Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-28 / 4. szám
Céljuk: A VÁSÁRLÓK ELÉGEDETTSÉGE Az új lakótelepek közellátása gyakran ad okot panaszra. A szolgáltató létesítmények építése nem tart lépést a lakásépítés ütemével. A párkányi (Stúrovo) Duna lakótelep lakói örömmel fogadták három évvel ezelőtt az új élelmiszerüzlet átadását. A Zdroj 02608-as számú élelmiszerüzletében 12-tagú kollektíva gondoskodik arról, hogy a vásárlók elégedettek legyenek. A kollektíva élén Helena Stasková üzletvezető áll. Előző munkahelyén pénztárosként dolgozott. A pénztárosok országos versenyén egyszer első, két alkalommal pedig második helyezést ért el. A kollektíva három évvel ezelőtt kapcsolódott be a szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyeréséért meghirdetett versenybe. Jelenleg a bronz fokozat várományosai. Az áruválaszték gazdag. Élelmiszeren kívül cukrászkészítmények, zöldség, gyümölcs, tisztitó- és illatszerek is kaphatók az üzletben. Az üzlet kívánság- és panaszkönyvében csupán dicsérő bejegyzések vannak. Felvételünkön a kollektíva tagjai láthatók. Rigler János Korszerű'borjúhizlalda Példát mutat A kassai (Kosice) Drevovyro- ba nemzeti vállalat szepsi (Moldava nad Bocjvou) üzemében Bystry István a legjobb dolgozók közé tartozik. 1963- ban ipari tanulóként került az üzembe. Most az ő keze alól kerülnek ki a Bódva lakószobaberendezés egyes darabjai, melyek készítése figyelmes munkát igényel. Munkatársai szeretik, mert csendes természete van. A rábízott feladatokat mindig példásan elvégzi. Szívesen vesz részt társadalmi munkában is. Saját munkáját ellenőrzi, ügyel a minőségre. Példát mutat a többi dolgozónak is. Nagy érdeme van abban, hogy a műhelyben dolgozó 13 tagú szocialista munkabrigád megkapta a bronzfokozatot. Bystry István fényképe ott van az üzem példás dolgozóit népszerűsítő táblán. Farkas Rózsa Védjük a túzokokat! Ritka madár a túzok. A második világháború előtt Szlovákiában még több mint kétezret tartottak nyilván. A múlt évi vadszámlálás adatai szerint számuk alig éri el a félezret. A galántai (Galanta) járásban még tíz évvel ezelőtt kétszáz túzok volt, sajnos, már 165-re csökkent a számuk, s ebből mintegy 60 darab található a vágfarkasdí (Vlcany) és a ne- gyedi (Neded) határban. Vadászatuk szigorúan tilos. A törvény 30 000 korona büntetést ró arra, aki lelő egy túzokot. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium kivétel« esetekben ad csak engedélyt vadászatukra. Knjcnnkf Ferdinánd Nyolc épületből áll a 21 millió korona beruházással épült Berzétei (Brotín) Állami Gazdaság korszerű borjúhizlalda- komplexuma. Jozef Kóvác, a hizlalda veze tője örömmel beszél az eddigi eredményekről, a munkáról és a dolgozókról. Jelenleg csak 430 borjút gondoznak, de a hizlalda kapacitása sokkal nagyobb, s a jövőben 1660-ra akarják emelni az állatok számát. A munka legnagyobb részét automatikus gépsorok végzik. Az asszonyok — elsősorban nők dolgoznak itt — az NA-70 típusú gépbe előadagolják a tejport, a többit, a melegítést, az elosztást stb., a gép elvégzi. Fontos a technikusok, gondozók és műszaki személyzet pontos, lelkiismeretes munkája. Póznán Katalin és Fábján Margit gondozók kiváló munkát végeznek. A mezőgazdasági szak- középiskolát végzett fiatalok: Farkas Mária és Kankula Natasa is örömmel végzi munkáját ebben a „kacsalábon forgó várban“. Űk is hivatásnak érzik választott foglalkozásukat és serény munkájukkal hozzájárulnak a munkatermelékenység növeléséhez. A több éves tapasztalattal rendelkező dolgozók nagy szakértelemmel két műszakban végzik munkájukat. Ennek eredménye, hogy a hizlalda üzembeállítása után alig néhány hónappal elégedettek az előírt napi takarmányfejadag felhasználásával elért 75—80 dekagrammos napi súlygyarapodással. Az állatok egészségéről az állatorvos gondoskodik. A munkahelyen kifogástalan az emberek egymáshoz való viszonya és ez is elősegíti, hogy egyre több húst tehetnek a népgazdaság asztalára. Gaál István o feladatokkal A Duna partján fekvő Kulcsodot (Klúcovce) 87 százalékban újjá kellett építeni, mert 1965-ben elmosta a nagy árvíz. Jóformán új faluról beszélhetünk. A falufejlesztési munkálatokat 1971 óta Gaál Tibor, a hnb elnöke irányítja. Az ötödik ötéves tervidőszakban korszerű iskola épült, bár a nagyobb tanulók Csilizradványra (Cilizská Radvan) és Nagymegyerre (Calovo) járnak az alapiskola felsőbb osztályaiba. Kifogástalan a falu üzlethálózata és áruellátása. A hússzükségletet mozgó hentesüzlet biztosítja. Megoldották a közvilágítás, a közművesítés és az utak problémáját. Társadalmi munkában játszóteret létesítettek és megkezdték a művelődési ház építését, melyet a jövő év első negyedében akarnak befejezni és átadni rendeltetésének. Élénk Kulcsod kulturális élete is. Kilenc tömegszervezet működik a faluban. Jelesebb évfordulóikra kötelezettséget vállalnak. A nőszövetség helyi szervezete tánc-, főző-, varró- és him- zőtanfolyamot rendezett. A Vöröskereszt helyi szervezete egészségügyi előadásokat szervez. A CSEMADOK helyi szervezetének harmirictagú vegyes kara fellépéseivel emeli az ünnepi rendezvények színvonalát. Minden család az Új Szó előfizetője, s ezen kívül több más lap, folyóirat jár a faluba. Takarékos, szorgalmas emberek élnek itt. Több családanyának nincs ugyan munkalehetősége, a férfiak 99 százaléka az efsz-ben dolgozik, de a faluban 60 személyautó van magán- tulajdonban. Sok még a tennivaló itt, pedig már rengeteg munkát elvégeztek, de Kulcsod szinte csodákat művelő lakossága megbirkózik a további feladatokkal is. Öllé Ferenc Születésnapja alkalmából A Stará Turá-i Chirana nemzeti vállalatban a viz- mérő-gyártó üzemrészleg műhelyébe lépve egy nagy eszterga mellett láttam meg Gustáv Jezíkot. Bár délutáni műszakja volt, már délelőtt munkába jött, hogy elősegítse a terv teljesítését. Azok közé tartozik, akik szükség esetén szívesen segítenek. — Ne írjon rólam, hiszen semmi különöset nem tettem — védekezett Gustáv JeZík, amikor az áramszünetben elbeszélgettem vele. Nagyon szerény, nem szeret önmagáról beszélni. Mindjárt munkájáról szól. Néhány adatot mégis sikerült megtudnom róla: A Stará Turá-i Hlavina tanyáról származik. A tanya a hegyek között van. Szomorúan emlékszik vissza arra, amit ott alig 17 évesen átélt, tanúja volt az ottani tragédiának. Már a szabadság küszöbén, 1945 márciusában a fasiszták a partizánoknak nyújtott segítség megtorlásaként több lakost meggyilkoltak és a tanyát felgyújtották. Jelzik elvtárs akkor az asztalos szakmát tanulta egy iparosnál Sas- tinské Strázeban, de a németek hazazavarták. A háború után fejezte be tanulmányait és a Stará Turá-i Pod Javorinou Termelőszövetkezetben dolgozott. A gépiparban nagyobb távlatokat látott, azért 24 évvel ezelőtt a Chiranába jött dolgozni. Kitanulta az esztergályos szakmát és a vízmérő-gyártó üzemrészlegre került. Nagyon gyorsan elsajátította a mesterséget, egyre bonyolultabb gépeken dolgozott és nagy pontosságot követelő alkatrészeket készített. Jelenleg a tejmérő berendezések mérőkamaráját esztergálja. Századmilli- méternyi pontossággal kell dolgoznia. Jezík elvtárs azonban jól megállja a helyét, gyakran tervrajz nélkül is elkészíti az alkatrészt. Jó minőségű munkát végez és bekapcsolódott a szaratovi önellenőrzési mozgalomba. Feladatait átlagosan 120 százalékon felül teljesíti és tapasztalatait szívesen átadja a fiataloknak is. Gustáv Jezík pártcsoportvezető. A szakszervezetben is több tisztséget töltött be. Példás és önfeláldozó munkájáért tizenegyszer az üzemrészleg legjobb dolgozójává nyilvánították és nyolc évvel ezelőtt elnyerte A vállalat legjobb dolgozója címet. Nemrég pedig Pavel Zeman, a Chirana vezérigazgatója átadta Jezík elvtársnak 50. születésnapja alkalmából Az általános gépipar érdemes dolgozója címet. Mató Pál Gustáv JQtik (jobbról) átveszi Pavel Zeman vezérigazgatótól a kitüntetést. Középen Martin BaSa, a szakszervezeti bizottság elnöke (A szerző felvétele) GONDOSKODNAK A DOLGOZÓKRÓL Hat évvel ezelőtt építették a Nyugat-szlovákiai Baromfifeldolgozó Vállalat lévai (Levice) üzemét, amely tervfeladataival minden évben sikeresen megbirkózik, s a járás legeredményesebb üzemei közé tartozik. Ottjártunkkor örömmel tapasztaltuk, hogy a kedvező termelési eredmények eléréséből jelentős mértékben veszik ki részüket a szocialista munka- brigádok. A szocialista munkaversenybe az üzem valamennyi dolgozója — tehát 345-en — bekapcsolódik. Hat szocialista munkabrigád elnyerte a bronz, egy pedig az ezüst fokozatot. Az élelmiszeripar államosításának 30. évfordulója tiszteletére vállalt szocialista kötelezettségek elsősorban az üzemanyag és energia megtakarítására, a munkakörnyezet szépítésére, a balesetek és az ezekből eredő munkaképtelenség csökkentésére, valamint a termelési feladatok túlteljesítésére irányulnak. Az üzem vezetősége a közelmúltban versenyt hirdetett újítási javaslatok benyújtására. A felhívás nyomán 25 újítási javaslatot dolgoztak ki s ezekből csak egyet nem fogadtak el. A javaslatok mindenekelőtt a biztonságosabb munkát és az energiamegtakarítást hivatottak szolgálni, s alkalmazásuk révén több mint 200 ezer korona nyereséghez jutnak. — Dolgozóinkról igyekszünk példásan gondoskodni — mondja Varga Lajos mérnök, az üzemgazdász. — Valamennyi részlegünkön találhatók szociális létesítmények, s üzemAz egyik példás szocialista munkabrigád tagja, Tolnay Jolán munka közben (Mészáros László felvétele) orvosi rendelőnk is van. A hazai és külföldi kirándulásokon egyre többen vesznek részt. Felújítottuk’ a szántói üdülőnket, s ez most egész évben dolgozónk rendelkezésére áll. A pozitív eredmények ellenére számos hiányosság is akad az üzemben. Ezekről mindig nyíltan és őszintén beszélnek mind a pártalapszervezet, mind a FSZM üzemi tanácsa ülésein, s a felmerült problémákat azonnal orvosolják. Rendszeresen ellenőrzik a XV. pártkongresszus határozatainak teljesítését. Jó a dolgozók és a vezetők közötti kapcsolat. Nem csoda hát, hogy a termelőmunka az üzemben egyenletes és sikeres. Ábel Gábor
