Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-04-15 / 15. szám

A 45. JÉGKORONG-VILÁGBAJNOKSÁG ELŐTT > Nézzünk a naptárba. Éppen szombat este lesz, április 14-e. A Nemzetközi Jégkorong Szö­vetség nyugatnémet elnöke, G. Sabetzki a luzsnyiki Sportpa­lota Jegére terített piros sző­nyegen megy a mikrofon elé és ünnepélyesen megnyitja a 45. jégkorong-világbajnokságot. Ám a moszkvai VB tulajdon­képpen már aznap délben 12 órakor megkezdődik a Cseh­szlovákia—Finnország találko­zóval. Hosszú utat tett meg ez a szikrázóan kemény és gyors, százszázalékos férfiakat igénylő, fantasztikusan fordula­tos sport, amíg eljutott 1979. április 14-ig. ŐRMESTER, SEPRŰ, BADOGFAZÉK Már a 17. század első évtize­deiben is voltak őrmesterek, akik nem nagyon hagyták pi­henni a katonákat. Az történt, hogy egy kanadai lövészsza­kasz az Ontario melletti Kings- tonból kivonult a tóhoz. Tábo­rozni. Egy vasárnap délelőtt az őrmester úgy érezte, nem elég­gé mozgékonyak a fiúk, rá- küldte őket a tóra, söpörjék le a jégről a 'havat! Borzasztóan örültek. Az őrmester ezzel el­ment, a katonák meg ímmel- ámmal huzigálták a seprűt a jégen. Egyszerre csak az egyi­kük egy lyukas bádogfazekat suhintott odébb a seprűvel. A másik vissza. Egyszerre csak kimondták, hogy aki átengedi seprűje alatt a fazekat, egy sört köteles fizetni a másik­nak. Azután valaki kitalálta: álljanak fel két sorban és úgy ütögessék a fazekat. Mire ész­be kaptak, már fel is találták a hokit. Hát valahogy így született meg a jégkorong. Persze ezt nem kell egészen komolyan venni; bár a legendáknak min­dig van valami történelmi alap­juk. Európában labdával kezdték. A 18. században a hollandok űzték a „koly“ nevű játékot. Aztán jött a bandy, amely tu­lajdonképpen jégfoci. Felöntött futballpályán játszották, séta- botokkal püfölték a labdát. A játékosok számát semmi sem szabta meg, aki elfáradt, félre­állt, kifújta magát, aztán visz- szatért. Közben Kanadában is moco­rogtak a jégen, lassacskán aki csak élt és mozgott, mind hó­dolt az új játéknak, a ..kanadai hokinak“. Eleinte pléhkorongot hajszoltak, aztán rájöttek, hogy ez túl könnyű, és fával helyet­tesítették. Kiderült, hogy a fa sem nehezebb, és erre jött a kőkorszak. Lapos, csiszolt ka­vicsokkal hokiztak. Hősi kor­szak volt, úgy hullottak a já­tékosok, mint ősszel a legyek. Vérző fej, tört csont. Képzel­jük el, hogy a „ketrecbe“ kell állnunk és Petrov egy éles kő­vel lő kapura. Hogy mit ten­nénk ilyenkor? Egyszerű, be­ásnánk magunkat és kitűznénk a fehér zászlót. A kanadaiak is kitűzték és feltalálták helyette a parafa korongot. Ez ugyan nem ütött vissza, de nem is csúszott. Az­tán valaki fogott egy tömör gumilabdát, alul-felül levágott belőle egy szeletet, és a dolog örök időkre elintéződött. MÉG KANADA VEZET... Kanadában már 1908-ban nagy profi meccseket játszot­tak, az európaiak csak kóstol­gatták, hogyan is festhet való­jában ez a játék. 1908-ban kon­tinensünkön már létrehoztak valami nemzetközi szövetséget, sőt 1910-ben már EB-t is ren­deztek, de Kanada ereje to­vábbra is titok maradt. 1920­Vlagyimir Petrov mindig erőssége a szovjet válogatott­nak ban jöttek át először, az ant­werpeni bemutatón úgy játszot­tak az európaiakkal, mint macska az egérrel. 1924-ben részt vettek az első téli olim­pián, 30:0-ra verték a csehszlo­vákokat, 22:0-ra a svédeket, 33:0-ra Svájcot. A döntőben 6:l-re az USA-t és 19:2-re az angolokat. 