Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-04-08 / 14. szám

ii7a. IV. 8. N V2 JOBB FELTÉTELEK -JOBB MUNKA Üzemeink, vállalataink ál­landó figyelmet szentelnek dolgozóink munka- és élet- feltételei javításának. Éven­te jelentős összegeket fordí­tanak szociális programjaik megvalósítására. így van ez a Bratislava! Elektrotechni­kai Művekben is. Tavaly korszerűsítették az üzemi étterem konyháját, ahol naponta 2000 adag étel készül. A dolgozók nagy örömmel fogadták az üzemi élelmiszerbolt megnyitását, amely elsősorban a nőiknek jelent nagy segítséget. A vállalat vezetői a le­hetőségekhez mérten az al­kalmazottak lakáskérdését Is megoldják. Már idén áp­rilisban átadják az épülő két korszerű munkásszálló egyikét. Á csaknem 400 egy­szobás lakásban bútor, für­dőszoba, főzőfülke és hűtő- szekrény várja a lakókat. Egyre tökéletesebb az üzemi egészségügyi ellátás. Az üzemorvoson kívül nő­gyógyász, szem- és fogorvos is rendel az üzemi egész­ségügyi központban. 'Kiemelt feladatként keze­lik a szakmunJkás-utánpót- lás nevelését. A tízéves ju­bileumát ünneplő üzemi szaktanintézetben már több mint 2000 szakembert ne­veltek. Az intézethez kor­szerű imternátus és sport­pálya tartozik. Az oktatás jól felszerelt tanműhelyek­ben folyik. A korszerű munkásszálló­ban az üzem 750 alkalma­zottja talál majd otthonra Naponta 9 lajta étel kózül válogathatnak az üzemi étteremben a dolgozók (Felvétel: Vladimír Andor — CSTKj Kevesebb legyen a munkáink Beszélgetés a lakossági panaszokról egy járási népi ellenőrzési bizottság felelős vezetőivel Pártunk nem egy határozata hangsúlyozza a lakosság panaszainak, indítványainak, közérdekű bejelentéseinek, ez illetékes szervekhez intézett leveleinek nagy társadalompolitikai jelentőségét. Ezek a levelek ugyanis egyik módját képezik a párt és a nép kapcsolatának. A velük való foglalkozás szerves része a népi ellenőrzési biz ottságok tevékenységének is. A napokban fel­kerestük a Komáromi (Komárno) járási Nemzeti Bizottság népi ellenőrzési bizottságának elnö­két, Ondrej Szabót és alelnökét, Pavel Mocköt, hogy áttekintést nyerjünk róla, a járási NEB milyen tapasztalatokra tett szert tavaly a dolgozók panaszainak, bejelentéseinek és indítványai­nak intézésében. # Az elmúlt esztendőben hány ilyen levelet, illetve nyilvántartásba vett szóbeli bejelentést kaptak a járás nemzeti bizottságai és az álta­luk irányított szervezetek? — összesen 190-et, 'ami az előző esztendőhöz képest 53-mai kevesebb. Ezeknek többsége, szám szerint 172, a jnb-re és az általa irányított szervezetekre vonatkozott és csak a hátralevő rész a hnb-kre és a vnb-kre. # A csökkenés egyértelműen pozitív jelen­ség? — Valóban így lenne, ha a dolgozók nem folyamodnának — nem minden esetben indo­koltan — észrevételeikkel, panaszaikkal más intézményekhez is, történetesen főleg a köztár­sasági elnök irodájához, amely azután az ille­tékes szervekhez juttatja el elintézés céljából ezeket a leveleket. # Mire volt a legtöbb panasz? — Elsősorban a lakásgazdálkodásra, a meleg és melegvíz szolgáltatására és ezzel összefüg­gésben a lakbérre, továbbá sorrendben az egész­ségügyi gondoskodás színvonalára, a polgári együttélés szabályainak meg nem tartására, a társadalombiztosításra, a lakossági szol­gáltatásokra s végül a vagyonjogi ügyekre, a közlekedésre, a távközlésre és a közúti há­lózatra. Hadd említsem meg új jelenségként azt, hogy tavaly öt beadvány foglalkozott a kör­nyezetvédelemmel és ebből négy indokoltnak bizonyult. # Ha már itt tartunk, hogyan alakult a hely­zet a panaszlevelek megalapozottságát illetően? — A teljes egészében és részben megalapo­zott panaszok száma 1977-hez képest csökkent, de éhhez hozzá kell tennünk, hogy egyidejűleg 101-ről 84-re csökkent a megalapozatlan beje­lentésiek száma is. # Milyen területeken tapasztalható a pana­szok elszaporodásának tendenciája? — Egyértelműen mondhatjuk, hogy rohamo­san növekedett a panaszok száma a lakásgaz­dálkodásra, főleg a meleg- és a melegvíz-szol­gáltatásra, illetve az ezzel kapcsolatos lakbér­módosítások elmaradására. Az utóbbi esetben a panaszok több minit háromnegyede indokolt. Ennek természetesen van magyarázata. Még­pedig az, hogy a járásban és főleg székhelyén már évek óta bizony nemegyszer fejfájást okoz a lakáskérdés megoldása. A számok, adatok helyett rögzítem a tényt: az új lakások építése nem tart lépést a szanálással, vagyis a kiszol­gált lakóházak lebontási folyamatával. Komá­romban ezzel kapcsolatban a ma már több mint harmincezer lélekszámú város lakosságának migráció, betelepülés általi növekedése is sze­repet játszik. S végül nem szabad megfeled­kezni arról sem, hogy a lakáskultúrával kap­csolatos 'igények is törvényszerűen növekednek. Mindent egybevetve az illetékes szervek néhány száz lakásigénylőt még nem elégítettek ki, és ez tükröződik az ilyen jellegű panaszok számán is. # Csak úgy mellesleg kérdem — mi a hely­zet a névtelen levélírókkal? — Egy év alatt csak nyolc névtelen panasz érkezett. Jóllehet, nem nagyon kedveljük az ily- fajta panasztevőket, bejelentéseikkel ugyanúgy foglalkozunk, mint a többivel, mivel esetenként megalapozottaknak bizonyulnak. örvendetes, hogy az utóbbi időben már nem találkozunk örökösen, indokolatlanul vádaskodőkkal, akik szinte gyártják a bejelentéseket és ezzel okta­lanul és feleslegesen megterhelik a kivizsgáló Ondrej Szabó, a Komáromi Járási Nemzeti Bi­zottság népi ellenőrzési bizottságának elnöke: „Tavaly javult a panaszintézés módja ...“ (Gyökeres György felv.) szerveket. S igen ritkán fordul elő az is, hogy védelembe kell vennünk azt, aki joggal bírált. # Érdekelne az, hogy a megalapozott pana­szok megírására elsősorban milyen okok kész­tetik az embereket? — Három alapvető okot említhetek meg. Első­sorban az irányító munka fogyatékosságait, to­vábbá egyes szervek esetenként tanúsított bü­rokratikus eljárását, de előfordul kifejezetten a törvényesség megsértése is. — A legjontosabbhoz értünk. Hogyan intézték és intézik ezeket az ügyeket, amelyek mögött minden esetben emberek állnak, gondjaikkal, vélt vagy tényleges sérelmeikkel? — Nos, az 1978-ban nyilvántartásba vett pa­naszokat az év végéig el is intéztük, mégpedig a 190 közül 180-at közvetlenül. Gyakorlati eljá­rásunk az, hogy minden levélre öt napon belül válaszolunk, vagyis igazoljuk vételét, majd a kiszállást nem igénylő, egyszerűbb ügyeket tíz napon belüli határidővel rendezzük, a körülte­kintőbb kivizsgálást igénylőket pedig harminc napon belüli. Akadnak olyan szövevényes ügyek is, amelyeknél kénytelenek vagyunk ezt a ter­minust is meghosszabbítani. Általában leszögez­hetjük, hogy tavaly javult a panaszimtézés mód­ja. Teljes elégedettségre azonban nincs Qkunk. Még mindig előfordul,' hogy az ügyeket intéző szervek, bár színvonalasabb munkát végeznek ezen a 'területen, mint régebben, esetenként nem tartják meg a határidőket és nem eléggé átfogó módon számolják fel a panaszok okait. Továbbá, bár tavaly péld'ául a panaszok kivizsgálása alapján csak a munkajogi törvény értelmében 74 esetben alkalmaztak megrovást, az intézke­désekről nem állíthatjuk azt, hogy mindig elég­gé hatékonyak. Ennek egyik magyarázata a jnb egyes szakosztályainak elégtelen káderellátott­sága. Ez a mi bizottságunkra is vonatkozik. Szeretnénk elérni azt, hogy egy olyan szakelő­adónk legyen, akit megbízhatunk a panaszleve­lek ügykörével. # Köszönöm a tájékoztatást és további jó eredményeket kívánok felelősségteljes munká­jukban. Mondhatnám úgy is: kevesebb munkát a lakossági panaszok intézésében, mivel ez ke­vesebb panaszt is jelentene. Vagyis életünkben — mindannyiunk örömére — kevesebb visszás jelenséget is ... GALY IVAN GERGŐ ÉS BARÁTAI Gergő egyéves múlt. Már elfeledte a járni tanulás bukdácsoló, lépten-nyomon potyogó időszakát. Ha unat­kozik, elég csak annyit mondani „utána“, és a nya- fogást derűs kacaj váltja fel, az esetleg bizonytalan tipegést versenyfutás Zsolti bátyjával. Egy hónapja elcsendese­dett a ház, Zsolti ovis lett. Nincs, aki részt vegyen Gergő huncutságaiban, aki segítsen a mesekönyv la­pozgatásában. Napközben nincs barát. Mert anyuci természetesen cseppet sem derül azon, ha felcsimpasz­kodik a sarokpadra, onnan pedig két mozdulattal a konyhaasztalra. Nincs aki reggelente be­másszon a kiságyába, mellé bújjon és meg csiklandozza a pocakját, napközben nincs kivel csipegetni a kenyeres­dobozból kicsent cipóból. Csak este lehetne hucutkod- ni, amikor együtt a család, de ilyenkor nemigen lehet edényekkel csörömpölni, habverővel, tésztaszedővel dörömbölni, mosogatóedény­ben pancsolni, edényt rá­molni ... Gergő egyedül maradt. Egyedül a játékaival — reg­geltől hosszú délutánig. A minap egy hatalmas tü­kör került az előszobába. Gergő óvatosan odasetten­kedett, hogy közelről is szemügyre vegye a csillogó csodát, ahol ha odakukkant, mindig áll egy kisfiú. Hamarosan rájött a titokra és ezután már sosem ját­szott egyedül. Csak a tükör­képével, akit Babának ne­vezett el. Vele rakja a koc­katornyot, szorgalmasan adogatja hozzá a kelléke­ket, melyek természetesen kíméletlenül a földre hul­lanak, az utolsó kocka kop- panása után pedig saját maga lát munkához. Közben rámosolyint Baba barátjára és folytatja az építést, a rakosgatást. A hazatérő Zsoltit is a tükörben fogadja, gügyögve üdvözli és a bátyja tükör­képe felé nyújtja a játékot. Azután így folytatódik a já­ték — hármasban. Zsolti, Gergő és a kisba- rát. M. SÁNTA ÉVA Nagy segítséget jelent a dolgozó nők számára az Szemben megnyílt élelmiszerbolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom