Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-05-06 / 18. szám
Nyitott szemmel járni... Az újítás haszna • Munkaerőt és energiát takarítanak meg Elmentünk egymás mellett a gyár udvarán, de eszembe sem jutott, hogy a p«rtás után, akivel másodikként találkozom, nem más, mint Marian Bukovöan, az üzem egyik legkiválóbb újítója. Igen, az egyik: a Lévai (Le- vice) Malátagyárnak ugyanis szép számban akad újítója. A trnavaí Szlovák Malátagyárnak (mint vállalatnak) nem véletlenül a lévai üzeme büszkélkedhet a legtöbb újítóval. Ezt már Ladislav Horniaktól, a pártbizottság tagjától, a káder- és személyzeti osztály vezetőjétől (aki mellesleg szintén újító) tudtam meg. Azt is elmondta, hogy a pártbizottság közvetve — a szakszervezet munkájának támogatásával — foglalkozik az újítómozgalom fellendítésével. Egyébként a szakszervezet üzemi bizottsága elnökének tisztségét március elejéig Horniak elvtárs látta el, az új elnök pedig éppen a 34 éves Marian Bukovöan lett, aki egy időben az üzem SZISZ-szervezetének az elnöke volt. Mindkettőjükkel hosszasan elbeszélgettem. —■ Az utóbbi két évben 36 újítást valósítottunk meg — mondja Ladislav Horniak — főleg a karbantartók újítanak. — Vajon miért? — érdeklődöm. — Ez már a munkájukkal jár — válaszolja. Szavait Marian Bukovöan egészíti ki. — Javítás, karbantartás közben szeretnénk egyszerűsíteni a munkánkat. Állandóan törjük a fejünket azon, mit lehetne könnyebben, egyszerűbben megoldani. Például, ha valahol tíz lánc van, akkor arra gondolok, nem lenne-e elég nyolc. Az is szüntelenül foglalkoztat bennünket, hogyan lehetne az egyes munkálatokat biztonságosabban, gyorsabban és olcsóbban végezni. Egyszóval javítani a munkát és a munkafeltételeket. A hajlamon kívül fontos, hogy az embernek megfelelő viszonya legyen a közös munkához. — Az újításokból tehát a népgazdaságnak, a vállalatnak, de közvetlenül az üzem dolgozóinak is hasznuk van. És milyen haszna származik belőle magának az újítónak? Elmosolyodik: — Sosem a jutalomért töröm a fejem. Persze az sem marad el. Hogy milyen jutalomban részesül az újító, az több szemponttól függ. Például attól, milyen megtakarítást eredményez az újítás, hozzájárul-e a munkavédelem, a munkakörnyezet javításához, meggyorsítja-e a termelést. Igen hasznosak azok az újítások, amelyek munkaerőt és energiát takarítanak meg. Elárulhatom, hogy eddig a legtöbb pénzt, 1500 koronát az utolsó újításomért kaptam. Legutóbb a szárítóberendezés rögzítésének megerősítését oldottam meg. Az újító töprengésének jutalma az is, ha látja, hogy az emberek örülnek az ötlet megvalósulásának. Ez semmivel sem kisebb jutalom az anyaginál. — Eddig hány újítást nyújtott be? — kérdem. Elgondolkodik, s habozva válaszolja. — Pontosan nem tudom megmondani. Tíznél egészen biztosan többet. Némelyik újítását részletesen ismerteti. Például azt, amelyik a zsákok töltését tökéletesítette. A zsákbevarró gép meghibásodásakor a gép kezelőjének minden alkalommal fel kellett futnia a földszintről az első emeletre, mert ott volt az adagoló elzárója. Az újító ötlete az volt, hogy a mennyezeten kell fúrni két lyukat, s az elzáró láncokat meg kell hosz- szabbítani, vagyis a gép kezelője lentről is elzárhatja az adagolót. Ezért az újításért 900 korona jutalomban részesült. Egyik újítása a villanyelosztó, illetve kapcsolószekrény más helyre való áthelyezését javasolta. Most közelebb és biztonságosabb helyen van az elosztószekrény. Régi helyén nedvesség érte, s megközelítéséhez síneken kellett átjárni, ami balesetveszéllyel járt. — A legnagyobb örömöm az utolsó újításomból származik — csillan meg a szeme. x — Miért? — Mert a legjobbkor jött: a terv- feladatok teljesítésének év végi hajrájában. Hozzájárult a termelési feladatok teljesítéséhez. Arra a kérdésemre, hogy miért lendült fel az üzemben az újítómozgalom, így válaszolt: — (Jj üzem vagyunk, hiszen az idei aratás lesz a hatodik kampányunk, az új munkahelyen pedig mindenütt sok javítanivaló akad. A termelés megindulása sok nehézséggel jár. A tervezéskor számos apróságról megfeledkeznek. — Országos statisztikából tudom — jegyzem meg —, hogy az emberek egy bizonyos idő után már nem újítanak. Vagyis fennáll annak a veszélye, hogy egy idő után nem veszik észre, mit lehetne környezetükben másképp, jobban végezni. Ha azonban új munkakörnyezetbe kerülnek, ismét támadnak ötleteik, újból tudnak újítani. — Ezzel teljes mértékben egyetértek — mondja Bukovöan elvtárs. — Saját magamra is érvényesnek tartom ezt a felismerést. Ez persze nem azt jelenti, hogy más munkahelyre szeretnék menni. — Én is új emberként, másfél év után adtam be első újítási javaslatomat — szól közbe Ladislav Horniak. — Megvalósításával az expedícióban csökkent a fizikai munka, és javult á munkakörnyezet. Második javaslatom a törött gabonaszem (melyből takarmány lesz) szállítását oldotta meg, mégpedig csővezetékkel. Ez energia- megtakarítást Is eredményezett. Törtem a fejem, hiszen a nehéz munkát nem csupán láttam, hanem (bár nekem nem tartozott a feladatkörömbe), részt is vettem benne. Olykor a karbantartók is segítettek a szállítóknak, hogy ne legyen fennakadás. Az üzem újítói rendszeresen részt vesznek a vállalat által kitűzött tematikus újítói feladatok teljesítésében is. — Minden évben teljesítünk egy tematikus feladatot — mondja Horniak elvtárs. — Legutóbb a mázsa áthelyezésének megoldása volt a vállalat által kiírt feladat. Ez Ginzery György és Stefan Masura kitűnő újítók érdeme. Masura elvtárs jelenleg egy energiamegtakarítást eredményező újításon dolgozik. Szavaikat hallgatva az újítás rendkívül egyszerűnek tűnik. Lényegében az is, hiszen többnyire a bonyolult dolgok leegyszerűsítéséről, a nehéz feladat megkönnyítéséről van szó. Olykor egészen pici ötletről. Persze az ötlet akkor tűnik kicsinek, ha valaki már rájött a megoldásra. Az embereknek mégiscsak egy része újít. — Vajon mi kellene ahhoz, hogy minél többen újítsanak. Bukovöan elvtárs így válaszol kérdéseimre. — A legfontosabb az, hogy nyitott szemmel járjunk. Az, hogy ne csak nézzen, hanem lásson is az ember. Meg az, hogy nyugtalanítson bennünket mindaz, amiről úgy véljük, hogy jobban is lehetne csinálni. Az ötlet persze nemcsak a gyárban születhet meg... Közös vonásaikat keresem. Mindkettő kommunista. Ladislav Horniak 1953, Marian Bukovöan pedig 1973 óta tagja a pártnak. Eredeti szakmáját tekintve mindkettő lakatos. Legjellemzőbb közös vonásuk mégis az a lelkesedés, mellyel az újítómozgalomról beszélnek. A 44 éves Horniak elvtárs tagja az üzemben annak a munkásokból és műszaki-gazdasági dolgozókból álló öttagú bizottságnak, mely az újítási javaslatokat elbírálja, s az üzem vezetőségének javasolja, milyen jutalomban részesüljön az újító. Mindkettő nős és két gyermek édesapja. Bukovöan elvtárs Léván lakik állami lakásban, Horniak elvtárs pedig a járási székhelytől 10 krn-re levő Vefky Jur községben, családi házban. Szabad idejében szívesen foglalatoskodik a ház körül. Marian Bukovöan az autózás híve, 1500-as Ladája van. Régebben aktívan sportolt: focizott, röplabdázott, jég- korongozott. Az üzemi sportrendezvényeken rendszeresen részt vesz. Akárcsak a lévai élelmiszeripari üzemek focimérkőzésein. Évente 4—5 ilyen mérkőzést játszanak. Kissé fájó szívvel búcsúzom el a két újítótól, hiszen szavaikat még sokáig szívesen hallgatnám. Amit hallottam tőlük, nemcsak érdekes volt, hanem tanulságos is. FÜLÖP IMRE A Dunatőkési (Dunajsky Klátov) Állami Gazdaság üzemi pártvezetősége hat alapszervezetet irányit. Ezekben 127 kommunista tömörül, akik a termelés különböző ágaiban tevékenykednek. A gazdaságban a dolgozók 27,5 százaléka párttag. A kommunisták 77 százaléka a termelésben dolgozik. Az üzemi pártvezetóség hatékony politikai-szervező munkájának egyil: konkrét kifejezője a kommunisták aktivizálása, kezdeményezőkészségük és személyi példamutatásuk előtérbe állítása. Megmutatkozott ez az elmúlt évben is, amikor a pártcsoportok a pártonkivüliekkel karöltve élen jártak a szocialista versenymozgalomban, az újítások és a racionalizáló eljárások bevezetésében. A termelés rentabilitása az 1977-es évben elért 16,1 százalékról 1978-ban 22,63 százalékra emelkedett. CÉLTUDATOS KÁDERPOLITIKA Ezen a téren még jelentős tartalékaik vannak, mert az egyes gazdasági részlegeken az eredmények eltérőek, annak ellenére, hogy lényegében a feltételek azonosak, örvendetes, hogy e mozgalmak, hozzájárultak az önköltségek csökkentéséhez és jelentős megtakarítást értek el abraktakarmányokból, üzemanyagokból és fűtőanyagokból. A szocialista versenymozgalomba 16 szocialista munkabrigád (330 dolgozó) kapcsolódott be. Az új termelési és technológiai eljárások alkalmazása kapcsán az egy dolgozóra eső munkatermelékenység 11,6 százalékkal növekedett, s elérte a 129 ezer koronát. A céltudatos káderpolitika érvényesítésével elérték, hogy a vezető beosztású dolgozókkal szemben érvényesítik a magas fokú igényességet, s nagy súlyt helyeznek az állandó továbbképzésre A pártvezetőség kétévenként értékeli a vezető dolgozók munkáját, s konkrét feladatokkal bízza meg őket. Az elmúlt évben négy fiatal végzett (vállalati ösztöndíjasként) mezőgazdasági főiskolát, jelenleg pedig ketten tanulnak. KONKRÉT FELADATOT KAPNAK A TAGJELÖLTEK Az üzemi pártvezetőség koncepciós terve alapján az elmúlt évben nyolc tagjelöltet vettek fel a komA VERSENY ttUA: A TERMELÉS NOVELESE A GAZDASÁG DOLGOZÓINAK TÖBB MINT 60 SZÁZALÉKA TAGJA A CSSZBSZ NEK ® ÉR VÉNYESÍTIK AZ OJ MUNKA MÓDSZEREKET 0 AKTÍVAK A PÁRTCSOPORTOK munisták soraiba, megtartva a szociális és korösszetétel követelményeit. A tagjelölteket konkrét politikai és termelési feladatokkal bízzák meg, melyek teljesítését negyedévenként értékelik. Többségük aktív munkát végez a SZISZ-ten, s bekapcsolódik a szocialista brigádmozgalomba és a tömegpolitikai munkába. Részt vesznek a pártoktatás különböző formáiban, közülük hatan a marxizmus—leninizmus esti egyetemén tanulnak. A fiatal párttagok tudományos világnézete abban is megnyilvánul, hogy polgári házasságokat és névadókat tartanak. Az utóbbi időben az alapszervezetekben megélénkült a pártcsoportok munkája. A tömegpolitikai munka elsősorban általuk lendült fel, hiszen az összekötő kapocs szerepét töltik be a pártonkivüliekkel. A dolgozók hetven százalékát sikerült megnyerni a szocialista versenymozgalomnak, melynek keretében értékes felajánlásokat fogadtak el. Ennek eredményeként egyes gazdasági részlegeken kiváló eredmények születtek. Kontár Zoltán a felsőpatonyréti (Horná Potőü-Lúky) részlegen pl. 5183 literes évi átlagot ért el a tejtermelésben tehenenként. A langi baromfitelepen dolgozó szocialista munkabrigád Cserge Éva vezetésével a tojástermelés tervét több mint 700 ezer darabbal túlteljesítette, a gépesítő részlegen dolgozó szocialista munkabrigád tagjai az év folyamán 4 újítást vezettek be, melyek révén 223 735 korona értékű megtakarítást értek el. Egy újítási javaslatukat országos méretben is bevezették. Szocialista kötelezettségvállalásukat a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére 765 ezer koronára teljesítették. Tekintettel arra, hogy az állami gazdaság az idénymunkák idején munkaerőproblémákkal küzd, a párt- vezetőség a gazdaság vezetőségével nagy súlyt helyez a dolgozó anyák gyermekeiről való gondoskodásra, az intézményes nevelésre. Két üzemi óvodát létesítettek, s folyamatban van további bővítésük. Hatáskörükben két ifjúsági szervezet dolgozik, melyek tevékenysége az utóbbi időben jelentősen javult. Rendszeresen részt vesznek az agitációs-propaganda munkában, a kulturális-politikai rendezvényeken és vetélkedőkön. A fiatalok közül az elmúlt években 16 tagjelöltet vettek fel a pártba. KOMMUNISTÁK ÁLLNAK A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY ÉLÉN A gazdaság dolgozóinak több mint a hatvan százaléka tagja a CSSZBSZ üzemi alapszervezetnek. Hatékony tömegpolítikai munkája nyomán egyre több munkahelyen alkalmazzák sikerrel a szovjet munka- módszereket és tapasztalatokat. Az állami gazdaság megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére széles körű szocialista versenymozgalom bontakozik ki, melynek élén a kommunisták állanak. A verseny fő célja a mezőgazdasági termelés növelése és minőségi javítása, valamint az üzemanyaggal, az energiával és a takarmányokkal való takarékoskodás. SVINGER ISTVÁN ÚJ szú