Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)

1979-11-24 / 278. szám, szombat

Sztereo és mélyhűtés HANGHATÁSOK FELSŐFOKON @ FŰRÉSZELJÜNK — FÚRÓVAL! % KÉTCSILLAGOS FAGYASZTÔTÉR $ „HÁZHOZJÄRÔ" NAGYVILÁG — SZÍNESBEN % SZÍNES KÄD ÉS ZOMÄNCFESTÉK Aki szívesen tár árumintavásárokra, kiállításokra, bizonyara egyetért velem abban, hogy u Bratislavai Kultúra és Pihenés Parkban november 25-ig nyitva tartó „FOGYASZTÁSI CIKKEK ’80 kiállítás a szerényebbek közül való. Ennek ellenére fi­gyelemre méltó vállalkozás, több figyelmet is érdemelt volna rendezők‘ látogatók részéröl egyaránt. Mint valamennyi hason ló rendezvénynek, ennek is megvan az a vitathatatlan érdeme, hogy az egyazon műfajba tartozó gyártmányok egy helyütt megtekinthetők, megtapint hatók, működésűket bemutat iák, így a később esedékes vásárlás során megkímélhetjük magunkat a fölösleges töprengéstől. Már csuk azért is érdemes megte­kinteni egy dyen seregszemléi, hogy az évek során annak is tanúi lehetünk, hogyan válik egyfajta áru — korábban luxus cikk — általános értelemben véve is fogyasztási cikké: (Gyökeres György felvételei) Eme utóbbi tétel bizonyítási) ra talán nem a legalkalmasabb a TESLA-gyártmányok iegmo- dernebb fajtáival előhozakodni hiszen akad közöttük jónéhány. amely nem 1980, hanem eset leg a későbbi évek slágere lesz, ugyanis nem egy soro­zatgyártása még el sem kezdő dött. Mindenesetre, a Hi-Fi szto reo rádiók, lemezjátszók, mag­netofonok iránt ma már nem csak egy-egy különc, vájtfülű érdeklődik, hanem mindenki, aki nemcsak hallani akar vala­mit, — például zenét —, de azt műélvezeti igénnyel szeretné tenni. Erre kiváló lehetőséget nyújt például a Hi-Fi minősí tésű TESLA 816 A típusú szte- reorádió, amely korábbi roko­naitól abban különbözik, hogy jóval több beépített integrált áramköre van. Az egykori — ma már ósdi nak tűnő — zeneszekrények nyerte tetszését az EV 513 D-tí­pusú villanyfúróra szerelhető elmés kis szerkezet, a/melyet egyébként PP 50-nek neveznek. Ez a fúrófejre illesztve nem fúr, hanem fűrészel. Ehhez hasonló szerkezet a PKR 140, csak ez meg egy mini körfűrész... Hűtőszekrények, mélyhűtők, hűtőpultok — vitrinek, fagylalt- tárolók egész sora hirdeti, hogy mi készül a Zlaté Moravce-1 hű tőgépgyárban. „Csillagos“ gyártmány a legtöbbjük. A CALEX 170 R, a CALEX 220 R ésa CALEX 270 R jelzésű hűtő­szekrények például kétcsillago­sak, jelezvén, hogy fagyasztóte­rületükben a mínusz 12 Celsius fok az elérhető negatív hőmér­séklet. A CALEX M—3—50 R elnevezésű mélyhűtőben pedig a mínusz 18 Celzius foknál ala­csonyabb hómérséklet is elérhe­tő. és mintegy 20 kilogrammnyi élelmiszer tárolására alkalmas. A 816A jelzésű Hi-Fi sztereo rádiókészülék a bratislavai TESLA vállalat újdon­sága A fűrészelő fúrógép. Barká­csolóknak ajánljuk mai tartják melegen a lakáso­kat egész nap. Persze, nem minden háztartás fűtési-főzési gondjai oldhatók meg villany­árammal vagy gázzal. A szilárd tüzelőkhöz alkalmas FI KO 60, illetve F1KO 00 is a fülek) gyár terméke, és az utóbbiról szak­emberek állítják, hogy minden hasonló gyártmánynál legalább 6—8 százalékkal jobb hatásfok­kal sül főz-melegít. Persze, a fel­soroltak csak töredékét képe­zik a kiállított áruknak, ame­lyek között az elsősorban mű­szaki érdeklődé­sű férfi és bár­mely háziasz- szony megtalál­ja azt, ami a leginkább ér­dekli. Ha ez utóbbiak közül valakit érdekel a kiállítás, és éppen mosás miatt nem ér rá megtekinteni, az nyugodtan hóna alá fog­hatja fehérne­műjét, egy TAT- RAMAT 352 tí­pusú automata- mosógép kimos­sa, mialatt a háziasszony el­merül a kiállí­tott tárgyak szemlélésében. S ha magával hozta kiskorú csemetéjét is. akkor lehet hogy éppen tanúi lehetnek annak a mesefilmnek, amelyben egy vi­dám tapsifüles lóvá teszi a nyuszihúsra áhítozó farkasko­mát. Mindezt egy — a MEOPTA által kiállított — „családi“ f i lm vet í t ő k ö z re működésével, amelynek műsorát egyaránt nézték óvodások és deresedő halántékú nagyapák. Hogy e szemle után a gyerek kará­csonyra ne filmvetítőt kérjen majd, azt persze nem tudom garantálni. Legfeljebb az is bi­zonyíték lehet arra, hogy amit néhány évtizeddel korábban a század csodájának tartottak, ma már a legkisebbek életének is természetes velejárója — fo- gyásztási cikk — lett. MÉSZÁROS JÄNOS korszerű utóda a Tesla 1133 A ugyancsak Hi-Fi, és rádió — le­mezjátszó párosításban került a guruló állványra, amelyben a lemezek tároláséira is lehetőség van. Ez utóbbi érvényes a 3032 A MULTIÖN elnevezésű szek­rényre, amely ugyan nem Hi-Fi, de a rádión és lemezjátszón kí­vül beépített kazettás magneto­fonnal készü:. A rádiók termé­szetesen nem nélkülözik az URH-sávot, az OIRT- és a CCIR- norma állomásai egyaránt beál­líthatók, sőt beprogramozhatok. Ez utóbbi műveletet általában szenzorok teszik lehetővé, akár­csak az MC 400-as félautomata Hi-Fi sztereó lemezjátszó vezér­lését. Régi vágya teljesül az autó­soknak, hiszen a 2110 B típusú beépíthető autórádió mind a négy hullámsávtartományban kiváló vételt nyújt. Kétnormás URH sávja lehetővé teszi egy- egy OIRT-illetve CCIR-adó ál­landó beprogramozását. A ki- lenctranzisztoros, 14 diódás ké­szülék kilépő teljesítménye 3,5 Watt. A vétel minősége javítá­sát szolgálja a két hangszínsza- bályozó, amely további újdon­ság a korábbi hazai autórádiók­kal szemben. Súlya mindössze 2 kilogramm a reproduktorral együtt, s megbízható vételt biz­tosít mínusz 5 Ceilsius foktól plusz 45 Celsius fokos hőmér sékleitig. A COLOR ÜNIVERZÁL színes tv-készüték előnye a korábbiak­kal szemben, hogy azoknál nem­csak 10 kilóval könnyebb, ha­nem 70—100 wattal kevesebbet is fogyaszt. Aki szabad idejében szívesen barkácsol, annak bizonyára el­Fogyasztása egy nap — teihát 24 óra — alatt csak 1 kilowatt­óra, akár 25 fokos külső hő­mérséklet mellett is. Széles áruskálával jelentke­zett a füle ki (Fiľakovo) KOVO- SMALT is. Kiállított fehér és rózsaszín fürdőkádakat is, csak- hát az utóbbiból elég kevés ke­rül piacra, mivel a zománc szí­nezőanyaga gyakran hiánycikk volt eddig. „Ha FIKOTERH E akkumulá­ciós kályhát választott, jól vá­lasztott!“ — állítja a KOVO- SMALT eme termékeit ismerte­tő szórólap, amelyről azt is le­olvashatjuk, hogy a 3 KW, 4,5 KW és 6 KW teljesítményű akkumulációs kályhákat építő­kocka gyanánt szállítják ház­hoz és a helyszínen szerelik össze. Előnyük, hogy esztétiku­sak és az olcsó éjszakai áram­A CALEX-részleg egy részlete Ä Janántoi” és a „fácántól” kedvelőknek Azt hiszem, olvasóink közül is többen felfigyeltek mar arra a jelenségre, hogy a banán szó tárgyragos alakját egyesek így alkotják meg: banántot. Magam is többször hallottam már így: „A zöldségesboltban banántól lehet kapni“; „Vettem a gyerekeknek egy kis banántot4'; stb. Ha csak ezzel az idegen eredetű szóvai kapcsolatban for­dulna ez elő, talán nem ís vennénk komolyan a kérdést, de sajnos, lépten-nyomon találkozhatunk az effajta raghal­mozással. A kombiné, amely szintén idegen nyelvünkben, sok ember tudatában még ma is kombinét alakban éi, a lárgyragos alapja is ez. kombinétet vagy kombinétot. Pél­dául: „Ez alá a ruha alá nem vehetek hosszú kombinétot.“ A minap arra lettem figyelmes az egyik csallóközi gyógy­szertárban, hogy egy idősebb asszony sebtapasztot kért. Egy másik csallóközi asszony meg arra biztatta a menyét, hogy a ruhájából legalább egy arasztól vágjon le. Egy is­merősöm arra kért valamelyik télen a körvadászat előtt, hogy lőjek már neki is egyszer fácántól, mert nagyon sze­retik. De már azt is hallottam, hogy egyik fiatalember az- zail fenyegetett meg egy gyereket: ha nem dobja el a ci­garettát, kap egy pofontot. Látjuk tehát, hogy nem egyedi esettel van dolgunk, számos példa akad nyelvhasználatunk­ban a raghalmozásra. Az eztet, aztat, ötét alakokat már csak azért említjük meg, hogy ki ne maradjanak a sorból. Vajon mi ennek a jelenségnek az oka? Az eztet, aztat, őtel alakok esetében még magyarázatot is nehéz találni, mert mindenki tudja, hogy a névmások alanyként hasz­nált alakjai ezek: ez, az, ő, teihát a helyes tárgyragos ala­kok csak ezek lehetnek: ezt, azt, öt. Csak lezserséggel, nemtörődömséggel magyarázható, hogy némelyek még egy -1 ragot kapcsolnak a már tárgyraggal ellátott alakhoz. A többi szót vizsgálva, azt állapíthatjuk meg, hogy ezek nek az alanyként használatos alakját sokan eleve -t végű­nek ismerik, s ezért látják el őket még egy -í-vel, ha a tárgyragos alakra van szükségük. Vagyis azt hiszik, hogy a kombinét. fácánt, pofont, araszt, sebtapaszt a szó ragta- lan alakja, s nemcsak a -t ragot, hanem a többi tolda­lékot is ehhez kapcsoljak: kombinét nak, fácántra, pofontok, banántról, sebta.pasztból, araszttal stb. Ha jobban megnéz­zük ezeket a szavakat, azt látjuk, hogy a kombiné kivéte­lével -n és -sz végűek: fácán, banán, pofon, illetve: seb­tapasz, arasz. Az -n végűek a pofon kivételével idegen ere­detűek. Közéjük sorolhatjuk még a rubin — rubint, tulipán — tulipánt szavakat, amelyeket eddig nem említettünk. Az előbbinek mind a rubin, mind a rubint alanyi alakja ismert, és széles körben használatos. A szakirodalom és a válasz­tékos nyelvhasználat a rubin alakot tartja a szó szótári tö­vének, de a nép körében általában a rubint alak él ebben a szerepben. Még a nótába is így került: „Szólalj meg hát, rubintos virágom!“ A rubin alak tehát a köznyelvi, de ha stilisztikai szerepe van a közlésben, a rubint sem kifogá­solható, különösen a szépirodalom nyelvében. (Lehetséges, hogy talán a vele gyakran emlegetett gyémánt analógiájá­ra kerül a -t valamikor a rubin tőhöz.) A tulipánt alak szintén főként a nép nyelvében fordul elő, de a lulipántos láda kifejezés szélesebb körben ismeretes. Ma már a nép nyelvben is terjedőben van a tulipán aiak. A fácán a banán, a pofon szavakhoz alanyi szerepben ne tegyük hozzá a -í-t, csak akkor lássuk el vele, ha tár­gyi szerepbe állítjuk e szavakat: „Lőjél fácánt!“ (nem fá- cántot), „Banánt vettem“ (nem banántot); „Kapsz egy po font“ (nem pofontot). Az sz végű szavak közül az arasz szó szintén régebben ét már araszt alakban a nép nyelvében. Talán a nagyszá­mú -ászt képzős igénk sem teljesen ártatlan a dologban, különösen a tapaszt ige a sebtapaszt esetében. Az újabb keletkezésű, kissé szakmaď jellegű asz, -esz képzős igé­ket egyébként is nehezen fogadja be a nyelv (tapasz, ra­gasz, csipesz). Nem csoda hát, ha itt-ott az ige analógiá­jára a -t is oda kerül a szó végére, hiszen e szavak nagy része ezekből az igékből keletkezett elvonással: például a tapaszt igéből a tapasz főnév, a rogaszl-hö\ a ragasz, s az így önállósult -asz, -esz képzővel alkotunk további új szavakat: a csíp igéből a csipesz főnevet stb. Egyik-másik szó esetében meg tudjuk tehát magyarázni, mi hatott az emberek nyelvi tudatára, amikor a köznyelvi­től eltérő alakokat létrehozták, de ez nem ok arra, hogy így is használjuk őket. Dr. JAKAB ISTVÁN A „DÜH” V € G E Az írás sokszor nagyon is fogyatékos eszköze beszédünk rögzítésének. A mi írásunk is. Pedig némelyek úgy gon­dolják, hogy mi aztán valóban pontosan követjük írásunk­ban a hangzó szót, mondatot, nem úgy, mint teszem az angolok, a franciák. Náluknál csakugyan hívebben; de ~ messze vagyunk a teljes hűségtől. Nincs is erre szükség beszédünk lejegyzésében.^ Aki jól tud magyarul, úgyis pó­tolhatja kiejtésben az írás hiányosságát, hangzásban, hang­súlyban, hanglejtésben. Pótolnia is kell. Helyesírásunk a könnyebb szabályozhatóság, az íráskép örökös változásának elkerülése végett föltüntetni a szó szerkezeti elemeit; így írunk: látja, útja, háztól házig, állja, éljen, adhat, népdal, hideg szél, holott így beszélünk, ha természetesen beszé­lünk: láttya, úttya, hásztól házig, ájj, éljen, athat, nébdal, hidek szél. A szóeiemző írásmód a célszerűség szempont­jához igazodik; kiejtésünkben tehát nem szabad a szó írott képéhez tapadnunk, az ún. betűejtés hibájába esnünk. Feltűnő ez a fogyatékosság még sok iskolázott ember­nek a kiejtésében is, különösen, ha ilyen h végű névszók kerülnek nyelvére: céh, cseh, düh, juh, méh, rüh stb. Ezekben a szavakban nem szabad kiejtenünk a h-t szó végén, akkor sem, ha összetétel előtagja az ilyen szó; nem ej tőd i k ez a h mássalhangzón kezdődő toldalék előtt sem. így kell hát mondanunk az előbbi szókat: cé, cse, dü, ju, mé, rü stb. A következőkben ideírok né'hány szóalakot és összetételt, utána zárójelbe teszem helyes kiejtését; csehvel /csévél), dühvei (düvel), juhval (juval), méhvel lmével); dühkitörés (dükitörés), éhínség (éínség), juhakol (juakol) stb. Ha azonban a h helyes szótagolás szerint a szótagnak élére kerül, akkor hangzik: csehek, méhek, ju­hok, dühös, éhes stb. A dühnek ennélfogva nem h a vége, hanem ü, legalábbis a kiejtésben. FERENCZY GÉZA 1979. XI. 24. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom