Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-04-08 / 14. szám

Zöld kincsünk: az erdő LÓRA, GYEREKEK! A LÓVASOK KLUBJÁRÓL # A PÖNI LOVAKRÓL önbizalomra, bátorságra nevel a lósport. Érthető tehát, hogy sokakat vonzanak a lóversenyek, melyeket Szlovákia fővárosában, Bratislavában, április elején rendeznek a fel- szabadulás napjának emlékére. Látványnak is érdekes a ló­verseny, de persze még érdekesebb, ha valóban lóra ülhet­nek a fiatalok, a pionírok. Bratislavában néhány évvel ezelőtt alakult meg a ’lova­sok klubja, melynek neve: Hypolog. Főként fiatalok a tag­jai. Nekik köszönhető, hogy jelentős társadalmi munkával megépítették a versenypályát, újabban pedig a fedett lo­vardát. A lósport iránt érdeklődő pionírok, gyermekek elő­ször csak póni lóra ülnek. Tetszik nekik a lovaglás. És persze egy kis lovaglás után kérdezősködni kezdenek. Sze­retnének minél többet tudni a lovakról, a lósportról. Jó tehát tudni: ló és ló között óriási különbség van. Más a haszonállat és más a versenyló. Egyébként a lófajtákat két nagy csoportra osztják: keleti és nyugati lovakra. Könnyebb testű, finomabb, gyors mozgásra termett a keleti. Ilyenek az arab és az angol telivér lovak. Nagytestű és csontozató, erős izomzatú, lassú mozgású a nyugati. Ilye­nek a steier, a muraközi és pinkafői lovak. Leginkább az érdekli a pionírokat, hogy milyen ma­gasak a lovak. Nos, illik tudni, hogy a lovak magasságát hogyan mérik. A legmasabb pontjától a földig, s rendsze­rint mérőszalaggal. A 170—200 cm magas lóra azt mond­ják, hogy igen nagy. Ha 160—170 cm közötti a magassága: Ezek a fiatalok már jól ülnek a nyeregben (Peter Gulla felvétele) nagy ló. Középnagy a 150—160 cm magasságú. Kis ló, ha a magassága 140—150 cm közötti. Póninak nevezzük a lovakat, ha magasságuk 140 cm-en aluli. A nálunk tenyésztett touculi és schetlanski fajta ma­gassága hároméves korban 101 cm, de négyéves korában sem magasabb 106—107 cm-nél. A póni lovak szakértője, Jozef Horák mérnök tájékoztatása szerint a francia póni lovak közül a legalacsonyabb 60 cm-es, a legmagasabb 107 cm-es. Főleg a tarka póni tetszik a pioníroknak. A mi póni lo­vaink színezettsége változó. Testükön több-kevesebb, fehér felületű foltos rész található. Általában fehér a hátuk és testük alsó része. Gyakran a fejük is. Szemük kék, csillo­gó. Az igazi tarka póni színeinek aránya: 50—50 százalé­kos. Ettől még tarkább a schetlanski fajta. A póni lovak tenyésztésével, bizonyos fajtáinak kite­nyésztésével a Kosicei Állatorvosi Főiskola és a Topofőa- nyi Lótenyésztő Vállalat foglalkozik. Az utóbbi intézmény istállójában gondozzák a Lengyelországból importált, Cho- oholek nevű, 1973-ban született póni lovat. Ez tarkább ugyan, mint a nálunk tenyésztett huculi fajta, és alacso­nyabb is, de harap és rúg, így tehát nem sok örömet sze­rez a pioníroknak. Az említett intézmények vezetői azonban ígérik, hogy a jövőben egyre több és különféle fajtájú pó- nit fognak kitenyészteni. Szándékuk: jő lovat adni a fia­tal lovasok, a pionírok alá. Persze addig sem restek a pionírok. A mellékelt fényké­pen láthatjátok, hogy szívesen felülnek a póninál maga­sabb lovaikra is. Ha egyszer a Hypolog-klub, a lovasok klubjának vendégei lesztek, vagy belátogatíok a bratisla- vai fedett