Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-05-06 / 18. szám

Nyitott szemmel járni... Az újítás haszna • Munkaerőt és energiát takarítanak meg Elmentünk egymás mellett a gyár udvarán, de eszembe sem jutott, hogy a p«rtás után, akivel másodikként ta­lálkozom, nem más, mint Marian Bu­kovöan, az üzem egyik legkiválóbb újítója. Igen, az egyik: a Lévai (Le- vice) Malátagyárnak ugyanis szép számban akad újítója. A trnavaí Szlo­vák Malátagyárnak (mint vállalat­nak) nem véletlenül a lévai üzeme büszkélkedhet a legtöbb újítóval. Ezt már Ladislav Horniaktól, a pártbizottság tagjától, a káder- és személyzeti osztály vezetőjétől (aki mellesleg szintén újító) tudtam meg. Azt is elmondta, hogy a pártbizott­ság közvetve — a szakszervezet mun­kájának támogatásával — foglalkozik az újítómozgalom fellendítésével. Egyébként a szakszervezet üzemi bi­zottsága elnökének tisztségét március elejéig Horniak elvtárs látta el, az új elnök pedig éppen a 34 éves Marian Bukovöan lett, aki egy időben az üzem SZISZ-szervezetének az elnöke volt. Mindkettőjükkel hosszasan el­beszélgettem. —■ Az utóbbi két évben 36 újítást valósítottunk meg — mondja La­dislav Horniak — főleg a karban­tartók újítanak. — Vajon miért? — érdeklődöm. — Ez már a munkájukkal jár — válaszolja. Szavait Marian Bukovöan egészíti ki. — Javítás, karbantartás közben szeretnénk egyszerűsíteni a munkán­kat. Állandóan törjük a fejünket azon, mit lehetne könnyebben, egy­szerűbben megoldani. Például, ha va­lahol tíz lánc van, akkor arra gon­dolok, nem lenne-e elég nyolc. Az is szüntelenül foglalkoztat bennünket, hogyan lehetne az egyes munkálato­kat biztonságosabban, gyorsabban és olcsóbban végezni. Egyszóval javítani a munkát és a munkafeltételeket. A hajlamon kívül fontos, hogy az em­bernek megfelelő viszonya legyen a közös munkához. — Az újításokból tehát a népgazda­ságnak, a vállalatnak, de közvetle­nül az üzem dolgozóinak is hasznuk van. És milyen haszna származik belőle magának az újítónak? Elmosolyodik: — Sosem a jutalomért töröm a fe­jem. Persze az sem marad el. Hogy milyen jutalomban részesül az újító, az több szemponttól függ. Például at­tól, milyen megtakarítást eredményez az újítás, hozzájárul-e a munkavéde­lem, a munkakörnyezet javításához, meggyorsítja-e a termelést. Igen hasznosak azok az újítások, ame­lyek munkaerőt és energiát takaríta­nak meg. Elárulhatom, hogy eddig a legtöbb pénzt, 1500 koronát az utolsó újításomért kaptam. Legutóbb a szá­rítóberendezés rögzítésének megerő­sítését oldottam meg. Az újító töp­rengésének jutalma az is, ha látja, hogy az emberek örülnek az ötlet megvalósulásának. Ez semmivel sem kisebb jutalom az anyaginál. — Eddig hány újítást nyújtott be? — kérdem. Elgondolkodik, s habozva válaszol­ja. — Pontosan nem tudom megmonda­ni. Tíznél egészen biztosan többet. Némelyik újítását részletesen is­merteti. Például azt, amelyik a zsá­kok töltését tökéletesítette. A zsák­bevarró gép meghibásodásakor a gép kezelőjének minden alkalommal fel kellett futnia a földszintről az első emeletre, mert ott volt az adagoló el­zárója. Az újító ötlete az volt, hogy a mennyezeten kell fúrni két lyukat, s az elzáró láncokat meg kell hosz- szabbítani, vagyis a gép kezelője lentről is elzárhatja az adagolót. Ezért az újításért 900 korona juta­lomban részesült. Egyik újítása a villanyelosztó, il­letve kapcsolószekrény más helyre való áthelyezését javasolta. Most kö­zelebb és biztonságosabb helyen van az elosztószekrény. Régi helyén ned­vesség érte, s megközelítéséhez síne­ken kellett átjárni, ami balesetve­széllyel járt. — A legnagyobb örömöm az utolsó újításomból származik — csillan meg a szeme. x — Miért? — Mert a legjobbkor jött: a terv- feladatok teljesítésének év végi haj­rájában. Hozzájárult a termelési fel­adatok teljesítéséhez. Arra a kérdésemre, hogy miért len­dült fel az üzemben az újítómozga­lom, így válaszolt: — (Jj üzem vagyunk, hiszen az idei aratás lesz a hatodik kampányunk, az új munkahelyen pedig mindenütt sok javítanivaló akad. A termelés megindulása sok nehézséggel jár. A tervezéskor számos apróságról meg­feledkeznek. — Országos statisztikából tudom — jegyzem meg —, hogy az emberek egy bizonyos idő után már nem újí­tanak. Vagyis fennáll annak a veszé­lye, hogy egy idő után nem veszik észre, mit lehetne környezetükben másképp, jobban végezni. Ha azonban új munkakörnyezetbe kerülnek, ismét támadnak ötleteik, újból tudnak újí­tani. — Ezzel teljes mértékben egyetér­tek — mondja Bukovöan elvtárs. — Saját magamra is érvényesnek tartom ezt a felismerést. Ez persze nem azt jelenti, hogy más munkahelyre sze­retnék menni. — Én is új emberként, másfél év után adtam be első újítási javaslato­mat — szól közbe Ladislav Horniak. — Megvalósításával az expedícióban csökkent a fizikai munka, és javult á munkakörnyezet. Második javaslatom a törött gabonaszem (melyből takar­mány lesz) szállítását oldotta meg, mégpedig csővezetékkel. Ez energia- megtakarítást Is eredményezett. Tör­tem a fejem, hiszen a nehéz munkát nem csupán láttam, hanem (bár ne­kem nem tartozott a feladatköröm­be), részt is vettem benne. Olykor a karbantartók is segítettek a szállí­tóknak, hogy ne legyen fennakadás. Az üzem újítói rendszeresen részt vesznek a vállalat által kitűzött te­matikus újítói feladatok teljesítésében is. — Minden évben teljesítünk egy tematikus feladatot — mondja Hor­niak elvtárs. — Legutóbb a mázsa át­helyezésének megoldása volt a vál­lalat által kiírt feladat. Ez Ginzery György és Stefan Masura kitűnő újí­tók érdeme. Masura elvtárs jelenleg egy energiamegtakarítást eredménye­ző újításon dolgozik. Szavaikat hallgatva az újítás rend­kívül egyszerűnek tűnik. Lényegében az is, hiszen többnyire a bonyolult dolgok leegyszerűsítéséről, a nehéz feladat megkönnyítéséről van szó. Olykor egészen pici ötletről. Persze az ötlet akkor tűnik kicsinek, ha va­laki már rájött a megoldásra. Az em­bereknek mégiscsak egy része újít. — Vajon mi kellene ahhoz, hogy minél többen újítsanak. Bukovöan elvtárs így válaszol kér­déseimre. — A legfontosabb az, hogy nyitott szemmel járjunk. Az, hogy ne csak nézzen, hanem lásson is az ember. Meg az, hogy nyugtalanítson ben­nünket mindaz, amiről úgy véljük, hogy jobban is lehetne csinálni. Az ötlet persze nemcsak a gyárban szü­lethet meg... Közös vonásaikat keresem. Mind­kettő kommunista. Ladislav Horniak 1953, Marian Bukovöan pedig 1973 óta tagja a pártnak. Eredeti szakmáját tekintve mindkettő lakatos. Legjel­lemzőbb közös vonásuk mégis az a lelkesedés, mellyel az újítómozgalom­ról beszélnek. A 44 éves Horniak elv­társ tagja az üzemben annak a mun­kásokból és műszaki-gazdasági dol­gozókból álló öttagú bizottságnak, mely az újítási javaslatokat elbírálja, s az üzem vezetőségének javasolja, milyen jutalomban részesüljön az újító. Mindkettő nős és két gyer­mek édesapja. Bukovöan elvtárs Lé­ván lakik állami lakásban, Horniak elvtárs pedig a járási székhelytől 10 krn-re levő Vefky Jur községben, családi házban. Szabad idejében szí­vesen foglalatoskodik a ház körül. Marian Bukovöan az autózás híve, 1500-as Ladája van. Régebben aktívan sportolt: focizott, röplabdázott, jég- korongozott. Az üzemi sportrendezvé­nyeken rendszeresen részt vesz. Akárcsak a lévai élelmiszeripari üze­mek focimérkőzésein. Évente 4—5 ilyen mérkőzést játszanak. Kissé fájó szívvel búcsúzom el a két újítótól, hiszen szavaikat még so­káig szívesen hallgatnám. Amit hal­lottam tőlük, nemcsak érdekes volt, hanem tanulságos is. FÜLÖP IMRE A Dunatőkési (Dunajsky Klátov) Állami Gazdaság üzemi pártvezetősége hat alapszervezetet irá­nyit. Ezekben 127 kommunista tömörül, akik a termelés különböző ágaiban tevékenykednek. A gazdaságban a dolgozók 27,5 százaléka párttag. A kommunisták 77 százaléka a termelésben dolgozik. Az üzemi pártvezetóség hatékony politikai-szerve­ző munkájának egyil: konkrét kifejezője a kommu­nisták aktivizálása, kezdeményezőkészségük és sze­mélyi példamutatásuk előtérbe állítása. Megmutatko­zott ez az elmúlt évben is, amikor a pártcsoportok a pártonkivüliekkel karöltve élen jártak a szocialista versenymozgalomban, az újítások és a racionalizá­ló eljárások bevezetésében. A termelés rentabilitása az 1977-es évben elért 16,1 százalékról 1978-ban 22,63 százalékra emelkedett. CÉLTUDATOS KÁDERPOLITIKA Ezen a téren még jelentős tartalékaik vannak, mert az egyes gazdasági részlegeken az eredmé­nyek eltérőek, annak ellenére, hogy lényegében a feltételek azonosak, örvendetes, hogy e mozgalmak, hozzájárultak az önköltségek csökkentéséhez és je­lentős megtakarítást értek el abraktakarmányokból, üzemanyagokból és fűtőanyagokból. A szocialista versenymozgalomba 16 szocialista munkabrigád (330 dolgozó) kapcsolódott be. Az új termelési és technológiai eljárások alkalmazása kapcsán az egy dolgozóra eső munkatermelékenység 11,6 százalék­kal növekedett, s elérte a 129 ezer koronát. A cél­tudatos káderpolitika érvényesítésével elérték, hogy a vezető beosztású dolgozókkal szemben érvénye­sítik a magas fokú igényességet, s nagy súlyt he­lyeznek az állandó továbbképzésre A pártvezetőség kétévenként értékeli a vezető dolgozók munkáját, s konkrét feladatokkal bízza meg őket. Az elmúlt év­ben négy fiatal végzett (vállalati ösztöndíjasként) mezőgazdasági főiskolát, jelenleg pedig ketten ta­nulnak. KONKRÉT FELADATOT KAPNAK A TAGJELÖLTEK Az üzemi pártvezetőség koncepciós terve alapján az elmúlt évben nyolc tagjelöltet vettek fel a kom­A VERSENY ttUA: A TERMELÉS NOVELESE A GAZDASÁG DOLGOZÓINAK TÖBB MINT 60 SZÁZALÉKA TAGJA A CSSZBSZ NEK ® ÉR VÉNYESÍTIK AZ OJ MUNKA MÓDSZEREKET 0 AKTÍVAK A PÁRTCSOPORTOK munisták soraiba, megtartva a szociális és korössze­tétel követelményeit. A tagjelölteket konkrét politi­kai és termelési feladatokkal bízzák meg, melyek teljesítését negyedévenként értékelik. Többségük ak­tív munkát végez a SZISZ-ten, s bekapcsolódik a szocialista brigádmozgalomba és a tömegpolitikai munkába. Részt vesznek a pártoktatás különböző formáiban, közülük hatan a marxizmus—leninizmus esti egyetemén tanulnak. A fiatal párttagok tudományos világnézete abban is megnyilvánul, hogy polgári házasságokat és név­adókat tartanak. Az utóbbi időben az alapszervezetekben megélén­kült a pártcsoportok munkája. A tömegpolitikai mun­ka elsősorban általuk lendült fel, hiszen az össze­kötő kapocs szerepét töltik be a pártonkivüliekkel. A dolgozók hetven százalékát sikerült megnyerni a szocialista versenymozgalomnak, melynek keretében értékes felajánlásokat fogadtak el. Ennek eredmé­nyeként egyes gazdasági részlegeken kiváló eredmé­nyek születtek. Kontár Zoltán a felsőpatonyréti (Horná Potőü-Lúky) részlegen pl. 5183 literes évi átlagot ért el a tejtermelésben tehenenként. A langi baromfitelepen dolgozó szocialista munkabrigád Cserge Éva vezetésével a tojástermelés tervét több mint 700 ezer darabbal túlteljesítette, a gépesítő részlegen dolgozó szocialista munkabrigád tagjai az év folyamán 4 újítást vezettek be, melyek révén 223 735 korona értékű megtakarítást értek el. Egy újítási javaslatukat országos méretben is bevezet­ték. Szocialista kötelezettségvállalásukat a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére 765 ezer ko­ronára teljesítették. Tekintettel arra, hogy az állami gazdaság az idény­munkák idején munkaerőproblémákkal küzd, a párt- vezetőség a gazdaság vezetőségével nagy súlyt he­lyez a dolgozó anyák gyermekeiről való gondosko­dásra, az intézményes nevelésre. Két üzemi óvodát létesítettek, s folyamatban van további bővítésük. Ha­táskörükben két ifjúsági szervezet dolgozik, melyek tevékenysége az utóbbi időben jelentősen javult. Rendszeresen részt vesznek az agitációs-propaganda munkában, a kulturális-politikai rendezvényeken és vetélkedőkön. A fiatalok közül az elmúlt években 16 tagjelöltet vettek fel a pártba. KOMMUNISTÁK ÁLLNAK A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY ÉLÉN A gazdaság dolgozóinak több mint a hatvan szá­zaléka tagja a CSSZBSZ üzemi alapszervezetnek. Ha­tékony tömegpolítikai munkája nyomán egyre több munkahelyen alkalmazzák sikerrel a szovjet munka- módszereket és tapasztalatokat. Az állami gazdaság megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére széles körű szocialista versenymozgalom bontakozik ki, melynek élén a kommunisták állanak. A verseny fő célja a mezőgazdasági termelés növelése és minőségi javítása, valamint az üzemanyaggal, az energiával és a takarmányokkal való takarékoskodás. SVINGER ISTVÁN ÚJ szú

Next

/
Oldalképek
Tartalom