Új Szó, 1979. december (32. évfolyam, 284-308. szám)

1979-12-20 / 300. szám, csütörtök

AZ SZLKP KB ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE SZLOVÁKIA NÉPGAZDASÁGA 1980. ÉVI FEJLESZTÉSÉNEK Fő FELADATAIRÓL PETER COLOTKA ELVTÁRS ELÖADÚI BESZÉDE AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉN (A Jelentés első részét lapunk tegnapi számában közöltük.) Lényegesen növelni kell a deviza- eszközök felhasználásának gazdaságos­ságát. Konkrét személyi felelősséget várunk el azért, hogy ezeket az esz­közöket valóban sürgős szükségletek fedezésére használják. Szigorú gazda* ságossági rendet keli bevezetnünk az irányítás szférája, ezen belül a bank- rendszer segítségével, s ezt a rendet politikai pártmunkával és gazdasági propagandával kell támogatnunk. Népgazdaságunk fejlődésének fontos stabilizáló tényezője a gazdasági együttműködés a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Ezek az országok megbízható kereskedelmi partnerek, kölcsönösen előnyös fizetési feltételek mellett tevékenykedünk együtt. Tekintetbe véve a fűtőanyag-', az energia- és a nyersanyagellátás problémájának, szüntelen kiéleződését, ennek az együttműködésnek, különö­sen a Szovjetunióval való kapcsolat­nak köszönhetjük, hogy a jövőben is biztosított az ellátásunk olyan fontos nyersanyagokkal, mint a kőolaj, a föld­gáz, a vasérc, a színesfémek, a gyapot. Ezenkívül progresszív gépeket is vá­sárolunk. A jövő évi tervben ezen együttműködés további elmélyítését irányozzuk elő. A közismert példákon kívül — mint az aszinkron motorok, a Tatra tehergépkocsik gyártása, vagy a csőgyártási program — egy további programot is megemlíthetünk, ez pedig a gumi- és a műanyaggyártási adalék­anyagokat termelő kapacitásoknak, va­lamint a mezőgazdaságban alkalma­zott vegyszerek termelő kapacitásai­nak építése. Persze, még ezen a területen sem használunk ki minden lehetőséget. A Szovjetunió és a szocialista közösség hatalmas gazdasága és tudományos- műszaki potenciálja széles teret bizto­sít a nagyobb termelési és kutatási kooperációhoz, ahhoz, hogy még haté­konyabbá tegyük a termelést, és csök­kentsük függőségünket a nem szocia­lista országokból való behozataltól. E téren is szükséges, hogy a minisz­tériumok, a vezérigazgatóságok és a vállalatok — saját érdekükben és az egész társadalom érdekében — na­gyobb aktivitást és kezdeményezést fejtsenek ki. NAGYOBB FELELŐSSÉGGEL TELJESÍTSÜK BERUHÁZÁSI FELADATAÍNKAT Elvtársakl A beruházások is fokozott figyelmet követelnek. E feladatok mindenekelőtt azért igényesek, mert az eddiginél na­gyobb mértékben kell koncentrálni a kivitelezői kapacitásokat a befejezetlen nagy beruházásokra és átadásukra, a beruházási munkák továbbfejlesztésé­re a koncentrált beruházási helyeken és az űj nagyberuházásokon. Különösen komoly feladatok várnak ránk a Dunai Vízlépcsőrendszer, a Jas­lovské Bohunice-i V-2-es Atomerőmű, a Ružomberoki Cellulóz- és Papírkom­binát, a Záhorie III. Cementipari Kom binát, a strážskej Chemko és más köz­pontilag kiemelt nagyberuházások épí­tésén. 1980-ban 56 kiemelt beruházást kell befejezni, vagy üzembe helyezni. Az SZSZK Építőipari Minisztériumá­nak mindent meg kell tennie a Brati- slavát építő kapacitások növeléséért, ezen belül a szükséges áthelyezése­kért. Az ipari beruházások feladatai­nak — különösen a vegy- és a gépipar területén — következetes teljesítése mellett az építőipari kapacitásokat és az anyagi tartalékokat lakásépítésre, különösen a járulékos és műszaki be­ruházások létesítésére, a közlekedési hálózat felújítására, valamint a jelentős oktatási, kulturális és egészségügyi lé­tesítmények befejezésére kell összpon­tosítani. z A vállalati tervek kidolgozásának jö­vő szakaszában következetesen rendez­ni kel) a kivitelezők és a beruházók szállítói-megrendelői kapcsolatainak egyes nyitott problémáit. Az a cél, hogy a kapacitásokat oly módon kon­centráljuk a fontos beruházásokra, ahogyan ezt a munkák tervezett sor­rendje és az átadási határidők megkö­vetelik. Ezzel összefüggésben meg kell oldani az építőipar anyagi-műszaki el­látásának és gépekkel való felszerelé­sének néhány nyitott kérdését. ^Szükséges, hogy a beruházások min­den résztvevője és felettes szerveik, a minisztériumok, de különösen a kerü­leti és járási nemzeti bizottságok teljes megértést tanúsítsanak a társadalom prioritásaival szemben, és ezekkel ösz- szehangolják a helyi érdekeket. Ezt az irányvonalat a területi pártszerveknek is teljes mértékben támogatniuk kell. Ezzel összefüggésben kell értelmezni azt a kormányhatározatot Is, miszerint az Építőipari Minisztérium és néhány más minisztérium szervezetei ne ve­gyenek részt építőipari munkákkal a Z-akcióban, nem azért, mintha a Z-ak­ció nem lenne hasznos, hanem azért, nehogy részvételükkel kimerítsék ere­jüket, a társadalmilag fontos kiemelt akciók hátrányára. A beruházási feladatok igényessége és a népgazdasági ágazatokkal való szoros összefüggése megköveteli min­den beruházás hozzáértő irányítását. Ezért nem lehet eltűrni a fogyatékos­sággal kapcsolatban a névtelenséget és a vezető dolgozók gyakori felelőtlen magatartását. A beruházások minden résztvevőjétől, különösen a kommunis­táktól aktív magatartást, felelősséget és fegyelmet várunk el, megköveteljük azt az elszántságot, hogy segítsenek a dolgokon, a feladatok teljesítésének elmulasztása esetén pedig ne az ún. objektív okokat keressék. Néhány kedvező példát sorolhatnánk fel a folyamatos építkezésekkel és a beruházások idejében történő átadásá­val kapcsolatban. Ezek közé tartozik a Považská Bystrica-i Hajtóműgyár, a Láb II Földalatti Gáztároló és a Trna­vai Bútorgyár, vafcimint a kassai (Ko­šice] nyomda felújítása. Sajnos, gyakrabban találkozunk olyan esetekkel, amikor a nem kielégí­tő tervkidolgozás és kivitelezés, a kez­deti szakaszban az építőipari kapacitá­sok lassú koncentrálása, később pedig a nem kielégítő egyeztető munka kö­vetkeztében egy-két évvel is csúsztat­ják az átadási határidőt. 1980-ban az építési és a termelési csúsztatások csak az SZSZK Iparügyi Minisztériuma reszortjában mintegy másfél milliárd koronával teszik szegényebbé a ter­melést. Minden szakágazati minisztériumtól, a kerületi nemzeti bizottságoktól, kü­lönösen az Építőipari, valamint a Fej­lesztési és Műszaki Minisztériumtól el­várjuk, hogy fokozzák ellenőrző mun­kájukat, nagyobb felelősséggel hajtsák végre a jóváhagyott intézkedéseket. Csak az ilyen eljárás teszi lehetővé a jó eredmények objektív értékelését, a rossz munkának és a szerződéses kötelezettségek teljesítése elmulasztá­sának megbüntetését. A gazdasági élet folyamatos működé­se nagymértékben függ a közlekedési rendszerek jól szervezett munkájától. Az utóbbi években megnyilvánuló fe­szültségeket tekintetbe véve felelős fel­adatnak kell tartani, hogy az áruszál­lítás terjedelmét az előirányzat sze­rint 3,5 százalékkal növeljük. A közlekedési rendszerek egymás közti, valamint az ipari és az építő­ipari vállalatokkal s más szállíttatók- kal kifejteti együttműködésének javí­tása útján folyamatosabbá és kiegyen­súlyozottabbá válik a szállítási szükség­letek kielégítése. Nem szabad megen­gedni, hogy megismétlődjenek olyan problémák, amikor szállítási okokból akadozott a vállalatok nyersanyag- és anyagellátása, sőt sok esetben a kész­termékek eladása is. A jelenlegi helyzetben — mivel a kocsipark bővítésének lehetőségei kor­látozottak — növelni kell a gondosko­dást a kocsipark javításáról és karban­tartásáról, jobban ki kell használni a közlekedési eszközöket mindkét irány­ban, felkészült átrakással meg kell gyorsítani a kocsik körforgalmát. Ez­zel és más intézkedésekkel el kell érni a kitűzött üzemanyag-megtakarításo­kat. A következő időszakban nem kisebb gondoskodással kell megteremteni a feltételeket a közlekedés fejlesztésé­hez a beruházások és az olyan mű­szaki fejlesztés területén, mint a kon- téneresítés. Ugyancsak ide tartozik azon határozatok végrehajtása, amelye­ket az SZLKP KB Elnöksége hagyott jóvá a hatékony dunai vízi szállítás lehetőségeinek kihasználásából. HATÉKONYABBÁ KELL TENNI AZ EGÉSZ ÚJRATERMELÉSI FOLYAMATOT Elvtársakl A következő évben az eddiginél még határozottabban kell érvényesíteni a gazdasági élet minden területén a ha­tékonyság követelményét. „Ez — aho­gyan Husák elvtárs, pártunk Központi Bizottságának főtitkára mondotta a KB XI. ülésén — az egyedüli útja annak, hogy teljesítsük feladatainkat, és a jö­vőben is elég erőforrást teremtsünk pártunk alapvető céljának eléréséhez, a nép anyagi és kulturális szükségle­teinek kielégítéséhez". Az a cél tehát, hogy az erőforráso­kat a társadalmi munkatermelékenység magas szintjén, a ráfordított eszközök maximális takarékossága útján hozzuk létre. A tervben számítunk arra, hogy Szlovákiában a termelés növekedését 80 százalékbán a munkatermelékenység növekedése fedezi. Ehhez egyebek között oly módon Is megteremtjük a feltételeket, hogy az ipar és az építő­ipar műszaki ellátottsága megközelítő­leg kétszer olyan gyorsan nő, mint a termelékenység. Előtérbe helyezzük azt a követelményt is, hogy jobban hasz­nosítsák a nyers- és az alapanyagokat, teljesebb mértékben használják ki a munkaidőt, a munkaerőelosztást pedig ésszerűen végezzék. Bár a gépi állóeszközök hasznosítása és a műszakok száma terén az orszá­gos átlagnál valamivel jobb eredmé­nyeket érünk el, ez távolról sem ad­hat okot az elégedettségre. Ezen a té­ren számos vállalatnál még mindig nagy tartalékok vannak. Nyíltan megmond­juk, hogy nem sikerül eléggé szembe- szállnunk az extenzív fejlődés tenden­ciáival, sem pedig leküzdeni az elavult, nem hatékony üzemegységek felszá­molását gátoló részérdekeket. Nyoma­tékosan követeljük, hogy a jövő évben a minisztériumok és a vezérigazgatósá­gok az eddiginél sokkal koncentráltab­ban használják fel a gépek és berende­zések beszerzésére fordított eszközö­ket a gépsorok és egész üzemegységek korszerűsítésére és felújítására. A nyers- és az alapanyagúik, valamint más termelési tényezők gazdaságosabb kihasználását és jobb hasznosítását cél­zó törekvések a tervben úgy nyertek kifejezést, hogy a teljesítményegységre jutó anyagköltségeket 0,69 százalékkal, az összköltségeket pedig 0,48 százalék­kal kell csökkenteni. Ezenkívül a költ­ségekben ellensúlyozni kell a fűtő- és üzemanyagok, valamint a távközlési szolgáltatások áremelkedéseinek hatá­sát, ami a feladat igényességét tovább növeli; Minden munkahelyen következetesen be kell vezetni és szigorúan ellenőriz­ni kell a végrehajtását azon intézke­déseknek, amelyeket a kormány tett a jövő évi állami költségvetés jóváha­gyása során, és amelyek az irányító­munka gazdaságosabbá tételét, a rep­rezentációra és a propagálásra fordí­tott kiadások csökkentését célozzák. E téren felelősségteljes feladat az, hogy lebontsák és megvalósítsák az admi­nisztrációs munkaerő-állomány csök­kentésére tett intézkedéseket. E kér­dések átfogó megoldásának nemcsak az illetékes vezető dolgozók, hanem a párt- és a szakszervezeti szervezetek is "kötelesek megfelelő figyelmet szen­telni, hogy elérjük az intézkedésekben kitűzött célt. ÉRVÉNYESÍTSÜK A KUTATÁS EREDMÉNYEIT Ha tovább akarjuk folytatni az újra-* termelési folyamat hatékonyabbá téte­lét, különösen a 7. ötéves tervidőszak­ban reánk háruló feladatokkal össze­függésben, koncepciózusabban kell ki­tűznünk a tudományos-műszaki fej­lesztés feladatait. Ez azt jelenti, hogy növelni kell a tudományos-műszaki alap tevékenységének hatékonyságát, és rugalmasabban kell bevezetni a tu­dományos-műszaki haladás nemzetközi eredményeit, elsősorban azokat, ame­lyeket a Szovjetunióban és a többi szocialista országban értek el. A tudományos kutatási alap fejlesz­tése céljából a jövő évi tervben szá­mítunk arra, hogy növeljük az erre fordított beruházási, nem beruházási és devizaeszközöket. Az alap dolgozói­nak száma tovább nő, Szlovákiában meg fogja közelíteni az 50 000-et. Egyúttal 288 kutatási eredmény fel- használását tervezzük. Ezek közé tar­tozik az új típusú kábelek, az acél­kordok gyártása, az ipari robotok első típusának, a korszerűsített processzo­rok és operációs félvezető memória- egységek gyártása. A vegyiparban a kutatási eredmények megvalósítási programja a második nemzedékhez tartozó szálak gyártására összpontosul. A mezőgazdaságban és az élelmiszer­iparban fontos feladat a gyepgazdál­kodás intenzitásának fokozása, a gyermektápszerek, a sajtok és a gabo­nából készített űj termékek egyes faj­táinak és gyártási eljárásainak beve­zetése. A teljes gyakorlati érvényesítés után ez a program kétmilliárd koronával növeli a termelés volumenét, lehetővé teszi több mint 900 millió korona ön­költség és 680 millió korona deviza megtakarítását, valamint a kivitel nö­velését 180 millió koronával. Egyide­jűleg mintegy 2800 dolgozó munkájá­nak és 11400 tonna fűtőanyagnak a megtakarítását is jelenti. A kutatás állami tervében 134 kuta­tási és fejlesztési feladat szerepei, eb­ből 86-ot jövőre be kell fejezni. Jelen­tős részük — 22 százalékuk — új ter­mékek és eljárások megoldását, több mint 21 százalékuk a munkatermelé­kenység növelését, 15 százalékuk pe­dig a nyers- és az alapanyagok, a fű­tőanyagok és az energia takarékosabb felhasználását célozza. A többi az egészségügy fejlesztésével, az emberi és a munkakörnyezet javításával, vala­mint a számítástechnikának az irányí­tásban való felhasználásával kapcsola­tos. Sem az állami tervben szereplő szá- mos kutatási és fejlesztési feladatból, sem a reszort- és a vállalati tervekből nem lehet képet alkotni a műszaki fej­lesztés hatékonyságáról, nehéz egysé­ges mutatót készíteni belőle. Ha azon­ban összehasonlítjuk munkatermelé­kenységünket, a nyersanyagok haszno* sítási mértékét, termékeinknek a kül­földi piacokon való eladhatóságát más országok ezen mutatóival, joggal el* mondhatjuk, .hogy a tudományos-mű­szaki fejlődésnek sokkal fontosabb sze­repet kell betöltenie, és a jövőben en­nek az irányvonalnak még jobban kell érvényesülnie, főleg a 7. ötéves terv-< időszakban. Amint ezt Hűla elvtárs hangsúlyozta a CSKP Központi Bizott­ságának 14. ülésén: ,,á tudományos­műszaki fejlesztés stratégiai kérdés gazdasági és politikai összefüggésben, időszerű marad a következő ötéves tervidőszakban és a további fejlődés so­rán is. Változást kell elérnünk a mű­szaki fejlesztés feladatának, lehetősé­geinek és felhasználásának értelmező-- sében, még többet kell tenni, hogy a pártnak a gazdaságpolitikában betöl­tött vezető szerepe e fejlesztés minden­napos részévé váljon." A műszaki fejlesztési tervek kidol­gozása során a Fejlesztési és Műszaki Minisztériumnak következetesebben kell arra törekednie, hogy a kutatási és fejlesztési kapacitások olyan fela-i datokra összpontosuljanak, ahol adot« tak a sikeres megoldás lehetőségei, s amelyek eredményeid idehaza és kül- földön is érvényesíthetjük. A minisztériumok több figyelmet kö-* telesek szentelni a kutatási és a fej* lesztési munkahelyek irányítása javítá* sának. Ebből a szempontból különösen fontos a rátermett dolgozók kiválasz­tása, akik alkalmasak az alkotó kol­lektívák és csoportok vezetésére, az ország minden részén, valamint a Szovjetunióban és más szocialista or­szágokban működő munkahelyekkel való termékeny együttműködés meg­szervezésére. Azzal is törődnünk kell* hogy a tudományos kutatási alap dol­gozóinak jutalmazása szorosabban ösz- szefüggjön a konkrét eredményekkel és a társadalom gyarapításához való hozzájárulásukkal. Természetes, hogy tudományos kuta- tási alapunk lehetőségei korlátozottak, hogy önerővel nem tudunk mindent megoldani. Ezért sokkal átfogóbban és céltudatosabban kell átvenni a külföldi műszaki haladás vívmányait, egyrészt gépek és berendezések vásárlásával, másrészt a licencek kihasználásával a termelésben. A jövő évre programot készítettünk elő 112 millió korona ér­tékű licenc vásárlására, s a lehető-1 ségek közül műszaki és gazdasági elem­zések alapján fognak válogatni. Szük­séges, hogy a reszortok jól meggon­dolják javaslataikat, eszközeiket ne for­gácsolják szét apró célokra, hartem az egész népgazdaság műszaki profilját megadó teljes termelési ágakra, pl. az elektronikára, a hidraulikára, a sza­kosított vegyipari termelésre összpon­tosítsák. CSAK AZT FOGYASZTHATJUK, AMIT MEGTERMELÜNK Elvtársak! Pártunk fő gazdaságpolitikai céljai­val összhangban a tervet úgy állítot­tuk össze, hogy az anyagi erőforrások képzésével és a hatékonyság növelésé­vel összhangban biztosítsa a lakosság életszínvonalának további emelkedését. Teljes nyomátékkal hangsúlyozni kell, hogy szigorú egyenlőségi jel van az erőforrások képzése és fogyasztása 1979 között. A fogyasztást csak olyan mér­tékben növelhetjük, ahogy a termelés, a munkatermelékenység, a gazdaságos- Ság és egészében véve a hatékonyság növekszik. Ebből mindannyiunkra, kü­(Folytatás az 5. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom