Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)

1979-11-15 / 270. szám, csütörtök

Iráni reagálás az amerikai „gazdasági hadüzenetre" (ČSTK) — Akbar Hasimi Raf- szandzsani, az Iszlám Forradal­mi Tanács tagja, ügyvezető bel­ügyminiszter Teheránban teg­nap közölte, hogy Irán lezárta légiterét és felségvizeit vala­mennyi amerikai repülőgép és hajó számára. A döntést az Iszlám Forradalmi Tanács hoz­ta meg szerdára virradó éjsza­ka tartott rendikívüli ülésén. Rafszandzsani közölte, hogy az Iszlám Forradalmi Tanács Üj döntéseket hozott a teheráni amerikai nagyikövetség ügyében és az amerikai—iráni kapcso­latok jövőjéről, melyeiket kellő időpontban tesznek közzé. Az AFP hírügynökség szerint Almi Hasszan Baniszadr ügyve­zető külügyminiszter az ameri­kai bankokban levő valameny- nyi iráni betétet azonnali ha­tállyal olyan országok bankjai­ba vezetette át, amelyek az Iráni Iszlám Köztársasággal jó kapcsolatokat tartanak fenn. A Reuter hírügynökség szerint közel 12 milliárd dolláros ősz- szegről van szló. Waldheim ENSZ-főtitkár azt « levelet, amelyben Irán a Biz­tonsági Tanács azonnali össze­hívását kéri, átadta a BT elnö­kének, aki az ENSZ szóvivője szerint a lehető legrövidebb időn belül össze kívánja hívni a BT tagjainak tanácskozását. Az ENSZ főtitkára kapcsolat­ban áll Cyrus Vance amerikai külügyminiszterrel és kedden Carter elnökkel tárgyal a tehe- ráni helyzetről. Baniszadr megbízott külügy­miniszter a párizsi Le Monda című lapnak kedden adott in­terjújában az iráni olaj vásár­lását leállító amerikai intézke­désről kijelentette: „Ez nem más, mint gazdasági hadüze­net“. Kifejezte azt a nézetét, hogy a nyugat-európai orszá­gok nem fogják követni az USA-t az iráni olaj bojkottálá­sában, mivel ez nagy nemzet­közi válságot idézhetne elő be­láthatatlan következményeik­kel. A külügyminiszter meggyő­ződése, hogy mindenekelőtt az olajtermelő iszlám és arab ál­lamok kifejeznék szolidaritásu­kat, ha Irán általános olajem- bargó meghirdetésére kérné fel őket. A SZOVJETÜNK) SEGÍTSÉGE ERŐT AO AZ IMPERIALISTAELLENES HARCHOZ Jasszer Arafat nyilatkozata NICARAGUA A HONDURASI PROVOKÁCIÓK ELLEN (ČSTK) — Nicaragua nem tűri határai és légitere megsér­tését. Ma a hondurasi hivatalok nem állítják le a provokáció­kat, akkor majd mi állítjuk le azokat, jelentette ki Moises Hassan, a nicaraguai ideiglenes kormány tagja, a Nicaragua el­leni hondurasi támadásokkal kapcsolatban. A hondurasi hatóságok ak­ciói következtében (megromlot­tak a két szomszédos ország közti kapcsolatok. Tiltakozásul e provokációk ellen, a nicara­guai kormány Hondurasból ha­zarendelte nagykövetét. Moises Hassan a hondurasi hadsereg­ben és kormány twin működő reakciós erőket vádolta a jelen­legi feszült helyzetért, melyek a nicaraguai forradalom győ­zelmié után menedéket nyújtot­tak a Somoza-féle nemzeti gár­da tagjainak. Hassan kijelen­tette, konkrét bizonyítékai van­nak arról, hogy Honduras te­rületén e banditáik százai ké­szülnek Nicaragua elleni tá­madásra. (ČSTK) — Büszkék vagyunk a Palesztinai Felszabadítási Szervezet és a Szovjetunió közti barátságra és teljes kölcsönös megértésre. A palesztin—szov­jet kapcsolatok szilárdságát is­mételten megerősítette a PFSZ küldöttségének moszkvai láto­gatása és baráti megbeszélései a szovjet vezetőkkel, mondotta Moszkvából való elutazása előtt a TASZSZ tudósítójának fasz- szer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Tanácsának elnöke, a PFSZ küldöttségének vezetője. Andrej Gromiknval és Borisz Ponomarjovval részletesen meg­vitattuk a legutóbbi közel-ke­leti fejleményeket. Különös fi­gyelmet szenteltünk a palesztin nép törvényes nemzeti jogai ELŐKÉSZÜLET A 10. ARAB CSÚCSTALÁLKOZÓRA biztosításának, az önrendelke­zésre és saját független állam alapítására való jogot is bele­értve. Megvitattuk továbbá az arab népek igazságos harcát az imperializmus és reakció ellen, melyek megpróbálják e nemze­tekre ráerőszakolni a külön szerződések politikáját és a pa lesztinokra az ún adminisztra­tív önkormányzatot — mondot­ta Jasszer Arafat. A Szovjetunió által a har­coló arab népneknek nyújtott segítség erőt ad a nemzetközi imperializmus és cionizmus el­len vívott harchoz.. A palesz­tin nép tisztelettel adózik a szovjet nép harcának a világbé kéért és biztonságért, a feszült­ség további enyhüléséért, a tűz fészkek, köztük a közel keleti válsággóc felszámolásáért, —i hangsúlyozta Jasszer Arafaf INDIÁBAN tegnap több kul­turális, társadalmi és politikai rendezvénnyel emlékeztek meg a nagy indiai államférfi, Nehru meg nem élt 90. születésnapjá- ról Az akciók elsősorban az ifjúsághoz és a gyerekeikhez szóltak, hiszen az évforduló In­diában hagyományosan a gyei reikek napja. JEAN CLAUDE DUVAL8E«r Haiti örökös elnöke tegnap a miniszterek több mint felét Le* váltotta, és helyükre magasram gú tiszteket, illetve apjának, Francois Duvalier diktátor-el­nök hű kiszolgálóit nevezte ki. AZ NSZK az érvényes ENSZ-* határozatokkal ellentétben to-; vább fejleszti együttműködését a dél-afrikai fajüldöző rezsim­mel. A DPA hírügynökség sze­rint az idei év első kilenc hó­napjában a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva a nyu­gatnémet kivitel a Dél-afrikai Köztársaságba 5,4 százalékkal emelkedett, KURT CHRSSTMANN 72 éves müncheni kereskedőt letartóz­tatta a nyugatnémet rendőrség a nácizmus idején elkövetett gyilkosságokban való részvéte­le miatt. FARUK KADDUMI, a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Tanácsának tagja, kedden találkozott Benigno Zaccagninivel, az Olasz Keresz­ténydemokrata Párt főtitkárá­val. A két politikus megbeszé­léseiről kiadott nyilatkozat megállapítja, hogy az Olasz Ke re sz té n y demoik rata Pártnak érdeke a palesztin kérdés igaz­ságos rendezése. (ČSTK) — Tuniszban tegnap megkezdődött az Arab Liga no­vember 20—22-re tervezett 10. csúcskonferenciáját előlkészítő k ü 1 üg ynn i n i sz ter i ta n á c skozá s. Ennek fő feladata, hogy egyez­tesse az arab csúcs napirend­jét és kidolgozza az államfőik tárgyalásának alapanyagát. A L'Acition, a Tunéziai Szo­cialista Alkotmányos Párt sajtó­szerve vezércikkében megálla­pítja, hogy több kérdésben már előre biztosított a megegyezés. A konferencia napirendjében az első helyet a dél-libanoni hely­zet foglalja el. Továbbá tanács­kozni fognak a palesztin kér­désről, a palesztinoknak nyúj­tandó támogatásról, figyelembe véve a PFSZ legutóbbi diplo­máciai sikereit. A tunéziai lap úgy véli, hogy a konferenciá- naik egy sor más problémát is meg kell vitatnia, melyek közül nagyon fontos az Arab Liga statútumának kérdése. Ezt a tagállamok új követeléseihez, az együttműködés igényeihez kell igazítani, hogy hatékony akciók végrehajtása váljon le­hetővé. A tunéziai lap befejezésül emlékeztet arra, hogy a tagál­lamok erőfeszítéseinek az arab egység és szolidaritás megszi­lárdítására kell irányulnia, mi­vel ez a leghatékonyabb fegy­ver az igazságtalanság ellen, az arab nemzet céljainak megvaló­sítására. Tiltakozások Namhlasz palesztin polgármesterének letartóztatása ellen (ČSTK) — Általános tiltako­zást keltett a Jordán folyo nyu­gati partján az izraeli meg-< szálló hatóságoknak az a va­sárnapi elöntése, amellyel bör­tönbe vetették, majd kiutasít-' ják Bassam Al Sakaát, a cisz- jordániai Namblusz város pol« gármesterét, amiért nyíltan ki* fejezte rokonszenvét a palesz­tinai ellenállási mozgalom t'egy-' veres küzdelmével. A megszállt területeken hét­főn sztrájkoltak. A ciszjordá- niai és gázai polgármesterek kedden tiltakozásul Namblusz polgármesterének letartóztatá* 1979. XI. 15. B onyolultabb belpolitikai helyzetben, mint a jelen­legi, aligha kerülhetett volna sor a brit kommunisták XXXVI. kongresszusára. A konzervatív vezetésre megannyi megoldást, illetve döntést igénylő kérdés vár. A tornyosuló belgazdasági gondok, a közelgő NATO-csúcs (amelyen döntenek az atom­robbanófejes amerikai rakéták európai, többek között brit te­rületen történő elhelyezéséről) és a november végi közöspiaci csúcsértekezlet, (amelyen ki­derül' hogy a brit kormány ko­molyan gondolja-e, vagy csaik fenyegetésnek szánja-e az eset­leges kilépést) —, hogy csak néhányat említsünk a gondok közül. Nemcsak a kormányt, ha­nem az ellenzéki pártokat, köz­tük a kommunista pártot is foglalkoztatják az említett tár­sadalmi kérdéseik. Érthető, hogy Nagy-Britannia Kommunista Pártja kedden be­fejeződött XXXVI. kongresszu­sára is elsősorban a nevezett problémák nyomták rá bélye­güket. Michael McGahey pártel­nök megnyitó beszédében nem véletlenül figyelmeztetett nyo­matékosan arra, hogy Angliá­nak a háború utáni jelenleg legreaikciósabb kormánya van, s ez a körülmény teljesen új helyzet elé állítja a munkás­mozgalmat. Még jobboldali be­állítottságú brit lapok is beis­merték, Thatcher asszony har­cias fegyverkezést szorgalmazó megnyilatkozásai csak az ötve­nes évek első feléből szárma­zó hírhedt Churcliill-féle hideg- háborús szólamokhoz hasonlít­hatók. A konzervatívok alig fél éve kormányoznak (azt köve­tően, hogy megnyerték a tavaszi rendkívüli parlamenti választá­sokat), s máris érezhető „re­formjaik“ káros hatása. Hiába akasztották blackpooli kong­resszusuk elnöki asztala fölé a „Realizmussal és' felelősség­gel!“ jelszót, eddigi tetteiket korántsem ez jellemzi. Még jóindulattal sem lehetne az „új gazdasági orientációt“ meghir­dető konmány döntéseire ráfog­ni, hogy azokat politikai fele­emelkedő közöspiaci befizeté­seik miatt kénytelen a megszorí­tó intézkedéseikre. A brit kommu­nisták józanul arra figyelmez­tettek, hogy az esetleges kilé­pés a Közös Piacból korántsem oldaná meg a társadalmi prob­lémává nőtt gazdasági nehézsé­geket. Ugyanakkor rámutattak az egyedüli lehetséges járható útra, a gyökeres reformok szük­ségszerűségére. Tervezéssel kell igazságos küzdelem élén A brit kommunisták XXXVI. kongresszusának margójára lősségtudatánaik csúcsán hoz­ta. Hiszen rövid hat hónap alatt az állami szektor legjövedel­mezőbb üzemeit magánkézbe adta, takarékosság címén drasz­tikusan lefaragta a szociális és k ö zk i a dá so k a t, megfenyegette a béremelést követelő szakszer­vezeteket. Enyhén szólva furcsa realizmusra vall, hogy miköz­ben a megszorításokat takaré­kosságra hivatkozva rendelik el, ugyanakkor fegyverkezésre állandóan többet fordítanak, mintha a szorosabb ,,nadrág- szíj-politilka“ alól e terület ki­vétel lenne. A kommunisták londoni párt- kongresszusán a felszólalókarra is felhívták a figyelmet, hogy a konzervatív vezetés most min­denképpen bűnbakot keres, amelyre áthárítaná magáról a felgyülemlett problémák miatti felelősséget. A közöspiaci tag­ságot szemelték ki ezúttal erre a célra, és mindenképpen azt akarják bebizonyítani, hogy Nagy-Britannia az évről évre megelőzni a gazdasági káoszt, meg kell fosztani a nagytőkét a politikai, gazdasági életben játszó domináló szerepétől, ál­lami ellenőrzés alatt' működő vállalatokat kell létrehozni és nem utolsósorban biztosítani kell a munkások alapvető de­mokratikus jogait, beleértve a szakszervezetek beleszólási jo­gát a vállalatok tevékenységébe. A kommunistáik említett kö­veteléseivel párhuzamba hozha­tók a júniusi rendkívüli parla­menti választások vesztesének, a Munkáspártnak Brightonban megtartott kongresszusán ho­zott határozatok. E tanácsko­zás — mint ismeretes — a bal­szárny előretörésének jegyében zajlott le és éppen az ő nyo­másukra sikerült a kommunis­táikéval majdnem azonos tartal­mú határozatokat elfogadtatni. Callaghan, a bukott kormány vezére kény te len-kellet len volt elismerni, hogy kormányzásuk idején elárulták kormányprog­ramjukat és többek között azért vesztettek, mert nem tartották magukat választási ígéreteikhez, nem védték a dolgozók jogait. A milliós tömegeket mozgósító sztrájkjog — válaszul a Mun­káspárt által erőltetett, gyűlölt bérkorlátozásra — érthetően fokozták a Munkáspárt-ellenes hangulatot és a konzervatívok malmára hajtották a vizet. Rendkívül fontos és pozitív körülmény, hogy a kommunista párt és a munkáspárti bal­szárny követelései hasonlóak, mert ily módon lehetőség nyíl­na — amint azt McGley elnök megnyitó beszédében is hang­súlyozta — hatalmas tömegmé­retű mozgalmat kibontakoztat­ni a brit kormány politikája el­len. Másrészt viszont éles válasz­tóvonalat kell meghúznunk a munkáspárti balszárny és a kommunista álláspont között, ugyanis meglehet, hogy az előb­bi csak manőverezik munkásjo­gokat pártoló kijelentéseivel, csaléteknek szánja a választók­nak, annak érdekében, hogy is­mét hatalomra kerülhessen. A brit kommunisták kong­resszusán elfogadott határoza­tok széles körű demokratikus szövetség kialakításának szük­ségességét hangsúlyozzák a tory-kormány politikája ellen, a válság baloldali megoldása érdekében. A brit kommunisták azt remélik, hogy az elfogadott kongresszusi dokumentumok to­vább fokozzák a kommunista eszmék ösztönző erejét és a párt jövőre méltóképpen ünne­pelheti meg megalakulásának 60., s a párt lapja a Morning Star első száma megjelenésé­nek 50. évfordulóját. P. VONYIK ERZSÉSUST sa ellen, benyújtották lemon-* dásukat. Ciszjordánia három egyetemének diákjai a betlehem mi egyetemen csoportosultak' és határozottan elítélték az iz-; raeli hatóságok lépését és ál­talános sztrájkra szólították fel a megszállt területek lakos-* ságát. Egyes hírek szerint az izrae-j 11 hatóságok kilátásba helyez-* ték Ramallah polgármesteré-* nek, Karim Khalafnak és Al Bi* ra polgármesterének, Ibrahim Tabilnak letartóztatását is, akik' Tel Aviv megszálló politikája legaktívabb ellenzői közé tar-* toznak. A TASZSZ hírügynök-* ség tegnapi jelentése szerint az izraeli hatóságok erőszakos módon összesen 1600 személyt száműztek a megszállt arab te-* rUletekről. Jasszer Arafat, a PFSZ Vég-* rehajtó Tanácsának elnöke kedden jegyzéket intézett Kurt Waldheim ENSZ főtitkárhoz, amelyben kéri őt, hogy szemé* lyesen járjon közbe az izraeli hatóságoknál Bassam Al Saikaa Namblusz polgármestere érde-i kében. A világ közvéleményének til-» tokozásához csatlakozott az Arab Liga is, amely felszólítot-' ta az ENSZ-et és valamennyi nemzetközi szervezetet, hogy, ítélje el Izrael lépését és támo-> gassák a palesztin nép harcát. Bassám Ál Sakoa “Namblusž^le- tartóztatott polqárrneslere (Telefoto — CSTKJ; Andrej Gromiko. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere (második balról) és Borisz Poron marjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titká ra (második jobbról| kedden a Kremlben fogadták [asszír Ára­datot (Telefoto — ČSTK) Jegyre a benzin Kaliforniából (ČSTK) — Edmund Brown kaliforniai kormányzó bejelen­tette, hogy november 19-i ha­tállyal ismét bevezetik a ben- zinjegyrendszert a szövetségi államban. A kormányzó azt kö­vetően döntött így, hogy teg­napelőtt a Fehér Házban beje- . lentették: az USA leállítja az iráni olajbehozatalt. Kaliforniá­ban mint ismeretes, tavasszal és a nyáron már jegyre árulták a benzint, mivel az olajkon­szernek spekulációi folytán kri­tikussá vált az olajhiány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom