Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-04-08 / 14. szám

VASÁRNAP 1979. április 8. A NAP kel — Nyugat-Szlovákia: 6.16, nyugszik 19.31 Közép-Szlovákia: 6.08, nyugszik 19.23 Kelet-Szlovákia: 6.00, nyugszik 19.15 órakor A HOLD kel — 15.27, nyugszik 4.26 órakor NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KOSZONTJUK DÉNES és ALBERT nevű kedves olvasóinkat lG14-ben halt meg El GRECO krétai eredetű spa­nyol testű (szül. 1541) • 1909-ben született Stefan KKÄLIK fró, nemzeti mű­vész • 1919-ben halt meg EÖTVÖS Loránd, a legna­gyobb magyar fizikus (szül. 1848). az üj sző JÖVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A szövetkezetben látta a falu boldogulását Szombath Ambrus riportja Egyenruhás életpálya Németh János riportja Vízben, földön, levegőben... Mészáros János írása Szepsi Csombor Márton és a változatos Európa Kovács Sándor Iván írása Sszülő csend birodalma Szigeti László írása Okos gépek között Somogyi Mátyás cikke Riportútjaimm egye­bek között mindig érdek­lődöm a mezőgazdasági munkagépek állapotáról, karbantartásáról. S ha csak tehetem, megnézem a gépparkot is. Megné­zem? Meg is állok egy- egy gépóriás mellett. Kö- rül-körül járom, mint például a múltkor is az A-i jöldművesszövetkezet telepén egy lánctalpas traktort. A béna lánctal­pakon megszáradt sár szürkéit, jelezve, hogy nem tegnaptól áll ott. Az igazsághoz tartozik, hogy állt ott más munkagép is, köztük három kerekes traktor és egy kombájn. Figyelmemet pillanatnyi­lag a lánctalpas óriás kötötte le, ahogy állt mozdulatlanul, beleder­medve az időbe. Egyébként a szövetke­zet gazdasági mérlege évek óta rossz, magya­rán: komoly ráfizetéssel gazdálkodik. Éppen főből is megárt a áok — mormogtam magam­ban, amikor végigbön­gésztem a Csehszlovák Televízió március 17-i, szombati műsorát. A dél­előtti órákban a sírepülő világbajnokságról közve­títettek, s még véget sem ért a rendezvény, a má­sodik műsorban kezdő­dött a focimeccs, azután szinte lélegzetet sem ve­hettünk, mert kapcsolták a jégkorongmérkőzés színhelyét. Nem véletlen esetről van sző, hanem sajnos, eléggé általános jelenségről. Elsősorban az újságokon keresztül viszonylag sok tévémű­sort követek figyelem­mel, így hát nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy egyetlen országban sincs annyi sportközvetí­tés, mint nálunk. Sokan nyilván nem ér­tik, miért sokallom ezt, hiszen a legjobbak talál­kozói másokat is mozgás­ra, rendszeres sportolás­ra ösztönöznek, aztán meg a vidéki nézők zöme ezért, hogyan engedhetik meg maguknak a gazda­ság vezetői, hogy millió­kat érő gépek álljanak kihasználatlanul, javítat- lanul a szabad ég alatt? Hiszen egy gép csak ak kor él, ha ember van rajta, és ha munkát vé­Én, le, ő géz vele. Ez a gondolat ösztönzött, menjek, ke­ressek valaki felelőst, aki magyarázatot adhat a munkaképek ilyen ál­lapotáról. Megyek hát a korata­vaszi csípős hidegben a javítóműhely jelé. Sze­rencsém volt, éppen ott találtam poharazgatás közben N. László főgépe- sítőt, és P. Gyulát, az üzemgazdászt. Elmond­ták: nincs pénzük fedett szín építésére, azért áll­nak „Csillaggarázsban“ a gépek. — De a javításukat már akkor is elvégezhet­ték volna, hiszen itt a tavasz, a gépekre szük­ség van. nyilvánvalóan nem min­den alkalommal juthat el a fővárosba vagy más rangos mérkőzések színhelyére. Magam is nagyon sze­retem a sportot, sőt azt is, ha a tévé közvetíti, de csak módjával. Egé­szen bizonyosan, nem csak az én tapasztala­tom, hogy a mértéktele­nül sok sportközvetítés felborítja a családok — elsősorban a férjek és gyermekek — természe­tes életrendjét. Lássunk néhány tipi-- kus esetet. A gyereknek tanulnia kellene, de a té­vében foci, hoki van. Eh­hez igazítják az ebédet, a vacsorát is, esetleg az apa meg a fia a képer­nyő előtt ülve kapkodja be az ételt. Az egyes programon jó filmet vagy dokumentummű­sort vetítenek, a férj szörnyűlködik: ránksza- kadna az ég, ha ide kap­csolnánk a kettesről és ilyen nagy meccset nem — A kombájn csak aratásra kell — felelték borgőzös hangon. — De egy lánctalpas is áll ott... — Azt már többször javították. Mindig vissza­teszik bele a régi alkat­részeket. Egykét hétig üzemel, s aztán újra be­döglik. — De a többi három traktor és az egyéb gé­pek? Milliós értékekről van szó! — Leírjuk, s megy a „srőtba“. A biztosítótól majd kicsikarunk valami kártérítést. Van ott jó „szocialista“ ismeretsé­günk. Ez itt a lényeg, nem a gépek — mondták vihoqva és ittak rá egy pohárral. És én erre mit is mondhattam volna ne­kik? Talán azt, hogy a biztosító is állami intéz­mény, s hogy az állam mi vagyunk: Én, Te, Ö — és hogy mindnyájunk zsebéről van szó ...? néznénk meg. A pálmát alighanem az a vőlegény viszi el, aki néhány nap­ja kijelentette: csak öt­kor hajlandó a városhá­zára menni, mert akkor ér véget a tévében a li­gamérkőzés. A feleség sétálni sze­retne, ráférne a mozgás, a friss levegő a férjre és a gyerekre is, de mikor, hiszen szombatonként hoki meg foci van a té­vében, néha kosárlabda, máskor kézilabda, vasár­nap meg sportdélután, utána összefoglalók. Két évtizede, hogy fő­barátunk lett a tévé, megtanultuk naponta be­kapcsolni. Addig is, amíg a szerkesztők nem javí­tanak a műsorszerkeze­ten, tanuljuk meg olykor — egészségünk, családi harmóniánk érdekében — kikapcsolni. Néha akkor is, ha focit közvetítenek. Tévéártalom IDŐSZERŰ GONDOLATOK A CSKP KB 13. ülésén kitűzött feladatok az SZSZK-ban is megkívánják a mezőgaz­dasági-élelmiszeripari komplezum lehetősé­geinek és sajátosságainak mozgósítását és az eddiginél jobb kihasználását, hogy a le­hető legnagyobb mértékben hozzájáruljon a társadalmi szükségletek kielégítéséhez. Az SZLKP Központi Bizottsága ezzel ösz- szefüggésben szükségesnek tartja: a) a termelés minden egyes területén a belső tartalékok aktívabb mozgósítását, az anyagi eszközök és a munkaerők racioná­lisabb felhasználását, azoknak a fogyaté­kosságoknak a következetes leküzdését, amelyekre a CSKP KB 13. ülése felhívta a figyelmet, hogy teljesítsük a mezőgazda- sági és élelmiszeripari termelés fejleszté­sének, valamint beruházási építkezéseinek 1979—1980. évi tervfeladatait, ily módon valósítsuk meg a lehető legjobban a 6. öt­éves terv irányelveit, s hozzuk létre az el­következő ötéves tervidőszak kedvező kiin­dulási alapját. b) A mezőgazdaság további fejlesztése fő láncszemének a növénytermesztést kell tar­tanunk, amellyel szemben nagy igényeket támaszt az állattenyésztés. A gabonatermesztésben állandósítani kell a gabona vetésterületét s növelni a hektár- hozamokat a fajtaösszetétel és a területi el­osztás javításával. További jelentős minő­ségi előrehaladást kell elérni a vetőma­gokkal, az agrotechnikával, a növényvéde­lemmel összefüggésben, és csökkenteni kell a betakarítás során keletkező vesztesége­ket. A kukoricatermesztést azokba a kör­zetekbe kell összpontosítani, ahol megvan­nak a feltételek, hogy nagyobb hozamot ad, mint a többi gabonanemüek, és stabilizálni lehet a hektárhozamokat. Létre kell hozni a kukoricatermesztéssel összefüggésben el­fogadott program valóra váltásának opti­mális anyagi és szervezési feltételeit. A kellő mennyiségű, jó minőségű takar­mányalap létrehozását a tömegtakarmányok termesztésének intenzívebbé tételével, a nö­vénytermesztésben — főképpen a hüvelye­sek termesztésével, szemes takarmányok termesztésének intenzívebbé tételével és a szemes takarmányok racionálisabb felhasz­nálásával — fokozni a takarmányfehérjék termesztését. Az SZLKP KB igényes, de rendkívül sürgető feladatnak tartja annak elérését, hogy a jó minőségű tömegtakar­mányokból minden egyes vállalat önellátó legyen. Szükségesnek tartja, hogy a vál­lalatokat gépekkel lássák el a lejtős terü­leteken végzendő munkára, a fűfélék