Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)
1979-12-22 / 302. szám, szombat
Ondrej Kapusta /án Husnú^ Jozef Mojiita (A szerző ielvételei) Segít az év végi hajrá? GÉPGYÁRI GONDOK A Detval Nehézgépipari Üzemek vlkanovái (Bankká Bystrica-i járás) gyáregységében valószínűleg nem szívesen emlékeznek majd az idei évre. Fennállásuk csaknem három évtizede alatt még egyszer sem volt példa a mostanihoz hasonló nehéz hetekre és hónapokra. — Gyáregységünket 1950 óta, amikor a régi fafeldolgozó üzem helyén megkezdődött a gépipari termelés, mindig és minden vonatkozásban a legjobbak között tartották számon — keadi a helyzet ismertetését Odnrej Kapusta elvtárs, a gépgyáriak 110 tagú pártszervezetének elnöke. — Huszonnyolc éve dolgozok Itt, ezért elmondhatom, hogy eddig hónapról hónapra, illetve évről évre tervszerűen, egyenletesen teljesítettük a gyártási feladatokat. A legtöbbször még valamivel többet is gyártottunk a tervezettnél. Most viszont előreláthatólag lemaradással zárjuk majd az évet. Januárban, amikor az energiaellátás nehézségei országszerte Igen komoly gondokat okoztak a termelőmunkában, az áramhiány kényszerpihenőt parancsolt a vlkanovái dolgozóknak is. Hosszú napokig álltak a gépek. Az első negyedév végén pedig — annak ellenére, hogy a csarnokokban fokozott igyekezettel folytatták a munkát — milliókban kellett számolni a lemaradást. A termeléskiesés nemcsak a gyáriaknak okozott veszteséget. Vlkanován nélkülözhetetlen alkatrészek készülnek a hazai járműgyártók megrendelésére. Ez a körülmény pedig állandóan sokra kötelez. Ezért a párttagok a korábban felajánlottnál többször szerveztek kommunista műszakot a lemaradás mielőbbi behozására. — Dolgozóink megértették a januári gazdasági gondokat és a megrendelőkkel szembeni kötelezettségeink komolyságát — mondja a pártelnök. — Minden gép mellett rábeszélés nélkül vállalták a többletmunkát. A pártonkívüliek közül is sokan példamutatóak voltak ebben. A gyáregységvezetök és az adminisztratív dolgozók szükség szerint — összesen egy teljes hőnapon át — a közvetlen termelésben segítették a megnövekedett feladatok teljesítését. Sajnos, mégis csak augusztus végére sikerült bepótolnunk az év eleji lemaradást — Kevésnek bizonyult az összefogás? — Ellenkezőleg. Dolgozóink rendkívül sokat bizonyítottak. Ha ezen múlott volna, most gondtalanul készülhetnénk a szilveszterre. Másutt húzták keresztül a számításunkat. A vlkanovái gyáregységben régen a pontos határidőkhöz kötött anyagszállítás számít a sikeres termelés legfontosabb feltételének. A rendszeres igénylések, illetve a szerződéskötések idején az idei évre sem kis mennyiségekről és főleg nem akármilyen minőségről írtak jegyzőkönyveket. A szállítók évek óta ugyanazok a vállalatok. — A legnagyobb tételeket hagyományosan a Bohumíni Vas- és Drótgyárbó] rendeljük — magyarázta ]án Rusnák, a kereskedelmi osztály illetékes dolgozója. — A chomutovi J» FuCík Üzemek és a Déeinl Csőgyár dolgozói az érvényes szerződések értelmében ugyancsak Jelentős mennyiségű félkészgyártmányt kötelesek szállítani az itteni további megmunkálásra. Most azonban az említett vállalatok egyike sem tesz eleget a vállalt kötelezettségeknek. Például az Idei első félévre a déiííni partnereikkel 205 tonna drótáruban állapodtunk meg, de a harmadik negyedév végéig csak 110 tonnát kaptunk tőlük. A bohumíni szállítók tartozása ugyanakkor több mint nyolcvan tonna volt. Ezek a tartozások még csak nem is magyarázhatók az év eleji energiagondokkal. Utánajártunk és megállapítottuk, hogy a bohumíni gyár nemrégen beindított drága importgépe, amelyen a dróthuzaltekercsek készülnek, még mindig csak harmincszázalékos kihasználtsággal üzemel. A décíni partnerek ugyancsak visszaállíthatnák jó hírüket a következetes munkaszervezéssel. A gyorsabb és folyamatos anyagellátás érdekében a gépgyáriak az idén magukra vállalták a fuvarozások gondját, amivel segíteni igyekeztek a csehországi vállalatok helyzetén is. A vlkanovái teherautók azonban gvakran rakomány nélkül érkeztek vissza a több száz kilométeres utakról. Nem fölösleges A szemléltető ogitáció 1979. XII. 22. A tachovi járásban 38 agitációs központ működik 133 agitációs kollektíva 2340 agitátorral. A legjobb kollektívák közé tartozik a tachovi járási egészségügyi intézet kollektívája. Ugyan még csak egy éve dolgozik együtt ez a tizenkét ember, eredményeik már így is figyelemreméltóak. — Munkánkban sokat segít a szakszervezet, a SZISZ és a CSSZBSZ üzemi bizottsága mondta Vdclau Vojtéch, a kollektíva elnöke. Keretterv alapján dolgozunk, s havonta jövünk össze, a pártszervezetet pedig negyedévenként tájékoztatjuk tevékenységünkről. A várótermekben sok ember megfordul naponta, ezért tartják olyan fontosnak, hogy ott a hazai és a nemzetközi élet legfrissebb hírei, eseményei tarkítsák a táblákat, természetesen képekkel illusztrálva. S mindez ízléses kivitelben. — Azelőtt mindenki a saját házatáján söpört — folytatta az elnök —, most minden egyes akciót koordinálunk, takarékoskodván így a költségekkel és az erőnkkel ls. Minden éven kevesebb anyagot rendelünk, s meggondoljuk, hogy mit. A legtöbbet ml magunk készítjük el. Václav Vojtéch röntgenlaboráns energikus kommunista, mindig tudja, mit akar. Munkáját kedvvel, odaadással végzi—s ehhez a munkához a pártszervezet nagyon jó feltételeket teremt számára. -sa— Az anyagbeszerzés ugyan nem az én feladatom, de nem hagyott nyugodni a dolog — ismerteti az egyik nemrégi esetet a pártszervezet elnöke. — Legközelebb a gépkocsivezető anyagbeszerzővel kettesben vágtunk neki az oda-vissza több mint 400 kilométeres útnak. A bohumíni gyárban mégis azzal fogadtak, hogy csak 120 kiló drótot adhatnak. A mi esetünkben ennyi alig jelent valamivel többet a semminél. Végül nagy nehezen ezer kilót tudtunk kikönyörögni ... — Nemcsak a mennyiséggel, hanem a félkészgyártmányok minőségével is sok a baj — kapcsolódik beszélgetésünkbe Jozef Mojiita művezető. — Ez már tavaly is komoly problémákat okozott nálunk. Konkrétan a mii részlegünkön bovdenzsinórok készülnek a Pova2ská Bystrica-i Motorkerékpárgyárnak és az összes hazai autógyárnak. Mindenütt kiváló minőséget várnak tőlünk. A felhasznált huzalok valamennyi méretét szigorú hazai, illetve nemzetközi normák írják elő. Viszont a selejtes félkészgyártmányokból mi sem tudunk kiváló minőségű végterméket készíteni. Tavaly, amikor huzamosan selejtes huzalokat kaptunk, szinte sírtak a kötözőgépeknél dolgozó asszonyok. Műszakteljesítményük a korábbi 220 méterről a felére csökkent. Roszszul jártak azonban a PovaZská Bystrica-i motorkerékpárgyártók is, akiknek tudomásunk szerint az exportfeladatok teljesítéséhez drága devizáért mintegy 200 ezer méternyi bovdenzsinórt kellett kényszermegoldásként importálni. A kötözőgépek mellett többen ls elpanaszolják a chomutovi dróthuzalok egyre romló minőségét. Egy fiatal párttagjelölt, Hilda Herdová, az éppen befutó kereskedelmi osztályvezető, Juraj Odor mérnök és Ladislav Klein mester bár külön-külön, de ugyanazt mondják. — Korábban nagyon elégedettek voltunk a huzalok menynyiségével és minőségével. Folyamatos volt a szállítás. Ügy ment itt a munka, hogy öröm volt látni. Az utóbbi két-három évben azonban egyre gyakrabban kellett mérgelődnünk. Az elmúlt hónapokban pedig imár ott tartottunk, hogy mások hanyagsága miatt selejtes lett a mi gyártmányaink csaknem 40 százaléka. Egyetlen hónap alatt egymillió korona a lemaradás. — Most mit mutat a gyártási mérleg? — Legutóbb a pártszervekhez fordultunk segítségért — tájékoztat Ondrej Kapusta elvtárs. — Egyben a partnervállalatok kommunistáit is értesítettük a már-már kilátástalan helyzetünkről. Ezúttal nem késett a válasz. Az elvtársak gyors megoldást ígértek és azonnal intézkedtek. A partnervállalatok kiegyenlítették a tartozásukat, összesen 24 millió 200 ezer korona értékű termelésünkhöz megkaptuk az eddig hasztalanul sürgetett nyersanyagokat és félkészgyártmányokat. December végét jelzi a naptár. Egyre gyorsabban közeledik az év vége. A gyáregységben ezekben a naDnkban tetőzik az utolsó hetek hajrája. A csaknem három évtizedes jó hírnevet meg akarják védeni a dolgozók. LALO KAROLY A műhely nevében Hogyan intézik a dolgozók jogos panaszait? Ez a riport is jól kezdődik. Az Érsekújvári (Nővé Zámky) Járási ipari Vállalat irodaházában sorra kopogtatok az igazgató, a helyettes, a szakszervezeti üzemi bizottság elnöke, meg három osztályvezető irodájának ajtaján, mind zárva. Azután a könyvelőség irodáit Járom sorra, mindenhol előadom, hogy honnét Jöttem, miért Jöttem, de hiába, mert így utasítanak el: — Arra kíváncsi, hogy miként intézik nálunk a dolgozók észrevételeit, javaslatait? Mí nem nyilatkozhatunk. Kérdezzen mást! A telefonközpontban azonban a szolgálatos sokkal megértőbb, így válaszol: — Értem kérem, hiszen magam is szakszervezeti bizalmi vagyok. Megmondom, az üzemi bizottság elnöke a párkányi varrodába ment, ott megtalálhatja valamelyik műhelyben. Különben meg az lesz a legjobb, ha egyenesen a műhely dolgozóit kérdezi. Párkányban (Stúrovo) a varroda zegzugos folyosóján megállok az „Ellenőrzés" feliratú ajtó előtt, bekopogtatok, mint aki tudja, hogy itt biztosan rátalál majd azokra, akikkel szót érthet ebben az ügyben. És így is van. Kelemen Béla elvtárs, a szakszervezeti üzemi bizottság elnöke, meg három asszony a műhelybizottság legutóbbi ülésének jegyzőkönyve fölött vitatkozik. Hallom az elnök szavát: — ... jogos, megkapja, de ... A hallottakat Jantosik Ferencné, a műhelybizottság elnöke magyarázza meg: — Egyik munkatársunk fürdői gyógykezeltetésének beutalójáról van szó. Szeretne az orvos által javasolt fürdők valamelyikébe bejutni, és éppen azt vitatjuk, hogy ez lehetséges-e, vagy se. Sajnos, elég gépies, sablonos az utalványok elosztásának módja, ezért nem Biztos, hogy eleget tudunk tenni a kívánságának. Ennek nyomán Rigler Jánosné veszi át a szót: — Mindjárt más lenne a helyzet, ha saját üzemi orvosunk lenne. Meggyőződésem, hogy nem lenne olyan sok a mulasztás, mert így bizony sokat kell ácsorogni a rendelőkben. Ezt elmondtam a műhely nevében az üzemi konferencián is. Akárcsak azt, hogy olyan varrodában, ahol száznegyven nő dolgozik, ha nem lehet villanykályhával fűteni az öltözőt, akkor más módon, de a dolgozók egészségének védelme érdekében fűteni kell. A harmadik asszony, Rozália Valientová nyugodtabb valamivel, nem ilyen „harcias" és megnyugtatja a többieket: — Intézkedni fognak. Emlékezzetek csak a gyermekek üdültetésére. Ketten utólag szóltak gyermekeik érdekében, mégis elintézte az üzemi bizottság, hogy pionírtáborba jussanak a gyermekek. Így tudom meg, hogy Hatala Józsefné és Szlusnij Istvánné észrevételét, az üzemi konferencián elmondott kérését, miként intézték el. — És a többi ügy? — kérdem. Elővesszük a jegyzökönyvet, s annak alapján állapítjuk meg, hogy a vasalóműhely nevében Majerszky Mártonné szólalt fel. Javasolta, hogy a betonpadlózatú műhelyt építsék át, mert egészségtelen a betonon állva, páréban dolgozni, főleg télen. — Jogos követelmény — mondta az üzemi bizottság elnöke, s gondterhelten ráncolja a homlokát —, bár elég későn szóltak. Egyébként sürgetni fogjuk a gazdasági vezetőket, intézkedjenek, találjanak legalább valamiféle átmeneti megoldást, míg át nem építik azt a műhelyt. A jegyzőkönyv tanúsága szerint azonban termelési problémákról is szó volt az üzemi konferencián. Pintér Mária, a szabászműhely nevében elmondta, hogy ésszerűen takarékoskodni csak akkor lehet az anyaggal, ha nagyobb tételű megrendelést kap a műhely és hibátlan anyagot. Javasolta: ellenőrizzék az anyag minőségét még mielőtt kiadják a szabászoknak. — Nagyon jó ötlet — szól az üzemi bizottság elnöke —, másfél éve ugyan egyetlen reklamációt sem kapott a varroda, de a másfél évvel ezelőtti reklamáció oka is az volt, mint utóbb megállapítottuk, hogy nem ellenőrizték a szalagra kerülő anyag minőségét. Két szalag mellett dolgoznak a varrodában. Az 1. számú nevében Szlusny Istvánné arról beszélt az üzemi konferencián, hogy a jobb munka érdekében fokozottabban kell ügyelni azoknak a lányoknak a munkájára, akik kilenchónapos képzés után kerültek a szalag mellé, gyakrabban kell ellenőrizni a munkájukat, mert rendszerint miattuk kerülnek vissza — javításra — a csomagok. — Ez inkább a mestereknek szól — magyarázza az üzemi bizóttság elnöke —, de persze megszívlelendő mások számára is. Gondolom, megértik a bírálatot majd az érdekeltek, az érintettek is. A műhelyblzottság elnöke, Jantosik Ferencné, így vélekedik. — Szóvá kell tenni ezt az ipari tanulók előtt is, feltétlenül, mert néha úgy tapasztalom, mintha természetesnek tartanák, hogy a kollektív szerződés értelmében nekik feltétlenül meg kell kapniuk azt a havonta előre meghatározott fizetést, függetlenül a végzett munka minőségétől. Az üzemi bizottság elnöke az órájára pillant, s így szól: — Lássunk hát munkához, határozzuk meg, hogy milyen intézkedéseket kell a felszólalások alapján Javasolnunk. Ez az, amiért jöttem: megtudni, hogy miként intézik a dolgozók észrevételeit, mit tesznek a felszólalások után. Nyilvánvaló: intézkedési javaslatokat fogalmaznak meg az üzemvezetés számára, Ilyen módon érvényesítik a dolgozók Jogos részvételét az irányításban. Nem zavarom tovább felelősségteljes munkájukat, mert érzem, tudom: ennek a megállapítása Jelenti, hogy ez a riport mégis jól végződik. HAJD0 ANDRÁS SZÍNVONALASAN Segítik a mezőgazdasági termelést A Stráí nad Dyjíl Efsz (székhelye Citonice na Znojemsku) 6270 hektáron gazdálkodik. A szövetkezet pártbizottságának irányítása alatt 14 alapszervezet működik, 283 taggal és tagjelölttel. Az ideológiai munka hatékonyságának növelése érdekében a szövetkezetben létrehozták a politikai agitáció kabinetjét. A pártalapszervezetben javult a pártoktatás színvonala, nőtt a hallgatók aktivitása. Ezt főleg azzal sikerült elérni, hogy az oktatást szorosan egybekapcsolták a termelési feladatokkal. A harminchárom előadó és propagandista nagy része a termelésben dolgozik, jól kiismeri magát a témakörben. így a kommunisták a szerzett ismereteket azonnal átvihetlk a gyakorlatba, jó hatással lévén Itt a pártonkívüliekre is. A kabinetnek a gyakorlatban végzett jó munkáját bizonyítja többek között a komplex racionalizációs brigád sikeres tevékenysége, amely az elmúlt évben jő eredményeket ért el a gabonafélék terméshozamának növelésében. A szövetkezetben népszerű a szocialista munkaverseny, 8 kollektíva 147 tagja kapcsolódik be a mozgalomba. A gazdasági propaganda és agitáció terén is fontos szerep jut a kabinetnek. A szövetkezet gazdálkodásáról, eredményeiről, az ott dolgozó emberek életéről rendszeresen beszámol m üzemi lao basíbiain. -cp*