Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)
1979-12-20 / 300. szám, csütörtök
AZ SZLKP KB ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE SZLOVÁKIA NÉPGAZDASÁGA 1980. ÉVI FEJLESZTÉSÉNEK FŐ FELADATAIRÓL (Folytatás az 5. oldalról} A CSKP XV. kongresszusán kitűzött program és az SZLKP kongresszusa határozatainak teljesítéséért folytatott küzdelem azonban azt mutatja, hogy nem mindenütt viszonyulnak kommunista elvhűséggel és felelősségtudattal a feladatok teljesítéséhez, a tartalékok kiaknázásához és a fogyatékosságok megszüntetéséhez. El kell érnünk, hogy a tervek megvalósítása érdekében egyesítsük a párt, az állami, a gazdasági, valamint a társadalmi szervek és szervezetek törekvését. El kell érnünk, hogy a kommunisták az irányítás minden szintjén és közvetlenül a termelésben is helyesen értelmezzék a legfelsőbb pártszervek határozatait, kitartóan érvényesítsék ezeket az életben, fellépjenek e határozatok lebontása során a formalizmus és a felületesség ellen és a többi dolgozót is megnyerjék a párt politikájának támogatására, a gazdasági és a szociális fejlődés programjának megvalósítására. A párttagkönyvek cseréje jó feltételeket teremtett az ilyen aktív pártos hozzáálláshoz. Hozzájárult a kommunisták mozgósításához, a párt egységének megszilárdításához és akcióképességének fokozásához. A beszélgetések során kiemelték minden egyes kommunista felelősségét a rábízott munkaszakaszért. Most el kell érnünk, hogy ez a felelősség megnyilvánuljon a konkrét munkában és a kommunisták aktivitása a tagkönyvcsere után is a pártélet állandó mozgaiőereje legyen. Ez megköveteli, hogy a kerületi és Járási pártbizottságok, a pártszervezetek és bizottságaik tevékenységüket a jövő évi népgazdasági terv feladatainak teljesítésére és a 7. ötéves terv felelősségteljes előkészítésére irányítsák. RENDSZERES ELLENŐRZÉSSEL Szükséges, hogy a pártszervek és -szervezetek ennek érdekében szakképzetten és szakavatottan érvényesítsék a bíráló igényességét, a tevékenység, főleg a ' jzetők tevékenységének értékelése során. Határozottabban kell fellépni az önelégültség, a rutin, vagy a közömbösség megnyilvánulásai, a rossz gazdálkodás és a 1 asonló fogyatékosságok ellen és pártszerűen felelősségre kell vonni azokat a kommunistákat, akik nem teljesítik kötelességeiket. Ügy mutatkozik, hogy a pártszervezetek tevéke nységében az ellenőrző funkció jelenít a leggyengébb pontot. Következetesebben kell érvényesíteni az ellenőrzés jogát a gazdasági vezetőséggel szemben, elsősorban nagyobb igényeket kell támasztani az irányítás koncepciós jellegével és minőségi színvonalával szemben, mivel ezen a téren sok a tartalékunk és fogyatékosságunk. Elsősorban az ellenőrzés rendszerfcs- ségéről és mélységéről van szó, hangsúlyt helyezve arra, hogy a gazdasági vezetőség hogyan viszonyul a tervfeladatokhoz, hogyan teremti meg a feltételeket, és a rendszeres irányító munkával hogyan biztosítja teljesítésüket, A pártszervezet nem helyettesítheti a gazdasági vezetést, de a pártmunka specifikus formáinak és módszereinek érvényesítésével úgy kell megoldania a feladatokat, hogy a gyakorlatban megvalósuljon a gazdasági vezetők jogköre és megnyilvánuljon felelősségük. Más hozzáállás alibizmushoz, közömbösséghez és opportunizmushoz vezet a gazdasági vezetés és a pártszervezetek tevékenységében. A pártszerveknek és -szervezeteknek teljes mértékben támogatniuk kell azokat, akik a tervteljesítésért, a hatékonyságért és a minőségi munkáért folytatott küzdelemben magasfokú igényességet érvényesítenek, kompromisz- szum-mentesen érvényesítik a társadalmi érdekeket, küzdenek a tudományosműszaki haladás meggyorsításáért, a gazdaságosság és a fegyelem megszilárdításáért. A párttagokat és a tagjelölteket nagyobb mértékben kell konkrét pártfeladatokkal megbízni, a kommunistákat céltudatosan kell elhelyezni úgy, hogy megszilárduljon a párt közvetlen befolyása azokon a szakaszokon, amelyek döntő módon hatást gyakorolnak a feladatok teljesítésére. A kitűzött célok teljesítésére kifejtett társadalmi törekvésben jelentős szerepük van a társadalmi szervezeteknek, elsősorban a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalomnak és a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek. Ebből a szempontból pozitívan értékeljük azt a közös eljárást, amelyben az SZSZK kormánya és a Szlovákiai Szakszervezeti Tanács állapodott meg a tervfeladatok biztosításában és a dolgozók kezdeményezésének irányításában a következő évet illetően. Következetesen teljesíteni kell az egyes reszortok és szakszervezeti szövetségek megállapodásait. Nagyon sok függ attól, hogy ez az együttműködés ne legyen formális, hanem célszerű és gyümölcsöző. Ez többek között megköveteli, hogymegteremtsük a feltételeket a dolgozók fokozottabb mértékű részvételéhez a tervek megvitatásában, egyesítsék az erőket a problémák megoldására, a nehézségek leküzdésére és teret biztosítsanak a dolgozók kezdeményezéséhez. A gyakorlatban érvényesítjük azt az elvet, amelyet az SZKP KB novemberi ülésén Brezsnyev elvtárs emelt ki: ,,Az alulról jövő kezdeményezés számunkra semmivel sem helyettesíthető tartalékot jelent a gazdasági fej lődés meggyorsításában.“ FEJLESZTENI KELL A SZOCIALISTA MUNKAVERSENYT A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a Szocialista Ifjúsági Szövetség és a Szlovákiai Nőszövetség több száz ezer funkcionáriusának és tagjának elkötelezett munkáját érvékelve a szocialista verseny fejlesztésében, a szocialista munkabrigádok és a komplex racionalizációs brigádok tevékenységében, meggyőződésünket fejezzük ki, hogy a 6. ötéves tervidőszak utolsó évében fokozzák törekvésüket a tervfeladatok teljesítésére, a hatékonyság növelésére, és a minőség javítására. A szocialista verseny, de elsősorban a közös felajánlások nemcsak a beruházási építkezéseken, hanem az ipari vállalatokban is, az újítók £s a feltalá lók javaslatai, a munkakollektívák, a szocialista munkabrigádok és a komp lex racionalizációs brigádok kezdeményezése egyaránt megérdemlik a pártszervek és -szervezetek és természetesen a gazdasági vezetők teljes támogatását. A kommunistáknak — amint azt a CSKP KB 14. ülésének határozata is hangsúlyozza, példát kell mutatniuk. Az állami és gazdasági vezetés minden szervének tevékenységét hatékonyan Össze kell kapcsolni az ideolóigai munkával. A szovjet kommunisták példamutatását és tapasztalatait szem előtt tartva, a mindennapi gyakorlatban kell érvényesítenünk azt az elvet, hogy mindenkinek, aki valamilyen kollektívát irányít, kötelessége, hogy neveljen is, terjessze a dolgozók körében a párt szavát, magyarázza és érvénye-1 sítse a párt politikáját. Husák elvtárs külön kihangsúlyozva ismételten emlékeztetett arra, hogy az irányítás nem-* csak utasításokat, parancsokat és tilal-- makat jelent, hanem azt is, hogy arra kell vezetni az embereket, hogy mélyebben megértsék a munka értelmét és öntudatosan teljesítsék a feladatokat. IGÉNYESEBB GAZDASÁGI PROPAGANDÁVAL ÉS AGITÁCIÖVAL A kitűzött célok teljesítésében nagy jelentősége van a gazdasági propagandának és agitációnak. Annak ellenére, hogy az utóbbi években ezen a téren a pártszervezetek, a szakszervezetek és a tömegtájékoztató eszközök munkájában jelentős előrehaladást értünk' el, az új feladatok nagyobb igényeket támasztanak a gazdasági propagandával és agitációval, céltudatosságával és rendszerességével, a meggyőzőbb érveléssel, vagyis nagyobb hatékonyságával szemben. Nagyra értékeljük azt, amit a sajtó, a rádió és a televízió tett a dolgozók aktivitása és kezdeményezése fejlesztéséért. Elsősorban a Pravda rendszer rés figyelmet szentel a legjobb kollektívák és egyének népszerűsítésének, a haladó szovjet tapasztalatok, így például a Ívovi minőségszabályozási rendszer, a beruházások irányításának belorusz módszere, a Zlobin-módszer stb. terjesztésének. Üzemeinkben sok kollektíva érvényesíti ezeket a módszereket. Jó eredményeket érnek el elsősorban ott, ahol a gazdasági vezetők elsőrendű kötelességüknek tartják a haladó tapasztalatok érvényesítését és a dolgozók kezdeményezésének támogatását. • > A tömegtájékoztató eszközök továbbra is fontos szerepet játszhatnak és játszanak ís bizonyára a hatékonyság növeléséért és a minőség javításáért folytatott küzdelemben a pozitív példák erejével, valamint az igaz, konkrét, névreszóló, konstruktív bírálattal. Ez nagy igényeket támaszt a szerkesztőségek dolgozóival szemben. Egyúttal ki kell emelnünk, hogy a megbíráltak- nak felelősségteljesen reagálniuk kell a kritikára és ki kell küszöbölniük a fogyatékosságokat, további előrehaladásunk és a kitűzött célok teljesítése érdekében. Elvtársak! Az 1980. évi terv igényes feladatait a dicső szovjet hadsereg általi felszabadításunk 35. évfordulójának évében teljesítjük. Ezt a jelentős jubileumot legméltóbban a 6. ötéves tervidőszak utolsó éve feladatainak alkotó, cselek-* vő, öntudatos teljesítésével köszönthet-' jük. Jövőre csúcsosodnak ki a CSKP XVI. kongresszusának és az SZLKP kong-’ resszusának előkészületei. Ezeken a kongresszusokon az egész párt és az összes dolgozó előtt számot adunk ar-> ról, hogyan teljesítettük a gazdasági és szociális fejlődés programját, né-1 pünk életszínvonala sokoldalú fejlesz-1 tésének programját. A Központi Bizottságban, a párt- az állami és a gazdasági szervekben és szervezetekben, a Nemzeti Front összes szervezetében, a konkrét munkahelye* ken tegyünk meg mindent azért, hogy munkánk mérlege a lehető legjobb legyen, hogy Szlovákia még jelentő-* sebben járuljon hozzá a Csehszlovák' Szocialista Köztársaság fejlesztéséhez, gazdasági és védelmi erejének megszilárdításához. A 6. ötéves terv békefrontján adjuk tanújelét forradalmiságunknak, kommunista meggyőződésünknek és a cseh-? szlovák szocialista hazánk iránti vL-> szonyunknak. (Alcímek: Űj Szó) Á rnyas fák alatt üldögélő asszonyok kórusa énekel. A szívhez szóló dal a visz- szatérés, a sok megpróbáltatás utáni hazaérkezés öröméről szól. A vonzó melódia, a tüzes ritmus azonban, elgondolkoztatja az embert. Santiago de Chile. 1979 szeptember. Illegalitásban élő chilei kommunista filmesek alkotását látjuk. Életükkel játszottak, amikor e film elkészítésére vállalkoztak. A fák alatt üldögélő asszonyok kórusát ugyanis egészen különleges körülmények hozták és tartják össze: valamennyiüknek egy-egy hozzátartozója, férje, fia, testvére a fasiszta Pinochet-rendszer börtöneiben „eltűnt“ személyek közé tartozik, annak a több mint 2500 politikai fogolynak egyike, akiknek sorsáról a junta nem hajlandó felvilágosítást adni. Az asszonyok bemutatkoznak: egyenként megmondják nevüket, letartóztatott hozzátartozójuk eltűnésének dátumát, nevét, foglalkozását, politikai tevékenységét. Diákok, munkások, parasztok, értelmiségiek. Szakadatlanul keresik őket és visszatérésükben reménykednek. Addig is összefogtak, kórust és kis munkaközösséget alakítottak (hímzésből, kötésből. díszműáru készítéséből tartják el magukat) és Santiago de Chile munkáskerületeit járják: különféle rendezvényeken a remény dalait éneklik, hogy erősítsék a többi eltűnt, megkínzott, bebörtönzött hozzátartozóinak életét. A filmben inegelevenedik az 1979. május 1-i santiagói tüntetés szétverése az eltűntjeiket kereső asz- szonyok csoportjának rendőrségi „szétugrasztása“, a fasiszta Lipcse nélkülözhetetlen Jegyzetek a XXII. nemzetközi dokumentumfilm-fesztiválról Chile mai terrorja. Négy részletben csempészték a filmet külföldre, melyet a chilei antifasiszták állítottak össze, húsz perces alkotássá. A Lipcsében immár huszonkettedszer megrendezett nemzetközi dokumentum- és rövidfilmhétnek ismét megvolt a maga megrázó szenzációja. E chilei film, mely versenyen kívül került bemutatásra, újabb vádirat Chile mai urai és rendszere ellen. Ugyanakkor a remény filmje is: e szörnyűségek már nem tarthatnak soká. Lipcse, a haladó politikai filmek legjelentősebb fesztiváljának otthona, Idén a remény filmjeinek egész sorozatát vonultatta fel. Filmeket, melyekben megkezdődik a harc, folytatódik a küzdelem az embertelenség ellen, filmeket, melyekben a haladó erők diadalt aratnak a pusztító fasizmus felett. Arany Galambbal jutalmazták például a Nagy Honvédő Háborút, azt a húszrészes szovjet— amerikai dokumentumfilm-soro- zatot, mely a második világháború eseményeit örökíti meg, javarészt ismeretlen filmdokumentumok segítségével, hűen ábrázolva a nácizmus felett aratott győzelem hatalmas áldozatokat követelő eseményeit. Fődíjat kapott a kambodzsai stúdió Kambodzsa 3 + 4 című alkotása, mely megrázó képsorokban tárja fel a Pol-Pot-re- zsim hárommillió áldozatot követelő terrorját és az ez ellen folyó népi felkelés állomásait, majd diadalát, s Kambodzsa újjáépítésének első eredményeit. És e fődíj másik felét a Mikor a halál kora lejár című kubai alkotásnak ítélték, mely nyugati hírközlő eszközök jelentései alapján bizonyítja: Pol Poték Kambodzsájában tudatosan szervezett, előre elhatározott népirtás zajlott... Arany Galambbal jutalmazták az Engesztelhetetlen emlékezések című alkotást is, mely három fiatal nyugat-berlini dokumentarista munkája. A film egy egykori tábornok és egy mai munkás — egymással nem érintkező — életútjának párhuzamában az elmúlt négy évtized német történelmét és annak különböző tendenciáit ábrázolja. Ismét a potenciálisan fenyegető neofasizmus és a munkásosztály csatájának vagyunk tanúi, de a filmből úgy érezzük: nem a neofasizmus erői fognak diadalmaskodni. A zsűri különdíjával jutalmazott Palesztina gyermekei című film producere a Palesztin Felszabadítási Szervezet. A mű a már megvalósult reményekről beszél. Bemutatja azoknak a gyermekintézményeknek az életét, melyeket a PFSZ létesített az elárvult palesztin gyermekek számára, akik itt új otthonra találtak. Ezüst Galambbal tüntették ki Marlies Graf Svájcban készült egész eslét betöltő dokumentumfilmjét, a Mozgássérültek szerelmét, mely csodálatos emberséggel szól az emberi-családi kapcsolatok kialakulásának lehetőségeiről és problémáiról a nyomorékok — sajnos, népes — táborában. Felejthetetlen emlék marad Xuang-Phuong vietnami rendező alkotása, az Élet újjászületésének dalát komponálom. Az alig néhány perces mű főhőse az egykor nyolcvanhat tagú kambodzsai királyi balett három életben maradt táncosnőjének egyike, aki különböző ének- és zenekarok megmaradt tagjaiból kis kórust szervezett, s amely a maga írta dalokat mutatja be. A szétdúlt otthonok kertjében, a szétdúlt és újjászülető életek kórusa egyszerre szólaltatja meg a vád és a remény hangjait, tettre mozgósítva a kínoktól elfásult embereket... Emlékezetesek maradnak az Utcagyerekek című kolumbiai alkotás kis csavargói is, akik a gazdag Bogota felhőkarcolóinak lábánál a legnincstelenebbek legsanyarúbb életét élik. Koldulnak, apró csalásokat követnek el, és e 4—10 évesek között mégis kialakul valami közösségi érzés, egymást segítő, támogató humanizmus. A holland Roeland Kerbosch kamerájával a Dél-afrikai Köztársaságba látogatott. Hangok a tisztítótűzből című alkotása a színes bőrűek, elsősorban a namíbiai bevándoroltak iszonyú kizsákmányoltságát dokumentálja. A szavak és képek ereje együttesen hat, megrettent, cselekvésre buzdít. A 191 film mindegyikéről lehetetlen szólni. Negyvenöt ország művei szerepeltek a programban, és a negyvenkét hivatalos vetítésnek — a meghívottakon kívül — 25 000 nézője volt. Hogy a vendégek és a nézők számára mit jelentett a fesztivál, azt különböző nyilvános viták, ankétok tisztázták, melyeken a meghívottak és javarészt a filmek alkotói is részt vettek. Közülük a kolumbiai Ciro Durant, az Utcagyerekek alkotóját idézzük: — Amikor Bogotában forgattam, fivéremmel teljesen magunk voltunk az utcagyerekekr kel. Nem segítették, de nem is akadályozták, hogy elkészítsem a felvételeket. Mikor elkészült a film, a kolumbiai televíziók visszautasították vetítését és a forgalmazók sem voltak hajlandók megvásárolni. Kit érdekel ez? — mondták. Lipcsében közönségre találtam. A vetítés után kilenc ország televíziójától kerestek meg, hogy szeretnék megvenni a filmet. Es az UNICF.F is felajánlotta, hogy felveszi filmtárának anyagába... A holland Roeland Kerbosch a Dél-Afrikáról szóló Hangok a tisztítótűzből alkotója: — A politikai filmművészet e nagyszabású bemutatósorozatán filmem új dimenziót nyert: része lett egy folyamatnak, mely a tökéletesebb társadalmi igazság útja felé vezet... És végül Monica Mauer, a Palesztina gyermekei egyik rendezője: — Az a legfontosabb, hogy a világ megtudja, mi történik a világban. Manipulációk nélkül, szépségeket és szörnyűségeket ábrázolva kell megmutatnunk a tényeket. Csakis a tényeket, melyek önmagukért beszélnek. Lipcse ezt lehetővé teszi, ezért Lipcse egyszerűen nélkülözhetetlen. Ki mondhat ennél többet egy fesztiválról? FENYVES GYÖRGY 1979. XII. 20.
