Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)
1979-11-01 / 258. szám, csütörtök
r COSH 1979. XI. 1. 3 N AGY - BRITANNIA ÁLLÁSPONTJA HAJTHATATLAN London ki akarja zárni a rendezésből a hazafias frontot (ČSTK) — Londonban rendiki vüli ülést tartottak a volt Comon wealth egykori afrikai és ázsiai tagországainak magas rangú biztosai és nagykövetei, a.kik támogatásukról biztosítot- iták a Zimbabwei Hazafias Front követeléseit, melyek szerint oszlassák fel a törvénytelen Muzurewa-rezsim hadsere. gát és tegyék lehetővé a hazafias front részvételét az ország jövőjéről vailó döntésben. A résztvevők ilymódon ítélték el Nagy-Britannia magatartását a Londonban nyolcadik hete folyó Zimbabwe-Rhodesia konferencián. A tiltakozásod ellenére a brit .kormány úgy döntött, hogy nem hagy fel ultimátumszerű álláspontjával a front ellen. Carrington brit külügyminisz- ter tegnap a konferencián újra megismételte, hogy Nagy-Britannia nem tűri, hogy Zimbabwe-Rhodesia területén egy átmeneti időszakban brit egységek helyett ENSZ-testület töltse be a felügyelő szerepét és abba sem egyezik bele, hogy a hazafias front csapata.it bele. olvasszák Zimbabwe-Rhodesia hadseregébe. A brit diplomácia vezetője hozzáfűzte, nincs remény a Rhodesiában hét éve folyó harcok befejezésére, amennyiben a hazafias front nem követi Mu- zorewa példáját és nem egyezik bele abba, hogy csak Nagy- Britannia ellenőrizze a választásokat. Politikai megfigyelők Londonban arra figyelmeztetnek, amennyiben ismét zátonyra futnak a tárgyalások, Nagy- Britannia egyoldalú megállapodást köt a Muzorewa-rezsim- mel. AZ AÁSZ KÖZGYŰLÉSÉNEK KIÁLTVÁNYA Az Amerikai Államok Szervezetének La Pazban ülésező 9. (közgyűlése kiáltványt fogadott el. Az okmány, amelyet az úgynevezett Andok egyezmény országai terjesztettek elő, azt a célt szolgálja, hogy a latin-amerikai népek érdekében felülvizsgálják az amerika-közi kapcsolatok 'rendszerét. A 15 pont. ból álló dokumentum a nyugati félteke államai túlnyomó többségének a szervezet haladéktalan demokratizálására irányuló ilörekvéseit tükrözi, valamint „azt az igényt, hogy a szervezetet hatékony eszik őzzé tegyék a washingtoni uralmi törekvésekkel szemben. A kiáltvány hangoztatja, hogy egyetlen országnak sem szabad beavatkoznia más országoik belügyeibe. Felhívja a ta gá l la móka t: ta r t ózkod jainak «iz olyain korlátozó intézkedésektől, amelyek kárt okoznak a fejlődő országokkal folytatott kereskedelemnek. Megfigyelők rámutatnak: bár név szerint egyetlen országot sem említenek, teljesen világos, hogy az Egyesült Államokról van szó. Az okmány síkra száll a regionális integrációs szervezetek fejlesztése mellett és sürgeti, hogy e szervezetek a nemzetközi színtéren közösen lépjenek fel. A kiáltvány elítéli az emberi jogok Chilében, Paraguayban és Uruguayban történő folyamatos megsértését. (TASZSZ) HENRYK IABLONSKI, a lengyel Államtanács elnöke hivatalos mexikói látogatásának befejeztével háromnapos hivatalos látogatásra Costa Ricába érkezett. GASTON THORN, luxemburgi külügyminiszter Púja Frigyes magyar kollégájának meg,hívá-. sára Budapestre érkezett. NYIKOLAJ PATOLICSEV szovjet külkereskedelmi minisztert fogadta Cossiga olasz kormányfő. A baráti légkörű megbeszélésen a két ország együttműködésének további lehetőségeit vitatták meg.