fel- használására. Tovább kell folytatni a rétek és a legelők rek'iltiválását és a trágyale- vesöntözéses gazdálkodás kiépítését. Ki kell dolgozni a termelés növelésének program­ját s a takarmány vetésterületei összetéte­lének optimálissá tételét, hogy a szarvas­marhatenyésztésben takarmányozási napra átszámítva kiegyensúlyozott összetételben a tömegtakarmányokban 10 kg szárazanyagot termeljenek. (Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága üléséneik határoza­tából. ) fozef Gála, a Soportíai Győzelmes Február Efsz el­nökének élete nem egysze­rű. A szocialista munka hő­se naponta tárgyal a külön­böző mezőgazdasági szer­veikkel és egyéb vállalatok­kal azért, hogy a soporftai szövetkezetben folyamato­sabban haladjon a termelés. Megfelelő időben gondos­kodnak- mindenről, ami az eredményes növénytermesz­téshez és állattenyésztéshez elengedhetetlenül szükséges. Jozef Gála vezető tisztsé­get tölt be. Többek között tagja az SZLKP járási bi­zottságának, a Szlovák Nem­zeti Tanács képviselője, tag­ja az SZNT Elnökségének, az SZNT mezőgazdasági- és élelmezésügyi bizottságának elnöke és még további bi­zottságokban is működik. Ennek ellenére nem vádol­ható azzal, hogy elhanyagol­ja a szövetkezetét, mert minden tőle telhetőt meg­tesz az eredményes gazdál­kodásért. Persze, nem egye­dül. Nem támaszkodik csu­pán a saját tapasztalataira és tudására, hanem kihasz­nálja a fiatal szakemberek tudását, szervezőképességét eb aiviiviiabai ib. mcíuguí­dasági termelésben elért eredményeiért vehette át Gustáv Husák elvtárs kezéből 1976. V. 1-ének előestéjén a Szocialista Munka Hőse ma­gas kitüntetést. Ottjártam- kor is nagyon sűrű volt a programja, de azért szakí­tott egy kis időt, hogy a szövetkezet eredményeiről, feladatairól tájékoztasson. A 3600 hektáron gazdál­kodó földmüvesszövetkezet irányítása sok munkát ad az elnöknek. A szövetkezet minden téren figyelemre­méltó eredményeket ér el az A kukorica termesztéséről a szövetkezetben harminchat tagú komplex racionalizá- ciós brigád gondoskodik, amely maximálisan kihasz­nálja a korszerű technika nyújtotta lehetőségeket, kü­lönösen a Szovjetunióból be­hozott Fregatt és Volzsanka típusú öntözőberendezése­ket. A földművesszövetkezet­ben jelenleg végzik az ipar­szerű kukoricatermesztés modelljének kidolgozását, amelynek alapján — a sza­kosodás keretében — 1000 hektáron termesztenék ezt a fontos növényt, s legkeve­sebb 90 métermázsás nor- mál-nedvességtartalmú hek­táronkénti hozammal. Jozef Gála erről az iparszerű ku­koricatermesztési módszer­ről akar beszélni a földmű­vesszövetkezetek IX. kong­resszusán, de szólni akar a fűfélék intenzívebb termesz­téséről is. Jozef Gálát a szövetkezeti tagok és a falu lakosai tisz­telik és szeretik. Nem csu­pán kiváló emberi tulajdon­ságaiért, szerénységéért, ha­nem jó szervezőképességé­ért, és a közösben elért munkasikerekért is. KRAJCOVIC FERDINAND im. IV. 8. ÚJ SZÓ er edményeket azonban a kukoricatermesztésben éri el az utóbbi években. Ezt bizo­nyítja, hogy a mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­nisztérium által meghirde­tett kukoricatermesztési ver­senyben már több éve az első helyet foglalják el. A szövetkezet 800 hektáron termeszt kukoricát, amely­ből a legmagasabb hektár­hozamot — 88,36 mázsát — 1975-ben érték el, s 1977-ben a 80,76 mázsás átlagos hek­tárhozammal ismét a legjob­bak voltak országos viszony­latban. KIVÁLÓ SZERVEZŐ utóbbi években, de különö­sen a növénytermesztésben elért magas hozamokkal hívta fel magára az ágazat szakembereinek figyelmét. A sopornai efsz 1970-ben bú­zából 30,87 mázsa átlagos hektárhozamot ért el, ta­valy viszont már 49,19 má­zsa búzát takarított be hek­táronként. Árpából a múlt évben 47,58 mázsás hektá­ronkénti hozamot értek el, ami 23 mázsával több, mint 1970-ben volt. A szövetkezet a legfigyelemreméltóbb

Next

/
Oldalképek
Tartalom