Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)

1979-11-07 / 263. szám, szerda

A Nagy Október szelleméhez hűen Mifos Jóikéi beszéde '(Folytatás az l. oldalról) jflftviií, az SZI.KP KB Elnökségé­inek tagja, a Sz lóvéik Nemzeti Tanács elnöke, Ladislav A bra­tiam, Ignác janák. ján Janik, Elmia Litvajová, Luduvit Pex lAr és Miroslav Vélek. «zSZLKP KB Elnökségének tagjai, Bohuš Trávnitek és Mit:hal Ziwufék, a7, SZLKP KB Titkárságának 1a- joi, Miloslav Buda, az SZLKP KERB elnöke, továbbá az SZNT alelnökei, a szlovák .kormány miniszterelnök-helyettesei, a Szlovák Nemzeti Frontba tömö­rült politikai pártok és társa­dalmi szervezetek tisztségvise­lői, valamint Bratislava es a n yugait-sz lovak iái kerület párt­éi állami szerveinek tisztségvi­selői. Ott voltaik az SZLKP KB osz­tályvezetőd, az SZNT Elnöksége és a szlováik kormány Tagjai, a csehszlovák néphadsereg, a Szlováik Bel üg ym i n i sz té r i uis és a í»épi milícia képviselői. Jelen volt Nyikolaj Goncsarov, a Szovjetunió bratislavai fő kon - sdljű és Anatolij Tomin ezre­des, a bratislavai szovjet ka­tonai parancsnokság képviselő­je. Ottí voltak a bratislavai konzulánis hivatalok vezetői is. Az ünnepi gyűlést Ignác Ja- uáJk, az SZLKP KB Elnökségé­nek tagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára nyitotta meg. Ezután Ján Janik, ez SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB rtiibkára mondott ünnepi besté­det. JÄN JANIK BESZÉDE Ján Janik eivtárs toeszétióeek bevezető részéin lianijgsiilyoz- ta, hogy a Nagy Októberi Szo- oiaitósta Forradalom a világ el­ső szocialista forradalma volt, mely megtörte az imperializ­mu s monopu 1 hel yzeté t, s meg­kezdte a világ politikai, társa­dalmi és gazdasági arculatának niegvá ltoztatását. Az orosz proletariátus és fnr- radnlini pártja az egész világ nak megmutatta, hagy felépít­hető az új, antagomsztikus osz­tályoktól, kizsákmányolástól, elnyomástól mentes társadalom. Az Októberi Forradalom di­cső győzelme mindörökre Le­nin zseniális személyiségéhez fűződik. Leniin az Októberi For. rada lom eszmei vezére és szer­vezője, az első szocialista ál­lam létrehozója, a szocializmus éti a kommunizmus építése nagyszabású tudományos tervé­nek megalkotója volt. Oroszor­szág népét a szabadság 'útjára vezette, mert új típusú pártot liozort létre, a munkásosztály forradalmi élcsapatát. Alkotó módom továbbfejlesztette a marxizmust az imperializmus új történelmi körülményei közölt, bátran megvédte a szocializmus építésének terveit a renegálok­kal, az opportunistákkal és a rev i aionistá kka 1 szemben. A jelenlegi szovjet társadal­mat a gazdasági irányítás és a tervezés tökéletesítésére irá­nyuló erőfeszítések, a munka erő-gazdálkodás ésszerűsítése, az intenzív növekedési ténye­zők kihasználása jellemzik. Mindez lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió népgazdasága sziin telenül dinamikusan fejlődjön, s megvalósuljon az SZKP XXV. kongresszusának stratégiai irányvonala. Egyre erősödik a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom. Ennek legnagyobb sikere, hogy a második világháború után létrejött a szocialista vi­lágrendszer, melynek országai a nemzetközi haladás legíonto­Csehszlovák vezetők üdvözlő táviratai Moszkvába /Folytatás az l. oldalról) dés szilárd szálai fűznek. Ezeket a kapcsolatokat — amelyek a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus jól bevált elvein alapulnak — a jövőben tovább mélyítjük és szilár­dítjuk népeink, a szocialista országok egysége és összetartása javára, a béke és a nemzetközi biztonság érdekében, az imperia­lizmus és a hegemon izmus ellen, a szocializmus és a nemzetközi haladás győzelméért vívott közös harc javára. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkal­mából további sok sikert kívánunk Önöknek, kedves Elvtársak, a szovjet kommunistáknak és a szovjet népnek az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak megvalósításához, a kommunista tár­sadalom építéséhez, a békéért, a békés egymás mellett élés elvei­nek érvényesítéséért, a fegyverkezési hajsza leállításáért, a ha­ladásért és a népek barátságáért folytatott küzdelemhez. * * * Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyű­lés elnöke, Ján Marko, a Szövetségi Gyűlés első alelnöke, vala­mint Václav David és Dalibor Hanes, a két kamara elnöke üdvöz­lő táviratot küldött Alekszej Silvikovnak, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsa elnökének és Vitalij Ru ben nek, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsa elnökének, az Októberi Forradalom 62. évfordulója alkalmából. Ugyanebből az alkalomból a Csehszlovákiai Nőszövetség Köz­ponti Bizottsága táviratban ük ö szőni ötté a Szovjet Nőik Bizottsá­igáit. sabb tényezői. A Szovjetunió es a többi testvéri szocialista ország sikerei bizonyítják a reális szocializmus fölényét, és a tudományos szocializmus esz­méinek tokozott vonzerőt ad­nak. A világ népei egyre job­ban meggyőződnek arról, hogy kizárólag a szocializmus és a kommunizmus képes kielégíteni érdekeiket, hogy a kommuniz­mus az emberiség jövője. Az Októberi Forradalom győ­zelmével történelmi jelentősé- . gil fordulni következett be a nemzetközi kapcsolatokban. A szovjet állam kezdettől fogva a népek megértésére és békés együttműködésére törekedett. E lenini politika szellemében az SZKP XXIV. kongresszusa nagyszabású békeprogramot dolgozott ki, amelyet a XXV. kongresszus továbbfejlesztett. Ezzel összhangban áll a Szov­jetunió új békekezdeményezése, amelyet Leonyid Brezsnyev elv- társ terjesztett elő Berlinben. Az új szovjet javaslatok bizo­nyítják, hogy a Szovjetunió őszintén a világbékére, az or­szágok közötti bizalom megszi­lárdítására törekszik. Ezt követően Nyikolaj Gon- csarov, a Szovjetunió bratisla- vai főkonzulja köszöntötte az egybegyűlteket. NYIKOLAJ GONCSAROV BESZÉDE Goncsarov elvtárs bevezető­ben hangsúlyozta, hogy évről evre egyre több ember tudato­sítja az Októberi Forradalom­nak, a 20. század legfontosabb eseményének óriási jelentősé­gét. A Szovjetunió és a többi szocialista ország e forradalom (32. évfordulóját új békekezde­ményezéssel köszöntötte. A ví- tágközvélemény figyelmének bomlokterében azok az új ja­vaslatok állnak, amelyeket Leo­nyid Brezsnyev elvtárs terjesz­tett elő az NDK lövárosában és amelyek a béke megszilárdítá­sát és a lázas fegyverkezés kor­látozását célozzák. E kezdeményező javaslatok meggyőzően bizonyítják, hogy az SZKP és a szovjet állam tán- toríthatatlanul valóra váltja az SZKP XXIV. kongresszusán ki­dolgozott és XXV. kongresszu­sán továbblejlesztett békeprog­ramot. Ezzel szemben az Egyesült Államok és más NATO-tagor- szágok katonai körei Peking támogatásával a világ különbö­ző részein a helyzet kiélezésé­re törekszenek. Az új szovjet kezdeményezést azonban az egész világ haladó közvélemé­nye támogatja. Végezetül Goncsarov elvtárs gratulált Csehszlovákia népének azokhoz a sikerekhez, amelyeket a fejlett szocialista társadalom építése terén ért el. Az ünnepi gyülés az Intern nacionálé hangjaívul fejeződött be. A LENINI ÚTON folytatás at 1. okiulrölj amerikai szenátus is ratifikálja és érvénybe lép, egyszersmind újabb lehetőségeket is feltár a tényleges leszerelést és az újabb háborús veszély csökken­tését célzó, a korábbinál haté­konyabb lépések megtételéhez. Kétségtelen, hogy az európai kontinensen végbement és a helsinki összeurópai értekezlet Záróokmányában is rögzített pozitív változásokat, így a po­litikai enyhülést katonai eny­hüléssel, valamint más kiegé­szítő intézkedésekkel is meg kell erősíteni. A Szovjetunió újabb, nagy horderejű javasla­tai, amelyeket Leonyid Brezs­nyev Berlinben mondott beszé­dében terjesztett elő, kezdemé nyezően megmutatják az ehhez vezető utat. Az egyoldalú szov­jet elhatározás, mely szerint az NDK területéről jelentős szov­jet haderőt vonnak ki; a kész­ség a szovjet rakéták számá­nak csökkentésére, ha nem he­lyeznek el újabb közép-hatótá­volságú rakétákat az európai NATO-országok területén; a ja­vaslat, hogy kölcsönösség ese­tén készek korlátozni a had­gyakorlatok méreteit, mind az európai biztonság szilárdítását, az országok közötti bizalom légkörének erősítését, • világ­politikai légkör javításai céloz­zál. Vitathatatlan, hogy ezek a döntések és kezdeményezések túlmutatnak Európa határain, globális problémákat érintenek és ténylegesen megnyilvánul bennük a jóakarat, a szocialis­ta közösség országainak töret­len békeszándéka. Ez az egye­düli gyakorlati út a tényleges katonai enyhüléshez. A Szovjetunió a háború után eltelt évek folyamán több mint száz javaslatot tett a fegyver­kezési hajsza megfékezésére, s ezeknek mintegy harmadát sikerült elfogadtatni. Az új szovjet békekezdeményezések nyomán most megvan a lehe­tőség a továbblépésre a fegy­verkezési hajsza megfékezése, a végső soron az általános le­szerelés felé. De csak akkor, ha a nyugati világ csakugyan konkrét megegyezéseket akar, és nem minduntalan kibúvókat keres. A berlini javaslatok mi­nőségileg új helyzetet teremte­nek Európában, új lehetősége­ket nyitnak meg földrészünkön a katonai enyhülés politikájá­nak megvalósítására. Most az a kérdés, hogyan vá­laszolnak a NATO tagállamai a szovjet javaslatokra. A fegy­verkezés hívei kiforgatott ér­vekkel igyekeznek félrevezetni a szovjet kezdeményezést üd­vözlő közvéleményt, hogy de­cemberben, a NATO-tanács ülé­sén elfogadtassák az újabb amerikai nukleáris fegyverek Európába telepítésének tervét, ami természetesen maga után vonná az elkerülhetetlen ellen- intézkedéseket. „Mind Európában, mind a vi­lág minden más térségében bé­két, tartós békét akarunk. Ez külpolitikánk alapja és gerin­ce“ — jelentette ki Leonyid Brezsnyev berlini beszédében. A világ népei ismét tanúbizony­ságát kapták annak, hogy a Szovjetunió a hatvankét eszten­dővel ezelőtt meghirdetett le­nini békepolitikát kitartóan folytatja és azt a gyakorlatban valósítja meg. A szocialista kö­zösség országai, közöttük ha­zánk, amelynek népe már két világháború borzalmát élte át, mindent megtesznek a jövőben is mint eddig, az enyhülés megszilárdításáért, a béke erő­sítéséért és a nemzetközi együttműködés bővítéséért. Meg­bonthatatlan testvéri barátság­ban és szövetségben a Szovjet­unióval, a Nagy Október igazi örököseiként munkánkkal, har­cunkkal ma és holnap így épít­jük tovább a hatvankét éve meg­alapozott nagy művet. PROTICS JOLÁN I Folyt t/t ás m 1. oldalról / halhatatlan, s tartósan jelen van világszerte. A szocialista forradalom elmélete és gyakor­lata, valamint a világ első szo­cialista országának tapasztala­tai minden elnyomott és ki­zsákmányolt nép támaszát és reményét képezik. Megmutatja, hogyan kell megszabadítani az emberiséget az elnyomás, a szociális és a nemzeti igazság­talanság terhétől. Lenin pártja, a hős szovjet nép ma ugyanúgy, mint a múlt­ban a nemzetközi haladás és a kommunista társadalom építé­sének zászlóvivője, történelmi küldetést tölt be, új utakat nyit meg, és jól megoldja a rend­kívül bonyolult feladatokat és problémákat. A szovjet nép a kommunista párt vezetésével nemcsak győz­ni tudott a forradalomban, ha­nem meg tudta védeni forra­dalmát az ellenség támadásai­val szemben. Élethalálharcot kellett vívnia rögtön a hatalom megszerzése után a polgárhá­borúban és 14 ország légyveres intervenciója ellen. A munka területén is győzött a szocializ­mus alapjainak felépítése so­rán, a belső ellenséggel és a nemzetközi elszigetelésre lett kísérletekkel folytatott harc­ban. A szovjet nép hősiességé­vel bevonult a történelembe a Nagy Honvédő Háború idején, amely az európai népek sza­badságáért és létéért vívott há­ború volt, és amely a fasizmus vereségéhez vezetett. Ez szá­mos ország számára megköny- nyítette a szocialista fejlődés útjának megkezdését. A nemzetközi imperializmus és a fasizmus fölött aratolt győzelmek bizonyílják a szocia­lizmus életerejét, a szovjet nép nagyságát, hősiességét, szilárd­ságát és egységét. Nagy érdeklődéssel és csodá-- lattal kísérjük figyelemmel azt, ahogyan ma a szovjet nép si­keresen megvalósítja az SZKP XXV. kongresszusának politikai irányvonalát, a kommunizmus anyagi, műszaki alapjai építé­sének programját. Sikeresen fejlődik a szovjet tudomány, ezt az űrkutatási eredmények Is bizonyítják. Szüntelenül emel­kedik a szovjet nép anyagi és kulturális színvonala. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a bátor országépítő ter­vek valóra váltása nemcsak a kommunisták, hanem az egész szovjet lakosság ügye. Az Októberi Forradalom esz­méi gyorsan továbbterjedtek, és minden földrész dolgozói szá­mára vonzókká váltak. Hazánk is, a szocialista közösség szi­lárd láncszeme, jelentős szere­pet tölt be a KGST-ben és a Varsói Szerződésben. Az e té­ren kifejtett^ együttműködésben fontos szerepe van a Szovjet­uniónak, hatalmas népgazdasá­gának és nyersanyagkészletei­nek, fejlett tudományos-műsza­ki alapjának. A szocialista orj szágok testvéri együttműködése fejlesztésének fontos mérföld­köve volt a szocialista gazda-: sági integráció komplex prog­ramjának elfogadása, amely program megvalósítása elömozj dítja a KGST-tagállamok társa­dalmi termelésének további nö­velését. Megelégedéssel állapít­hatjuk meg, hogv ez az együtt­működés valóban sikeresen tej* lödik. Az Októberi Forradalom nag^ hatást gyakorolt nemzeteink életére. Befolyásolta az önáll<$ Csehszlovákia létrejöttét, a CSKP megalapítását, a szovjet kommunisták forradalmi ia-* pasztalatai segítettek pártunk* nak abban, hogy betölthesse a munkásosztály élcsapatának szerepét a dolgozók szociális jogaiért, a kapitalizmus meg­döntéséért folytatott küzdelem­ben és a nemzeti felszabadító harcban. A Szovjetunió és más szocia-! lista országok internacionalista segítségének volt köszönhető, hogy 1968 ban politikai eszköz zökkel, fegyveres harc nélkül leküzdjük az ellenforradalmi veszélyt. A CSKP élére került új vezetőség leküzdte a mély válságot, helyreállította a párt marxista—leninista egységét és vezető szerepét. A Szovjetunió baráti tetteivel gyakran bizo- nyitotta, hogy odaadó barátunk és legközelebbi szövetségesünk. Egész társadalmunk a XV. pártkongresszus határozatainak sikeres megvalósítására törek­szik. Az eredmények melleit azonban problémáink és fogya­tékosságaink is vannak. A Je>*-< fontosabb feladat ezért az, hogy a XV. pártkongresszus programjával és a CSKP KB üléseinek határozataival össz­hangban a munka hatékonyság gának növelésére és minőségé­nek javítására törekedjünk. He-* lyesen és céltudatosan kell fej" leszteni a dolgozók kezdemé­nyezését, következetesen fel kell számolni a gazdasági élet különböző területein fellelhet* fogyatékosságokat. MeggyőzőJ désünk, hogy az emberek fá-> mogatják az erre irányuló konkrét intézkedéseket. A je­lenlegi problémák nemcsak » nemzetközi gazdasági helyzet­ből, hanem saját fogyatékossá-* gainkból is adódnak, ezért sa« ját posztján mindenkinek ide­jében és hatékonyan hozzá kell látnia e fogyatékosságok í el­számolásához. Beszédének további részében Jakes elvtárs időszerű nemzet­közi politikai kérdésekkel log- lalkozott. Nagyra értékelte a Szovjetunió azon törekvéseit, amelyek a világbéke megőrzé- sére, a lázas fegyverkezési haj­sza leállítására és az általános leszerelésre irányulnak. Hang súlyozta, hogy a Szovjetunió­nak nagy érdeme van a hadá­szati támadó fegyverek korlá­tozásáról szóló szovjet—ameri­kai szerződés megkütéseben. Leszögezte, hogy a Szovjetunió béketörekvését fejezi ki az az új kezdeményezés is, amelyet Leonyid Brezsnyev elvtárs ter­jesztett elő október 6-án Ber­linben. Csehszlovákia Kommu­nista Pártja és népünk teljes mértékben támogatja ezt az új kezdeményezést. Végezetül kijelentette: örü­lünk azoknak a sikereknek, amelyeket a szovjet nép ért el az SZKP XXV. kongresszusán kitűzött program megvalósítá­sában. Az egész haladó embe­riséggel együtt testvéri üdvöz­letünket és őszinte jókívánság gainkat küldjük a Szovjetunió­nak és népének az Októberi Forradalom jubileuma alkalmá* ból. Koszorúzás! ünnepségek (Folytatás az 1. oldalról) zetésével, Dmitrij Litovcev ve­zérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának rang­idős csehszlovákiai képviselője, Dmitrij Jazov vezérezredes, a hazánkban állomásozó középső hadseregcsoport parancsnoka. A cseh kormány, a Cseh Nemzeti Tanács, a Cseh Nem­zeti Front Központi Bizottsága, a csehszlovák néphadsereg pa­rancsnoksága, a Belügyminisz­térium fegyveres alakulatai, a népi milícia, valamint Prága és a közép-csehországi kerület párt- és állami szerveinek és társadalmi szervezeteinek kép­viselői kegyelettel adóztak a hősök emlékének. Hasonló koszorúzás) ünnep­ségre került sor a bratislavai Slavípon is. Az Elesett forradalmárok in­dulójának kíséretében az SZLKP KB, a Szlovák Nemzeti Front KB, a Szlovák Nemzeti Tanács és a szlovák kormány közös koszorúját elhelyezték: Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnök ségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök, Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnök­ségének tagja, a Szlovák Nem­zeti Tanács elnöke, Ladislav Abrahám, Ignác Janák, ján ja­nik és Elena Litvajová, az SZLKP KB Elnökségének továb­bi tagjai, Bohuš Trávníček és Michal Zozuľák, az SZLKP KB Titkárságának tagjai, Miloslav Bod'a, az SZLKP KERB elnöke, valamint a Szlovák Nemzeti Frontba tömörült politikai pár­tok és társadalmi szervezetek tisztségviselői. Ezután közös koszorút helye­zett el Nyikolaj Goncsarov, a Szovjetunió bratislavai főkon­zulja és Anatolij Tomin ezre­des, a bratislavai szovjet ka tonai parancsnokság képviselő je munkatársaival. Az ünnepség a szovjet és a csehszlovák himnusz hangjaival ért véget. 1979. XI. 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom