Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)

1979-11-09 / 265. szám, péntek

Évszázados örökség: az összetartás CÉLTUDATOSAN FEJLŐDŐ NAGYKÖZSÉG Rengeteg érdekességet el­mondhatnánk a több mint hét- száz éves Bodrogszerdahelyről (Streda nad Bodrogom), a tre- bišovi járás egyik legnagyobb, közel háromezer lakost számlá­ló községéről. Legalább any* nyit megemlítünk, hogy u köz­ség határában található hazánk legalacsonyabban fekvő pontja. A községről szóló első írásos feljegyzések a XIII. századból származnak. A legrégibben, az 1273-ból származóban többek között az áll, hogy a község lakosainak legszebb tulajdonsá­ga, az összetartás. Sok mindent átélt a község az évszázadok alatt, olyasmit is, amire a lakosok nem szí­vesen emlékeznek. Arra viszont büszkék — és teljes joggal —, hogy a hajdani legszebb tulaj­donság, az összetartás, ma is jellemző rájuk. Ennek ékes bi­zonyítékai a falufejlesztésben elért eredmények, a lakosság társadalmi munkában megnyil­vánuló igyekezete. Ma már portalanított üt, két oldalán betonjárda vezet a köz­ségbe, s bármerre néz az em­ber, mindenütt látni a fejlődés nyomait. A látogatóban akarat­lanul is felvetődhet a kérdés: mi a titka, hogy az utóbbi évek folyamán annyi minden fel­épült Bodrogszerdnhelyen? Erre a kérdésre Dubík Sán­dor, a hnb elnöke így vála­szolt: — Tagadhatatlan, kézségünk fejlesztési tervének, választási programjának megvalósításá­hoz számottevő — talán az át­lagosnál nagyobb — anyagi támogatást kapunk. De az is igaz, hogy a lakosság társadal­mi munkában közel 1,3 millió órát dolgozott. Így, amit a fel­sőbb szervek jóváhagyásával tervbe vettünk és vállaltunk, azt meg is valósítjuk. Az anya­gi juttatásokat lelkes társadal­mi munkával kamatoztatjuk a közödén javára. fodrászata, üvegező- és kerete­ző üzeme, a járási ipari vál­lalat cipőjavító üzeme, bútor­üzlete, televízió- és rádiójavító üzeme. A helybeli állami gaz­daság közel ötszáz embert fog­lalkoztat. Bodrogszerdahely lakossága joggal büszke az 1966 óta mű­ködő egészségügyi központra, ahol a helybelieken kívül a közeli községek lakosainak, közel kilencezer embernek, egészségügyi ellátásáról három körorvos, ugyanannyi fogorvos, egy gyermekorvos, illetve a he­tenként rendelő szakorvosok gondoskodnak. Több mint öt éve működik a Jednota Fogyasztási Szövetke­zet által felépített, korszerűen berendezett, joggal közkedvelt Bodrog Vendéglő, ahol egész sor ízletes étel között válogat­hat és kellemes környezetben étkezhet a vendég. Központi fekvésű község Bodrogszerdahely, iskolájába hét környező község diákjai is járnak. Az új iskola szintén a lakosság hathatós segítségével épült. Közös összefogással fel­építették az iskola tornatermét is. — Olyan ügyesen dolgoztak az emberek, hogy a tervezett­Társadalmi munkával épül a járda (Gazdag József felvételei) Dubík Sándor fiatal kora óta a néphatalmi szervek appará­tusában dolgozik. Bodrogszer­dahely sorsának, fejlesztésének egyik lelkes szervezője, irányí­tója. Rövid számadást készítve, emlékezetből sorolja mi min­den épült fel a községben az utóbbi esztendők alatt. Az utak portalanítását közel tizenkét kilométer hosszú sza­kaszon végezték el, az Önse­géllyel épített járdák hossza 4,5 kilométer. Zöldövezetben sincs hiány a községben, több mint harmincezer díszbokrot, fát ültettek ki. Nyáron korsze­rű szabadtéri színpad áll a mű­kedvelők és a hivatásos szín­társulatok, együttesek rendel­kezésére. A lakosság szükségleteinek kielégítését szolgálja, másrészt munkalehetőséget is biztosít a faluban a szénraktár, a szol­gáltató vállalat férfi- és női ELETET MENTENEK önkéntes véradókat köszön­töttek a napokban Hódoson (Vydrany). Az ünnepséget, me­lyet a tömegszervezetek ren­deztek, Vími Béla, a Nemzeti Front helyi szervezetének elnö­ke nyitotta meg. Beszédében üdvözölte az önkéntes véradó­kat, a-Vöröskereszt járási bi­zottságának tagjait, dr. Szabó József körzeti orvost, valamint a község lakosságát, akik eb­ből az alkalomból megjelentek a helyi művelődési házban. Ez­után Kovácsy Erika és Zöld Vio­la köszöntötte egy-egy verssel az önkéntes véradókat. A kö­szöntő után Varga Ildikó, a Vö­röskereszt helyi szervezetének elnöke mondott beszámolót. Az önkéntes véradók közül külön kiemelte Tóth Andrást és Ko­vácsy Gyulát, akik a legtöbb­ször adtak vért. Ezután a tár­gyi jutalmak átadására került sor. SZÉLLÉ BEÁTA befejezni a szerelési munkála­tokat. — De mi lesz a nyolcszáz gyerekkel a fűtetlen tanter­mekben? — kérdezem. — Valahogy megoldjuk — bíztatott Boros elvtárs — a ré­gi vezetéket visszaszereljük. Véleményem szerint erre ko­rábban is gondolhattak volna. Érthetetlen, miért kellett a régit leszerelni, amíg nem volt biztos az új vezeték idejekor,! ni összeszerelése? — Sajnos, uz örömünkbe üröm is vegyül ■— jegyezte meg Dubík Sándor, — Nem rajtunk múlott, hogy ez az ál­lapot bekövetkezett. Legalábbis nem teljesen. Mindenesetre, a jövőben mi is okosabbak le­szünk. A hnb elnöke elmondta, hogy Bodrogszerdahelyen már meg­kezdték a volt kastély átépíté­sét is; az épületben zeneisko­la, előadóterem, központi könyvtár és több klubhelyiség lesz. A kastély közel húsz hek­táros parkját szintén rendbe­hozzák. Több milliós ráfordí­tással és társadalmi munkával. A felnőttek és gyerekek egy­aránt kellemes pihenőhelyre találnak itt. A játszóterekről sem feledkeznek meg. A Z-akció keretében elkezdik egy új művelődési ház építé­sét. Ebben talál új otthonra a hnb is. A jóváhagyott épít­kezési tervek között szerepel a község új áruházának építése. Erre igen nagy szükség van, mert a jelenlegi üzlethálózat nem kielégítő. Tető alá került már annak az új üzemnek az egyik csar­noka, ahol a jelenleg ideigle­nesen Bodrogszögben gyártott kisméretű transzformátorokat, korszerűbb körülmények között készítik majd. A mostani üzem százhúsz női munkaerőt foglal­koztat, az újban háromszázan fognak dolgozni. Bodrogszerdahely vezetőinek és lakosságának példás, kéz­zel fogható eredményekhez ve­zető az összefogása. Ennek köszönhető — ha néha-néha nem is sikerül mindent időben elvégezni —, hogy ez a nagy­község valóban céltudatosan, szépen fejlődik. KULIK GELLERT ÉLVEZZÜK MELEGÉT, DE VIGYÁZZUK LÁNGJÁT! Évezredek teltek el azóta, hogy az ember megszelídí­tette és szolgálatába állította a tüzet, teljes mértékben azonban máig sem tudta hatalmába kerítsni. Amint ugya­nis nem őrködik felette eberen, máris ádáz ellenségévé vá­lik. Mindezt mégsem tudatosítjuk teljes mértékben, és saj nos ma is gyakran módot adunk rá, hogy nagy vámot szedjen. Szlovákiában 1978-ban 1321 alkatommal pusztított tűz 77 millió korona közvetlen és 64 millió korona közvetett kárt okozva — olvasható az SZSZK Belügyminisztériuma Tűzvé­delmi Főigazgatóságának jelentésében. Továbbá az is, hogy csak a tűzoitók éberségének köszönhetően nem jóval ina- gasahb és tetemesebb az előbbi két számadat: tavaly ugyanis 1511 tűzoltóegység lepett közbe idejében, 41 sze­mély életét és 225 049 300 korona értéket mentve meg a pusztulástól. Elgondolkodtató és riasztó adatok ezek. Különösen, mert az is ismeretes: legtöbb esetben az emberi felelőtlenség és nemtörődömség okozta a keserű tanulsággal járó, nem egy esetben emberéletet is követelő bajt. A figyelmeztetés ismét időszerű. Megkezdődött a fűtési idény, s a tűzíorrások száma ilyenkor újabbakkal gyara­podik: a fűtőtestekkel. Az utolsó öt fűtési idényben Szlo­vákiában 923 1 űz keletkezett, több mint 33 millió knrona érték vált a lángok martalékává. Ennél is szomorúbb, hogy kilenc emberélet is áldozatul esett, tizenhatan pedig sú­lyos égési sebeket szenvedtek. A statisztika arra utal, hogy a felhasználók nem mérik fel, félvállról veszik a fű­tőtestek és melegítők tűzveszélyességét. A fűtési idényre való felkészülés fnntosságát évről-évre hangsúlyozzuk. A tapasztalatok alapján azonban mégsem mindenütt — beleértve az üzemeket, vállalatukat, szövet­kezeteket, raktárakat, magánlakásokat— szentelnek kellő figyelmet az előkészületek alaposságának. A tűz leggya­koribb oka ugyanis a fűtőtestek és füstcsövek szabálytalan elhelyezése és szigetelése, a rossz műszaki állapota. Mi bői állt akkor felkészülés, ha az ilyen hibákat nem távo­lították el? Gyakori ok a fűtőtestek helytelen kezelése és az alap­vető tűzvédelmi előírások megszegése, A hagyományos fű­tőtesteket — a szénnel tütött kályhákat — a magánhá zakban is egyre több helyen cserélik fel korszerű villany-, gáz-, ülajfűtőíestekre. Ezek kezelését azonban éppúgy el kell sajátítani, mint más háztartási gépét, sőt, még job­ban, mert nagyobb veszélyt rejtenek, könnyebben okozhat­nak bajt és kárt. A tűzvédelmi előírások megszegését említettem fentebb. Tulajdonképpen a felsoroltak — a rossz szigetelés, elhe­lyezés, helytelen kezelés stb. — is idesorolhatók. Sokan azonban a legalapvetőbb szabályt is semmibe veszik. Ta­valy pl. tizenháromszor keletkezett tűz azért, mert gyúlé­kony anyagot szárítottak, tároltak a fűtőtest közelében. Erre nem mondhatunk mást, mint hogy játszunk a tűz­zel. Hogy milyen drága lehet egy-egy ilyen „játék" arra példaként a Nové Mesto nad Váhom-i Obal vállalat raktá­rában keletkezett tüzet hozhatjuk fel: 250 000 koronába került. A fűtési idényre az idén is felkészültünk. Milyen körül­tekintően, az csak a későbbiekben derül ki. S az is, hogy tudatosítjuk-e végre jobban: a tűz barát, de ha könnyel­műen kezeljük, ellenséggé válik. Élvezzük hát melegét, de vigyázzak lúgjait FLÓRIAN MARTA Ä gyógyszer segít, de... nél egy évvel korábban átad­hattuk volna ezt a kétcsarno- kos, medern tornatermet — tájékoztatott Dubík elvtárs. — Bíztunk abban, hogy a járási építőipari vállalat helmed rész­legének dolgozói idejében el­végzik a műszaki berendezé­sek szerelését. Sajnos, nem így történt. A tornaterem épülete elkészült, a koksz is ott van a kazánházban, de fűteni nem lehet. „Csupán“ annyi a baj, hogy — alkatrészhiányra hivat­kozva — a szerelők képtelenek rákötni a központi fűtés háló­zatát a kazánházra. A régi ve­zetéket leszerelték, az új még nem működik, s nyolcszáz is­kolás gyerek október 24-én még fűtetlen tantermekben ta­nult. Azon a napon beszélgettünk Boros Gézával, a helmeci rész­leg vezetőjével, aki elmondta, anyaghiány miatt képtelenek Pszi chof armakum o k n a k azo­kat a gyógyszereket nevezzük, melyek különböző módon az ember lelki állapotára hatnak. Hatásuk, a szervezetben törté­nő átalakulásuk, veszélyessé­gük, a gyógyszerekkel való visszaélések összességükben olyan bonyolult problémát je­lentenek, hogy külön tudo­mányág foglalkozik velük — a pszichofarmakológia. Az ele­jén tisztázni kell, hogy ezek a gyógyszerek nem oldják meg az összes kóros lelkiállapotot, nehéz helyzetet, lelki válságot, konfliktust. Segítségükkel azonban a mai pszichiátria a kezelés magasabb fokára ju­tott. Évszázadokkal ezelőtt az ember elkeseredésében ivott. Az alkohol tehát nagyon régi népi pszichofarmakum. A mo­dern gyógyászatban a helyzet azonban alaposan megváltozott: a pszichofarmakumok hatását az orvostudomány tanulmá­nyozza és tudományos alapon alkalmazza azokat. Ennek el­lenére nagyon elterjedt ezek- * nek a gyógyszereknek az orvos tudta nélküli használata. A ve­szély abban rejlik, hogy az „öngyógyítók“ kezébe így olyan gyógyszei'ek jutnak, me­lyek nemcsak a használó egyénre, de sokszor nagy kol­lektívákra nézve is veszélyt je­lentenek. A kockázati tényezőket az alábbi csoportokra oszthatjuk: 1. A problémák gyógyszerrel történő megoldása. Például a munkahelyen nehézségek ke­letkeznek, az ember idegessé válik. Az okok kiiktatása gyak­ran nehéz és bonyolult. Ha az ember nyugalmát orvosság se­gítségével szerzi vissza, az idegesség megszűnik ugyan, de az ok tovább fennáll. így az után kifejlődhet a tehetetlen­ség, megszokják a „gyógysze­res megoldást“. Ennek alapja lehet a kényelmesség, vagy a fegyelmezetlenség is. Az orvos­ság használása morális problé­mává válhat. Összegezve az elmondottakat, felelősek va­gyunk azért, milyen módon oldjuk meg problémáinkat. 2. A gyógyszerszedés szokás­sá válik. A gyógyszerek helyte­len alkalmazásuk miatt idővel, gyakran azonban nagyon ha­mar, életünk állandó társaivá válnak. Például a helytelen életmódot folytató ember reg­gel fáradtnak érzi magát. Ha az okokon nem változtat, és a fáradtságát gyógyszerek segít­ségével küzdi le, ezek hasz­nálatát gyorsan megszokja és minden egyéb fáradtság leküz­dését vegyszerekkel intézi el. Sőt mi több, oktalanul is fá­^ radtnak érzi magát, hogy gyógyszerhez nyúlhasson. így válik a gyógyszerek rabszol­gájává. Az elmondottakon kí­vül az ilyen gyógyszer a szer­vezet funkcióinak betöltéséhez is szükségessé válhat, így jön létre a .toxikománia, ami már súlyos betegséget jelent. 3. A mellékhatások fellépése, melyekkel a laikus nem számít. A pszichofarmakumok hosszan tartó alkalmazása nehéz lelki betegségek oka lehet, melyek elmegyógyintézeti kezelést igé­nyelnek. Sőt előfordul, hogy a pszichofarmakum hatása alatt levő ember tragikus tetteket követ el, például gyilkol. 4. Az előbbiekben említett hatások a beteg szociális hely­zetének lerontásához vezethet- nek. Aki állandóan a gyógy­szerek kábító hatása alatt áll, nem lehet jó dolgozó. így so­kan, főleg fiatalok, a társa­dalom peremére kerülnek, ma­gukhoz hasonló egyénekkel társulnak, akik úgyszintén az orvosságok „áldozatai“ közé sorolhatók. Vannak olyan gyógyszerek is, amelyeket nem sorolunk ugyan a pszichofarmakumok közé, de másodlagosan hatnak az egyén pszichikumára. Ide tartoznak az analgetikumok (fájdalomcsillapítók). Sokan ezeket nem a fájdalom csillapí­tására, de serkentő hatásukért, a szellemi felfrissülést okozó tulajdonságukért szedik. A fiatalok esetében a pszi­chofarmakumok használata na­gyobb veszélyt jelent mint az idősebbeknél. Egyéniségük ki­forratlan, hamarabb jutnak té­ves utakra, mint az élet folya­mán megedződött felnőtt em­ber. A fiatalok kíváncsiak, az új élmény, az ismeretlen felfe­dezése vonzó számukra. A krí­ziseket, az elviselhetetlen fe­szültségeket le akarják küzde­ni bármilyen módon is. Sajnos sokszor éppen a felnőttek, a veszekedő szülők, készítik elő ezeket a helyzeteket gyerme­kük számára. Tudni kellene, hogy a pszichofarmakumokkal történő visszaélés sokszoros fe­lelősséget hárít mindenkire: az ember felelős saját magáért, a szülők felelősek a gyermek boldog, elégedett életéért, a há­zastársak harmonikus együtt­élésükért, a vezető beosztásban levők az általuk vezetett mun­kahelyért, a művészek az al­kotásaik értékéért stb. A pszi­chofarmakumok gyógyító ener­giáját éppen úgy irányítani kell, mint az atom vagy má? energiaforrások hatását. Dr. IVAN ŽUCHA, CSc ÚJ sz 1979. XI. 9. Dubik Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom