Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)

1979-12-08 / 290. szám, szombat

EF^BS 1979 XII. 8. 3 Minden eszkäael o terelést kel! siorgotani CSEHSZLOVÁK FELSZÓLALÁSOK AZ ENSZ-BEN :# A KÖZGYŰLÉS IZRAELT ELÍTÉLŐ HATÁROZATOT FOGADOTT EL (ČSTK) — Az ENSZ-közgyö lés polifikaí és biztonsági bl- zottságában tegnap felszólalt i.udék Handl csehszlovák kül dött. A nemzetközi biztonság megszilárdításáról szóló nyilat kozattal foglalkozva, amelyet az ENSZ-közgyűlés kilenc év vei ezelőtt fogadott el, hang súlyozta, hogy az a béke, a biztonság és az együttműködés megerősítésének fontos eszkő ze az egész világon. Csehszlo­vákia teljes mértékben tiszte (etben tartja a nyilatkozat atapelveit, és a nemzetközi kapcsolatokban való hatékony érvényesítésükre törekszik — jelentette ki a csehszlovák kép viselő. Csehszlovákia az idei közgyűlés elé terjesztette a le szerelés céljainak elérésére vo­natkozó nemzetközi együttmű­ködésről szóló nyilatkozat ter­vezetét, amelyet a politikai és biztonsági bizottság nagv sza­vazattöbbséggel fogadott el. Kornéljük, hogy ez a dokumen­tum jelentős mértékben járul hozzá a nemzetközi biztonság megszilárdításához — jelentet­te ki Ludék Handl. Az ENSZ-közgyűlés 102:17 arányban, 20 tartózkodás mel­lett határozatot fogadott el, amely elítéli Izraelt az arab területek folytatódó megszállá­sáért. A Közgyűlés ismételten kijelentette, hogy a közel-kele­ti kérdés rendezése csak akkor lehetséges, ha Izrael kivonja csapatait a megszállt területek­ről, s biztosítják a palesztin nép jogait. A Közgyűlés elítél minden olyan különszerződést, amely megsérti a palesztin nép fogait. A Közel-Kelettel kapcso­latban békekonferencia össze­hívását sürgeti, amelyen az ENSZ égisze alatt, a Szovjet­unió és az USA elnökletével részt vennének az érdekelt fe­lek, így a PFSZ is. Az ENSZ különleges politikai bizottságában, amely Izraelnek a megszállt arab területeken folytatott politikájáról tárgyalt, tegnap felszólalt Zdenko Hrč­ka csehszlovák küldött. Megál­lapította, hogy Tel Aviv a meg­szállt területek teljes annektá­lását és a palesztin nép kiirtá­sát szeretné elérni. Az ENSZ-közgyűlés határo­zatban erősíti meg a Coiuore- szigetek fennhatóságát a Mayntte-szíget felett, A hatá­rozat ellen csak Franciaország szavazott, amely a szigetet külblrtokaként kezelte, ZIMBABWE KONFERENCIA MEGÁLLAPODÁS A TtIZSZÖNETRÜL ÉS A VÁLASZTÁSI ELŐKÉSZÜLETEKRŐL Lord Arthur Soamest nevezték ki Londonban Zimbabwe fökormányzójává A londoni Zim baib we -é r tekez - léten kompromisszumos meg­állapodásra jutottak a Zimbab we Hazafias Front és a rho­desiai rendszer fegyveres erői közötti tűzszünetről. A hazaifias frontnak sikerült Na<gy-Britanniátó| hivatalos biz tositékokat szereznie a megál­lapodás alapvető pontjait ille­tően. Lord Carrington brit kül­ügyminiszter arról biztosította a hazafias front vezetőit, hogv az összes dél-afrikai reguláris csapatokat kivonják Zimbabwe területéről. A hazafias front eiérte azt is, hogy a függet­lenséget megelőző átmeneti időszakban a front fegyveres erői a salisburyi hadsereggel egyenrangú jogállást kapnak. A megegyezés lehetővé te- sz/i, hogy hozzálássanak az al­kotmányos rendezés korábban elfogadott tervezetének végre­hajtásához. Két hónapig az or­szágban a törvényhozó és a végrehajtó hatalimat a brit ad­minisztráció gyakorolja majd, élén a Londoniban kinevezett főikormányzóval. Feladatai! közé A brit kormány politikája mindinkább a közvélemény ellenállá sába ütközik, főleg ami a szociális és az egészségügyi kiadások csökkentését illeti. Angliában már csaknem 80 000 jelvényt adtak el „Én nem szavaztam a konzervatívokra“ felirattal. Ez a jel­vényakció egyike a különböző tiltakozási formáiknak (ČSTK-felvétel) tartozik majd az új általános választások előkészítése is. A megállapodás értelmében a tűzszünet megtartását a Brit Nemzetköziség fegyveres