Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-03-04 / 9. szám
L assan megtelik, a művelődési ház. Sok-sok ismerős cserzett arcú földművest látok a jelenlévők között. Találkoztam velük a múlt évben hideg szeles időben, forró nyári melegben, őszi latyakos sárban. Ezek az emberek tettekkel írták azt a beszámolót, amelyet most Nagy István a Nádszegi (Trstice) Efsz elnöke olvas fel. Nagy eredményekről számol be. Különösen a zöldségtermesztésben és a tejtermelésben értek el nagy sikereket. A galán- tai (Galanta) járásban a szövetkezet a legjobbak közé került. Dolgos tagsága megmutatta, hogy kedvezőtlen időjárásban is lehet termelni, ha a szaktudás párosul az akarattal, az igyekezettel. Az elnök egymás után szorított kezet a díszemelvényen a szocialista munkaverseny győzteseivel, még jobb munkára buzdítja őket, és néhány keresetlen szóval búcsúzik a nyugdíjba vonulóktól. Kéri őket, hogy erejükhöz mérten segítsenek még továbbra Is főleg az idénymunkák végzésében. A színvonalas zárszámadó közgyűlés után hosszan elbeszélgetünR a mátyus- földi emberekkel. Nem kell sokat kérdezni tőlük, szívesen elmondják, milyen módon érték el az eredményeket. A szövetkezet elnöke így vélekedik: — Évek hosszú során hasznos tapasztalatokat szereztünk és ezeket mindig újakkal gazdagítjuk. Nagy erőfeszítések árán sikerült felnevelnünk egy fiatal, szakképzett gárdát. Ma már minden szakaszon hozzáértő vezető káderek irányítják a munkát, akik tudományos ismereteiket érvényesítik a gyakorlatban. Az egyik tapasztalt vezető Juhos Dezső főagronómus. Mindig az élre akar törni. Sokszor járt már közel a célhoz, de eddig még megelőzték. Most is ezen kejereg kissé. — Elvitték elölünk a pálmát a .zsi- gárdi növénytermesztők. — Aztán mégis felvidul az arca, és tovább folytatja: — Azért a második helyezés sem rossz. Búzából hatvankét, árpából pedig ötvenhat mázsás hektárhozamot értünk el. Reméli, hogy az új évben még nagyobb lesz a gabona hektárhozama. A cukorrépát olyan parcellába vetik, ahol a lehető legjobbak lesznek az öntözési feltételek. Lucernából is többet akarnak termelni. Kell a takarmány az állatoknak. Az agronómus nyilatkozatának Győri István mérnök, főzootechnikus örül a legjobban. Már sikerült kitenyészteni a nagy termelékenységű teheneket. A múlt évben a tehenek évi átlagos tejhozama négyezertizennyolc liter volt. Ezt a szintet a tejtermelésben csakis úgy tudják megtartani, ha kiváló takarmányt kapnak a növénytermesztéstől. Emlegeti a legjobb fejőket, Bartalos Szilvesztert, Éliás Józsefet Nagy Józsefet, Juhos Istvánt, akik naponta több mint tizenkét liter tejet fejtek tehenenként. Fejtegeti a tejtermelés feltételeit: — Jó termelékenységű teheneket kell tartanunk, továbbá szükséges, hogy a fejők szakértelemmel végezzék munkájukat és kiváló minőségű takarmányt etethessenek. Elmondja, hogy az új évben a tavalyi évhez viszonyítva nyolcvanezer literrel több tejet adnak el. Szükség lesz a még hatékonyabb munkára, mert a négyezer literes fejési átlag tartása nem kis feladat. Élénken vitázunk a zöldségtermesztésről. Nem csoda, hisz az időjárás országszerte kedvezőtlen volt. Ennek ellenére a nádszegi kertészet dolgozói Juhos Dezső főagronómus szerint idén kedvezőek a termelési feltételek Győri István mérnök, főzootechnikus bízik benne, hogy az új évben még több tejet fejnek mm ímk u BtMm.01 Sándor Gábor főkertész örül az első helyezésnek és úgy vélekedik, hogy szaktudással kedvezőtlen időjárás esetén is nagy hozamokat lehet elérni Nagy Ödön üzemgazdász figyelmesen tanulmányozza a mutatókat és bizonyítja, hogy a legtöbb szakaszon nyereséges volt a termelés Hajdú felvételei csúcseredményeket értek el, és a járásban a versenyben az első helyre kerültek. Sándor Gábor főkertész ezzel kapcsolatban így nyilatkozik. — Nem volt könnyű a változékony időjárási viszonyok közt termelni. Azonban az előző években már sókat okultunk, és elsajátítottuk a zöldség- termesztés fortélyait. A dolgozókat a munka minősége és mennyisége szerint díjaztuk. A Ki termel többet és jobbat verseny lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy a negyvenhektáros területen százhetvenkét vagon zöldséget termeltek, tizenkét vagonnal többet a tervezettnél. A fóliasátrak alatt a paprika félmillió korona bevételt adott hektáronként. Minden hektárról ötszázharminc mázsa paprikát szedtek le. Uborkából egy hektáron kilencszázhúsz mázsa termett, amit négyszázezer koronáért értékesítettek. A szabadföldi és fóliás zöldségtermesztés egyaránt nagy hasznot hozott a szövetkezetnek. A hektáronkénti átlagos bevétel száznégyezer korona volt. — Sokat termeltünk, mert akartunk, bizonyítottuk, hogy a tudományos ismeretek felhasználásával meg lehet birkózni az időjárás viszontagságaival is. Summázásként hangzanak el ezek a szavak. Néhány adattal alátámasztja a főkertész állítását Nagy Ödön üzemgazdász is. Bizonyítja, hogy Nádszegen kifizetődő a zöldségtermesztés, de más ágazat is, mert közös összefogással, egymás segítségével érvényesítik tudásukat a termelésben. BÁLLÁ JÓZSEF E zúttal nem valamelyik munkahelyen, hanem a fehér asztal mellett voltunk vendégei a köbölkúti (Gbelce) Győzelmes Február Egységes Földművesszövetkezet tagságának, amely a járási párt- bizottság és mezőgazdasági igazgatóság, valamint a helyi szervek képviselőinek jelenlétében a közelmúltban mérlegelte 1978-as évi eredményeit. A sikerek mellett számba vette a problémákat és a hiányosságokat is, hogy a kapott kép szilárd alapul szolgáljon az új feladatok teljesítésében.. Az évzáró közgyűléseknek kijáró ünnepi hangulatban és a jól végzett munka tudatában hallgatta végig a tagság a vezetőség beszámolóját, amit Miskó József, a szövetkezet elnöke ismertetett. Az elhangzottakkal a tagság már korábban megismerkedett az efsz-ek IX. kongresszusát megelőző munkahelyi tanácskozások keretében. Sőt, amint Udvardi Mihály, a pártalapszervezet elnöke elmondta, véleményének, elképzelésének is hangot adott, hiszen a vitában 24 tag szólalt fel és gondos mérlegelés után a termelési feladatok teljesítése érdekében 2 millió 625 ezer korona értékű vállalást tett a tagság. A jelenlevők a tények ismerete ellenére is figyelmesen hallgatták végig a beszámolót. Egyrészt, mert így, együtt ülve még jobban esett hallani, hogy az immár évek óta a legjobb szövetkezetek sorába tartozó 2334 hektáros gazdaságunk ezúttal is hű maradt a hagyományokhoz, és akaraterejükön, igyekezetükön még a tavalyi év különösen szeszélyes időjárása sem volt képes túltenni. Például több mint 7,5 millió koronával lépték túl 54 millió 245 ezer koronás bruttó termelési tervüket. A figyelem felkeltésében nem kis része volt a felesleges számadatokat mellőző, de annál inkább elemző, utat és irányt mutató, dicsérő és bíráló beszámolónak. Ilyen volt a növénytermesztést, de főleg az állal- tenyésztést, illetve a gépesítést, gépkihasználást elemző rész. — A 3095 literes fejési átlag mögött látni kell, hogy amíg a köbölkúti telepen 3360 litert fejtek tehenenként, addig a kisújfalusin 2802 volt az átlag. Legjobb fejőink, Ciganec Imre, Szabó Katalin, Bielík Miklós és Cséplő András eredményeit mindenkinek útmutatóként kell vennie. Külön dicséretet érdemel Dobai Kálmán, a kisújfalusi telepen dolgozó fejőnk, aki 1952-től van jelenlegi beosztásában és ma egymillió 52 ezer liter kifejt tejjel föTdművesszövetke- zetünk fejői közül elsőként köszönthetjük a milliomosok táborában. És folytatódott a felsorolás. A malacelválasztási átlag jó volt, de amíg a köbölkúti részlegen 16,06, addig a kisújfalusin 20,92 az átlag, a legjobbak, Füri Imre és Kádár Éva pedig 22,01, Illetve 21,50 malacot választott el kocánként. Hasonló példát ajánlottak a hízómarhák gondozóinak figyelmébe is, ahol darabonként 0,82 kilogramm volt a napi átlagos súlygyarapodás, de Chlapcka Anna a gondjaira bízott állatoknál ennél lényegesen többet, 0,905 kilogrammot ért el. Részletesen, kritikusan vette számba a beszámoló, hogy melyik telepen, hány állaF pusztult el, és ezzel az ott dolgozók milyen kárt okoztak az