1954-ig Kanada szinte fél kézzel nyerte a világbajnoksá­gokat. Pedig sohasem váloga­tottat indított, hanem egyszerű amatőr klubcsapatokat. Tűzol­tók, favágók, farmerek jöttek, láttak, győztek. Ráadásul még arra is futotta erejükből és idejükből, hogy éjszakánként nagy ivászatokat rendezzenek, fűszerezve azokat a szállodai berendezések összetörésével és a személyzet „megpuhításával“. A korabeli korongozók azt mondják, a kanadaiakkal vívott párharcok során legszívesebben a palánk mögé bújtak volna, hogy elkerüljék a cseppet sem zökkenőmentes „karambolt“. Huszonöt évvel ezelőtt aztán megjelentek a VB-n a szovjet korongozók. Sokan mulattak rajtuk. Bandy-szerelésben ját­szottak. Minden páncélzat nél­kül! Ebben a száguldó, kö­nyörtelen sportágban, ahol a csonttörés olyan gyakori, mint Angliában a keménykalap. Sze­relésük általában 6—8 kilóval volt könnyebb a többiekénél. Mégsem törték össze magukat. Kisült, hogy ők is viselnek páncélzatot, csak éppen belül. A bőrük alatt. A szovjet koron- gozóknak egészen jól sikerült a kísérleti világbajnokság, ve­retlenül lettek elsők. A döntő­ben 7:2 arányban nyertek Ka­nada ellen! Ha jól megnézzük, ahány kilóval könnyebb volt a szerelésük, annyi gólt ütöttek. Ezzel szenzációs szovjet győ­zelemmel kezdődött a sport­ág új korszaka, amelyet feb­ruárban a legújabb váltott fel: a „szborna“ legyőzte az NHL- válogatottat, az emberfeletti lényeknek kikiáltott profikat. Hogy mi történt a bádogfazék és a moszkvai világbajnokság között, arról az eddigi 44. VB is tanúskodik. A világbajnoki címek megoszlása: Kanada 18, Szovjetunió 15, Csehszlovákia 5, Svédország 3, USA 2, Ang­lia 1. A PROFIKRA VÁRVA A Nemzetközi Jégkorong Szövetség nyári kongresszusa jóváhagyta a világbajnokság új lebonyolítási rendjét. Az előző három VB-n az első fordulóban mind a nyolc résztvevő meg­mérkőzött egymással, a máso­dikban az 1—4. és az 5—8. he­lyezettek játszottak egymás el­len. Moszkvában két csoport­ban kezdik a küzdelmeket a csapatok és a csoportelsők, il­letve a második helyezetek jut­nak a négyes döntőbe, ahol körmérkőzéssel döntik el a vi­lágbajnoki címet. Csehszlová­kia a B-csoportban szerepel Kanada, Finnország és az USA társaságában. Az A-csoport: Szovjetunió, Svédország, Len­gyelország, az NSZK. A csoportmérkőzések műsora — április 14: Csehszlovákia — Finnország, Kanada — USA. Svédország — NSZK, Szovjet­unió — Lengyelország. Április 15: USA — Finnország, NSZK — Szovjetunió, Lengyelország — Svédország, Csehszlovákia — Kanada. Április 16: szünnap. Április 17: Finnország — Ka­nada, Lengyelország — NSZK, Csehszlovákia — USA, Szov­jetunió — Svédország. Akárcsak a prágai világbaj­nokság előtt, most is nagy vá­rakozás előzi meg a kanadaiak szereplését. Milyen csapattal érkeznek a tengerentúli pro­fik? Amikor e sorokat írjuk, csak az biztos, hogy M. Johns­tone edző kijelölte a 23-as ke­ret 17 • játékosát, mégpedig azokból a csapatokból, amelyek nem kerültek a Stanley Kupa végküzdelmeibe. Colorado Springs: Beck (játszott azNHL- válogatott védelmében a Szov­jetunió ellen), Gdarner, Paie- ment (a „rossz fiú“ ott volt a prágai VB-n is), Valiquette. Detroit: McCourt (az 1976-os junior VB legjobb játékosa), Libett, Thompson és Vahon (a Kanada Kupa legjobb kapusa). St. Louis: Unger (láthattuk a tavalyi világbajnokságon), Fe- derenko (az NHL 10 legered­ményesebb játékosai közé tar­tozik az idén), Sutter és Ba- bick. Washington Capitals: Innes (kapus), Charron és Maruk) mindketten szerepeltek a prágai VB-n, Sirois és Wal­ter. Ahogy az már lenni szokott a tengerentúliak esetében, de­rűlátással jönnek a világbaj­nokságra, éremre pályáznak^ Tény, hogy nem lesz gyenge a kanadai együttes, hiszen a já­tékosok a legjobb profik közé tartoznak és nem egy közülük megállná a helyét a legerősebb NHL-csapatokban is. És ha csakugyan korongozni fognak, nem pedig verekedni, akkor nem lehetetlen számukra az éremszerzés. A többiekről csak röviden. Az USA ismét amatőrök és pro­fik keverékét küldi a VB-re. Is­mertebb nevek Browschilde, Fidler, Younghans és Poloch. Finnország legjobbjai az utóbbi időben már nem mennek a tengerentúlra, Európa külön­böző országaiban és Japánban találnak munkaadókat. Repo például a távol-keleti ország­ból, Ahokainen Klagenfurtból, Eloranta és Leinonen Svédor­szágból tért vissza a váloga­tottba. A prágai világbajnoksá­gon szerepelt csapat gerince megmaradt, úgyhogy az észa­kiak ismét megpályázzák a bronzérmet. Nem véletlenül mondta K. Gut, a csehszlovák válogatott edzője a tavalyi Iz- vesztyija-tornán: „Nem lesz könnyű továbbjutnunk VB-cso- portunkiból Prágában az ötödik helyen végeztek, most egy hellyel előbbre akarnak lépni a nyu­gatnémet korongozók. Ehhez le kellene győzniük a svéd válo­gatottat, melynek edzője T. Sandlin a 0:8-as stockholmi svéd — szovjet mérkőzés után fájdalmasan megjegyezte: „Ügy éreztem magamat a találkozó folyamán mint egy vidéki ökölvívó-bajnok, aki szemtől szembe találja magát a szorí- tóban Muhammad Alival...“ Úgy tűnik, végérvényesen el­múlt a svéd jégkorong „arany­kora“. Űjabb és újabb játéko­sok mennek a tengerentúlra, az őket pótolni hivatott fiata­lok viszont meg sem közelítik az elődök játéktudását. Így Sandlin edzőnek nem marad más hátra, mint várni a Kana­dában és az USA-ban profisko- dókra. Hátha megkönyörülnek rajta. A híres P. Salmingra például április 13-ig fognak várni, ekkor dől el, hogy csa­pata, a Toronto kiesik-e a Stanley Kupából. És Svédor­szágban mindenki ezt kívánja; mert akkor a kiváló védőjáté­kos azonnal repülőgépbe vágja magát, és irány Moszkva. Se­gíteni kell a bajba jutott hon­fitársakon ... Vitathatatlan: az eredmények és a mutatott játék alapján a szovjet válogatott az idei VB nagy-nagy esélyese. Olyannyi­ra, hogy egyes szakemberek azt mondják: a további hét válo-- gatott csak az ezüstéremért fog játszani. Viktor Tyihonov - edző az elmúlt hét hónap alatt figyelemre méltó felfedezése­ket tett. Ezek közé tartozik a profik elleni harmadik mérkő­zés hőse, Miskin kapus, vala­mint a Torpedo Gorkij fiatal támadósora, a Szkvorcov — Kovin — Varnakov hármas. Az utóbbi tíz egynéhány év­ben a világ egyetlen váloga­tottja sem engedheti meg ma­gának a nyílt játékot a szov­jet csapat ellen. Ez egyenlő lenne az öngyilkossággal! A megállapítás most még hatvá­nyozottabban érvényes. Nem véletlenül jutott T. Sandlin edző eszébe az Ali-hasonlat. Most mindenki Csehszlová­kiában bízik. Jó taktikával, a körülmények szerencsés talál­kozásával reménye lehetne jó eredményre. Ellenkező esetben unalmassá válna a VB. Mert mit ér egy világbajnokság meglepetés nélkül? Nem sokat. Senki sem szereti az előre le­futott. unalmas mérkőzéseket. Reméljük, azért mégiscsak lesz némi izgalom a 45. jégkorong- világbainokságon. Bízzunk ben ne. Mást úgysem tehetünk. TOMI VINCE index- 48 097 R z er ife' a o n °sqn1 f Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János 09230B Prptrta893^aHA,ai'ifif^anG?r^éh° Tele,on: 309- 331-252. 332-301, főszerkesztő: 532-20. szerkesztőségi titkárság: 550-18. sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39 Táviró a következő nmen an hat av tel t, a va, s k a 0 gyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalata - Pravda. 02-es Nyomdaüzeme. Bratislava. PRÓBANYOMÁS Magánszemélyek nábrezie 15/11 telefon 551-M eaz sie'!íe,|V^? 39 ®ratislava- Jiráskova 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közületek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava. Vajanského Terjeszti a Postai Hirianezoiníiat ci'zf , • U' Szó előfizetési dija - a vasárnapi számmal együtt - 14.70 korona. Az Új Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. A SÜTI regisztrációs száma 5/2 GSe 6 e °9ad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS - Ústredná expedicia a dovoz tlaő£, 884 19 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6. Ilyesmi is ritkán fordul elő a szovjet csapattal: Tretyak kapus a jégen, a korong pedig a hálóba tart (Archív-felvételek)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom