Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)

1979-11-01 / 258. szám, csütörtök

I A tartalékok éss^ríi Hasznosításával

Komoly feladat a rét- és legelőgazdálkodós fejlesztése

LESZÜKÜLT A MEZEI MUNKÁK KÖRE — ÁTCSOPORTOSÍTOTTÁK A MUNKAERŐT

Földműves berkekben az elmúlt napok, hetek elsőszámú témája a magára sokat váratott eső volt. Böjtüs József, az izsai (lža) Béke Egységes Földművesszövetkezet főagronómusa is ezt hozta elsőként szóba, amikor a minap a reggeli munkaelosztást követően találkoztunk, hogy számba vegyük az elvégzett és a még hátralévő mezei munkákat.

— Tizenhét éves gyakorlatomban ilyen őszi szárazságra még nem volt példa. Vannak tábláink, ahol szeptember végén elvetettük a búzát, és még most is csak alig 40 százalékos a kelés. Öntözhető területünk sajnos nincs, így mi kétszeresen örülünk a megváltozott időjárásnak. Milyen jó lenne egy évvel előbbre lenni, amikor már üzemben lesz a hétszáz hektárt behálózó beépített önözöberendezés. Ennek hiányában a búza érdekében csak annyit tehettünk, hogy a nálunk legjobban termő fajtákat vetettük, a nehéz feltételek között is jól előkészítettük a magágyakat, messzemenően betartottuk az egyes fajtáknál a vetés agrotechnikai idejét, és a hiányos kelés valamint az esetleges kifagyás ellensúlyozására a 650 hektáros vetéstervünket 13 százalékkal túlteljesítettük.

A búzavetésen kívül további munkákról is már múlt időben beszélt. Az aratást követően a kombájnokat és más mezőgazdasági gépeket gondosan előkészítették az őszi mezei munkákra. így egyetlen növény kivételével minden terményt az előre kidolgozott munkaterv szerint takarítottak be. Különösen jó eredménnyel végződött a maghere cséplése és a napraforgó betakarítása. Az előbbi hektáronként közel két, az Utóbbi pedig 160 hektáron 24

mázsás átlaggal fizetett a jó gondozásért.

Az egyel len növény, amely esetében nem tudták tartani a betakarítási ütemtervet a cukorrépa. Masár Dušan mérnök, a földmüvesszövetkezet elnöke, akivel a kukoricaraktárnál találkoztunk, ennek okát is részletezte.

— A növények közül az idén a cukorrépa okozza a legtöbb gondot Nem elég, hogy nem adja a várt hozamot és más évekhez viszonyítva kisebb tömegű a levélzete, a kiszántása kimondottan elkeserítő munka. Két háromsoros gépsorunk van, de ezek közül állandóan csak az egyik dolgozott. A kemény talajon törtek, romlottak a gépek. Naponta élesítettük a késeket, de a kiszántók ennek ellenére sem mélyedtek kellően a talajba, sok esetben nem emelték, hanem szakították a répát. És sajnos a beleszakadt tő megmenthetetlen veszteség.

— Nem úgy az a répa, a0iit a gép a földön hagy. Nem véletlenül van itt az elnök elvtárs —- mutatta be a főagronő- mus a szövetkezet elnökének társaságában tartózkodó Izsák Lajost, a helyi nemzeti bizottság elnökét. — Ha nem tévedek, a kölcsönös segítségnyújtás formáiról beszélgettek.

— Valóban — engedett a kihívásnak a hnb elnöke. — Átadás előtt áiló bevásárlóközpontunk körül van még némi munka, ehhez kellene gép. Az adósságtörlesztés módjáról Is beszélgettünk. A hét végén és az elkövetkező szombaton valamint vasárnapon is az egyes helybeli tömegszervezetek ősz- szefogásával társadalmi munkát szervezünk a gépek által elhagyott cukorrépa összesze- désére.

— Ide is jól Jönne egy kis segítség — vezetett be a kukoB

*+ ■* I ** *"

ovuio üzem

Egymás után érkeznek a speciális tartályú pótkocsikat vontató traktorok a nagykürtösi j Veľký Krtíš] Borászati Üzem udvarába. Hordják a járás mezőgazdasági üzemeiből a szőlőt. A minőségi ellenőrzés és az átvétel után a pótkocsik terhe a zúzóba kerül, ahonnét teljesen automatizált úton kerül a must a tartályokba.

Milan Toldi agronómus eléggé elfoglalt ember, hiszen ebben az időszakban a Borászati üzem dolgozóinak minden perce kiszámított.

— Mennyi az idei felvásárlási tervük? — szólítom meg.

— Pontosan 668 vagon, de számításaink szerint ezt a tervet csak mintegy 40 százalékra tudjuk teljesíteni. A kiesést főleg a kemény téli fagyok okozták, no meg a járás déli részét sújtó jégverés, mely különösen Lukanénye, Závada, Bussa és a járási székhely határában okozott nagy károkat.

— Melyik mezőgazdasági üzem termeszti a legtöbb szőlőt?

— A lukanyényei, mely három község határában szüretel, de onnan nem szállítják ide a szőlőt, mivel a csábi határban lévő, korszerűen felszerelt pincéjükben feldolgozzák, s csak később szállítják palackozásra.

— Melyek a leggyakoribb szőlőfajták a járásban?

— Igen jelentős az Olasz rizling, a Tramín, a Kékfrankos, de akad más fajtákból is.

— A szőlőtermesztők idén nem panaszkodhattak az időjárásra: sok napsütés, hosszú meleg ősz érlelte a szőlőszemeket. Bizonyára elégedettek a cukor- tartalommal?

— Ebből a szempontból az Idei év valóban kedvezett a szőlőnek. Az utóbbi négy év legjobb eredménye az idei, átlagosan 20—22 fokos a szőlő, de a Tramín elérte a 24 fokot is.

79 — Az üzem nem sok dolgozót foglalkoztat. Gondolom, most „erősítésre“ volt szükség.

— Az egész üzemben máskor csak a 20 állandó dolgozó végm zi a teendőket, de most 20

% idénymunkást is felvettünk.

** Ezek főleg nyugdíjasok, de vannak fiatalok is, akik szabadságuk egy részét itt kamatoztatják.

— Az üzemnek egyik részén folyik a termelés, a másik részén pedig építők dolgoznak. Tovább bővül az üzem?

— Mivel a nagykurtösi járásban komoly jövője van a szőlő- termesztésnek, fejleszteni kell a Borászati Üzemet is. Egyelőre még csak az első szakasz készült el, mely 360 vagon termés befogadására képes. A most épülő rész üzembe helyezése után 720 vagonra lesz a kapacitás. Távlati tervben szerepel a harmadik fejlesztési szakasz is, mely 1000 vagonra növeli az üzem befogadóképességét.

BOJTOS JÁNOS

rica raktárába a főagronómus.

— Legkevesebb 50 vagon megtisztított és szárított szem van itt. Kilenc tehergépkocsinkkal szállítjuk a kukoricát žarnovi- cai, lupčai és prievidzai raktárakba, de sajnos nagyon késlekedve veszik át. Sőt, időnként, legutóbb például tegnap, kapunk egy táviratot, hogy átmenetileg szüntessük be a szállítást. A raktárunk megtelt, de még ennél is nagyobb gondot okoz, hogy az éjszakai hideg hatására a raktárban felgyülemlett száraz szem átnedvesedik és pen§szedni kezd.

—•- A megoldás?

— Tőlünk független. Jobban kellene megszervezni az átvételt, hogy folyamatos legyen a szállítás. Mi csak annyit tehetünk, hogy áthidaló megoldásként egy pótraktárt készítettünk elő, de ez még a jelenlegi csökkentett ütemű betakarítás ellenére is nagyon gyorsan megtelik.

Nem alaptalanul nyugtalanító a helyzet, hiszen ilyenkor minden óra kiesése sokszorosan megbosszulhatja magát. Ráadásul az izsai földművesszövetkezetben nemcsak órákról hanem napokról van szó. Hiszen a négy kombájn az elmúlt héten két napot állt, mert nem tudták hova vinni a lemorzsolt, megtisztított és szári tott szemet.

— Ezért nyugtalankodunk — mutatta a határban a főagronómus az egyelőre még lábon álló és hektáronként 59 mázsa körüli átlagot adó kukoricát.

— Annyira gyenge már a szára, hogy egy kisebb szél is megtörheti. És akkor a jelenleg minimális betakarítási veszteség a sokszorosára ugorhat, hiszen a fekvő kukoricaszárről a kombájn már nem tudja letörni a kalászt. Reméljük, hogy a probléma megoldódik, még mielőtt megromlanának a betakarítási feltételek.

Időközben dél lett, a délelőtti tapasztalatokat összegező és ennek alapján a másnapi munkattírvet Összeállító bizottság ülésének kezdete. így már csak egy rövid összegezésre futotta az időből.

— A mélyszántást győzzük erővel és géppel, a cukorrépa betakarításához pedig az egyik szomszédos földművesszövetkezettől kaptunk segítséget. A más területeken felszabadult saját emberi és gépi erőinket is a cukorrépába csoportosítottuk át, ahol a betakarítás üteme megkétszereződött, s így adott a lehetőség, hogy pótoljuk a korábbi lemaradást. Továbbra is aggasztó tény a szárazság, de reméljük, hogy legalább 30 milliméteres csapadékot kapunk, ami elég lesz ahhoz, hogy a búza a tél kezdetéig kellően megerősödhessen.

EGRI FERENC

A prágai Sigma vállalat hatalmas szerelvényeket és szivattyúcsöveket gyárt a KGST valamennyi országa atomerőművei számára. Az idén például 250 millió tonna értékben szállít szerelvényeket és csöveket a Szovjetuniónak. Felvételünkön: Ladislav Marsík a JS-300 típusú szerelvény pontosságát méri

(Felvétel: CSTK — J. Sourek)

A CSKP KB öt évvel ezelőtti novemberi tanácskozása különösen igényes feladatokat határozott meg a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozói számára, amikor célul tűzte a gabona-önellátás elérését és az élelmiszerjönellátás mértékének fokozatos növelését. E fontos feladatokról sok szó esett a XV. pártkongresszuson, majd az ezt követő központi bizottsági üléseken, valamint az egységes földművesszövetkezetek IX. kongresszusán is.

A gabona-önellátás elérésének egyik legfontosabb feltételét a gazdasági állatók ésszerű takarmányozásában látják a szakemberek. Nem véletlenül. Hazánkban ugyanis az ötödik ötéves tervidőszakban összesen 7 000 000 tonna gabonát használtunk fel takarmányozási cé~ lókra. Mintegy hárommillió tonnával többet a tíz évvel korábbi mennyiségnél. Az igen jelentős többletfelhasználás viszont csak részben volt az állatállomány növekedésének következménye. A mezőgazdasági vállalatokban inkább az okozta a nagyobb szükségletet, hogy a gabonát, illetve a koncentrált takarmányokat alacsony hatásfokkal hasznosították a gazdasági állatok etetésében.

Az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok szakemberei azóta mindenütt konkrét intézkedéseket hoztak e kedvezőtlen helyzet megváltoztatására. A zvoleni járásban például, ahol a legtöbb gazdaság kiemelt termelési ágazata az állattenyésztés, a különböző új módszerek mellett a korábbinál jóval nagyobb gondot fordítanak a rét- és legelő- gazdálkodás eredményességének fokozására. A közelmúltban többek között ezt az utat választották a Detvai Egységes Földműves szövet kezeiben is.

— Egységes földmüvesszövet- kezetünk 2100 hektáros határában jelenleg 1150 hektáron folytatunk rét- és legelőgazdálkodást — magyarázta ottjár- tamkor Pavol Ris mérnök főállattenyésztő. — Ez a terület azonban hamarosan megnagyobbodik, mert a környező hegyi tanyák földművesei egymás után hagyják abba a rengeteg gonddal, nehézséggel járó magángazdálkodást és kérik felvételüket tagjaink közé. Számításunk szerint 1980-ban már legalább 4000 hektár földünk lesz, amelynek legjelentősebb részét továbbra is a rétek és a legelők fogják képezni.

A szövetkezet vezetőségének nem kevés gondot jelent a 3aa- tár nagyarányú megnövekedése. Az idei őszön már több mint 500 hektár rétet és legelőt vettek át a magángazdálkodóktól. Sajnos szinte minden parcella igen elhanyagolt állapotban cserélt gazdát. Ezeken a földeken rekultiválás nélkül semmiképpen sem várható jó termés.

— A rekultiválás komoly feladatot jelent számunkra a többi parcellán is — hangsúlyozta Rudolf Fekiaö üzemgazdász. — Egyéb feladataink miatt évekig kevés gondot fordítottunk erre. Tavály azonban már egy nyolcvan hektáros parcellán elvégeztük ezt a munkát. Hektáronként 30 ezer koronát fordítottunk a re kultiválásra és már az első tapasztalataink azt igazolják, hogy hamar megtérül ez a beruházás. Az idén, annak ellenére, hogy a szénatermesztésre nem voltak ideálisak a feltételek, az említett nyolcvan hektáron csaknem 6000 mázsa kiváló minőségű szénatermést értünk el, amelyhez még hozzá kell számolni a mostani legeltetéssel hasznosításra kerülő takarmánymennyiséget is. Az idei évre a kostolnái határrészen húsz hektár legelő rekul- tiválását tűztük célul. Ezt a területet jövőre már nemcsak legeltetni, hanem legalább háromszor kaszálni is szeretnénk, ugyanúgy, mint a nagy gonddal művelt réteket. Legközelebbi terveink között pedig a Slatina folyó menti savanyú talajú rétek rekultiválása szerepel.

A rétek és a legelők terméshozamának növelését egyre inkább indokolttá teszi a szövetkezet állatállománya gyors- gyarapodása is. Pavol Ris mérnök ezt így magyarázta

— Ez idő tájt 690 szarvasmarhát és több mint ezer juhot tenyésztünk. A juhtenyésztésre különösen jó feltételeink van- , nak. Az utóbbi években azonban nálunk is nagyobb jelentőséget kapott a szarvasmarhatenyésztés. A tehenészetben egyre jobb eredmények mutatják ezt. Napi átlagban most minden tehéntől tö’^b mint kilenc liter tejet fejünk a nemrégi alig 7—

8 liter helyett. Az állatok hizlalásában ugyancsak megjavultak az eredmények. Ez nem kis részben a nagyobb gonddal szervezett rét- és legelőgazdálkodásnak köszönhető.

Az idei év tavaszán 150 növendékszarvasmarhát tereltek ki a legelőkre a szövetkezet istállóiból. A szakemberek véleménye szerint azonban az ősz végéig háromszor ennyi állatot is eltarthattak, jóllakathattak volna a legelők.

— Mivel szövetkezetünkben csak a közelmúltban kezdtük meg a szarvasmarhaállomány gyarapítását, legelőinket jól kihasználhatták volna azok a gazdaságok is, amelyek ilyen területtel nem rendelkeznek. Néhány helyen ajánlatot is tettünk erre, de csupa olyan választ kaptunk, hogy örömmel ide szállítják az állatokat, ha mi pásztorokat adunk a csorda őrzésére és gondozására. Ilyen szolgáltatásra nekünk nincs lehetőségünk. Magunknak is komoly gondot okoz a munkaerő- hiány. Detváról már évek óta senki sem jött hozzánk állat- gondozónak. A tehenészetbe a környező hegyi tanyákról személygépkocsival kényszerülünk behozni a fejőket a reggeli és az esti fejeshez. Korábban délben is fejtünk. Éppen a munkaerőhiány miatt kellett átszerveznünk a munkarendet.

A jövő év tavaszától kezdve az efsz egyre nagyobb saját állatállománya hasznosítja majd a legelők termését. A vezetőség azt tervezi, hogy 1985-ig fokozatosan 600-ra növeli a tehenek-, 2200-ra a növendékállatok és ötezerre a juhok számát.

— A rét- és legelőgazdálkodásunkban feltárt nem kis tartalékok lehető legjobb kihasználása érdekében elhatároztuk, hogy több egységes földművesszövetkezet összefogásával felépítünk egy 2200 férőhelyes, korszerűen gépesített borjúneveidét. Az összesen 30 millió koronás beruházást igénylő és hamarosan átadásra elkészülő neveidéből évente 900 állat kerül ki, amelyeket később a legelőkön fogunk tartani. Etetésükhöz egyáltalán nem lesz szükség koncentrált takarmányra. A téli takarmányszükséglet legjelentősebb részét pedig a sorjában rekultiválásra kerülő rétek minden bizonnyal kiváló minőségű termése fogja adni.

— Milyen egyéb lehetőségeik vannak a koncentrálvtakar- mány-szükséglet csökkentésére.

— Tehenészetünkben most egy-egy liter tejre számolva 35 deka koncentrált takarmányt etetünk. Tudjuk, hogy ez nagyobb adag annál, amilyen járásunk több gazdaságában az állattenyésztők kiváló munkáját dicséri. Most azonban, hogy már mindinkább megmutatkozik a rétek és a legelők rekultivá- lásának eredménye, egyre több a kiváló minőségű széna, a tejtermelés növelése mellett 30 dekánál is kevesebbre akarjuk csökkenteni a koncentrált takarmányadagot. Ésszerűbb takarmányozási programot dolgozunk ki azonban a hizlaldákban is. Szövetkezetünk kommunista és pártonkívüli szakemberei ugyanis egyformán tudatában vannak annak, hogy mennyire fontos a gabonával, illetve a koncentrált takarmányokkal való megfontolt és takarékos gazdálkodás. Egyre jobb eredményeink azt bizonítják. hogy helyes utat választo^t'mv

LALO KAROLT

KÉT MUNKAELOSHAS KÖZÖTT