknak tekintenek és amelytől történelemformáló munkájukban vezéreltetik magukat. „Nincs és nem is lehet nálunk más politikai erő — hangsúlyozta Brezsnyev elvtárs —, amely képes lenne olyan következetesen figyelembe venni, összekapcsolni és összehangolni minden osztály és társadalmi cső port, minden nemzet és nemzetiség, minden nemzedék érdekeit és szükségleteit, mint a kommunista párt". A dolgozók érdekeinek alapos meg ismerését szolgálják az állam és a társadalom összes demokratikus intézményei is. A Szovjetunióban kialakult a társadalmi jelenségek, a különböző néprétegekben uralkodó közvélemény szervezett tanulmányozásának meghatározott rendszere. Pártunk ezt rendkívül fontosnak tartja tömegkapcsolataink megszilárdítása szempontjából. Az SZKP a politikai irányvonal kidolgozása során támaszkodhat a lakosság szükségleteinek gazdasági vizsgá lataira, a szociológiai adatokra, a statisztikai adatokra, a tudományos intézetek értékeléseire. Ez lehetővé teszi, hogy hiteles információt kapjon a széles spektrumú „emberi problémákról", arról. Hogy milyen gondjaik vannak ma az embereknek, milyen változásokat várnak gazdasági és szociális téren, hogyan reagálnak az egyes párt- határozatokra. Az SZKP nemcsak a tudományos intézetek adatait és következtetéseit használja fel, saját jól kipróbált eszközei is vannak a tömegek problémáinak és szükségleteinek megismerésé re. Melyek ezek az eszközök? Elsősorban kell említenünk a tömegekkel való közvetlen érintkezést. Ezt semmi sem pótolhatja, mert feltételezi az időszerű kérdések eleven és őszinte megvitatását, a pártvezetők és a dolgozók kölcsönös tájékoztatását, az igazság tisztázását a megvitatás folyamán. L eonyid Brezsnyev elvtárs „A kis föld", „Újjászületés" és „Szüz- jöld" című műveiben következetesen hangsúlyozza azt a gondolatot, hogy elengedhetetlen és pótolhatatlan a pártmunkás állandó érintkezése sok emberrel. Brezsnyev elvtárs többek közt megjegyzi, hogy miközben az Információ végigmegy a különböző fórumokon, eltorzulhat, a létfontosságú kérdések éle eltompulhat. Az emberekkel való eleven kapcsolat elősegíti, hogy a pártmunkás elkerülje a tévedéseket a valóságos jelenségeknek és a dolgozók róluk alkotott véleményének megítélésében, lehetővé teszi, hogy meghallja mind a bírálatot, mind a helyzet javítására irányuló konkrét javaslatokat. Ez a kapcsolat teszi lehetővé, hogy a pártmunkás a technika, a technológia, a gazdaság problémái mögött állandóan lássa az eleven embereket gondolataikkal, termelési problémáikkal, magánéletük gondjaival. A Központi Bizottság főtitkára ebből a szempontból lelkesítő példát mutat. Leonyid Brezsnyev elvtárs roppant elfoglaltsága közben is rendszeresen látogat ipari üzemeket, kolhozokat, szov- hozokat, rengeteg emberrel találkozik, beszélget, figyelemmel kíséri a dolgozók szükségleteit. Brezsnyev elvtárs csupán egyetlen évben, 1978-ban utazást tett Szibériában és a Távol-Keleten, ellátogatott Minszkibe és Bakuba. Járt hat nagy gyárban, találkozott a Bajkál— Amur Vasút építőivel, meglátogatott katonai egységeket, óriási és igen gyümölcsöző munkát végzett, amelyet az SZKP KB Politikai Bizottsága nagy ra értékelt. Az említett utazások során szerzett tnformáciőkra, az ezekből leszűrt következtetésekre épült a KB Politikai Bizottságának több határozata, a párt- és a gazdasági szerveknek adott sok konkrét utasítás és számos ajánlás. Politikai és gyakorlati szempontból nagy jelentőségűek .a Politikai Bizottság tagjainak és póttagjainak, a Központi Bizottság titkárainak országjáró útjai, beszédei, a dolgozókkal valósze mélyes találkozásai. Csupán 1978-ban a Központi Bizottság vezető tisztségviselői több mint 30 területet és köztársaságot kerestek fel. A Legfelsőbb Tanács választása előtt, 1979 februárjá ban és márciusába,fi, a párt valamennyi vezetője beszédet mondott ia választói gyűléseken mint képviselőjelölt, s járt üzemekben is, beszélgetett a dolgozókkal azokban a köztársaságokban és területeken, ahol jelölték. A helyi szervezetek is sok tapaszta latot szereztek abban a vonatkozásban, hogyan kell felhasználni a vezető pártmunkások tömegkapcsojatainak különféle fcmmáit. A tömegek érdeklődéséről, szükségleteiről, véleményéről Igen értékes információkat nyújtanak a dolgozóknak a pártszervekhez intézett levelei. E levelek száma évről évre nő. Például a XXIV. és XXV. kongresszus közti időszakban a párt Központi Bizottsága körülbelül 2 millió levelet kapott. 1978 ban több mint 700 000 levél érkezett; ugyanabban az évben körülbelül 2 millió levél és kérelem, illetve bejelentés érkezett a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak központi bizottságaihoz, a területi és egyéb párt- bizottságokhoz. A lakosságtól érkező levelekkel és bejelentésekkel való foglalkozást pártunk, a párt Központi Bizottsága mindig nagy politikai fontosságú ügynek tekintetta É s nemcsak arról van szó, hegy a levelek információt tartalmaznak, érzékeltetik az emberek hangulatát, hírt adnák igényeikről és szükségleteikről. A mi körülményeink között a dolgozók leveleik útján is részt vesznek az állami és a társadalmi problémák megvitatásában és eldöntésében, a levelek lényegében egyik formájává váltak az állampolgárok részvételének az ország kormányzásában. A Központi Bizottság Politikai Bizottsága és Titkársága mindennek alapján lankadatlan érdeklődéssel fogadja a levelekben foglalt javaslatokat, kívánságokat, bíráló észrevételeket, s ezek alapján megteszi a szükséges intézkedéseket. Sok javaslatot hasznosítanak a fontosabb párt- és állami döntések előkészítése során, a legértékesebb tanácsokat és megfontolásokat operatívan megvizsgálják, figyelembe veszik a mindennapi gyakorlati munkában. A dolgozók javaslatai tükröződnek például az SZKP Központi Bizottságának a környezetvédelemről, a vasúti közlekedés javításáról, az ideológiai és politikai nevelő munka néhány kérdéséről hozott határozataiban; a levelekben a megfogalmazott javasla tok figyelembevételével hozott határozatot az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa a személyi nyugdíjasok maximális nyugdíjáról és kiegészítő kedvezményeiről, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a polgárháború aktív résztvevői anyagi és egészségügyi ellátásának javításáról. Az állampolgáraink — párttagok és pártonkívüliek — kezdeményezésére hozott törvények, rendeletek és határozatok végrehajtása ugyancsak a dolgozók tevékeny részvételével és ellenőrzésével történik. Ez a jelenség megtestesíti az igazi néphatalom eszméjét, a szocialista demokrácia, az össznépi állam elveit. Így fogja fel ezt a jelenséget a párt, amikor minden eszközzel serkenti a tömegek részvételét az államügyek és a közügyek intézésében. A dolgozók leveleivel való foglalkozásnak az SZKP Központi Bizottságá ban meghonosodott rendje sok tekin tetben meghatározza e munka színvonalát a párt-, a szovjet-, a gazdasági szervekben, a társadalmi szervezetekben. Egyre rendszeresebb az a gyakorlat, hogy a pártbizottságok ülésein megvitatják a dolgozók leveleiben felvetett kérdéseket. Csupán 1977—1978 folyamán 29 területi pártbizottsági ülés foglalkozott Ilyen kérdésekkel. A pártbizottságok végrehajtó bizottsági és titkársági ülésein ugyancsak rendszeresen -megtárgyalják a dolgozók beje lentéseiben fölvetett problémákat. Az SZKP pár talapszervezeteiben sok más módszert is alkalmaznak a dolgozók érdekeinek, szükségleteinek, véle ményének közvetlen tanulmányozására. Ebben a tekintetben igen jelentős az a módszer, hogy a különböző szintű pártbizottságok rendszeresen fogadják az állampolgárokat. A pártszervek szá mára sok anyagot nyújt a központi, a helyi és az üzemi sajtó, a gyűléseken, az előadásokon stü. fölvetett kérdések elemzései Óriási a szerepük a szabad pártnapoknak, amelyeken nemcsak kommunisták, hanem pártonkívüliek is felszólalnak, s a pártszervezet haladéktalanul, konkrét -határozatok fonmá jában reagál a dolgozók jelzéseire. A politika, a termelés, a kultúra kérdéseivel, az egyes vezetők tevékenységével kapcsolatos véleménynyilvánításnak, vagyis a valóiban objektív információnak elengedhetetlen feltété le az, hogy legyenek biztosítékok a bírálat elfojtásával szemben. „Az SZSZKSZ minden állampolgáré nak — olvashatjuk alkotmányunkban joga van javaslatokat benyújtani az állami szervekhez és társadalmi szerve zetekhez azok tevékenységének javítására vonatkozóan, bírálni a munká ban észlelt fogyatékosságokat. A tisztségviselők kötelesek a megszabott időn belül kivizsgálni az ál lampolgárok javaslatait és beadványaitf, Oálaszolni azokra és megtenni a kellő intézkedéseket. A bírálat megtorlása tilos. A bírálatot megtorló személyeket felelősségre vonják". A Szovjetunióban tehát megvan a bí rálát szabadságának alkotmányos ga randája, és az illetékes állami szervek gondoskodnak a törvényesség megtartásáról. A pártszervezetek különösen nagy gondot fordítanak a bírálat és az önblrálat fejlesztésére, arra, hogy a dolgozóknak megmagyarázzák jogaikat, megvédjék őket, ha a 'bírálat miatt esetleg megtorlást próbálnak al kalmazni velük szemben. A párt szigo rúan felelősségre vonja azokat a kom imuniistákat, akik helytelenül fogadják a bírálatot. A z SZKP Központi Bizottsága .most alaposan tanulmányozza azt a kérdést, hogyan tökéletesítse szerveze tileg a közvélemény-kutatásnak, a különböző néprétegek véleménye, érdekei, igényei és hangulata tanulmányozásának egész rendszerét. Az SZKP Központi Bizottságában nemrég megalakult a levelezési osztály és a kéz- véleiménykutató szociológiai vizsgálatokat folytató és feldolgozó csoport, amelyekre e feladattal kapcsolatban fontos kötelezettségek hárulnak. A párt ezután is meg akar tenni mindent azért, hogy, mint Lenin tanította, Ismerje a tömegek hangulatát, megértse a tömegeket, s helyesen fejezze ki azt, amit a tömegek felismernek. (A cikk befejező részét az Gj Szó következő vasárnapi számában közöl jük.l