Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-21 / 3. szám

s II. A nyári abroncsok tárolásá­ról: a nyári abroncsok leszere­lésénél a rutinos autósok a ke­réktárcsáról leszerelt gumikat megjelölve krétával vagy egyéb módon (például jobb első ab­roncs = JE, bal hátsó = BH) ajánlatos műanyag zsákba rak­ni. A műanyag zsák az abron­csokat megvédi az esetleg a közelükben tárolt olaj, benzin, vagy más zsiradékok károsító hatásától. A keréktárcsán ha­gyott abroncsok egymásra is rakhatók. A keréktárcsáról le­szerelt gumikat a leghelyesebb egymás fölé rakva (még ha a műanyag zsákokban is vannak) tárolni. Mikor kell tükörléggel szá­molni? A fagypont körüli hő­mérséklet kedvez a legjobban a veszélyes síkosjég (tükörjég) képződésére. Fokozottan ügyel­jünk a felüljáróknál, a hidak­nál, az árnyékos és az erős szélnek kitett útszakaszokon a jégképződésre. Néhány időjárá­si körülmény ugyancsak figyel­meztető lehet hirtelen fellépő síkosjég képződésre. Amennyi­ben az egyébként is hideg na­pokon a hőmérő higanyszála hirtelen lesüllyed, akkor az eső, a köd szinte azonnal meg­fagy, és a talaj felszínén (tehát az úttesten) jóval alacsonyabb a hőmérséklet, mint a levegő­ben. Hóesésnél sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni a síkos­jég képződést; az úttestre le­hullott hó a járműforgalom kö­vetkeztében olvadni kezd, de azt követően rendkívül gyorsan jéggé fagy. Ha az autós nem biztos, hogy van-e az úttesten jegesedés, akkor arról óvatos fékpróbával győződjön meg — lehetőleg kis sebességgel és gyér forgalomnál. Amennyiben ilyenkor a kormányzás túl lágynak tűnik, avagy a meg- \hajtott kerekek megfarolnak, úgy síkosjéggel kell számolni. Hallásunkat is segítségül hívhat­juk e tekintetben: kapcsoljuk ki a rádiót, nyissuk ki menet­közben a baloldali ablakot; ha az abroncsok „hangtalanul“ gurulnak, akkor alapos okunk lehet arra, hogy a gumik síkos­jégen „táncolnak“. Mit tegyünk, ha már síkos- jég borítja az úttestet? A síkos­jeges úttesten való vezetésnek van néhány jól hasznosítható helyes gyakorlata, de — saj­nos — „halálbiztos“ vezetés- technikai módszere is. A leg­fontosabb szabályok: hajtsunk kisebb sebességgel, tartsunk nagyobb követési távolságot. Síkosjeges úttesten — a száraz­hoz képest a fékút akár 15- szörösére (!) is növekedhet. Tartózkodjunk a hirtelen kor­mánybevágástól, fékezzünk óvatosan — és ne fékezzünk (ha egy mód van rá) kanyar­vételnél ... S ha már megfa- rolt a kocsi, akkor a fék legyen tabu és kíséreljük meg — ellen­kormányzással — autónkat is­mét „jó útra téríteni“. Indulás havas és jeges út­testen. A jéggel borított úttes­ten ne első sebességben, hanem másodikban haladjunk. Ezáltal az erőátvitel a meghajtott ke­rekekre lágyabb, folyamato­sabb, és a kerekek nem pörög­nek túl. Ha van a kocsiban szí­vató, akkor annak — különö­sen enyhébb emelkedőkön — nagy hasznát veheti az autós az indításnál. Ne lépjen a gáz­pedálra, hanem induljon el kissé kihúzott szívatóval. A kocsi így — mintegy kézigázt alkalmaz­va — lassan el fog indulni. Kü­lönösen síkosjeges úttesten azonban csak a meghajtott ke­rekek alá szőrt homok segíthet. Ha megakad az autós a hóban, akkor kissé előre, és hátrahajt­va lehet a hóból „kikecmereg­ni“. Régen bevált a gumisző­nyeg trükk, amit indításnál (megakadásnál) a meghajtott kerekek alá kell rakni; ezzel az indításhoz szilárd „talajt“ biztosítunk a kerekeknek. Hó­esés után, havas, latyakos idő­ben a sárvédők alatt vastag sá­ros-, jeges csomók képződnek, amelyek (mindenekelőtt éjsza­kai fagyoknál) veszélyes „fék­pofákká“ fagyhatnak össze. Elindulás előtt ezeket távolít­suk el a sárvédőkről. Ha ezt nem tesszük, akkor úgy járha­tunk, hogy az első kanyarvé- telnél- a kormány leblokkol, mert a kerekek nem tudnak „megmoccanni“. Leghelyesebb (és legkönnyebb) e latyakos csomókat még megfagyás előtt eltávolítani a sárvédőről! Legyen tiszta a szélvédő, il­letve minden ablak; ha „kém­lelőlyukból“ vezetünk, az na­gyon veszélyes! Söpörjük le a havat — ez nemcsak esztétikai kérdés — a motortetőről és a kocsi tetejéről is, így elkerül­hető, hogy saját kocsinkkal okozzunk (menetközben) „hó­fúvást“ az autóról lehulló, fel­szálló hó által. A gáz- és fék­pedállal síkosjeges úttesten úgy bánjon az autós, mint a hí- mestojással! Ne spóroljunk a világítással. Ebben az időszakban a sokszor hangoztatott „látszani és látni“ elv megkülönböztetetten fontos. Kedvezőtlen látási viszonyok mellett, hóesésnél, ködös idő­ben a tompított fényszórókat használni kell! Menetközben a világítás semmibe sem kerül, de a nem kielégítő világítás mellett történő vezetés nagyon sokba — sok esetben az autós, illetve a közlekedő partnerek életébe is kerülhet... M. 0. KÖZLEKEDJ SZABÁLYOSAN! A gépjárművezetői vizsga teszt-kérdései 95. 1. A tilalmi jelzőtáblák a) olyan helyre hívják fel a figyelmet, ahol a közúti köz­lekedés résztvevőjét veszély fenyegeti, s ezért fokozott óvatosságot köteles tanúsítani; b) olyan tilalmakat vagy korlátozásokat rendelnek el, ame­lyeknek a közúti közlekedés résztvevője köteles magát alávetni; c) c’yan utasításokat adnak, amelyeknek a közúti közleke­dés résztvevője köteles magát alávetni. 2. Ha a katonai forgalomirányító a forgalom irányítása so­rán a rendőr jelzéseivel azonos jelzéseket használ, a) a közúti közlekedés résztvevői kötelesek ezekhez iga­zodni; b) utasításai csak a katonai járművek -vezetői számára irányadók; a közúti közlekedés többi résztvevője nem köteles ezekhez igazodni; c) utasításai csak a katonai járművek vezetői számára irányadók; a közúti közlekedés többi résztvevője csak akkor köteles ezekhez igazodni, ha zászlót használ. 3. Oldalkocsi nélküli motorkerékpárt a) vontatni nem szabad; vontatásra azonban szabad hasz­nálni; b) vontatni vagy vontatásra használni nem szabad; c) vontatásra használni nem szabad; vontatni csak más ol­dalkocsi nélküli motorkerékpárral szabad. 4. Az itt ábrázolt jelzőtábla jelentése: a) II. osztályú közút; b) nemzetközi forgalmat lebonyolító főút­vonal; c) I. osztályú közút. 302 5. Az itt ábrázolt jelzőtábla jelentése: a) II. osztályú közút; b) I. osztályú közút; c) nemzetközi forgalmat lebonyolító főút­vonal. 4 Együttműködés A Tatra autógyár nagy meny- nyiségben szállít Tatra 148 tí­pusú teherautókat a Szovjet­unióba. Ezenkívül a gyár és több szovjet termelőüzem dol­gozói tudományos-műszaki együttműködést fejtenek ki. A Tatra gyár képviselői nemrég egyezményt kötöttek a minszki Belavtomaz autógyár dolgozói­val a Diesel-motoros MÁZ típu­sú gépkocsik közös gyártásá­ról. A képen: Petr Smlrták, a Csehszlovák—Szovjet Barátság Műhely dolgozója a Tatra 148 típusú nehézteherautók nyolc- hengeres léghűtéses Diesel- motorjának fogaskerekeit mun­kálja meg (Felvétel: V. Svorcík — CSTK) 1979. I. 21. 17 AZ AUTÓ KÖRÜL * A FUTÓMŰ (II.) Azon vitatkozhatunk, hogy a hátsó tengelyen fékezőerőfokozóra szükség van-e; a modern kocsikon azonban megta­láljuk, de a Mercedesre például szándé­kosan nem szerelték fel. E cég szakem­berei ugyanis nincsenek meggyőződve az előnyeiről. Nem lehet vita abban, hogy a radiálab- roncsok a legjobbak. Ezeket érdemes vásá­rolni. A kanyarvételkor és fékezéskor na­gyobbak a tapadási tényezők, téli időjárás ! közepette is közlekedésbiztosabbak (téli abroncsokat is helyettesíthetnek), de min­denekelőtt sokkal hosszabb az élettartamuk — különösen az acélöves radiáloké — mint a hagyományos abroncsoké. Magasabb áruk kifizetődő. A tárcsafék minden korszerű kocsin leg­alább elöl megtalálható. A dobfékekkel szemben az az előnyük, hogy egyenleteseb­ben működnek, hűtésük azokénál sokkal jobban megoldottak, s ezért nagyobb terhe­lést bírnak el. De hátrányuk is van; például jóval nagyobb működtető erő kell fékezés­kor, ezért fékezőerő-fokozó berendezés vá­lik szükségessé. Ahol fékezőerő-fokozó nincs beépítve, ott fékezéskor nagy erőt kell kifejteni. A kis tárcsabetétek igen gyor­san használódnak el (nagy teljesítményű autókon már 10 000 km utazás után); igaz, hogy könnyen kicserélhetők — de végül is tárcsafékekkel többe kerül az autózás. Ha hosszabb ideig leállítjuk a kocsit, akkor a csupasz tárcsákat a rozsda könnyen megtá­madja, télen az utakra felszórt só lehet e káros korrózió forrása, a dobfék — zárt­sága miatt — nincs ilyen veszélynek kitéve. Kis kocsikon pedig a dobfékek egyáltalán nem jelentenek hátrányt. A kétkörös fék a kocsikon hasznos. Fékhibásodáskor — két­körös fék esetén — nem az egész fékrend­szer mond csődöt, mert legalább az egyik tengelyen a fékhatás érvényesül. A dupla kétkörös féknél az első kerekeken kettős fékrendszer működik, a fékhatás az ilyen szempontból fontos első kerekeken, fékhiba esetén is megmarad. MOLNÁR OTTÓ (folytatjuk) 6. Az itt ábrázolt jelzőtábla jelentése: a) autóút vége; b) fenntartott forgalmi sáv vége; ott helyezik el, ahol a városi tömegszállító trolibuszok vagy autóbu­szok részére fenntartott forgalmi sáv még a leg­közelebbi útkeresztező­dés előtt véget ér; c) megszüntetett trolibusz vagy autóbusz-megálló­hely. 7. Az itt ábrázolt jelzőtábla jelentését a) a forgalmi sávok számá­nak csökkenése; feltün­teti a forgalmi sávok számát és azt, hogy a forgalmi sávok száma hányra csökken; b) jelzőtábla útkeresztező­dés előtt; a besorolás módját jelzi útkereszte­ződés előtt; c) á jobb szélsőről a közép­ső forgalmi sávra áthaj­tani tilos. 8. Az ábrázolt útkereszteződésen hányadik lesz az áthala­dás sorrendjében a 4-es jelű jármű? a) Első. ' b) Második. c) Harmadik. * Helyes válaszok: lb, 2a, 3b, 4b, 5a, 6b, 7a, 8b.

Next

/
Oldalképek
Tartalom