közösnek. AZ ELISMERÉS ALAPJAI Zárszámadás — hasznos tanulságokkal A gépesítők, gépkezelők számára sokatmondó összehasonlítás volt, hogy amíg járási méretben egy átszámított traktoregységre 397 hektár megmunkálása jut, addig a szövetkezeti átlag 282,2 hektár. A példákat és összehasonlításokat minden esetben a feladatok megjelölése követte, az általánosan levont tanulság pedig mindennél többet mondott. — Az idei feladatok a tavalyinál is igényesebbek, az 1978-as valóságnál mintegy 4 millió koronával nagyobbak. A terv teljesítése nehéz, de nem lehetetlen. Szükséges viszont, hogy senki, és még csak rövid ideig se kezelje hanyagul a feladatok rá eső részét. Ilyen szinten, jól és olcsón termelni csak nagy körültekintéssel lehet. E gondolatokat folytatta a vitában felszólaló Takács Gyula, az ellenőrző bizottság elnöke. ' — A szövetkezet sikereivel már kivívta az elismerést, és nem engedhetjük meg, hogy egy-két egyén helytelen magatartásával lerontsa több száz tagunk becsületes munkájának eredményeit. Tavaly büntetésképpen 12 esetben csökkentettük az' egyhavi alapbért, 12 a munkáját rosszul végző dolgozót kisebb jövedelmű beosztásba helyeztünk át, és 29 állatgondozót róttunk, büntettünk meg az állatok nem kellő tisztántartásáért. Az idén még szigorúbban fogunk eljárni, s párhuzamosan az egyes munkaszakaszok vezetői részéről is következetesebb munkát igénylünk majd. A bérek megállapításában és a feladatok pontos elvégzésének igényeidében a nagyvonalúságnak nincs helye. Ugyanis nemcsak az a fontos, hogy elvégezzünk egy munkát, hanem az is, hogy áz mennyibe került. A mindennél jobban előtérbe kerülő gazdaságosság és hatékonyság kérdéseit fejtegette Vas Tibor, a járási mezőgazdasági igazgatóság dolgozója is. Számokkal példázta, hogy mennyit jelent, ha egy szövetkezetben például a búza mázsájaként mindössze tíz koronával csökkentik a ráfordítási költséget,, illetve ha csak I. osztályú tejet adnak el. Érdemes, szükséges számolgatni, s mindig meg kell tálálni a feladatok teljesítésének módját. A közgyűlést követően módokról kérdeztük az egyes ágazatok vezetőit. A válaszokból talán kettő is elég annak bizonyítására, hogy a szövetkezetben keresik, sőt az egyes ágazatokban már látják, hogy milyen tartalékok hasznosításával teljesíthetik az idei feladatokat. — Nem lesz könnyű dolgunk, az bizonyos. A tejnél új tartalékot jelent, hogy a tervezett tehénlétszámot már elértük, így többet selejtezhetünk, tehát javul az állományunk. Gondot okoz a kisújfalusi telepen levő vízhiány, ennek megoldása is további előrepélést eredményezne. A takarmányalap javításában a kukoricakóró következetesebb hasznosítása jelent tartalékot. A hízósertéseknél a több húst jobb súlygyarapodás, ezt viszont a férőhelyhiány megoldása feltételezi. Beruházási lehetőségek hiányában sajnos csak a rekonstrukció útját választhattuk. Szük- ségmegoldáskent tavaly három tyúkólat alakítottunk át sertéshizlalás céljaira, az idén további kettő van soron — mondta Czuczor Zoltán mérnök, főzootechnikus, s hasonló, konkrét elképzelésekről beszélt kollégája, Kocsis Rudolf mérnök is, a szőlő- és gyümölcskertészet agronómusa. — Termő gyümölcsösünk 83, a szőlő pedig 167 hektár. E területről 15 millió 138 ezer korona értékű árut kell eladni. Óriási feladat, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a tél máris nyomot hagyott egyes szőlőfajtákon, és a tavaszi fagykárokat csak ritkán sikerül megúsznunk. Kétségbe persze nem esünk, inkább nagyon vigyázunk, hogy minden értéket megmentsünk. Például a fagykárt szenvedett szőlőfajtákat utolsóként fogjuk metszeni, hogy a termő rügyeket, véletlenül se vágjuk le. Ahol jő termés mutatkozik majd, ott maximális mennyiségű trágyaadagot juttatunk a talajba. Minden lehetőségre felkészülve már most bekészítettük a vegyszereket, és a nyári szárazságra is gondolunk, amikor az öntözőberendezés hiányát hektáronként 1800—2000 literes vízmennyiségben oldott lombtrágya többszöri applikálásával ellensúlyozzuk. EGRI FERENC 1979. III. 4.
