Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-04-01 / 13. szám
ozsrn MK M BARATSAGMM SMGMWW A Prágai Magyar Kulturális Központ munkájáról 't \ 1879. IV. 1. Bjelik György igazgató A szocialista országok kulturális és tájékoztató központjainak tevékenysége kétségkívül gazdagítja fővárosunk szellemi életét. Ezrek és ezrek számára hozzák emberközelbe a szocializmus útján haladó testvérnépek kultúráját és eredményeit. Értékes tapasztalatcsere-fórumok is, amelyek hozzájárulnak a szocialista közösség országai közti kapcsolatok és együttműködés elmélyítéséhez. Jó negyedév telt el azóta, hogy Prága szívében, a Vencel tér és az Óvárosi tér közti patinás városnegyedben megnyitotta kapuit a Magyar Kulturális Központ. Az indulásról, az első hónapokban végzett munkáról, az új intézmény idei terveiről BJELIK GYÖRGY nagykövetségi tanácsossal, a Magyar Kulturális Központ igazgatójával beszélgettünk. Szélesebb alapokon — Kulturális központunk a magyar és csehszlovák kormány közt 1977 szeptemberében Budapesten megkötött egyezmény alapján kezdte meg működését, szélesebb alapokon folytatva az előző intézmény, a Magyar Kultúra tevékenységét. Kulturáltabb és a legmagasabb igényeket is kielégítő körülmények közt munkálkodhat küldetésének valóra váltásán. Megnyitása jelentős állomás az országaink közti kulturális kapcsolatokban. Munkánk fő célja a szocializmust építő csehszlovák és magyar nép barátságának elmélyítése, kultúráink kölcsönös és széles körű megismertetése. E nemes célok érdekében kívánjuk tájékoztatni a csehszlovákiai nyilvánosságot a magyar nép szocialista építőmunkájának eredményeiről, politikai, gazdasági és kulturális életünk időszerű kérdéseiről — ösz- szegezte az MKK küldetését Bjelik György igazgató. Bemutatkozás „menet közben" Az MKK tevékenysége kezdetben Prágára korlátozódott, azzal a céllal, hogy a magyar kultúra, a gazdasági és tudományos élet eredményei iránt érdeklődő intézmények, szakmai körök úgymond „menet közben“ ismerjék meg az új intézmény lehetőségeit és terveit. A., nyilvánosság, röviddel az október 11-i megnyitó után, tartalmas előadások, irodalmi estek, hangversenyek, filmbemutatók és kiállítások egész során győződhetett meg arról, hogy a kulturális és társadalmi létesítményekben bővelkedő főváros további, színvonalas művelődési lehetőséget nyújtó intézménnyel gazdagodott. De adjuk át a szót Bjelik elvtársnak. — Alig két héttel a megnyitó után, magyar előadóművészek közreműködésével részt vettünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója tiszteletére, a prágai szocialista kultúrközpontokkal együtt rendezett, már hagyományos ünnepi hangversenyen. Megemlékeztünk Krúdy Gyula születésének 100. évfordulójáról, magyar és cseh előadó- művészek tolmácsolásában a prágai közönség ízelítőt kaphatott József Attila, Radnóti Miklós és Tóth Árpád költészetéből — a költői est műsorát felvette a prágai és budapesti rádió is. Nagyra értékeljük, hogy rendezvényeink többségét csehszlovák partnerekkel közösen készítjük elő. Ezekben a hónapokban, hetekben több kiállítást is rendeztünk: Kmetty János, Drégely László festményeit, Bódy Irén kékfestő-kiállítását, s a legutóbb pedig az 1978. évi jabloneci ötvösbiennálé magyar díjazottjainak alkotásait mutattuk be. Nagy érdeklődés kísérte Milei Györgynek, az MSZMP Párttörténeti Intézete főmunkatársának előadását a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulása 60. évfordulójáról, továbbá „A KISZ szerepe a magyar ifjúság hazafias és internacionalista nevelésében“ című előadást, amelyet Prágában és Bratislavában, a SZISZ- szel karöltve rendeztünk. A közelmúltban, nagy sikerű szerzői esten Garai Gábor Kossuth-díjas költőnk, a Magyar Írók Szövetségének főtitkára találkozott központunkban a cseh és szlovák irodalom képviselőivel. Száztíz férőhelyes mozitermünkben rendszeresen bemutatjuk a legújabb magyar filmeket, s intézetünkben az elmúlt hónapokban magyar előadó- művészek közreműködésével több magas színvonalú kamarahangversenyt is rendeztünk. Jelentős évfordulók jegyében — Valóban tartalmas és változatos programmal kezdte meg működését az MKK. Mivel készülnek a következő hónapokra, mi áll 1979-ben tevékenységük középpontjában? — Állandó feladatunknak tartjuk munkánk szüntelen tökéletesítését, programunk bővítését. Szeretnénk elmélyíteni kapcsolatainkat a magyar kultúra iránt érdeklődő közművelődési intézményekkel, szakszervezeti művelődési házakkal a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaságban egyaránt, szeretnénk eleget tenni az ország bármelyik helységéből érkező igényeknek. Márciusban és áprilisban három jelentős évfordulóról emlékezünk meg. A Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulójáról Prágában és több vidéki városban emlékünnepséggel, dokumentumkiállítással, filmvetítéssel és előadásokkal emlékezünk meg. Magyarország felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából a többi közt Trebícben, Veiké Mezifícíben, Prágában és Bratislavában tervezünk emlékünnepségeket, hangversenyeket, ünnepi filmbemutatót, magyar napokat stb. Április 18-án, a Magyar- Csehszlovák Barátsági és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés megkötésének 30. évfordulója alkalmából az MKK-ban emlékünnepséget tartunk. A jubileum alkalmából fényképkiállítással is érzékeltetjük az országaink közti együttműködés eredményeit. Idei munkatervünk, az említett központi évfordulókon túlmenően, további figyelemreméltó rendezvényeket is tartalmaz. Előadásainkon neves magyarországi szakemberek ismertetik például a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar új vonásait, a magyar gazdasági élet időszerű kérdéseit, gazdasági együttműködésünk eredményeit. Móricz Zsigmond és Móra Ferenc születésének 100. évfordulóját emlékesttel ünnepeljük meg. Prágába várjuk Örkény Istvánt is, akinek Macskajáték című színműve már 300-ik előadásához ér — mindvégig nagy sikerrel — a Nemzeti Színházban. Szerzői estre hívjuk meg Weö- rös Sándort és Szabó Magdát. Találkozót tervezünk színházi szakemberek számára, s megrendezzük a magyar irodalom cseh fordítóinak és kiadóinak találkozóját is, ahol szélesebb körben szőnyegre kerülnének a fordítói munka időszerű kérdései. Hangversenyek, kiállítások, barátsági napok Tervezett programunkból megemlíteném Ránki Dezső zongoraestjét, a Magyar Fúvósötös hangversenyét, a Bartók—Janácek szemináriumot és egy folklóregyüttes vendégszereplését. A napokban, március 6-án, magyar és cseh művészek közreműködésével Smetana és Liszt műveiből rendezünk hangversenyt. Bevált módja az ismeretterjesztésnek a kiállítás is. Az említetteken kívül központunkban, illetve vidéki városokban kiállításon mutatjuk be pl. egyik jellegzetes tájegységünk, Csongrád népművészetét, de sor kerül az idén a magyar könyvtermés bemutatására, valamint egy belsőépítészeti kiállításra is. Folytathatnánk még az MKK sokrétű programtervezetének részletes ismertetését. Szólhatnánk a filmszakemberek számára tervezett filmbemutatókról, kerekasztal-beszélgeté- sekről, a szellemi vetélkedőkről, a jabloneci, Ceské Budéjovice-i ostra- vai, lilinai, luhacovicei és breznói barátsági napokról (Breznón vendégszerepei majd a békéscsabai Balassi Táncegyüttes is), vagy az MKK nyelv- tanfolyamairól. Külön szeretném megemlíteni, hogy folyamatban van az MKK könyvtárának és folyóirattárának kiépítése. Lexikonok, monográfiák, a magyar tudomány egyes területeinek eredményeit összefoglaló művek, szakmai folyóiratok és szépirodalom áll majd az érdeklődők rendelkezésére — mondotta beszélgetésünk végén Bjelik György igazgató. * * # A Prágai Magyar Kulturális Központ eddig végzett munkája és tervei alapján elmondható, hogy valóban sokrétű, az élet számos területére kiható hasznos tevékenységet folytat. Azon munkálkodik, hogy Csehszlovákia és Magyarország nemzetei közti barátság, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés, egymás értékeinek megismerése útján is erősödjön. Kívánjuk, hogy e nemes küldetés betöltésében sok siker kísérje működését. SOMOGYI MÁTYÁS Garai Gábor cseh Írók és műfordítók társaságéban A Magyar Kulturális Központ székháza