erői ellenőrzik. MindezeikkeL együtt londoni megfigyelők a megállapodást illetően fenntartásukat hangoz­tatják, és rámutatnak, hogy a Muzorewa — Smith féle rend­szer — saját választási győ­zelme érdekében — előnytelen helyzetbe akarja hozni a haza­fias frontot. A hazafias front ve ze t ő i sa j t ôé r te keblet ti kön hangsúlyozták, hogy a front erői megőrzik éberségüket és készek visszavágni a reakciós erők bármilyen provokációs (kísérletére. (TASZSZ) • • w (ČSTK | — A brit kormány lord Arthur Soamest nevezte ki Zim babwe-Rhodesia hely­tartójává. Soames. a kormányt képviseli a parlament felsőhá­zában. Annak ellenére, hogy a londoni Z ini ba b we - tá r gya láso k még nem fejeződtek be, Nagy- Britannia úgy döntött: a hely­tartót már a jövő héten el­küldi Salisburybe. törd Soa- mes az átmenet)! időszakban át­vesz minden végrehajtó hatal­mat. Lord Soames Winston Chur­chill volt miniszterelnök veje, a brit konzervatív párt vezető politikusa. A szocialista országok Külügyminiszterei elutaztak Berlinből (ČSTK) — A Varsói Szerző­dés külügyminiszteri bizottsá­gának berlini tanácskozásán részt vett külügyminiszterek tegnap elutaztak az NDK fő­városából. Andrej Groinikót, Buhuslav Chňoupeket és a Var­sói Szerződés tagállamainak többi külügyminiszterét Oskar Fischer, az NDK külügymi­nisztere és más hivatalos sze­mélyiségek búcsúztatták. események margójára# BÁBJÁTÉK A dél-koreai tömegek már akkor bizalmatlanok voltak az „új“ vezetőkkel szemben, ami kor Pák Csöng Hi meggyilko­lása után az ügyvezető állam fő, a volt miniszterelnök, Csof Kju Ha Ígéreteket tett az al­kotmány módosítására, a vá­lasztások kiírására, a demokra­tikus reformok bevezetésére Joggal, hisz a csaknem 19 évig tartó Pak-diktatúra „vívmá­nyait“ nem lehet az egyik nap ról a másikra „lerombolni“, fő leg ha nem áll emögött hatá­rozott szándék. S ha figyelem­be vesszük, hogy Csői Kju Ha az államfői tisztségbe vató ht vatalos jelöltetése alkalmával „történelmi ’küldetését“ az „al kotmányos rend“ fenntartásé ban jelölte meg, akkor nyü vánvaló, hogy az ígéretek csu pán manővernek bizonyultak, az ellenzék és a forrongó nép tömegek leszerelését célozták Az 1972-es alkotmány abszo lút hatalmat biztosít az állam főnek. Csütörtök óta ezekkel a jogokkal Csői Kju Hát ruház ta fel ugyanaz a 2560 tagú elektori testület, amely tavaly Pák Csöng Hit választotta meg elnökké újabb hatéves időszak ra. Más jelölt nem is volt.., Már ez is bizonyítja, hogy az új vezetőtől nem várható sem miféle változás: a diktátor ba lála után bevezetett rendkívüli állapot továbbra is érvényben van, s ennek ürügyén minden fajta ellenzéki tevékenység ti los. Szinte naponta érkeznek jelentések újabb letartóztatá­sokról. Mi a különbség tehát? — kérdezhetnénk. A válasz: csak az elnök személye. Már a gyil­kosságot követően nyilvánvaló volt, hogy az Egyesült Államok áll az események mögött, a so­rozatos tömegbe-lövetéseivel, az egyre fokozódó terrorral Pák Csöng Hi kényelmetlenné vált számára. Az országban a hely zet egyre elviselhetetlenebbé vált, egymást követték a nagy* városokban a diáktüntetések, amelyekhez mind gyakrablTan csatlakoztak a lakosság más rétegei. Fennállt az a „ve- szély“, hogy a nicaraguai pél­dára a néptömegek elsöprik a diktatúrát. Pák Csöng Hi azon^ ban már nem tudott vissza-: kozni, mind véresebben torolta meg a megmozdulásokat. Ez az életébe került. Az USA-nalc lehetősége nyílt a demokrati­zálási folyamat megindulásá­nak látszatát keltetni azzal, hogy új, kevésbé kompromig tált személyt állított az ország élére. Csői Kju Ha sietett kijelen­teni, hogy Dél-Korea hű ma< rád korábbi külpolitikájához, ami az USA val való szoros gazdasági és főleg katonai együttműködést jelenti. Wa­shingtonnak Dél-Koreára főleg rendkívül jelentős stratégiai helyzete miatt van szüksége, s ezért hajlandó dollármilliókat áldozni az