Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)

1979-11-14 / 269. szám, szerda

A társadalmi munkatermelékenység nagyobb anyagi-műszaki alapjáért (Folytatás a 3. oldalról) Pártunk és kormányunk már a XV. kongresszus idejében és utána számos egyértelmű hatá­rozatot hozott és irányelvet ha­gyott jóvá a mikroelektronika fejlesztésének előnybe helyezé­séről. A gyakorlati gazdasági tevékenység azonban nem vált összhangban ezekkel az irány­vonalakkal és így annak elle­nére, hogy a kezdetben bizo­nyos időelőnyt értünk el, a ku­tatási és termelési alap kiala­kításában lemaradtunk a világ­fejlődés mögött. Központi szer­veink idén több határozott dönj tést hoztak a mikroelektronika fejlesztésének meggyorsítására, jelenleg már megkezdik, vagy előkészítik számos mikroelekt­ronikai alkatrész gyártátJit, amelyek szükségesek a mikro-* processzoros irányításhoz és az elektronika többi apphkálásá-' hoz. Kidolgozták az „elektro­nika“ állami célprogramot, amely az elektrotechnika és a mikroelektronika alkatrész alapjára irányul, s ez teljes mértékben összhangban áll gazdaságunk szükségleteivel. Ennek a célprogramnak megfe­lelően a technikai fejlődést a mikroprocesszorok színvonala­sabb típusaira a nagy kapacs tású adattárolókra, a komplex analóg áramkörökre kell irá­nyítani az ipari és a fogyasztási elektronika számára. Rendkívül sok függ tudományos és mű­szaki dolgozóinktól, hogy rö­vid idő alatt behozzuk a lema­radást, és az elektronika fej­lesztésével megteremtsük a feltételeket a csehszlovák gaz­daság hatékonyságának növelé­séhez, a nemzetközi munka- megosztásba való hatékonyabb bekapcsolódásához. Ezen a té­ren további fejlődésünkben je-' lentős segítséget jelentenek a Szovjetunióval folytatott együtt­működés elmélyítésére vonatko­zó nemrég megkötött megálla­podások. ■ ■ m A tudományos-műszaki fejlő­dés általában, és különösen a mikroelektronika fejlesztése a szocialista gazdasági integráció fejlődésétől függ. Ez nem je­lenti, hogy nem • tudnánk az összes feladatot megoldani, de a hatékonyság alapvető köve­telménye szükségessé teszi, hogy erőnket és eszközeinket a kuíatás és termelés gyors fej­lesztésére összpontosítsuk. Nem becsüljük le a gazdaságilag fejlett tőkésországokkal foly­tatott ésszerű tudományos-mű­szaki együttműködést, kopro­dukciót és a licencek kihasz­nálását, de fejlődésünk alapja a szocialista országok közös­ségének, elsősorban a Szovjet­uniónak nagy tudományos-mű­szaki és gazdasági bázisa. A KGST 30. évfordulója al­kalmából újból rámutattunk a szocialista közösség országainak a gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködésben elért nagy sikerére, valamint orra, hogy egyre szükségszerűbbé válik, hogy erőinket a műszaki fejlődés döntő irányzataira összpontosítsuk. Ez az irányvo­nal lehetővé teszi az egyes álla­mok forrásainak hatékonyabb kihasználását, a világszínvonal elérését a legfontosabb terme­lési ágazatokban. Ezéi't az együttműködés irányzatainak és problémáinak meghatározása — a tudományos-műszaki haladás meggyorsításával közvetlenül kapcsolatos ágazatokban — a tudományos-műszaki együttmű­ködés elméletének és gyakorla­tának kulcsfontosságú problé­mája lett. Az összes szocialista ország érdeke kiküszöbölni az olyan eseteket, amikor orszá­gaink tudományos-műszaki ere­jét nem a valóban fontos prob­lémák megoldására koncentrál­juk, amikor egyes problémák megoldásában kettősség fordul elő. Különösen figyelmeztető, hogy az új technológiai folya­matok fejlesztése jelentéktelen szerepet tölt be egyelőre a gyakorlati együttműködésben. Nézetünk szerint ma már szükségszerű, hogy kidolgozzuk a KGST-országok távlati kon­cepcióit a tudományos-műszaki egvüttmflködés területén és en­nek alapján összhangot teremt­sünk a kutatás egyes szakaszai között. Az ilyen távlati koncep­ció alapelemeit tartalmazza a Komplex Program és az együtt­működés távlati célprogramjai, de a további fejlődés gazdasá­gunk integrálásának magasabb szintjét feltételezi. Ez az objektív és ezért szük^ ségszerü követelmény érvénye­sül, mint a szocialista interna cionalizmus fejlesztésének egyik fő irányvonala, a tudomány és a szocializmus egységének el­mélyítésében látjuk a munkás- osztály történelmi küldetése megvalósításának meghatározó eszközét a világ forradalmi megváltoztatásának folyamatá­ban. Ez az alapja a szocializ­mus és a kapitalizmus közti küzdelem, a szociális haladá­sért folytatott küzdelem sikeres fejlesztésének. Ezért, a XV, pártkongresszus internaciona­lista kötelességünknek tartja a tudományos-műszaki együttmű­ködés fejlesztéséhez való hoz­zájárulást. A CSKP XV. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a tudomá­nyos-műszaki változások csak ott mennek végbe megrázkód­tatások nélkül és haladnak he­lyes irányba, ahol a termelés technikai fejlesztése harmoni­kusan összekapcsolódik a szo­ciális fejlődéssel. A társadalmi haladás szempontjából — és ez a szempont csakis a szocia­lista termelési viszonyok kö­zött lehet következetes társa­dalmi kritérium — a gazdasá­gi hatékonyság meghatározó szociális eredmény. Ezt az eredményt szolgálják mint vég­ső célt gazdasági terveink. Mi nem a haszonért termelünk, hanem a társadalmi hasznos­ságért. Meg kell tanulnunk, hogy a műszaki fejlesztésre vo­natkozó döntéseknél a tervező, konstrukciós, technológiai és más technikai munkáknál job­ban alkalmazzuk a társadalmi haladás szociális kritériumait. Ez megköveteli, hogy megte­remtsük a tudomány, a techni­ka, a szociális gazdasági fej­lődés egységét, közvetlenül az ötéves tervek révén, a tudo­mány és a technika tervét, a termelés és a gazdálkodás ter­vét összekapcsoljuk a szociális fejlesztés tervével az egységes népgazdasági tervben. A CSKP XV. kongresszusának követel­ménye teljesen egyértelmű: „ ... lényegesen meg kell gyor­sítani a tudományos-műszaki haladást, növelni kell szerepét a gazdasági és társadalmi fej­lődésben. Ennek döntő feltéte­le az, hogy a tudomány és a technika tervét jobban össze­kapcsoljuk a népgazdasági tervvel, mint az egységes álla­mi tudományos-műszaki politi­ka megvalósításának eszközé­vel, irányítsuk a kutatás-fej­lesztés-termelés-f elhasználás ciklust. Ez megköveteli, hogy intenzifikáljuk a tudományos kutatótevékenységet, jelentős előrehaladást érjünk el az erők és eszközök társadalmi szem­pontból döntő fontosságú fel­adatokra való összpontosításá­ban. Határozottabban el kell hárítani a tudomány és tech­nika termelésben való gyors érvényesítését akadályozó té­nyezőket. Ennek kell alávetni a vállalatok, a kollektívák és az egyének anyagi ösztönzé­sét.“ E világos, minden irányító szerv számára kötelező köve­telmény ellenére a népgazda­ság különböző helyein vannak olyan emberek, akik a tudo­mányt szűk szakmai dolognak tartják és az egyes problémák megoldása során csak mellékes tényezőként veszik figyelembe. Sokan visszautasítják a tudo­mány erdeményeit, úgy tekin­tenek rájuk, mint ami nehezí­ti, bonyolultabbá teszi az éle­tet, mivel szükségessé teszi a dolgok átértékelését, az igé­nyek növelését, kockázatok vál­lalását stb. A gyakorlatban így a társadalmi érdekeket, ame­lyeket a tudomány és technika érvényesítése képvisel, alávetik a személyi, vállalati vagy re- szor térdekeknek. Hangsúlyoznunk kell azt Is, hogy a népgazdaságban eddig nem sikerült tervszerűen kiala­kítani a kapcsolatok olyan rendszerét, a gazdasági és szervezési eszközök olyan rendszerét, amely döntő módon fokozná a dolgozók, elsősorban pedig az irányító szervek érde­keltségét a társadalmi érdekek érvényesítésében. A tudomá­nyos és műszaki haladás érvé­nyesítése során nem sikerült olyan rendszert kialakítani, amely megszüntetné az adott helyzet megtartását támogató gazdasági formákat. Komoly probléma marad, hogy számos ágazatban az elképzelések nem felelnek meg a tudomány mai előrehaladásának és az újon­nan kialakuló lehetőségeknek. Az új irányzatokat a régiek mellé sorolják, sót csak mel­lékes szerepet tulajdonítanak nekik, ahelyett, hogy a stra­tégiai koncepciók alapját ké­peznék. Mindezt mielőbb meg kell ol­dani és figyelembe kell ven­nünk, hogy a tudományos­technikai forradalom túllépte a termelés tökéletesítésének ed­dig alkalmazott hagyományos Útjait, üj hozzáállást követel meg a terv kidolgozása és meg­valósítása során, szükségessé teszi a magasabb szintű haté­kony és komplex termékfelújí­tást. Ezért ki kell dolgoznunk társadalmunk fejlődésének reá­lis távlati tervét és ebből kell lebontani politikánk fő felada­tait a tudományban, a műszaki fejlesztésben és a termelésben. Csakis ily módon — és ez el­sősorban a mikrolektronikára vonatkozik — oldhatjuk meg radikálisan gazdaságunk to­vábbi fejlesztésének kérdéseit, az energetika, a nyersanyag­alap és a munkerőhiány prob­lémáit. A népgazdaság elektronizá­lásának állami programja fel­adatul adja az összes termelő és nem termelő ágazatnak a mikroelektronika bevezetését és alkalmazását. Az állami és pártszerveknek állandó figyel­met kell szentelniük a prog­ram megvalósításának. Az elektronikai iparban és kuta tásban, a gazdasági irányító szervekben és más olyan ága­zatokban, ahol alkalmazzák az elektronikát, elsősorban a kom­munistáknak határozottan tá­mogatniuk kell a mikroelektro­nika előnyben részesített gyors fejlesztését és alkalmazását, mi­vel ez gazdaságunk hatékony­ságának pótolhatatlan forrása. Közösen mindent meg kell ten­nünk azért, hogy mindenki megértse a mikroelektronika kulcsfontosságú jelentőségét a a források kialakításában, a munka hatékonyságának foko­zásában, a társadalmi munka­termelékenység növelésében. Ezeket a tényezőket összefüg­gésbe kell hoznunk a munkás- osztály alapvető érdekeivel, a nép létszükségleteivel. Ezt a jelentőséget tudatosítva kell megvalósítanunk a hatodik öt­éves terv feladatait és előké­szíteni a szociális gazdasági programot 1985-ig, valamint népgazdaságunk távolabbi fej­lesztésének programját. Nép­gazdaságunk fejlesztése képezi egész társadalmunk fejleszté sének gazdasági alapját. Gyorsaid] és biztonságosabb (ČSTK) — Már több mint egy éve üzemel Bratislavában a Ke­leti Vasúti Igazgatóság első konténerátrakó-helye. Ez része a nemrég átadott központi te­herpályaudvarnak. 'Az átrakó­helyet időközben tovább fejlesz­tik. Építik az adminisztrációs épületeket és a gépjavító mű­helyeket. Már átadták a trafó- állomást, amely a portáldarut látja el villanyárammal. A konténeres szállítás előnyei közismertek: meggyorsul az anyagkezelés, hiszen a konténer átemelése az autóról a vagon­ra, alig 10 percet vesz igénybe, s csökken a szállítmány károso­dása. Ezenkívül az áruszállítás munkaerő-igényessége is kisebb. Egy üres konténer súlya 2,2 tonna, s 20 tonna áru szállításá­ra alkalmas. ELŐKÉSZÜLETEK A ROMÁN KOMMUNISTÁK Xil. KONGRESSZUSÁRA (ČSTK) — A Román Kommu­nista Párt készülődik a párt XII. kongresszusára, amelyre november 19-e és 24 e között kerUl sor Bukarestben. Az el­múlt napokban -számos értekez­letet tartottak, amelyeken érté. kelték a párt ötéves munkáját. A párt megyei értekezletein és a fővárosi szervezet érte­kezletéin megválasztották a kongresszusén részt vevő 2670 küldöttel. A kongresszuson résztvevők 31 százaléka mun­kás, 15 százaléka mezőgazdasá­gi dolgozó, 51 százaléka pedig értelmiségi. A kongresszus megtárgyalja a XI. kongresszus óta eltelt idő­szak alatt végzett munkáról szóló jelentést, valamint a köz­ponti ellenőrző bizottság jelen- lését. Megválasztja az RKP fő­titkárát, az új központi bizott­ságot és az ellenőrző bizottsá got. A kongresszus elé terjesz­tik azokat a dokumentumokat, amelyek előirányozzák a követ­kező öt évoen a szocializmus további építését Romániában. AZ ENYHÜLÉS ELLENZŐINEK TALÁLKOZÓJA A NATO nukleáris tervezőcsoportjának ülése (ČSTK) — Hágában tegnap megkezdődött a NATO nukleá­ris te rvez ő c sopor t j á -na k kétna­pos ülése, amelyen a Nyugat- Eurüpába telepítendő új típusú amerikai nukleáris rakéták el­helyezésével lraprísolatos né­hány technikai kérdést tárgyad meg. A 15 NATO tagália.m közül 11 képviselteti matgát hadügy­iminiszteri szinten, s feladatuk az, hogy megindokolják az em­lített tervet. Ez annál is inkább fontos, mert a NATO tervei Belgium, Hollandia és más or­szágok békeszeretö közvélemé­nyének egyre nagyobb ellenál­lásába ütköznek. A Szocialisztyicseszkaje In- dusztrija szovjet napilap „Á* enyhülés ellenfeleinek lalálko zó ja“ címmel kommentálja a NATO atomtervezési csoportjá­nak hága,i ülését. Emlékeztet arra, hogy ez az ülés az utolsó előkészítő sza­kasza a NATO tanácsa decem­beri ülésének, amely végérvé­nyesen dönt az úgynevezett eurorakéták elhelyezéséről. A hágai találkozót a NATO-orszá- gok megbeszéléseinek sorozata előzte meg, amelyeken Washing­ton erős nyomást gyakorol! gyengébb szövetségeseire azzal a céllal, hogy rákényszerítse ez új típusú rakéta-fegyverek te­lepítését. Vita a távolt ártották ról A szovjet felszólaló az ENSZ-ben elítélte Kína Kambodzsa-ellenes kampányát (ČSTK) — Az ENSZ-közgyű- lésen a kambodzsai kérdésről folytatott vitában felszólalt Oleg Trojanovszkij, a Szovjet­unió állandó ENSZ-képviselője. Rámutatott, hogy a tanácskozá­son nincsenek jelen Kambodzsa törvényes képviselői, s helyü­ket olyanok foglalják el, akik senkit sem képviselnek, csupán a megdöntött Pol-Pót-rezsim ér­dekeit. Bizonyos nyugati körök és a kínai vezetés folytatja ellensé­ges politikáját a kambodzsai nép ellen. A szocialista országok ennek ellenére sokoldalú támogatást nyújtanak a kambodzsai nép­nek, hozzásegítik ahhoz, hogy leküzdje a nehézségeket. A szovjet ENSZ-kép viselő be­szédének végén támogatta azt a határozati javaslatot, amelyet tíz ország terjesztett elő. A do­kumentum felszólít minden ál­lamot: hagyjon fel olyan tevé­kenységgel, amely sérti Kam­bodzsa függetlenségét, szuvere nltását és területi sérthetetlen­ségét. Ha Van Lau, a VSZK küldöt­te felszólalásában elítélte azt, hogy a vitánál nincs jelen o népi Kambodzsa képviselője, amely a kambodzsai nép egye­düli törvényes képviselője. BULGÁRIA Béremelések, ármódosítások (ČSTK) — A BTA hírügynök­ség tájékoztatása szerint a Bol­gár Kommunista Párt Közpon­ti Bizottsága és a Bolgár Népköztársaság Miniszter­tanácsa határozatot fogadott el a dolgozók bérének és más jö- ve-delmének emeléséről, vala­mint a nagykereskedelmi és a fogyasztói áraknak a bolgár gazdaság fejlesztése objektív feltételeivel vaió összhangba hozásáról. A határozat értelmében emel­kednek a dolgozók bérei, a* ösztöndíjak és a társadalmi fo­gyasztás alapból kifizetett jut­tatások. 1980. január 1-től új nagyke. reskedelmi árakat vezetnek be az ipari árukra, emelkednek a közlekedési díjszabások, a me­zőgazdasági termékek felvásár­lási ára.i. November 12-től új fogyasztói árakat vezetnek be. Többek között emelkedik mint­egy 45 százalékkal az alkohol ára. BOGOTÁBAN ZÁRT AJTÓK MÜSÖTT A Pentagon és reakciós latin-amerikai rezsimek hadügyminisztériumi képviselőinek tanácskozása (ČSTK) — A kolumbiai fővá. rosban az elmúlt napokban zárt ajtók mögött tanácskoztak az amerikai kontinens néhány or­szága h ad ü g y m i n i sz téri u mai na k és fegyveres erőinek képvise­lői. A tárgyalásokon Chile, Pa­raguay, Uruguay, Guatemala és a Pentagon katonai szakembe­rei vettek részt. Nem szünetel a terror (ČSTK) — Spanyolországban a politikai terrorizmus a baszk autonómiáról megtartott nép­szavazás után sem szűnt meg. Csupán az elmúlt napokban há­rom akciót hajtottak végre a terroristák, amelyekért az ETA szeparatista szervezet katona- politikai szárnya vállalta a fe­lelősséget. San Sebastianban hétfőre vir. radóra agyonlőtték a La Voz de Espaiia című napilap szerkesz­tőjét, Barcelonában a terroris­ták megtámadták az Air Fran­ce francia légiforgalmi társaság székházát, Bilboóban pedig el­rabolták javier Ruperezt, a De­mokratikus Centrum Unió kül­ügyi titkárál. A Rév 1st a de las Fuerzas Ar­madas című kolumbiai folyóirat szerint a találkozót az Egyesült Államok kezdeményezésére hív­ták össze. A cél az volt, hogy összehangolják a nyugati félte­ke katonai köreinek tevékeny­ségét. A bogotai találkozóra olyan időben került sor, amikor to­vább gyengült az észak-ameri- k.ai imperializmus és Latin- Amerika reakciós erőinek pozí­ciója. Az egyik legfontosabb cél olyan közős intézkedés ki­dolgozása. ŕolt, amely gyengí­tené a nemzeti felszabadító mozgalmat Latim-Amerikában. Ismét megjelent a Times (ČSTK) — A The Times, a legrégibb brit napilap csaknem egyéves szünet után tegnap Ismét megjelent az újságáru­soknál. Az elmúlt év novemberében beszüntették a lap kiadását, mert a lap tulajdonosai 3000 alkalmazottat el akartak bocsá­tani. 1979. XI. 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom