Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-06-17 / 24. szám
Segítség a gyermekes családoknak Izük az ebéd, mintha anyuka főzte volna (Gyökeres György felvétele) Hazánkban a gyermekekről való gondoskodás színvonala igen magas. Ez a családoknak nyújtott rendszeres segélyben, a gyermekintézmények számának állandó növekedésében, s általában az életszínvonal emelkedésében nyilvánul meg. Adottak tehát a feltételek a gyermekek neveléséhez. Az életben azonban különböző rendkívüli helyzetek is előfordulnak, amikor a családban problémát okoz a gyermekekről való gondoskodás. A gyermekes családok részére megszervezett gondozószolgálat Bratislavában és más városokban aránylag új, de nagyon jó szolgálatnak bizonyult. A gondozók segítségét olyan esetekben vehetik igénybe a szülők, ha bizonyos okoknál fogva egy időre nem tudnak gyermekükről gondoskodni. MEGVALÓSÍTOTT ÖTLET A Bratislava I. Városkerületi Nemzeti Bizottság szociális osztályán a gyermek- védelmi előadók és a többi dolgozó megértette a szolgálat fontosságát. Rövid idő alatt, önkéntes gondozónőket toboroztak, akik szükség esetén kisegítették az arra rászoruló szülőket. A gyakorlat bizonyította elhatározásuk és kezdeményezésük helyességét. De nem elégedtek meg ezzel. Tovább akarták a szolgáltatást bővíteni. Az volt a céljuk, hogy szükség esetén minden családnak hozzáférhető legyen. S találtak megoldást: javasolták, hogy a Nemzeti Front választási programjában szerepeljen egy olyan intézmény, amely azonnali segítséget nyújthat. Az ötlet megszületésétől a megvalósításig még egy év sem telt el. 1977 szeptemberében határidő előtt átadták rendeltetésének a gondozóállomást. Valéria Antalcová, a család- és gyermekvédelmi osztály dolgozója egyike azoknak, akik szívügyüknek tartották a gondozóállomás létesítését. — Igaz, hogy a házi gondozónő segítsége is felbecsülhetetlen, de úgy gondoltuk, hogy ebben az intézményben sokkal eredményesebb lehet a munkánk — mondotta. Az I. városkerületben ma is 66 önkéntes gondozónőt tartanak nyilván. A körülményektől függőién vagy ők nyújtanak segítséget a rászorulóknak, vagy pedig a gondozóállomás. — Ebben a 15 férőhelyes intézményben, melyben 3 és 15 év közti gyerekeket helyezünk el, a megnyitástól 170 család 300 gyermekének nyújtottunk ideiglenes otthont — tájékoztatott Valéria Antalcová. S nemcsak az I. városkerületböl fordultak segítségért, hanem a város más részében lakó szülők is. — Milyen esetekben helyezik el a gyermekeket az állomáson? — kérdeztem. Az elintézett kérvények közt lapozva válaszolt kérdésemre: — A legtöbb esetben a szülő, elsősorban az anya betegséae. elhalálozása szerepel a kérvényben. Előfordul, hogy a gyermek nem bírja megszokni az óvodában a közösséget. Ilyen esetben is segítünk. Vagy ha egészségi állapota miatt fokozott aon- dozást igényel. A többnapos szolgálati úton levő szülők gyermekét is elhelyezzük, gondozóállomásunk ugyanis megszakítás nélkül üzemel. Sorolhatnám még a kellemetlenebb ügyeket is, amikor például az apa alkoholizmusa, vagy a szülők válása utáni új helyzet miatt kell azonnal gondoskodni a gyermekről. A közbiztonsági szervek is hoztak már be elveszett gyermekeket az állomásra. Amíg a szülők megkerültek, mi láttuk el őket. — Mennyi ideig tartózkodhatnak a gyermekek az állomáson? — Ez mindia az októl és a családi körülményektől függ. Egy-egy gyermek átlagosan 28 napia volt nálunk, de van amelyik csak egy-két napig, esetleg egy hétig. A család- és gyermekvédelmi osztály dolgozói nemcsak az azonnali elhelyezést tartják fontosnak, hanem a család és a gyermek további sorsával is törődnek. Igyekeznek minél előbb tartós megoldást találni, hogy a gyermek nevelése zavartalan legyen. ÜGY, MINT OTTHON Három és fél szobás lakás. A két hálószobában ágyacskák és heverők sorakoznak egymás mellett. A legnagyobb a játékszoba, ezenkívül van egy kis irodahelyiség, s az esetleg beteg gyermekek részére betegszoba. A konyha éppúgy, mint otthon, ebédlő is. Ma kényelmesen elférnek, alig vannak tízen, de soha nem lehet tudni, mikor érkezik új lakó. A hattagú kollektíva felváltva állandó szolgálatot tart itt. Ok igyekeznek pótolni hosszabb-rövidebb időre az otthoni környezetet. S mennyi szeretet kell ahhoz, hogy az úi környezetbe került gyermekek érezzék, jó helyen, biztonságban vannak. Hányszor kell meggyőzni az apróságokat, hogv anyuka előbb-ütóbb eljön, s újra együtt lehetnek. A bátrabbak csöppet sem lepődtek meg érkezésünkkor. Éppen az ebédhez készülődtek, melyet az egyik iskolai étkezdéből hordanak. Jóízűen ettek. Közben az egvik nővér már előkészítette az ágyakat a délutáni alváshoz. Ugyanolyan napirend van itt, mint otthon. A nagyobbakat az anvuka helvett a nővér kíséri az iskolába. Délután tanulrak, játszanak. Estefelé némely gyermekért eljön a szülő, a többiek itt maradnak. Az esti mesét rendszeresen megnézik a televízióban. Találóan nevezték el ezt a gyermekintézményt. A szlovák megjelölés rövidítése: SOS. A nemzetközi segítségkérő ielzés mögött valóban szocialista segítségnyújtás áll. Ha valaki rászorul, bajba jutott, van hová fordulnia. DEÁK TERÉZ A fogínysorvadás, vagy pa- radentőzls a fogak lágy és szilárd támasztó és függesz- tószöveteinek a megbetegedése. Ebben a fájdalmas, az ínyt és a foggyökeret környező csontrészek fellazulásával, majd a fogak kihullásával iáró — a szuvasodás után legelterjedtebb kórban nálunk a lakosság négyötöde szenved. Kezdetleges stádiumban a gyermekeknél is gyakori ínyvérzéssel és gyulladással hívia fel magára a figyelmet. Elhanyagolása nem okoz ugyan halált, de következményei többnyire jóvátehetetlenek. A fogágysorvadásról, megelőzésének lehetőségéről, illetve az idejében eredményesen alkalmazott gyógymódról, amelynek szerves része a műtét, a múlt év márciusában megielent riportunkban tájékoztattuk olvasóinkat. Dr. Marie Ter-Manué- liancová tanársegéd, a prágai I. Fogászati Klinika Parodontoló- giai osztályának vezetője, tudo- ' mányos munkásságáról szólva, akkoriban még nem tartotta időszerűnek a kór hathatósabb megelőzésére, illetve gyógykezelésére irányuló, az eredményeket csupán feltételező kísérletek ismertetését. Ma már azonban más a helyzet. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Farmakológiai Intézetének a Szerves Kémiai és Biokémiai Intézettel való szoros együttműködése sikereként ugyanis megszületett a paradentózis folyamatát lassító, illetve terjedését megakadályozó gyógyszer: a Protosan. — A tudományos dolgozók és az orvosok évszázadok óta törik a fejüket ezen a problémán — utal a tanársegéd a külföldi szakirodalomra, amelyből kitűnik, hogy az ebben a kórban szenvedők szövetedben feltűnően kevés a sejtek lélegzését elősegítő koenzim, vagy ubikoi- non néven ismert anyag. E hiány miatt az íny, illetve a szövetek nem rendelkeznek elegendő energiával a gyulladásos elváltozás leküzdésére. Szakembereink ennek a tudatában kezdtek kutatni olyan anyag, után, amely pótolja az ubiki- nont. Éjjel-nappal folyó kitartó kísérleteiknek volt köszönhető, hogy végül megállapították: a gyulladást megakadályozó alapanyagot több növény is, de mindenekelőtt a kukorica csírája tartalmazza. Észrevételük jelentőségét — a kilátásba helyezett gyógymódon kívül — növeli a tény, hogy nincs szükség a gyógyszer alapanyagának behozatalára, tehát előállítása nem jár különösebb kiadással. Az alapanyaggal folytatott kísérletek egy évig tartottak. A szakemberek komplex racionali- zációs brigádja a kísérleti kutyákon és patkányokon végezte első megfigyeléseit. A legkisebb változásokat is gondosan feljegyezték, hogy végül jelenthessék: a szer nem ártalmas az állatok szervezetére, veséjük, szívük, májuk tevékenysége normális. A klinikai megfigyelésekre — az ország öt fogászatán — csak ezután, az Egészségügyi Minisztérium tudományos tanácsának az engedélyével került sor. Az új gyógyszer hatásának az embereken való ellenőrzése már kilenc hónapja folyik. Körülbelül kétszázra tehető azoknak a pácienseknek a száma, akik a szokásos fogtisztító- és öblögető szerek helyett ma naponta többször vízzel hígított Proto- sant szednek, hogy szervezetüket „nagyító alá véve“, meggyőződjenek az orvosok az új szer gyógyító hatásáról. Az új gyógyszerrel tehát kedvezőek a tapasztalatok és ha ezentúl sem lesznek észlelhetők zavaró jelenségek, akkor az opavai Galena vállalat — százezrek megkönnyebbülésére — valószínűleg még az idén ősszel megkezdi a Protosan gyártását. — Tévedés lenne ózonban azt hinni, hogy mindenki fonóitv- snrvndásbnn szenved, akinek vérzik o foghúsa. vaay meglazult a foga — figyelmeztet a szakorvos. — Ez sok mindenre, például a hibásan nőtt fogsorra. vagy a fogak helytelen ápolására is visszavezethető. Ezért csak az szedheti majd a szervezetben hiányzó anyonot pótló Protosnnt. akinek a fogorvosa azt elpírja. A Csehszlovák Tudományos Akadémia intézetei, a Galena gvógvszergyárral egvütt a tudomány és a termelés kapcsolatának a megteremtésével olyan szert fejlesztettek ki tehát. amellyel a fáidatmas. nemcsak az evésnél sok kellemetlenséget okozó, de az pmher lelkiállapotát s ezzel munkateljesítményét is kedvezőtlenül befolyásoló kór teriedése megakadályozható, illetve megelőzhető lesz. KARDOS MARTA A PARADENTÓZIS MEGELŐZHETŐ Megszületett az új gyógyszer: a Protosan inőttük már a gyerekcipőt, a kamaszkori is szorít és mégis szüntelenül rászolgálunk a rendreutasításra. Légy takarékos! Középületben, munkahelyeden oltsd le a villanyt, annyi tüzelőt használj, amennyi feltétlenül szükséges, mert drága az energia. Vajon miért kell a szomszédba is személykocsin járni? Ugyan kérem! Az még érthető, hogy a közvagyont igyekszünk védeni — törvénnyel, rendelettel —, de kinek mi köze hozzá, hogy saját pénzemet mire költőm? Talán nem az én magánügyem, hány tonna szenet talicskázok be a kamarába évente? A benzint sem lopom, megfizetek érte. Az is az én bajom, ha a víz- és villanyszámla a fél fizetésem felemészti. Vagy nem? Vitatható. Bár nem minden az. Többek között az sem, ha apró hátitáskás emberpalánták a járdán futballoznak. Nem labdával, nem cipöor- rot koptató kaviccsal, sem nagyapáink korabeli rongygombóccal, hanem — kenyérrel. Félkaraj eldobott kenyérrel. Olyannal, mit zsákszámra hordanak az iskolák takarítónői a szemetes kukákba, s tonnaszámra rothad a városszéli szeméttelepeken. Kenyér, kiért népek, nemzetek. osztályok vívtak és vívnak élethalálharcot ma is, pár évtizeddel ezelőtt asztalfiában, sublót aljában, zár alatt aludtál, ha sírt érted a gyerek, elnyerted-e vajon a méltó megbecsülést? Adja meg rá a választ a volt részesarató, ki fia személykocsijának hátsó üléséről szorongva nézi a furcsa, sárga, út menti csíkot, és azon töpreng, vajon mi lehet az oka, hogy annyi gabona szóródott el illetéktelen helyre. Ha nem restellné, megállítaná a motoros hintát, hadd söpörhesse össze legalább a nagyját. Válaszoljon a hajdani marokszedő, ki ma alig negyvenéves. Kinek talpát felhasogatta a tarló, lába ujján hetekig gennyesedéit a sarló hegye vágta seb, és hátára tapadt a koszos ing, mikor a perzselő napon nyalábolta a vaskos félkévéket. Mondja véleményét az a szülő, kinek gyereke ki sem csomagolja a libamájas kenyeret, úgy hajítja a szemétkosárba, ahová alig fér, mert már tele van fél narancsokkal, almákkal, vajas kiflivel és ki tudná felsorolni miféle ételmaradékkal. Pedig ő maga. alig múlt harminc éve, éhesen falta a tízóraira kapott ku- koricagörhönyt, amire ma olyan nagy nosztalgiával gondol. Elég-e a nemtetsző fejcsó- válás? Mikor válik vétekké a „megengedhetem magamnak" gőgös hivalkodás, károssá a súllyal mért „jól nézel ki“ egészségfogalom? A mindent a gyermekért elv fő célja lehet-e a „sokat egyél, hogy naqyra nőjj", gügyögő, érzelemsilány szeretet? Csupa megválaszolatlan kérdés. Ne keressük a hibát a kapun kívül! Ne fogjuk rá a „mit érdekel enqem" közömbösségre — jórészt társadalmi jelenség ez! CSICSAY ALAJOS 1979. VI. 17.
