Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)

1979-12-10 / 291. szám, hétfő

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÚJ CSJCS A SZÉftf EJTÉSBEN A kScidnói bányászok szombaton is dolgoztok A Ritádnál Kőszémbányai-p-riri Vállalat bányászai szombaton iis biztosították a sáéaiszálilít (Hiányokat a gyárak, a hőerő- (művek és a kisfogyasztók ré szére. A rendkívüli műszónk:foam mtntegy 2200 dolgozó vett részt, akik 4000 toniraa „fekete g yémán to t “ tej tetteik SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A hét gazdosóoi mulató Decemberben két fontos tevékenységre összpontosítunk or­szágszerte. Az egyik a folyó évi terv minél színvonalasabb teljesítése, a másik pedig a következő évi feladatok végrehaj­tása kedvező előfeltételeinek a megteremtése. Az idén külö­nösen fontos feladatokat oldunk meg az év utolsó hónapjában. Az űj tervnek ugyanis az előző időszak eredményeiből kell kiidulnia, a konkrét teljesítményekbe/ kell folyamatosan kö­tődnie. Csakhogy az idei eredményeket szinte az év utolsó napjáig nem lehet teljes bizonyossággal előre jelezni. Nem lehet, mert számos termelési-gazdasági egység és vállalat egy­oldalú helyzetértékelését nem fogadhatjuk el. Az egyoldalú értékelések elfogadása azt jelentené, hogy bi­zonyos negatív jelenségeket a jövőbeni munkába is kivetíte­nénk, és ezzel kedvezőtlenül befolyásolnánk az egész későbbi fejlődést. A jövő évi terv jelentőséget nemcsak az növeli, hogy az ötéves tervidőszak utolsó évéről van szó, hanem az is, hogy az 1980-as terv és a tervteljssítés az eg sz későbbi idő­szakra szóló szándékok megfogalmazását is befolyásolja. A januári termeléskiesés fokozatos pótlásának elemzése mind egyértelműbben bizonyítja, hogy itt nemcsak egy rövid ideig tartó energiaválság következményeinek leküzdéséről van szó, hanem elsősorban a hosszú távon mutatkozó problémák meg­oldásáról, Kétségtelen, hogy a megoldás elodázása, illetve a (kérdések megoldatlanul hagyása — bizonyos más jelens geket is figyelembe véve — rendkívüli méretüekké növelhetné gond­jainkat. Fontos körülmény, hogy a tervteljosítés értékelésében alkalmazni kezdtük a hét legfontosabb gazdasági mutató rendszeréi. Az előző értékelési rendszerben a bruttó termelési érték volt a mérvadó, amt*ly eléggé elnéző volt a hatékonyság, a minőség, az irányítási és szervezési színvonal fogyatékossá­gai iránt. A hét gazdasági mutató rendszerének bevezet sével nyomban lelepleződtek a fogyatékosságok. Hogy ez mennyire igy van, azt mind a háromnegyedévi, mind pedig az októberi és a novemberi terv teljesítésének elemzése bizonyítja. Október végéig annyira sikerült ország­szerte csökkenteni az év eleji kiesést, hogy — ami a many- nyiséget illeti — már csak 0,34 napnyi teljesítményt tett ki a hiány. Az ipari vállalatok több mint fele (31,2 százaléka) azonban az említett hát gazdasági mutató valamelyikét nem teljesítette. A harmadik negyedévben már kedvezően alakult a szocialista és nem szocialista országokba irányuló export­termelés, azonban a belső piac ellátása és a hatékonyság nem volt kielégítő. A kiemelt építkezésekre irányuló szállítások terén sem teljesítette számos vállalat a tervet. Az építőválla­latok — noha a harmadik negyedévben nem panaszkodhattak az időjárásra — lassabban dolgoztak a tervezettnél. Az építési munka struktúrája sem a nagyberuházásokon, sem a lakás­építésben nem alakult a tervnek megfelelően. Számos gazdasági dolgozó az év eleji energiahiánnyal pró­bálja iudokolni a jelenlegi fogyatékosságokat. A tények azon­ban azt mutatják, hogy a vállalatok jelenleg olyan problémák­kal küzdenek, amelyek már 1978 végén is megvoltak. Nem­egyszer megfelelő előkészítés nélkül kezdték meg a termelést, ami áldatlan állapotokat idézett elő a szállítói-megrendelői kapcsolatokban, a termelés anyagi-műszaki feltételeinek meg­teremtésében. Egyes vállalatoknál a termelési program át­csoportosításával próbáltak javítani a helyzeten. Ezzel csak a bruttó termelési terv teljesítését tudták elérni, miközben az áruválasztékterv teljesítésében még nagyobb fogyatékosságok keletkeztek, ami rendkívül káros következményeikkel járt. E jelenség azt mutatja, hogy még tartja magát a régi szem­lélet. Egyes gazdasági vezetők még mindig főleg a bruttó terme­lési terv teljesítését tartják szem előtt. Ez gondolkodásbeli kényelemszeretetről árulkodik. Sok vezető arra számított, hogy az év eleji nehézségek következtében majd engedé­lyezik a terv módosítását, és az új mutatórendszer érvényesí­tése sem lesz következetes. Sem az egyikre, sem a másikra nem került sor, és az év végi értékelísban is a teljességre, az igényességre, mind a hét kötelező gazdasági mutató érvényesí­tésére kell minden esetben törekedni. Ugyanakkor a munka­termelékenység növekedése és az átlagbérek alakulása közöt­ti relációnak is tervszerűen kell alakulnia. Nyilvánvaló, bogy ez egyes szervezetekben konfliktushelyzatet teremt, mnrt a mu­tatók hiányos teljesítése a jutalmazást is befolyásolja. Külö­nösen ott befolyásolja kedvezőtlenül, ahol a nehézségek le­küzdése helyet! spekulálnak, szépíigetni próbálják a helyzetet. A vállalatok többségében nem sok hiányzik a terv minden vonatkozásban való teljesítéséhez. A dolgozók készen állanak a megnövekedett föladatok végrehajtására. Aktivizálásukhoz a tagkönyvcsere során lebonyolított beszélgetések, a fö felada­tok végrehajtására megfogalmazott konkrét feladatok is hoz­zájárultak. Az idei tapasztalatok elemzéséből kiderült, hogy az üzemek, vállalatok, ága: tok helyzetét nem az energiahelyzet tette bo­nyolulttá, hanem a terv komplex előkészítésének fogyatékos­ságai, a terv egyes tényezőinek összehangolatlansága, a szál­lítói-megrendelői kapcsolatok tisztázatlansága. A tervteljEsítés így nem egyenletes, de az is hozzájárul a nehézségekhez, hogy egyes irányítási dolgozók nem elég határozottak, f lnek az egészséges kockázatvállalástól, és a problémákat adminisztra­tív gondolkodásmóddal próbálják megközelíteni. A fogyatékossá­gokból tanulnunk kell! Az 1979-es év folyamán szerzett ta­pasztalatokat figyelembe kell venni az 1930-as terv előkészíté­se során, hogy a terv így tökéletesebbé, az irányítás hatéko­nyabb eszközévé váljék. Minden szándékunk megfogalmazásakor vegyük figyelembe várható tevékenységünk társadalmi következményeit. Az ösz- szes munka eredménye visszatükröződik a társadalom életé­ben. Munkánkban nem térhetünk napirendre a minőség és a hatékonyság fogyatékosságai felett, mert ezzel megnehezítjük népgazdaságunk fő feladatainak teljesítését. (Rudé právo) 1979. december 10r HÉTFŐ BRATÍ SLAVA • XYXU. ÉVFOLYAM 291. szám Ára 50 fillér í ČSTK) — Ü j csúcsteljesít­ményt ért el a szénfajtósban a Kladnói Klement Gottwald Bányaipari Vállalat Jurij Gaga. rinrú] elnevezett szocialista brigádja, A Peter Daníöek ve­zette munkacsoport tagjai 31 munkanap alatt több mwnt 43 000 toiMita jó minőségű kő­szenet fejtettek, ami kb. ezer tonnával több az előzően be­tervezettnél. A három évvel ez­előtt felállított rekord teljesít­ményt, amelyet a tuchlovicei Nősek Bányaipari Vállalat firí Fry š szocialista brigádja ért el, csaknem 2000 tanná val szárnyalták túl, A KOST 81. ülése (ČSTK) — December 10-e és 14-e között tartják ineg Moszk­vában a KGST gépipari állandó bizottságáinak 81. ülésszakát, A osehszlováik küldöttséget Josef Simon szövetségi miniszter­elnök-helyettes, a KGST gép­ipari állandó bizottságának elnöke vezeti. Üdvözlő távirat (ČSTKI — Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnöke a Tanzániai Egyesült Köztársaság nemzeti üq^epe alkalmából táviratban Üdvözölte július Kambaragem Nyerere köztársasági elnököt. Támadás a brit szakszervezetek ellen (ČSTK) — A brit konzerva­tív kormány nyilvánosságra hozta a brit dolgozók szakszer, vezeli jogait jelentősen korlá­tozó törvényjavaslatot, amely jóváhagyásra az Alsóház elé kerül. Londoni megfigyelők szeriint ez kezdetét jelenti a k o nn án y sza k sze r veze te k e Lie • tti frontális támadásának. A törvényjavaslat fő pontja korlátozza a sztrájkőrségek szervezéséinek jogát, továbbá védelmébe veszi azokat a mun kasokat, altalk „nem hajlandóak a sztrájkhoz csatlakozni“. A kormány síkra száll amellett, hogy tiltsák be a nyílt szava zást, a sztrájkba re kihirdetésé­ről Ez mély beavatkozást je­lent a brit szakszervezetek bei ügyeibe. A kormányjavaslat lelkese dést váltott ki a brit vállal­kozók körében, de a szakszer­vezetek a leghatározottabban tiltakoznak ellene. így például egyik vezetőjük, Dávid Basnett, a konzervatívoknak ezt a tő­nek vését úgy minősítette, hogy az „visszatérés a 19. század­ba“. JnKOSSAM HAIAHQSIÍPÍS" További tiltakozások az amerikai rakéták INJyugat-Euró- pában való elhelyezése ellen (ČSTK) — Ola Ul 1st Bn, svéd külügyminiszter parlamenti be szedőben bírálta a NATO szán­dékát, hogy Nyugat-Európában amerikai nukleáris rakétáikat helyez el. Rámutatott arra, hogy ezeknek a terveknek meg­valósítása fokozni fogja a lázas fegyverkezést. Hangsúlyozta, hogy ez a probléma nemcsak a N ATO -á 11 a m oka t n y u g l a l a n i t j a, hanem országát is. A svéd kül­ügyminiszter a továbbiakban el­ismeréssel szólt a szovjet kor­mány békekezdeményezéseiről és hangsúlyozta, hogy feltétle­nül szükséges minél gyorsab­ban ratifikálni a SALT—II. szer­ződést. Az Amerikai Béketanács fel szólította az amerikai nytlvá nosságot, hogy a Carter kor­mányzattól erélyesen követelje a cirkálórakéták, illetve a Pershing II. rakéták Nyugat- Európába való telepítése tervé oek elutasítását. A többi között rámutat arra, hogy az amerikai rakéták ezen új nemzedékének elhelyezése Európában a NA­fFolytatás a 2. oldalon} A tepassfaktok cpidág tárháza A beszélgetések tanulsága 0 A negyedik szakasz Készülnek az új tagkönyvek A párttagsági igazolványok cseréjének negyedik szakaszá­hoz érkeztünk. A nagykürtösi (Veľký Krtíš) járási pártbizott­ságon teljes ütemben végzik az új tagsági igazolványok kitöl­tését. Leszögezhetjük: a harmadik szakasszal lényegében túl is ju­tottunk a pártigazolványok cse­réjének igen jelentős, sok ener­giát és időt igénylő időszakán, hiszen a negyedik, utolsó sza­kasz jobbadán ünnepi jellegű, a jövő év elején megtartandó tagsági gyűléseken ünnepélyes keretek között kapják a pártta­gok kézhez az új párttagsági igazolványt. A pártbizottság je­lenleg ezeknek az ünnepélyes akcióknak az alapos előkészí­tésén fáradozik. A járásban több ezer kommunista várja ezeket a gyűléseket, az új tag­sági igazolványokat. AZ ÉRDEKLŐDÉS KÖZÉPPONTJÁBAN A járási pártbizottság nemré­gi ülésén értékelte az első há­rom szakasz eredményeit. A legelső, talán a legalapvetőbb tanulság: nem csak igazolvány- cseréről volt és van szól Ennél sokkal mélyrehatóbb, nagy je­lentőségű ez az akció, amely hosszú hónapokon át lekötötte a pártbizottságok, de az egész párttagság figyelmét, idejét. A tagkönyvcsere: politikai impul zus a párttagság magasabb fo­kú aktivitása érdekében, út és mód a pártfeladatok igényesebb és felelősségteljesebb teljesíté­sének irányába. A szó szoros értelmében mélyreható politikai aktusról lehet és kell beszélni, amelynek a kihatása meghalad ja napjaink keretét, gyümöl csét pedig az elkövetkező évek hozzák meg. Az alapszervezetek — például a nagykürtösi Dolina Bánya, a •szklabonyai Tesla üzem, a Zsé- lyi (Želovce) Efsz, a Járási Nemzeti Bizottság, a Járási Nép­egészségügyi Intézet, a Cseh­szlovák Autójavító Vállalat pó tori üzeme, a Járási Építkezési Vállalat keretében tevékenyke dő pártbizottságok — nagy fi­gyelmet fordítottak a beszélge­tések jó előkészítésére, A cél A TISZTSÉGEK ARÄMYOS ELOSZTÁSA Ezek a beszélgetések azt is megmutatták, mennyi tartalék van még az egyes kommunisták munkájában. Égy példa a sok közül: a párttagoknak egy ki­sebb hányada annyi tisztséget tölt be, hogy jóformán nincs is szabad ideje, ugyanakkor egy másik, jóval számottevőbb cso­port egyetlen kötelességének a tagsági illeték fizetését meg a gyűléseken való megjelenést tartotta. Ezt szem előtt tartva, a be­szélgetések során kettős felada­tot kellett figyelemmel követni: az első a múltban végzett mun­ka színvonalának, értékének felmérése, a másik pedig — eh­hez kapcsolódva — felvázolni (Folytatás a 2, oldalon\ Az ostrava karvinái bányamedence stonavai Hányájában az Alois Prieznitz vezette 72 tagú kollektíva rendszeresen túlteljesíti a szerijejtés tervét. Felvételünkön IközépenI Alois Prieznitz mun katársai körében. (Felvétel: ČSTK — P, Berger| ez volt: mindenkit úgy értékel­ni, ahogyan dolgozott, viselke­dett, fellépett a párt vonalán vagy azon kívül; kiemelni azt, ami jó, de nem hunyni szemet a hiányosságok felett sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom