Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-03-11 / 10. szám

ÚJ szú 11 7t. III. 11. 17 A U T Ó $ 0 K\ ^MOTOROSOK Kis lelvétele Helyzetkép Közép- és Kelet-Szlovákiából A CSSZK kormánya 1963-ban hagyta jóvá az úthálózatok fej­lesztésének távlati tervét. E tervből kiindulva a közlekedés- ügyi minisztérium később az úthálózatok és autópályák épí­tésének műszaki-gazdasági koncepcióját is kidolgozta. Nos, e tervek értelmében az ezredfordulóig hazánkban 1711 kilométer hosszúságú autópá­lyát kell megépíteni. Lapunk­ban az autópálya nyugat-szlová­kiai szakaszának építésével már többször is foglalkoztunk, ezért most a közép- és kelet­szlovákiai kerületben folyó munkákról tudósítunk. A Lip- tovsk'p Mikulás—Poprad—Pre­sov—KoSice és a szovjet hatá­rig vezető 248 kilométer hosszú autópálya építésével — az SZSZK kormányának 1972-ben hozott 25-ös számú határozata értelmében — a kosicei Ma­gasépítő Vállalatot bízták meg. Mit jelent a 248 kilométeres pályaszakasz megépítése? Nos, amint azt Jozef Sabol mérnök­nek, a koSicei Mélyépítő Vál­lalat osztályvezetőjének tájé­koztatásából megtudtuk, válla­latuk történetében ettől na­gyobb mélyépítői munkát ed­dig nem végeztek. Csupán egy kilométer hosszú pályaszakasz megépítéséhez 8—10 hektár mezőgazdasági földterületre van szükség, mindemellett va­súti pályák, más közutak, va­lamint folyók és völgyek át­hidalását is meg kell oldani. A Liptovskf Mikulástól a szov­jet határig Vezető 26,5 méter széles autópálya — amelyen a gépkocsik 120 kilométeres óránkénti sebességgel halad­hatnak majd — 15 milliárd 280 millió korona beruházást igé­nyel, ami azt jelenti, hogy az égy kilométerre eső átlagos építési költségek — a terület­től függően — több mint 35, azaz 65,9 millió koronát tesz­nek ki (vannak olyan szakaszok is, ahol az autópálya egy ki­lométerének építése — a sok híd miatt — több, mint száz millió koronába fog kerülni). Hogy a természeti akadályok leküzdése milyen erőfeszítése­ket igényel, az azzal is érzékel­tethető, hogy 36 millió köb­méter földet kell megmozgatni és összesen 39,7 kilométer hosszúságú hidat kell felépíte­ni. Mindezt pedig az ezredfor­dulóig. Ezek tehát a tervek, s most már jogos a kérdés: mi való­sult meg eddig belőlük, Illetve min dolgoznak jelenleg az épí­tők? Nos, elmondhatjuk, hogy négy év alatt elkészült a Lip- tovsk? Mikulás—Liptovsk? Ján közötti 7,1 kilométer hosszú első pályaszakasz, s a befeje­zéséhez közeledik a 466 millió korona ráfordítással épülő Lip- tovsky Ján—Liptovsky Hrádok közötti öt kilométeres szakasz építése is. Ezen a pályaszaka­szon egyébként műszakilag legigényesebb munkának a podtureni 1035 méter hosszú völgyhíd felépítése számított. A koéicei Mélyépítő Vállalat dolgozói ez év áprilisában hoz­zálátnak a Liptovsky Hrádok— Hybe közötti 8,5 kilométeres szakasz — két évvel később Dedig a Hybe—Svit közötti 23 km-es szakasz építéséhez. Az építőknek ezen a pályaszaka­szon sem lesz könnyű dolguk, hiszen a terv közel kétmilliárd koronát irányoz elő az itteni munkákra. Ha az elvégzett munka ered­ményeit akarjuk summázni, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Kelet-Szlovákiában, pontosabban PreSov és Koäice között is megkezdődött az au­tópálya építése. Itt az első sza­kaszt a Presov—Licartovce kö­zötti vonal képezi. Ezen a pá­lyaszakaszon 1981 júniusában tervezik a forgalom megnyitá­sát. A Kosice—Presov közti autópálya megnyitása egyéb­ként azért is sürgős feladat, mert a jelenlegi elsőosztályú úton már most gondot okoz a nagy forgalom lebonyolítása. Ez a jövőben pedig nem csök­kenni, ellenkezőleg, növekedni fog, hisz az ezredfordulón Pre- Sov 110, Kosice 400 ezer lakosú város lesz. Jozef Sabol mérnök tájékoz­tatójában kitért az autópálya építésének első éveiben felme­rült nehézségek elemzésére is. Amint elmondotta, kezdetben sok gondot okozott a munka­erőhiány és a gépparkjuk sem volt olyan, mint amilyet egy ilyen nagy építkezés megköve­tel. Ma viszont ezek a gondok már megszűntek. Kellő meny- nyiségű géppel rendelkeznek, s a munkások is megszokták ezt az igényes munkát. Közü­lük egyre többen ésszerűsíté­sekkel járulnak hozzá a sike­rekhez. (szaszák) n n A szélvédők mosásáról I. De jó is, ha korszerű a kocsi berendezése és felsze­relése. Nagyszerű a teljesen automatizált sebességváltó, a zárt, fagybiztos hűtővíz- rendszer, az eltolható tető, a tranzisztoros gyújtás, a kétkörös fékrendszer. Cso­dálatos dolgok a fekvőhely- lyé átalakítható ülések és más, a kényelmet szolgáló berendezések. De mit ér mindez, ha esni kezd az eső, és az ablaktörlő nem működik rendesen. Jó látási viszonyok híján a legkor­szerűbb berendezés is ha­szontalan. A jól működő ab­laktörlő- és mosóberende­zéseknek mérhetetlenül nagy a gyakorlati haszna. E csekélységnek tűnő tárgy hiányos működése az egész autózást — a tranzisztoros gyújtás és az automatikus sebességváltó ellenére — kérdésessé teheti. Ha az ab­laktörlő nem működik ren­desen, annak legtöbbször az autós az oka. Bizonyára helytelenül csinált valamit, elmulasztott valami fontos dolgot, és ezzel tönkretette az ablaktörlőt. Szinte elképesztő, hogy az autósok mi mindent művel­nek éppen fordítva a törlő­vel, a kocsinak ezzel a „je­lentéktelen“ alkatrészével! Milyen bosszantó módon nehezítjük meg életünket ennek a „jelentéktelen“ do­lognak a hibás kezelésével. Hadd adjunk ezért né­hány jótanácsot a szélvédő mosásával és törlésével kapcsolatban: Első tanács: soha nem szabad bekapcsolni a törlőt, ha száraz az üveg. Ha a száraz üvegen az ablaktörlő tízszer ide-oda jár, utána el is dobhatjuk, hiszen az éles porszemcsék olyan apró csorbákat „esztergálnak“ a gumiba, amelyek a törlőha­tást teljesen semmivé te­szik. Az ablaktörlő gumik se­bezhetőségének, érzékenysé­gének oka az alábbi: a „törlőajak“, gumilapok legszélső része — csak mintegy 1—1,5 század milli­méter szélességben fekszik rá az ablak üvegére. Tehát csupán 1 század millimé- ternyi az a törlőajak, amely az üvegen legyezőszerű mozgást végezve a szennye­ződéseket eltakarítja. Ezért tud tiszta munkát végezni, karcolás- és csíkmentesen törölni. (Hasonlatképpen: ha a háza elől a havat el akarja tolni, akkor vékony nyelű tolót, nem pedig — mondjuk — ládát fog hasz­nálni ehhez.) MOLNÁR OTTO (Folytatjuk) EZT IS JÓ TUDNI.. Vannak olyan autósok is — s ezt gyakran tapasztaljuk —, akik bizonyos dolgokat elhanyagolnak, mert látszólag „kicsiségnek“ tűnnek, holott a közúti közlekedés szempont­jából rendkívül fontosak. Elég sok autós például annyi fá­radságot sem vesz, hogy átlapozza a gépkocsihoz adott ke­zelési és karbantartási utasításokat. Úgy vélik — a motori- zálás gyors terjedése következtében —, hogy az autóról már mindent tudnak, s fölöslegesnek tartják a kezelést ismertető könyvben foglaltakat. Hogy mennyire tévednek, kiderül — sokszor már elég későn — a jármű forgalomban tartása során. íme néhány „apróság“: sokan csodálkoznak azon — már 5—6 ezer kilométer lefutása után —, hogy a gumiabron­csok úgymond „érthetetlenül“ gyorsan, sőt egyenlőtlenül kopnak, illetőleg, hogy a kocsi nem „ül“ jól az úttesten, útkanyarban. Ugyanakkor a gumiabroncs sűrítettségének rendszeres ellenőrzését elhanyagolják, alulsűrített abron­csokkal közlekednek. Pedig a kezelési utasítás feltünteti a sűrítési értékeket, amelyek megtartása esetén elkerülhe­tő az abroncsok retídellenes kopása. Az előírásnak meg­felelően sűrített abroncs jobban tapad az úttesthez, ennek következtében biztonságosabb is. És az sem mellékes, hogy a gyorsan koptatott abroncsokat korábban — lefutási ide­jük előtt — újra kell cserélni, ami nem olcsó. Lényegében ugyanez vonatkozik a motor olajszintjének ellenőrzésére — az olajszint befolyásolja a motor üzemelését — és a szél­védő törlőberendezésének karbantartására is, amelynek rossz műszaki állapota a közlekedés szempontjából hason­lóképpen veszélyes, mint ahogy a felületesen karbantartott, vagy rosszul beállított fényszóró is veszélyezteti nemcsak i saját, hanem a közúti közlekedés többi résztvevőjének a biztonságát is. Több autósnál megfigyelhető rossz szokások: például az, hogy jobb kezüket állandóan a sebességváltó karon tartják. Közben eszükbe sem jut, hogy ez a sebességváltó szinkronizációjának árt. Éppen ilyen rossz szokás, amikor a járművezető menet közben is a tengelykapcsoló pedálján tartja a bal lábát. Ez a tengelykapcsoló gyorsabb kopásá­hoz vezet, ami egy járművezetőnek sem lehet érdeke. Em­lítést érdemel a fékfolyadék is. Akadnak autósok, akik megfeledkeznek egyrészt a fékfolyadék szintjének ellenőr­zéséről, utántöltéséről, másrészt — és főleg — a folyadék elöregedéséről, öt, sőt több évig rá sem gondolnak, hol­ott a fékfolyadék — tekintettel vízlekötő tulajdonságára — cseréje általában két év után esedékes. A fékekről pe­dig nem „illik“ megfeledkezni, hisz köztudott, hogy ha a fékrendszer felmondja a szolgálatot, a gépkocsi nem ural­ható — más szóval a baleset (ki tudja hogyan végződhet) gyakorlatilag elkerülhetetlen. Végül pedig még egy „szépséghibára“ hívjuk fel autó­saink figyelmét. Úgy tűnik, mintha az utóbbi időben „di­vattá“ vált volna a piszkos kocsival való közlekedés. Nem beszélve arról hogy a szinte felismerhetetlenségig piszkos kocsi egyáltalán nem válik a tulajdonos dicséretére, e szépséghibának vannak további szempontjai is: az ide vo­natkozó rendelkezések értelmében a jármű üzemben tartó­jának járművét megfelelő külső állapotban kell tar­tania. Vonatkozik ez fő-ként a fényszórókra, a féklámpák­ra, az irányjelző lámpákra és nem utolsósorban a rend­számtáblára. A megfelelő állapot a lámpák esetében a tisztán tartást, a rendszámtábla esetében pedig az olvas­hatóságot jelenti. Ezen túlmenően pedig helyénvaló az a megjegyzés is, hogy aki rendszeresen mossa, konzerválja járművét, egyben meghosszabbítja a karosszéria élettarta­mát is. (kis) A Citroen francia autógyár decemberben bemutatta az ismert 2 CV típusok alvázára épített legújabb Citroen FAF jelzésű kocsikat. A típuscsaládban hat változat készül kéthengeres, 29 LE motorral, amellyel óránként 100 km-es sebesség érhető el i ÁLLÓ AUTÓ FÜTÍÉSE Egy stockholmi cég külön­leges fűtőkészüléket fejlesztett ki, mínusz 10 C° hőmérsékletű környezetben parkoló gépko­csik — két órán át tartó — energiafelhasználás nélküli fű­tésére használható. A szabada­lomra is bejelentett és „Accu- heat“-neik nevezett hőtároló teljesen újszerű. Ez a készülék az autó motorjának hőfelesle­gét tárolja,' és az első ülések alá helyezett fűtőkészülék által két órán keresztül melegen tartja a kocsi utasterét. Az „Accuheat“ bármilyen típusú gépjárműbe — tehát személy­gépkocsiba és teherautóba is beépíthető. Beszerelése elsősor­ban olyan gépjárműbe gazda­ságos, amelyet ritkán parkol­nak le hosszabb időre. Svéd hivatalos szervek vizs­gálati eredményei szerint éven­te igen sok benzint lehetne megtakarítani azzal, ha a gép­járművekbe beszerelt — ha­gyományos — benzinüzemű fűtőkészüléket az „Accuheat“- tel helyettesítenék. A gazdasá­gossági számítások szerint a készülék beszerzési ára nem magas.

Next

/
Oldalképek
Tartalom