Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-05-20 / 20. szám
nem, hiszen több állami gazdaság és egységes földművesszövetkezet bizonyítja, hogy a mezőgazdasági üzemekben is kibontakozhat széles körű és eredményes feltaláló- újító mozgalom, azokban is dolgoznak olyanok, akik képesek részt vállalni a termelés hatékonyságát növelő új műszaki megoldások, s jobb termékeket biztosító technológiai eljárások kidolgozásában. A bizonyítékok sorában említhető a Malackyi Állami Gazdaság, ahol 1978-ban 55 újítást nyújtottak be a dolgozók, és ezzel Szlovákia állami gazdaságaiban az év folyamán benyújtott újításoknak 40 százalékát mondhatják magukénak. A Szálkái Egységes Földművesszövetkezetben tavaly 37 újítást dolgoztak ki, ez az érsekújvári (Nővé Zámky) járás mezőgazdasági üzemeiben benyújtott újításoknak 28 százaléka, annak ellenére, hogy az állami gazdaságokban és az egységes földművesszövetkezetekben folyó feltaláló-újító mozgalom terjedelmével a járás Szlovákia legjobbjainak egyike. Hasonló példák egész sorát lehetne megemlíteni annak érzékeltetésére, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az egyes járások, illetve mezőgazdasági üzemek között. Ezek alapján bizony akár meg is kérdőjelezhetnénk a címet, mert vajon beszélhetünk e feltaláló-újító mozgalomról ott, ahol a 0,40 átlag mellett is ilyen markánsak az eltérések? Bizony nehezem, hiszen számos az olyan egységes földművesszövetkezet és állami gazdaság, ahol egész évben egyetlen találmányra, illetve újításra sem futja az erőből. A miértre keresve a választ nem írható minden rossz egyértelműen a gépesítési részleg számlájára. Újítani ugyanis nemcsak a gépjavítás, karbantartás területén lehet, hanem az állattenyésztésben, az egyes növénytermesztési munkákban, a munkaszervezésben; röviden: valamennyi munkaterületen. Ilyen vonatkozásban a feltaláló-újító mozgalom általánossá tétele már az egész vezetőség ügye, feladata. Feltaláló-újító mozgalmával az egyik mezőgazdasági üzem ugyanis nem azért szárnyalja túl sokszorosan a másikat, mert az egyik helyen rátermettebb, a másikon pedig esetleg kevesebb fantáziával rendelkezők dolgoznak. A valódi ok, hogy az egyikben kellően tudatosítják a mozgalom jelentőségét, támogatják, segítik azokat, akik szívügyüknek tekintik a műszaki fejlesztést; máshol pedig a „suszter maradjon a kaptafánál“ szemlélet alapján azt vallják, hogy a kutató kutasson, a munkás pedig dolgozzon, s ha valaki előáll egy jó ötlettel, akkor elintézik egy vállveregetéssel, hogy kitűnő, alkalmazd a munkádban. Nem vitás, eredményes feltaláló-újító mozgalom csak ott van, ahol rendszeresen pályázatokat írnak ki egyes megoldandó feladatokra, ismertetik azokat, amiket járási, szlovákiai viszonylatban hirdettek meg. A tartalmi és a minőségi fejlődést szolgálja, ha az újítói és feltalálói munkát beillesztik a termelési és a műszaki fejlesztési tervekbe, ha minden javaslatot, ötletet késedelem nélkül elbírálnak, az arra méltóakat alkalmazzák a termelésben, a vezetőség részt vállal a legjobb ötletek üzemen kívüli terjesztéséből, az újítókat, feltalálóikat pedig kellő erkölcsi és anyagi elismerésben részesíti. Hozzájárulhatnak a mozgalom bővítéséhez a szocialista munka- brigádok és a címért versenyző kollektívák is, azzal, hogy vállalásaik között ilyen jellegű is lesz. Amint ismeretes, a CSKP KB 13. és az SZLKP KB ezt követő ülése is kiemelt feladatként jelölte meg. a belső tartalékok aktívabb mozgósításának, az anyagi eszközök és a munkaerők racionálisabb felhasználásának szükségességét, s nem vitás, hogy a feltaláló-újító mozgalomban rejlő lehetőségek, értékek kihasználása is ilyen célt szolgál. Ezt tudatosítani — a tavalyi eredmények is bizonyítják — az egységes földművesszövetkezetekben és állami gazdaságokban folyó feltaláló-újító mozgalom irányításáért felelős egyének elengedhetetlen feladata. EGRI FERENC N em kell különösebben bizonygatni, milyen szerepe van a feltaláló-újító mozgalomnak a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásában. írjunk ide csak egyetlen példát: a 6. ötéves tervidőszak éveiben a népgazdaság egyes ágazataiban dolgozóktól 30 milliárd korona értékű hasznot eredményező találmányt, illetve újítást vár a társadalom. Ez évi átlagban hatmilliárd koronát jelent, és az elmúlt évek során a kutató- és tudományos intézetekben, a főiskolákon és a népgazdaság egyes ágazataiban dolgozók teljesítették, sőt túlszárnyalták ezt az elvárást. Vajon milyen a mérleg a mezőgazdasági- élelmiszeripari komplexum szemszögéből? Mindenképpen javuló, hiszen a reszort dolgozói az 1977-es 147 millióval szemben tavaly csaknem 178 millió korona értékű találmányt, illetve újítást nyújtottak be. Kevésbé pozitív viszont az eredmény, ha azt más népgazdasági ágazatok feltalálóújító mozgalmának terjedelmével vetjük össze, s még ennél is jobban kiütköznek a hiányosságok, különösen a földművelőkre nézve, ha a 178 milliót a reszort egyes termelési-gazdasági egységeire is lebontjuk. A sort még mindig — és sajnos kiemelkedően — a mezőgazdasági termelő üzemek zárják, ahol tavaly 100 dolgozóra szállítva csak 0,40 újítást nyújtottak be, 0,49-et az állami gazdaságokban, és csupán 0,36-ot az egységes földművesszövetkezetekben. Csak az összehasonlítás kedvéért: tavaly a gép. és traktorállomások, valamint a mezőgazdasági gépjavítók minden száz dolgozója átlagosan 8,42 újítást dolgozott ki, az élelmiszeriparban pedig 3,07 az átlag. Törvényszerű, indokolható és magyarázható e -lemaradás? A felelet egyértelmű ÚJÍTÓ FÖLDMŰVESEK Az elmúlt évek során széles körű 'újítómozgalom bontakozott ki az udvaréi (Dvory nad Zitavou) Aurára Egységes Földmüvesszövetkezetben. Az eredményes újítók egyike MICHAL ZÄBRADSKY eszteífcályos (képünkön), akinek nagy része van az elhasználódott pótalkatrészek felújításában 1979. MÁJUS 20. VASÁRNAP BRATISLAVA XII. ÉVFOLYAM I 20. SZÁM Ara 1 KORONA SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI Bl Z0TTSÁQÁNAK NAPILAPJA Keletaen László, a Köbölkúti (Gbelce) Efsz sikeres újítója (CSTK-felvételek)
