Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-04-01 / 13. szám
látogatás a prág«“ Hidro—ríT Intézet»**1 AZ IDŐJÁRÁS ELŐREJELZÉSE-TUDOMÁNY Mint ahogyan naponta többször is az óránkra tekintünk, hogy alkalmazkodjunk az időhöz, a népgazdaság eredményeit, mindennapi tevékenységünket, életmódunkat befolyásoló időjáráshoz is igyekszünk igazodni. Csakhogy ez nem mindig sikerül. Mert bár a változások előrejelzése az utóbbi években pontosabb, a 24 órás jóslatok 85—90 százaléka beválik, a 10—14 napra, vagy ennél hosszabb időre szóló prognózisoknak mindössze 60—70 százaléka teljesül. Ez pedig nem elégíti ki az igényeket. A 24 órás prognózisok megbízhatók Mivel magyarázható ez a fogyatékosság? Dr. Borivoj Sobí- Sek, a természettudományok kandidátusa, a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő prágai Hidrometeorológiai Intézet tudományos dolgozója a meteorológiáról, az atmoszféra fizikai jelenségeit kutató tudományágról beszél. — Míg egyes tudományágak néhány éves munkaeredményeket mutathatnak fel, mi — az időjárás előrejelzésével — naponta többször is számot adunk munkánkról — utal a napirenden levő telefonhívásokra: — Megkezdhetjük a betonozást? — kérdik a Konstruktive dolgozói. — Milyen idő várható a jövő héten? — érdeklődnek pénteken délután az Ant- verpenből Prágába déligyümölcsöt szállítani készülő Koospol dolgozói. A pácienseik egészségéért harcoló orvosok vagy a szövetkezetek tagjai is tudni akarják, milyen hatással lesz tevékenységükre az időjárás. A meteorológusok a Földünkön uralkodó helyzet figyelembe vételével, az összefüggések keresésével, a rendelkezésükre álló, legkülönbözőbb adatokat tartalmazó, állandóan kiegészített, bonyolult matematikai modell alapján végzik számításaikat, hogy a lehető legpontosabban tájékoztassák az érdeklődőket. A problémát a légköri folyamatokra gyakorolt, egyelőre csak részben ismert hatások jelentik. A légkör és a planétánk háromnegyed részét borító óceánok közti összefüggést is javarészt még titok fedi. A meteorológusoknak tehát van mit tenniük, hogy a naponta hozzájuk intézett számos kérdésre megtalálják a helyes feleletet. Az intézet dolgozói tehát a természeti törvényeket és a velük összefüggő jelenségeket tanulmányozva, a legújabb ismeretek és módszerek alapján, a legkorszerűbb készülékek segítségével dolgozzák ki a prognózisokat. Legfőbb feladatuk a népgazdasági és közigazgatási szervek, valamint a lakosság széles körű tájékoztatása. Prognózisaiknak a közlekedésben vagy akár az energetikában — pl. a környezetvédelemre való tekintettel —, az erőművek létesítésére alkalmas hely megjelölésében is jó hasznát veszik. Az urbanisztikában a lakótelepek, az ipari központok és az üdülésre szánt területek kiszemelése szempontjából ugyanolyan nélkülözhetetlenek tájékoztatásaik, mint a vízgazdálkodásban az árvízveszélyt jelző vagy a felszíni és föld alatti vízkészletekkel kapcsolatos tudnivalókat tartalmazó adataik. Tevékenységéhez az intézet ostravai, brnói és ústíi kirendeltségén és számos állomásán kívül ötezernél is több hazai megfigyelő — nyugdíjasok, erdészek, a hegyi mentőszolgálat tagjai — segítségét veszi igénybe. A levegő hőmérsékletéről, nedvességéről, a Napról, a szél sebességéről és irányáról, a vízállásról stb. szóló rendszeresen, naponta feljegyzett tájékoztatásaikat a külföldi meteorológiai állomások adataival egészítik ki. A rövid lejáratú, aránylag pontos prognózisok ennek a szoros együttműködésnek, valamint a radaroknak és a mesterséges bolygók által továbbított adatoknak az eredménye. Természetes azonban, hogy földrajzi fekvése miatt pl. Prága éghajlata lényegesen eltér Bratislaváétól. A légtömegek mozgását befolyásoló hegyekben is más a hőmérséklet, mint az alföldön. Ezért az intézet dolgozói a megbízhatóbb és pontosabb előrejelzések feltételét a prognózisok kerületek szerinti kidolgozásában látják. Problémák Az időjárás távlati, 1—2 hónapra történő előrejelzése dr. Sobísek véleménye szerint — ma még szerte a világon nagy problémát jelent. A Szovjetunióban és az USA-ban nem is teszik közzé ezeket a jelentéseket mindaddig, amíg az időjárást befolyásoló energia keletkezésének színhelyén, az Északi-Jeges-tenger, az Atlanti- és az Indiai-óceán környékén folyó megfigyelések közelebbi eredményekhez nem vezetnek. Noha a folyamatok mechanizmusa ma már ismert, a törvényszerűségekkel, hatásukkal kapcsolatos tudnivalókra még nem derült fény. A szokatlan jelenségek azonban ennek ellenére, ha nem láthatók is előre, a hosszú éves tapasztalatok és statisztikai adatok figyelembe vételével megmagyarázhatók. Így pl. a szilveszter éjszakáján nálunk bekövetkezett váratlan időjárásváltozás — amely január 7-ig tartott — a szakemberek állítása szerint nem megy ritkaságszámba. A hasonló kilengések minden második vagy harmadik télen legalább egyszer, kemény tél idején többször is előfordulnak. A hideg levegővel vegyült, Észak- Európában keletkezett magas légnyomás ezúttal a Kola-félszi- gettől Közép-Európán áthaladva a Balkánon semmisült meg. A január 8-ától nagy magasságban délnyugatról hozzánk áramlott meleg levegő csak a hegyekben eredményezett felmelegedést. Ugyanebben az időben az ország más részeiben 17—20 fokos fagyoknak lehettünk tanúi. — Mégsem állítható, hogy az idén rendkívüli telünk volt — utal vendéglátóm a statisztikára, amelyből kitűnik, hogy régente a kemény fagyok többnyire hetekig eltartottak. De a mostanában gyakori váratlan időjárásváltozás, a légtömegek kergetőzése sem éppen kellemes. Ugyanakkor alig vesszük észre az évszakok váltakozását. Alig tudatosítjuk az átmenetet egyik időszakból a másikba. Ügy tűnik fel, a meghosszabbodott tavaszt rövid nyár, a hosszú őszt pedig rövid tél követi. Korszerű készülékek — A fejlődés feltartóztathatatlan — mondja dr. Sobísek. A megbízható tájékoztatások a gyors értesüléseken alapszanak. Az adatok haladéktalan továbbítása a központba elképzelhetetlen a legkorszerűbb készülékek nélkül. Beszerzésük a tőkés államokból — aránytalanul magas árukra és a nehezen teljesíthető további feltételekre való tekintettel — sok nehézséggel jár. De azért ezt a problémát is sikerült megoldani. Éppen a napokban helyezték üzembe a mesterséges bolygók adatainak felvevésére szolgáló. Kanadából behozott készüléket. Libusban egy nagy teljesítményű szovjet radar szerelési munkái folynak. Az így szerzett adatokat a Prága-ko- moramyi szinoptikus meteorológiai szolgálat azonnal átveszi és korszerű két számítógépe segítségével feldolgozza. A LibuS- ban hatóránként kibocsátott, rádiószondával ellátott meteorológiai léggömbök pedig a 30 km magasban uralkodó helyzetről nyújtanak részletes tájékoztatást. mii együttműködés Az intézet neve — széles körű külföldi kapcsolatai jóvoltából — az eeész világon ismert. Tevékenységének elismeréséről tanúskodik többek közt a Watx?x ygí üseoz SM'.MO 0ÍS606 mmxx szét ‘ l'.5? 82712 60792 64 92215 0 6226«Ö27 «l?Öi 5öiö2 81203 35237 isi 30Ó «*0107 92621 ÖÚ49 3 8**06 60022 •92012 72012 8160«* 57102 1 80000 18104 1858 a1804 80021 \9ib 71613 84024 i? *7!51* <{? 81804 tii*020 8200» 62022 12952 12552 97101 ///S4 99200 99851 12757 02400 13156 04402 03956 0460 3 13560 28561 06701 1532/ 9//// 864// 864// 855// 864// 9//// 8097/ 2537/ 664 7/ 3637/ 3551/ 25178 80S7/ 864// OKPh 0206C6 . 81608 88558 04T25 í 88715 720*1* ; 88713« 88620- ' 88710 997* i 88/00 *4*31* i 82688 88487 83630 88*58= ; 82633 87440 ! 88920 N49A7 0556 85714 88628 100^ 52720 25696 52726 25575 55728 25475 55716 25875 00722 70253 53921 25395 57712 2//98 53719 25373 58716 Z//98 52715 25772 57719 26496 00615 25473 64713 2//98 61705 2//98 54716 25473 A meteorológiai kód minden nyelven „beszél“. A hazai repülőterekről óránként 220, a külföldi és a belföldi meteorológiai állomásokról pedig 3 óránként ezernél is több jelentés érkezik ily módon Komoranyba Nagy segítséget jelent a meteorológusoknak az automata készülék által rajzolt térkép shingtont Melbourne-nel összekötő fővonalon, Komoranyban üzemeltetett távközlési központ, amelynek feladata a Közép-Eu- rópából kapott tájékoztatások összegyűjtése és továbbítása. De sok helyütt veszik igénybe az intézet szakembereinek tanácsadó szolgálatait is. A kubai, nepáli, jemeni, egyiptomi, tanzániai stb. távközlési központok és meteorológiai állomások létesítésében csakúgy, mint a szovjet meteorológiai hajókon végzett speciális felmérésekben is részt vesznek. Az ENSZ európai meteorológiai szervezetének tavaly Prágában megtartott értekezlete szintén a csehszlovák meteorológusok és hidrológusok tevékenységének nemzetközi elismerését bizonyltja. * * • Az elmondottakból is kitűnik, hogy bár még sok teendő vár a meteorológusokra, az eredmények a statisztika alapján is ellenőrizhetők. Az ötvenes évek elején ugyanis a klasszikus, szinoptikus módszerek alkalmazásával az egynapos prognózisok 70 —75 százalékban váltak be. A számítástechnika és a korszerű matematikai módszerek jóvoltából az előrejelzések megbízhatósága 10 százalékkal növekedett. A hatvanas években a mesterséges bolygók is lényegesen hozzájárultak a fejlődéshez. A szakemberek munkájának további tökéletesítése, eredményeik javítása a légkörben végbemenő folyamatok és még ismeretlen összefüggések fokozatos feltárásától függ tehát, amire remélhetőleg már nem kell sokáig várnunk. KARDOS MARTA I Medvesalja egyik községe AI- mágy (Gemerské Jablonce). A közigazgatásilag ide tartozó Dobfenékkel (Dubno) együtt is mindössze 860 lakosa van. Sokáig tartott, amíg az itt élő emberek ráébredtek, hogy maguk is hozzájárulhatnak lakóhelyük fejlesztéséhez. Becsületükre legyen mondva, hogy amikor ezt tudatosították, többé nem tétlenkedtek, munkához láttak. Nem is akárhogyan. A nemzeti bizottságok versenyében 1972- ben az SZSZK kormányától elismerő oklevelet és 100 000 korona pénzjutalmat kaptak. Három évvel később kerületi viszonylatban a negyedik helyen végeztek. Tavaly újra járási elsőségre tettek szert. — Az itt élő emberek szeretik szülőfalujukat. Ezt az is bizonyítja, hogy a lakosok száma nem csökken, sőt egyre növekszik — jellemzi a község lakosait Ihring József, a hnb elnöke. — Az ezredfordulóig a lakosok száma megközelíti majd az 1200-at. Az elnök utóbbi szavait több tény is alátámasztja. Almá- gyot központi községgé nyilvá- nitották. Befejezés előtt áll a 18 tantermes alapiskola és a 12 lakásos pedagógusház építése. Mindkettő olyan ütemben épül, hogy ősszel már megkezdődhet benne a tanítás, illetve beköltözhetnek a pedagógusok. A tereprendezést a lakosok társadalmi munkával segítik elő. Örömükre szolgál, hogy az iskolához tornaterem, konyha, étterem is tartozik. A környező falvakból 360—400 gyereket fogad be az említett tanintézet. — Türelmetlenül várjuk az új iskola átadását — mondja az elnök. — Tudjuk, hogy ezzel megszaporodnak a gondjaink, de ezt vállalnunk kell. Többek között új autóbuszmegállót kell építenünk, mégpedig úgy, hogy néhány régi családi házat le kell bontanunk. * 1 1979. IV. 1.