lovardába, ott póni lovakat is láthattok majd, és ne tétovázzatok, ha rátok szólnak: Lóra, gyerekek! Kmoskó László Húsz szereplővel mutatták be Jékel Zoltán Mátyás király juhásza című háromfelvoná- sos színművét a szádalmási (Jablonov) alapiskola pio­nírjai. Papp Lajosné tanító­nő volt a rendező. A cím­szerepben Kardos István aratott nagy sikert termé­szetes játékával, kitűnő énekhangjával. Papp Móni­ka, Horváth István, Simkó Nándor, Burkus József, Ki- nyiska Katalin, Dobos Éva, meg a többiek is sok-sok tapsot kaptak. Németh Zsuzsanna Könyvkiállítást rendeztek Urbán Aladár tanító elvtárs vezetésével az ipolyvarbói (Vrbovka) alapiskola pionír­jai, és 1500 korona értékű könyvet adtak el társaik­nak. Az iskolai könyvtár is látogatott. Legszorgalmasabb kölcsönzők és olvasók Badó Dániel és Racskó Róbert, akik minden héten kérnek olvasnivalót a könyvtárból. Kovács Anikó Mezei futóversenyt ren­deztek a bolyi (Bof) alap­iskola 5—8. osztályos pio­nírjai. Az első kategóriában , Leczo Adél és Tóth József, a második kategóriában Kendy Brigitta és Oláh Jó­zsef voltak a győztesek. Geri Gabriella Európai viszonylatban Finnország, Svédor­szág és Ausztria után írni vagyunk erdőkben a leggazdagabbak. Hazánk területének 34,9 °/o- kát erdők borítják. Ha azt gondoljátok, hogy csak az erdőkből kitermelt fa jelenti a gaz­dagságot, tévedtek. Ez iz fontos, hiszen a vi­lágpiacon a fa egyre keresettebb és egyre magasabb áron értékesíthető nyersanyag, de szocialista államunk nemcsak ezt a szem­pontot tartja fontosnak. Azért kincsünk az erdő, mert jelentős kul­turális, esztétikai, egészségügyi, tudományos, katonai, vízgazdálkodási és talajvédelmi ér­téke is. Micsoda érték egészségügyi szempontból a Magas-Tátra erdősége! Az ottani szanató­riumokban gyógykezeléshez használják a friss és ózondús erdei levegőt. Tudományo­san bizonyított tény, hogy a luc- és erdei fe­nyők állománya évenként 30—35 tonna port képes lekötni egy hektárnyi területen, s a bükkösök ennek a kétszeresét. Így tehát nemcsak a Magas-Tátra erdősége, hanem minden erdő hatalmas, természetes szűrőnek tekintendő. Az erdő katonai szempontú értéke vitatha­tatlan. Gondoljatok csak arra, hogy a Szlo­vák Nemzeti Felkelés harcosainak milyen je­lentős hasznuk volt az erdőkből. Ök, akik ismerték az erdőket, hegyeket, völgyeket, va­lóban otthon érezték ott magukat. Rejtekhe­lyei, védelmet nyújtott nekik az erdő. A túl­erőben levő betolakodókat aránylag könnyen megtámadhatták az erdőkből, óriási vesztesé­geket okoztak azoknak, míg őket rejtette, védte az erdő. Még szembetűnőbb az erdő vízgazdálkodá­si és talajvédelmi értéke, ha Szahara, vagy Karakum sivatagjaira gondoltok. A sivatagok Ki zavarja nyugalmamat? — kérdi a mó­kus, erdeink egyik legkedvesebb lakója A szerző felvétele jellemzői: pusztaság, szárazság, magas hőmér­séklet, labilis talaj. Az erdősített területek jellemzői: növény- és állatvilág, bő csapadék, szabályozott hőmérséklet, stabil talaj. Április a madarak, a fák és az erdők hó­napja. Nem véletlenül, mert ebben a hónap­ban fészket raknak, tojásokat költenek a ma­darak, rügyeznek, majd lombosodnak a fák, újjáélednek az erdők. Zöld kincsünk az erdő. Óvjátok és védjé- tek! Karúba Ervin Vlartti Haavio MONDÚKA A CICÁRÓL Előbújt a kis cirmos, megéhezett éppen. Nyávogva kér ebédet Marikától, szépen. Miu-mau. .ló falatot ad neki, ő meg: ubri-bugri, eltöri a köcsögöt, így kell tejet inni? Miu-mau. Ö ezt nem is restelli, tovább játszik egyre, körbe-körbe futkároz, úgy megjött a kedve. Miu-mau. Finnből fordította: SZABÖ ZOLTÁN öt teherautóval A komáromi (Komámo) járás pio­nírjai valóban szorgalmasan gyűjtötték a gyógynövényeket, hiszen a felvásár­ló üzem kimutatása szerint az őszi és a téli időszakban miintegy 5 teherau­tóra valót adtak át a felvásárlóiknak. Gesztenyéből 13 421 kg-ot gyűjtöttek össze, a vadon termő gyógynövények­ből pedig 1450 kg-ot száraz állapot­ban. A gesztenyén kívül főleg a fekete bodza virágjának, az apró bojtorján szárának, a cickafark virágjának, a lapu gyökerének gyűjtésével foglalkoz­tak, de ezeken kívül jelentős mennyi­ségű orbáncfüvet és narancshéjat is gyűjtöttek. Említésre méltó, hogy a gesztenye­gyűjtés terén főként a komáromi, az ógyallai (Hurbanovo), az alsópéteri (Dolny Peter), valamint a marcelházi (Marcelová) alapiskolák pionírjai je­leskedtek. Másféle gyógynövények gyűjtésében pedig a lakszakállasi (So- kolce), az ógyallai és a nemesőcsai (Zemianska Olőa) alapiskolák pionír­jai. Nem mellékes az sem, hogy a járás pionírjai a gyógynövényekért 23 370 koronát kaptak. Illő jutalom ez szor­galmukért. Bár pionírjaink tudják jól, hogy az igaza jutalom más: azok há­lája, akik olyan gyógyszereknek kö­szönhetik gyógyulásukat, melyeket gyógyszeriparunk az általuk gyűjtött gyógynövényekből készít. Nevükben mondunk köszönetét. Dr. Nagy Géza Megígértük egymásnak A Magas-Tátra alatt található egy kedves, kis falu: Zakarovce. Ott élnek barátaink, akikkel mi, a nagymegyeri (Calovo) alapiskola VII/B osztá­lyának pionírjai már régóta levelezünk. Egyre több levél ment és érkezett, egyre gyakrabban. Legutóbb már hetente. Ogy határoztunk, hogy meghívjuk barátainkat városunkba. El is jöttek. A találkozó igazán jól sikerült. Viszonzásul meg­hívtak bennünket egy közös kirándulásra. Tán- czos Erzsébet, Patus Ilona és Kelemen Márta pedagógusok vezetésével tehát előbb Zakarovce községbe látogattunk, felkerestük barátainkat. Nagyon szívesen fogadtak bennünket szüleik is. A közös kirándulás alkalmával múzeumban jár­tunk, és megismertük a gyönyörű tátrai tájat, ba­rátságunk megerősödött. Utána kölcsönösen meg­ígértük egymásnak: ha csak mód lesz rá, hama­rosan ismét találkozunk. Varga Valéria TÖRD A FEJED ! I. Ha a nyelet az „A“ irányba húzzuk föl, merre mozdul el az emelő karja? II. Melyik évben hagyták jóvá a gyermekek jogai­ról szóló, nemzetközi érvényű nyilatkozatot? III. Melyik városban működik a CIME^ központ­ja? A megfejtések beküldésekor kérjük megírni azt is, hogy a beküldő hányadik osztály tanulója. (B. M.) A március 25-én közölt rejtvény helyes megfej­tése: I. kézilabda, asztalitenisz, kosárlabda II. Podbrezová III. Element Gottwald — 72 megfejtés érkezett. Sorsolással könyvjutalomban részesülnek: ifj. Győri László, 4. oszt., Csernahó (Cernochov), Forgács Ildikó, 2. oszt.. Párkány (Stúrovo), Hajók Hilda, 4. oszt., Nagysalló (Tek. Luzany), Szabó Zsu­zsanna, 2. oszt., Komárom (Komárno), Somogyi Ilona, 4. oszt., Zselíz (Zeliezovce). ma. IV. 8. ÚJ SZÚ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom