Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-08-05 / 31. szám
ÖTTUSA-VILÁGBAJNOKSÁG BUDAPESTEN Az idei öttusa világbajnokságot augusztus 12-e és 15-e között Buda pesten rendezik, mégpedig nem első ízben, amit annak köszönhetnek, hogy a magyar öttusázók évtizedek óta a világ legjobbjai közé tartoznak, amiről olimpiai és világbajnoki győzelmeik, értékes helyezéseik .tanúskodnak. A külföldi szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a világbajnokság rendezése méltó kezekbe került, és senki sem kételkedik abban, hogy közmegelégedésre bonyolítják majd le. Mielőtt az idei VB előkészületeiről, az esélyekről szólnánk, vessünk eigy pillantást e sportág múltjára, nézzük meg, vajon mit jegyzett fel a krónikás, mi történt a múltban, meddig taTtott, amíg az öttusa a mai formájához eljutott. lAz öttusa klasszikus sportág, hiszen atlétikai elődje az ókori olimpiák műsorán szerepelt. A görög fiatalok a 16. ókori olimpián küzdöttek először az ötösverseny (pentation) pálmájáért. Ez a szám futásból, távol- ugrásből, diszkoszvetésből, gerelyhajításból és birkózásból állt. A győzelem nagy erkölcsi elismerést jelentett, mert az öt szám sokoldalúságot követelt. A görög atlétaeszmény, a pentatblos (pentatlon versenyző) volt. Az ókori olimpia versenysorozata időszámításunk után 394-ben megszűnt és a pentatlon a feledés homályába merült. Később ugyan néhány újkori olimpia műsorán is helyet kapott és alighanem a görög pentatlon adta a svédeiknek az alapgondolatot a modern pentatlon — az öttusa — megalkotásához, melynek versenyszámai: lovaglás, vívás, céllövés, úszás és futás. A svédek a modern öttusát vérbeli katonai sportágnak szánták. Azért válogatták így össze a ver- senyszámokat, mert egy mondabeli harci hírvivő hősiességét, képességeit akarták az öttusaversennyel kifejezni. A bátor hírvivő harc közben lóháton viszi a fontos parancsot, amikor kilövik alóla a paripáját. Ellenségeivel ékkor először vívó, majd lövőpárbajt kell vívnia. Ezután veszélyesen hömpölygő folyam partjára ér, de az elszánt katona nem ismer akadályt, vakmerőén átúszik rajta és utána futva elviszi a rábízott parancsot a kitűzött helyre és ezzel győzelemhez segíti csapatát. A svédek 1910-ben állították össze a modern öttusa szabályait és 1912- ben a stockholmi olimpia műsorán már szerepelt, mégpedig a következő sorrendben: pisztolylövés, úszás, vívás, lovaglás, futás. A pisztolylövés akkoriban húszméteres pályán folyt. A NOB 1911-ben a budapesti kongresszuson úgy döntött, hogy 25 méteres pályáin kell célba lőni. Gondot okozott az úszás távja is, végül 300 miéter mellett döntöttek. A vívás fegyverneméül a párbajtőrt választották. Kezdetben az öttusázó a saját lován és a rendezőség által kiválasztott lovon egyaránt versenyezhetett. 1920-ban ezt a szabályt módosították és úgy döntötték, hogy az öttusázók csak a rendezők által rendelkezésre bocsátott lovakon indulhatnak és ezeket kisorsolják a résztvevők között. A terepfutás távja 4 kilómé,bér. < Az első nemzetközi öttusaverseny tehát az 1912-es stockholmi olimpián volt. A Nemzetközi öttusa Szövetség 1932-ben alakult meg és világbajnokságokat 1949 óta rendeznek. Kezdetben a svédeké volt a világhegemónia, mert 1912-től 1952-ig a jelentős nemzetközi versenyeket ők nyerték, csupán 1936-ban győzték le őket a németek, majd 1952-ben a magyarok. Svédországon és Németországon kívül Finnország, Svájc és az Egyesült Államok öttusázói képviseltek komoly erőt. A második világháború után Magyarország és Brazília, majd a Szovjetunió versenyzői küzdötték fel magukat a világ élvonalába. Az utóbbi években elsősorban a szocialista országok — Lengyelország, Csehszlovákia, Románia és Bulgária — öttusázói fejlődtek sokat és értek el figyelemre méltó eredményeket. A szocialista testnevelési mozgalom kitűnő feltételeket biztosít és az említett országokban nagy figyelmet szentelnek az utánpótlás nevelésének ebben a sportágban is. A tervszerű vezetés, a gondos nevelő munka, a korszerű edzésmődszerek, az anyagi áldozat előbb-utóbb éreztetik hatásukat Az öttusa technikai előfeltételeit aránylag kevés helyen tudták és tudják ma is megteremteni. Főleg a jól előkészített lovak jelentenek gondot, s ezért az öttusa még ma sem terjedt el világszerte, bár azok az idők már régen elmúltak, amikor ez a sport a katonatisztek privilégiuma volt. A nemzetközi versenyeken indulók száma egyre nő. Az 1912-ben Stockholmban lebonyolított olimpián 9 nemzet 32 versenyzője rajtolt, 1952-ben Helsinkiben pedig már 18 ország 51 öttusázója vívott hatalmas küzdelmet az érmekért. A budapesti világbajnokságra — bár a nevezési határidő július 29-én járt le — már hetekkel korábban 26 ország 71 versenyzőt nevezett. Ez azt jelenti, hogy közülük öten a lelátóról szemlélik majd az eseményt, mert a kiírás értelmében Budapesten csupán hatvan- hatam indulhatnak. Június második felében Budapesten járt Swen Thofelt, a Nemzetközi Öttusa és Biatlon Szövetség elnöke. Megtekintette a VB versenyszámal- nak színhelyeit, majd sajtótájékoztatón számolt be tapasztalatairól. LeA lovaglás ismét nehéznek ígérkezik, Budapesten csak a technikailag képzett öttusázók számíthatnak sikerre (VojtISek felvételei) szögezte, hogy az 1954-es és 1969-es világbajnökság rendezése nagyon jól sikerült, és meggyőződése szerint most sem lesz másként. Magyarországon sokan értenek az öttusához, ami a szervező munkán is meglátszik. A futószám színhelyén kívül mindenütt megfordult és jő benyomással távozott. A világbajnokság egyes számának színhelyével tehát a résztvevők kivétel nélkül elégedettek lesznek. A rendezők minden igyekezetükkel arra törekednek, hogy a lovak körül se legyenek problémák. Július elején 60 paripa érkezett Budapestre, s közülük választják ki azt a harminc- hármat, mely a VB-n az indulók rendelkezésére áll. A létszám azért 33, mert a résztvevők száma nem haladhatja meg a hatvanhatot, s valamennyi ló a parkurt kétszer teljesíti. Tíz-húsz évvel ezelőtt az öttusa- versények kulcsszáma a lovaglás volt. Az 5 kilométer hosszú, nehéz akadályokkal teletűzdelt pálya tökéletes technikai tudást igényel. A versenyzőik ennek megfelelően készültek a jelentős eseményre, és abban a számiban igyekeztek a legnagyobb biztonságra szert tenni, amely a legtöbb buktatóval szolgál és a legnagyobb mértékben befolyásolta a verseny végső kimenetelét. Később a pályák vesztettek „rázósságukból“, a lovasköveteiménye'k érthetően meggyengültek és a versenyek sorsa általában a fizikai számokban nyújtott teljesítményeken dőlt el. Most, az idei világbajnokságon — Budapestről érkező hírek szerint — ismét nehéz pálya várja a résztvevőket. Az ugráskombinációkat tervezők jócskán próbára akarják tenni a VB-n induló öttusázók lovastudását, ellentétben az elmúlt években elterjedt szokásoktól. 120 cm magas akadályok váltják egymást és a pálya vonalvezetése a technikailag képzett versenyzőknek felel meg. A többi számban magukon a versenyzőkön múlik a jő vagy a rossz szereplés, nincs négylábú, amelyet esetleg hibáztatni lehetne. A vívás tartogat számtalan meglepetést és a pisztolylövésnél is a jó idegzet elsődleges követelmény. Az úszásban és a futásban — csekély kivételtől eltekintve — szinte előre ki lehet számítani, ki milyen eredményt ér el. Persze volt már példa arra is, hogy egy-egy öttusázó önmagát felülmúlva az utolsó számban a vártnál lényegesen jobban szerepelt és javított helyezésén. Ama a világbajnoki esélyeket Illeti, egy egy versenyző vagy csapat győzelmét korai lenne előre elkönyvelni. Nagy esélyesek természetesen mindig akadnak. A világbajnoki és olimpiai érmek sorsa még néhány esztendővel ezelőtt a szovjet és magyar öttusázók egymás elleni küzdelmében dőlt el. Más ebbe beleszólni nemigen tudott. A helyzet azonban változott, s erről a tavalyi jönkö- pingl VB eredményei is tanúskodnak. Olimpiai bajnokságot nyertek az angolok, érmet szereztek a csehszlovákok, nagyon feljöttek a lengyelek, a nyugatnémetek és az amerikaiaK. Bár a mezőny erősen tömörül, az öttusának még mindig vannak kiemelkedő egyéniségei, mint például a lengyel Peciak — a montreali olimpia és a San Antonio-i VB aranyérmese —, valamint a szovjet Lednyev, aki tavaly negyedik egyéni világbajnokságát nyerte. Kíváncsian várjuk, vajon most, a budapesti világbajnokság résztvevői között akad-e valaki aki jobbnak bizonyul náluk? (kollár) ■———■in« ÓÚJszó Ind**: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Raboy Zoltán, CSc. Helyettes .'ószerkesztők: Szarka István os Csető János. Szerkesztőség 893 38 Bratislava. Gorkéíű) 10. Telefon: 309. 331-252 , 332-301. főszerkesztő: 532 20. szerkesztőségi titkárság: 550-18. sportrovat: 505 29, gaz dasógi ügyek: 506 39. Távíró: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava. Volgogradskó 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavóllalata — Pravda. 02 es Nyomdaüzeme. Bratislava. PRÖBANYOMÄS. Magánszemélyek a következő elmen adhatják fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava. Jiróskovó 5.. telefon: 577-10, 532 64. A szocialista közü letek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava, Vajanského nábrezie 15/II., telefon: 551-83, 544-51. Az Üj Szó előfizetési díja — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Új Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendeléseket: PNS — Üstrednó expedíció a dovoz tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. A SÜTI regisztrációs száma 5/2. « — «> _ u ÄV g- X 5 w ■So MB — g Is ® <o ► *0 00 II g* 8 s «I SS. !s 2. m 1 I fi N <—. S2.S" » g »g “ “ Els © S * oc N H C - . occo ‘2 2 ® «S ^ '—' SB3L-S 8 «Sil* 2 IS“ s.» 8 " et *6 c Í _ O «1 M3 c S * r o Is = is 5 . g 1 ■= p,»i:S 2 §111 S » “ £ £ S-1 II giigi 5 < N N 00 ©