ország gazdaságú-* ra. Ezt a kapcsolatot az Egye­sült Államok nem is kívánja meglazítani: nyoma sincs an­nak az ígéretnek, hogy kivon­ják Dél-Koreából a csaknem 40 000 főnyi amerikai egysége­ket, és felszámolják a támasz­pontokat. Ellenkezőleg: további katonák, újabb, korszerűbb ha­ditechnika érkezik Szöulba, s Washington az' amerikai—ja­pán—dél-koreai stratégiai há-’ romszög létrehozásán mester-’ kedik. Az Egyesült Államoknak te-- hát nem a diktátor személye a fontos, hanem az, hogy érde^ kéltségéit továbbra is biztosít-* va lássa. Csői Kju Ha is „az Egyesült Államok megbízható szövetségese és hű barátja“ (Carter jellemezte így Pakot). s e „szövetség és barátság1 biztosítására szolgál a 600 000 fős dél-koreai hadsereg (min­den nyolc lakosra egy katona jut), a rettegett és a minden­ható titkosszolgálat, a KCIA’ hatalmas aparátusa is. Egyelőre tehát semmi jel sem mutat arra, hogy vala­miféle demokratizálódási folya­mat kezdődött volna el Dél-Ko- reában. A „személyi változás“ csak bábjáték volt — a bábo-* kat továbbra is ugyanazok; mozgatják. (pap)! Ohira sajtókonferenciája Nézetkülönbségek a japán—kínai tárgyalásokon (ČSTK) — Obira Maszajosi japán miniszterelnök, aki hiva­talos látogatáson Kínában tar­tózkodik, tegnap beismerte, hogy Hua Kuo fenggel és he­lyettesével Teng Hsziau-ping- gel folytatott megbeszélései során nézetkülönbségek merül tek fel az Indokínai helyzetet illetően. Pekingi sajtókonferen­ciáján Ohira elmondotta, hogy Ismertette a kínai féllel kor mányának álláspontját Peking Vie t naan -e 1 le nes po 1 i tik á já val kapcsolatban és hangoztatta, hogy Japán a vitás kérdések békés eszközökkel történő megoldása mellett foglal állást. Japán abban sem engedhet Kína nyomásának, hogy állítsa le a Vietnamnak nyújtott gaz­dasági támogatást. Ohira hang­súlyozta, hogy Japán már kö­telezettséget vállalt Vietnam megsegítésére, és ígéretét nem áll szándékában megszegni. Bohuslav Chňoupek a berlini külügyminiszteri ülésről Jelentős hozzájárulás cs béke megszilárdításához (CSTK) — Bohuslav Chňou­pek, hazánk külügyminisztere nyilatkozott a Csehszlovák Saj­tóiroda és a Csehszlovák Rá­dió berlini tudósítóinak a hét közepén Berlinben megtartott Varsói Szerződés külügyminisz­teri bizottsági üléséről. Miniszter elvtárs, mi volt a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága na­pokban befejeződött ülésének fő célja? — Bevezetőben rögtön sze­retném hangsúlyozni, hogy ta­nácskozásunkat valóban fontos politikai körülményeik befolyá­solták. Elsősorban olyan idő­szakban ültünik össze, amikor lényegbevágóan fontos kérdés eldöntése előtt állunk: folytató­dik-e a nemzetközi feszültség enyhülési folyamata, siikeríil-e megállítani a lázas fegyverke­zést, és megtörténnek-e az első konkrét lépések a leszerelésre, vagy a nemzetközi enyhülési folyamatot elsősorban a mili­tarista és a többi nyugati reak­ciós erők hibájából ismét olyan korszak váltja fel, amely a hi­degháborús időszakhoz hason­lít, sőt esetleg még annál is rosszabb. Másodsorban a szom­szédos baráti szocialista ország fővárosában röviddel azután tartottuk meg tanácskozásunkat, hogy az NDK megalakulása 30. évfordulója ünnepségein el­hangzott a béke szava, Leonyid Brezsnyev elvtárs beszéde, amely egyöntetű választ ad er­re a kérdésre, és megmutatja a megoldás útját. E két említett tény nyomta rá tehát bélyegét berlini ta n á c skozá s u nk ra. A résztvevő külügyminiszte­reik mélyrehatóan elemezték a jelenlegi nemzetközi helyzetet, és továbbfejlesztették a Varsói Szerződés tagállamai konstruk­tív javaslatait, amelyeket ta­valy novemberben a Politikai Tanácskozó Testület moszkvai ülésén fogadtak el. Rendkívüli figyelmet szenteltek az európai katonai enyhülés és a leszere­lés kérdéseinek. Az elfogadott közlemény is leszögezi: éppen olyan kérdéseik megoldásáról van szó, amelyek földrészünk béikéje és biztonsága megőrzé­sének kulcskérdései. E célból folytattunk Berlinben tapaszta­lat- és véleménycserét, megtár­gyaltuk a közös eljárást a szo­cialista országok békekezdemé­nyezéseinek gyakorlati megva­lósítása során. # Hogyan jellemezné az em­lített békekezdeményezésnket? — Mindenekelőtt arra szeret­nék rámutatni, hogy szoros ösz- szefüggésben a külügyminiszte­ri bizottság tavaszi budapesti ülésével, most Berlinben tovább konkretizáltuk az európai kon­ferencia megrendezésére vonat­kozó közös javaslatunkat, amely szerint ez a fórum a katonai enyhülés kérdéseivel és a lesze­reléssel foglalkozna. Vélemé­nyünk megegyezett abban, hogy egy ilyen értekezletet már a legrövidebb időn belül össze kellene hívni, amely elsősorban az európai országok közötti bi­zalom elmélyítéséről, továbbá az európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről tár­gyalna. Ezzel összefüggésben hangsú­lyozni szeretném, hogy ismét teljes támogatásunkról biztosí­tottuk a Szovjetunió új békekez­deményezéseit, amelyek Leo­nyid Brezsnyev ismert berlini beszédében hangzottak el és az enyhülés, valamint a leszerelés katonai területre történő kiter­jesztését célozzák. Egyúttal fel­hívással fordultunk a NATO-or- szágoklioz, hogy felelősségük teljes tudatában ismét vizsgál­ják meg ezeket a konstruktív javaslatokat és azokat a gyakor­lati lépéseket, amelyeket — mint ismeretes — a Szovjet­unió már megtett az első pán­célos egységek kivonásával Wittenbergből. Figyelmeztetjük a NATO-országokat, ne hozza­nak olyan döntéseiket, amelyek rontanák az európai politikai légkört. Elsősorban az új típusú amerikai közép-hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepíté­sére vonatkozó döntésre gon­dolok. Teljes egészében támo­gatjuk azt a szovjet javaslatot, hogy azonnal kezdjenek tárgya­lásokat e kérdésben. Ez a ber­lini tanácskozás egyik fő hatá­rozata, amelyet mindenképpen ki kell emelni. Jogosan mutattunk rá az ülé­sen arra, hogy amennyiben a NATO képviselői a jövő hét ele­jén megtartandó tanácskozásu­kon jóváhagyják az euroraké- táik telepítését, a raketizálás és a nuklearizálás kétségtelenül a jelenleg létező európai katonai egyensúly felborulását eredmé­nyezi, és az egész világ előtt magukra vállalják a súlyos fe­lelősséget mindazokért a követ­kezményekért. amelyeket az ál­taluk kiprovokált fegyverkezési hajsza újabb fordulója okoz. 0 A közleményből kitűnik, hogy a helsinki Záróokmány teljesítéséről és a madridi ta­lálkozóról is tanácskoztak. — A berlini tanácskozás má­sik témakörét illetően — gon­dolok itt a helsinki konferen­cia résztvevőinek madridi jö­vő évi találkozójára — leszö­gezhetem, hogy megvitattuk a lehetőségeket, hogyan járulhat­nánk hozzá leginkább a talál* kozó konstruktív lefolyásához és eredményes befejezéséhez. Mint Ismeretes, a madridi ta­nácskozásra jövő év őszén ke­rül sor, tehát már nincs is olyan messze, ezért a berlini ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy már most intenzíven kell munkálkodni annak előkészíté­sén. Méghozzá oly módon, hogy tovább erősödjön Helsinki szel­leme, valamint a béke, a biz­tonság és az együttműködés földrészünkön. O Miniszter elvtárs, mit fűz­ne még hozzá a Varsái Szerző­dés külügyminiszteri bizottságá­nak berlini üléséhez? — Kihasználom az alkalmat és mégegyszer hangsúlyozom, hogy tanácskozásunk nagyon eredményes volt, az ülés elv­társi, alkotó légkörben zajlott le és tovább erősítettük a Var­sói Szerződés tagállamai barát­ságát, együttműködését és egy­ségét. Megvitattuk a szocialista országok eme fontos védelmi szervezete jövő év májusában esedékes 25. évfordulója ün­nepségeinek előkészületeit. Egy­öntetűen megállapítottuk, hogy ezt a jubileumot még intenzí­vebb bék ekezdeményezésekkel, a reális szocializmus a béke és a haladás újabb sikereivel ün­nepeljük meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom