Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-05-27 / 21. szám
A nnak, aki ezekben a napokban látogat . Moszkvába, olyan érzése támad, hogy már csak egy-két hónap és kezdődik az olimpia. Lépten-nyomon az olimpiát idéző tárgyakkal, jelvényekkel, souvenirekkel, kiadványokkal találkozik az ember. Az építkezések, a stadionok korszerűsítése is mind a közelgő világ- versenyre emlékeztet... Mintha a szovjet főváros sportéletében minden a játékok körül forogna. Pedig nem így van. A nagy készülődés alatt egy pillanatra sem feledkeznek meg a sportélet vezetői a hétköznapok, a tömegek sportjáról, egészségéről, annál kevésbé, mivel éppen most, amikor lassan kezdődik a szabadságok, a nyaralások ideje, éppen most, amikor a szokásosnál jóval több mód nyílik a sportolásra. Az egészségről való gondoskodás példás a Szovjetunióban. Érdekes, hogy az emberek az újságok útján cserélik ki az e téren szerzett tapasztalataikat, véleményüket, beszámolnak elért eredményeikről. így például a 73 éves moszkvai Vlagyimir Moskov nemrégiben a következőket írta: „Ötvenéves koromban gyalog is alig tudtam megtenni néhány száz métert, úgy fájt a lábam. Ma, amikor 73 éves vagyok, úgy gyalogolok naponta 15—20 kilométert, hogy közben mindvégig 110-et lépek percenként. Annak idején még a szobámban sem mertem egy lépést megtenni mezítláb, úgy féltem, hogy felfázom, köhögni fogok. Most pedig bátran kiállók tornázni cipő nélkül is az erkélyre. Még hóesésben isi Tizenöt évvel ezelőtt szívinfarktust kaptam, s előtte szinte egy lépést sem tudtam futni, ma viszont pihenés nélkül 5—6 kilométert is. Testsúlyom 77 kiló volt, most 68. S ami a legfontosabb: kitűnően érzem magam.“ Ebből a kiragadott példából is láthatjuk, hogy az emberek tudják, mit kell tenniük egészségük megőrzése, vagy éppen visszaszerzése érdekében. Természetesen azért mindenki örömmel veszi a szakavatott tanácsokat. A Központi Testnevelési Kutatóintézet kiterjedt kutatásokat folytat, tudományos alapon foglalkozik a testnevelés kérdéseivel, nagy gondot fordít a tömegsport, valamint a munkahelyi testnevelés segítségére. Az intézet munkatársai az utóbbi évek tapasztalatai alapján arra a meggyőződésre jutottak, hogy a nem sportolók fizikai teljesítőképessége is emelkedik 30 éves korukig, de utána fokozatosan csökken. Érdekes viszont, hogy még azoknak is, akik 50 éves korukban kezdtek rendszeresen sportolni, az akkor elért teljesítményük a következő 10—20 esztendőben állandósul. Ez egyben azt is jelenti, hogy a testnevelés segítségével az ember megőrizheti frisseségét. ■Sok helyütt működnek az országban tanácsadó központok, ahol az orvosok és a testnevelési szakemberek felvilágosítják az érdeklődőket, hogy mely sportágat és milyen gyakorlatokat válasszanak, milyen terhelést vállaljanak. Az első ilyen intézmény Moszkvában, a Leninstadionban kezdte meg működését, s 800 sportolni vágyóval áll szoros kapcsolatban. A kutatóintézet kiemelten foglalkozik a lakótelepek sportéletével, bár e téren nincs magára hagyva. Minden kerületben testnevelési bizottságok működnek, s feladatuk az adott térség tömegsport- életének irányítása. • Ehhez megfelelő anyagi forrásokkal is rendelkeznek, mert az adott terület lakbéreinek öt százaléka automatikusan e bizottságok pénztárába vándorol. A sportpályák építéséhez, a versenyek szervezéséhez szükséges segítség legnagyobb részét pedig társadalmi munkában adják a lakók. Természetesen ezek a bizottságok mára tömegsport követelményeinek is eleget tevő lakótelepeken működhetnek a leghatékonyabban. Az intézet egy további kutatási területe: hogyan lehet megszabadulni a felesleges kilóktól? Mert nem elegendő kiadni a jelszót: sportoljunk naponta legalább egy órát! Az a döntő, hogy miként tudjuk a leghasznosabban eltölteni ezt az időt. Milyen gyakorlatokat, milyen ütemben, meddig végezzünk? E kérdések megválaszolásában sokat segítenek az érdeklődőknek az intézet kiadványai. A turisztika is rendkívül népszerű a szovjet emberek körében, nemcsak nyáron, hanem télen is. A szakszövetség kidolgozta a túrák útvonalát, gondozzák a legkedveltebb kirándulóhelyeket, turistaházakat építenek. Egyáltalán nem ritka látvány, hogy nagyobb csoportok indulnak együtt kirándulni, kikapcsolódni, erőt gyűjteni. Az emberek tisztában vannak azzal, hogy az egészség értékesebb az aranynál is. Sportolni sosem késő... Egy magas férfi minden évben ott van a szovjet atlétikai bajnokságon. És kíváncsian figyeli a magasugrók versenyét. A férfi neve: Valerij Brumel. Az atlétabarátok bizonyára emlékeznek még az egykori kitűnő magasugró eredményeire. A hatvanas évek elején a levegő szinte korlátlan ura volt, egymásután állította fel a világcsúcsokat. 1963. június 23-án elért 228 centiméteres teljesítménye abban az időben fantasztikusnak tűnt, szinte megdönthetetlennek látszott. Az 1964. évi tokiói olimpia magasugró bajnokát néhány héttel a versenyek után súlyos közlekedési baleset érte. Az orvosok először puszta életéért harcoltak, azután szétroncsolódott lábáért. Brumel most már keserűség nélkül emlékszik vissza: — Az orvostudomány ma már csodákra 'képes. Néhány éve visszatérhettem a pályára. Elindultam néhány versenyen, s ha régi rekordot már nem is tudtam túlszárnyalni, két méter tíz centire még egyszer futotta ... — Nem gondolt arra, hogy edző legyen? — kérdezték tőle nemrégen az újságírók. — Amikor végleg szegre akasztottam ugrócipőmet, már a zsebemben volt az edzői diploma. Hozzákezdtem a kandidátusi dolgozatomhoz is. Azután mégis... — Félbehagyta? — Különös kitérő következett — folytatta. — Rabul ejtett az irodalom. Egy önéletrajzi regénnyel kezdtem, melynek természetesen a magasugrás volt a témája. A léc fölött csak magasBRUMEL - TEGNAP ÉS MA ság van — ez volt a címe. Harminc nyelven adta ki az APN. Egy év múlva újabb könyv következett, s aztán egy film. — És az atlétika? — Nem felejtettem el, hogy sporttanár vagyok. Levelezek néhány ugróval, távolról segítem a munkájukat. Van egy dédelgetett tervem: szeretnék ösz- szegyűjtení néhány tehetséges gyereket és nagyszerű ugrókat faragni belőlük. — Ha azt kérnénk, jósoljon, vállalkozna rá? Mit vár a moszkvai olim piai játékoktól? — Rengeteg kitűnő magasugró van Azelőtt talán könnyebb volt, kevesebben álltunk rajthoz, jobban ismertük egymást. Most elég néhány hónap, hogy új csillag jelentkezzen. Hogy mit jósolok? Nagy versenyt. — Kiket számít az élmezőnyhöz? — Tőlünk Jascsenkót, Grigorjevet, Szennyukovot és Molotilovot. De biztosan beleszól majd az elsőségért folyó küzdelembe az NDK-beli Beilschmidt, a lengyel Wszola, az amerikai Jacobs. És lehet, hogy jön egy Mister X, aki egyszerre csak maga mögé utasítja a mezőnyt. — Minek örülne a legjobban? — Ha itt, a Lenin-stadionban, abban a szektorban, ahol az én világrekord* jaim születtek, szovjet atlétának jutna* az olimpiai aranyérem ... ! SPORTVILAG APJA NYOMDOKAIN? A nehézsúlyú profi ökölvívó ezvilágbajnok Frazier 18 éves fia apja nyomdokain halad. Eddig 28 mérkőzést vívott, és mind megnyerte. Az apa természetesen büszke, a fiú eddig merész álmokat dédelget: „Győzelmi sorozatomat meg akarom hosszabbítani és a moszkvai olimpián ugyanúgy aranyérmet szerezni, mint 15 évvel ezelőtt apám Tokiéban.“ NÉGYSZAZHETVENÖT MAGYAR KERETTAG. Pontosan ennyi magyar sportoló, kezdte meg felkészülését a moszkvai olimpiára. A legidősebb az 55 esztendős díjlovagló Bálint Mihály, a legfiatalabb három 13 esztendős tornászlány. Az atlétáknál Németh Miklós (33), az úszóknál Hargitay András (23) és Verrasztó Zoltán (23), a női tőrvívóknál Rejtő Ildikó (42) a „korelnök.“ CRÜYFFNAK JÁTSZANIA KELL! Amint azt a külföldi sportsajtó írja Johann Cruyff kénytelen lesz visszatérni a fut- ballpályára. Ugyanis nem valami rózsásan megy az üzlete, vége a nyugodt életről szőtt álmoknak. És a minden hájjal megkent apósa, az aranykereskedő Cor, Coster már hallatta is hangját: „Segítenem kell rajta. Johann ugyan nagy futballista, de kis üzletember.“ És már el is utazott Spanyolországba, hogy tárgyaljon a CF Barcelóná- val a több mint 300 ezer dollár adóhátralékról. Ugyancsak felvette a kapcsolatot a New York Cosmos-szal is. Tehát egyre nyilvánvalóbb: Cruyff visszatér a zöld gyepre, ahogy azt a Cosmos vezetői is feltételezték. Ezért kötött vele annak idején Szerződést: ha játszani fog, akkor csak a Cosmosban! A New York-i csapat már Neeskenst is megvette öt évre... A GÁTFUTÁS BEA- MONDJA. Renaldo Nehe- miah, a marylandi egyetem számviteli szakának húszéves hallgatója három hét leforgása alatt kétszer javitott világcsúcsot a 110 méteres gátfutásban, és jelenleg kereken 13 másodpercnél tart. A szemtanúk állítása szerint sokuknak volt az az érzése, hogy egy hullámvonalban mozgó fekete csíkot láttak a pályán átsuhanní. Renaldo, aki a legutóbbi 14 versenyét kivétel nélkül megnyerte, úgy véli, hogy az „én dolgom a győzelem, a helyezésekért fussanak a többiek“. A kommentátorok megjegyzik: Nehemiah már a jövő század atlétája, ű a gátfutás Beamonja. Irta és összeállította: TOMI VINCE ftŰJSZÓ Index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, C§c. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csetö János. Szerkesztőség 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 331-252, 332-301, főszerkesztő: 532-20, szerkesztőségi titkárság: 5ŐO-18, sportrovat. 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró. 092308. Pravda - Kiadóvállalat Bratislava, Völgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalata - Pravda, 02-es Nyomdaüzeme. Bratislava. PRÓBANYOMAS. Magánszemélyek a következő címen adhatják fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közületek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava, Vajanského nábreiie 15/11., telefon: 551-83, 544-51. Az Új Szó előfizetési díja - a vasárnapi számmal együtt - 14.70 korona. Az Új Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS - Ústredná pxpeíMcia a dovoz tlaőe, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. A SÚTI regisztrációs száma 5/2.