- CARTER elnök Shirley Huf- stedler, Los Angeles-i szövetségi bírónőt nevezte ki az újonnan létesített oktatásügyminisztérium élére. DAVID DACKONAK, a Közép- aíriikai Köztársaság új elnökének hivatalos bejelentése ellenére, hogy Bokassa vagyonát államosították, nyugati pénzügyi körük azon mesterkednek, hogy a megdöntött császár óriási vagyonat Franciaországba és Svájcba menekítsék. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK külkereskedelmi mérleghiánya au. gusztushoz viszonyítva szeptemberre fél milliárd dollárral emelkedett és elérte a 2,83 m.il- liárdot. Algéria harcos negyedszMa Az algériai nép ma ünnepli történelme jelentős eseményének évfordulóját: huszonöt évvel ezelőtt, 1954 november Inén kezdte meg hősi nemzeti felszabadító harcát. Franciaország, az Algériával mostohaként bánó anyaország, nem egykönnyen volt hajlandó lemon da n i é léskám rá já ró 1, a ga bo - nát, gyümölcsöt, szőlőt gazdagon termő gyarmatról, a kőolajról és földgázról, az olcsó munkaerőről. Nyolc évig folyt az ádáz harc. Nemcsak a gerillák, de a békés lakosság soraiban is pusztulást okoztak a franciák korszerű fegyverei, a bombázók, a napalm. De mé|g így sem sikerült megtörni az algériai népet. Igaza tudatában, a világ haladó részének szolidaritásával és támogatásával kiharcolta függetlenségét. Az 1962. július 1-én megtartott népszavazás eredményeként négy nappal később kikiáltották az Algériai Köztársaságot, melyet még abban az évben szeptemberben megválasztott alkotmányozó nemzetgyűlés A!, gériai Demokratikus és Népi Köztársaságnak nevezett el. Algéria a nem kapitalista fejlődés útját választotta. Az első legfontosabb intézkedései közé a földreform tartozott, amely földhöz juttatta a lakosság döntő részét képező sze gé n y pa ra sz tokát. A külföldi társaságok államosítása vagy állami ellenőrzése, új üzemek létesítése megalapozta a nemzeti ipar, mindenekelőtt a kőolaj- és földgáz-kitermelés fejlesztését. Hazánk az elsők között ismerte el Algériát, s már 1962 június 7-én sor került a diplomáciai kapcsolatok felvételére. Az eltelt idő alatt sikeresen fejlődtek kulturális, gazdasági és politikai kapcsolataink. Hazánk tevékeny részt vállal Algéria szakemberhiányának enyhítésében, a nemzeti ipar fejlesztésében, amiért cserébe a csehszlovák ipar egy 9or fontos nyersanyagot kap az észak- afrikai köztársaságból. A hagyományos, kölcsönösen előnyös együttműködés eddigi eredményei és fejlődése azt engedik feltételezni, hogy kapcsolataink az Algériai Demokratikus és Népi Köztársasággal a jövőben még gyümölcsözőbbek, szélesebbek és sokoldalúbbak lesznek. Algéria nemcsak gazdasági és politikai téren követ haladó irányvonalat, hiszen a nemzetközi életben is. A legtekintélyesebb nemzetközi és regionális fórumokon — az ENSZ-ben, az el nem kötelezettek mozgalmáén, az Afrikai Egységszervezetben, az Arab Ligában — következetesen kiáll a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatása, az országok függetlensége és területi egysége, a konfliktusok igazságos, békés rendezése, a leszerelés és a béke ügye mellett. (gzs) Megrázó ~ tanúvallomás (CSTK) — Az NSZK-beli Düsseldorfban folytatódik a háborús bűnösök pere. Megrázó tanúvallomást tett Wanda Biallas lengyel állampolgár, aki átélte a lengyelországi Majdanek koncentrációs tábor összes kínját. Elmondotta, hogy a náci táborfelügyelők kockacukorral csalogatták a gyerekeket teherautókba, amelyek aztán a gázkamráikba szállították őket. Több mint 11 hónap után ismét megjelenik a Times, az 1785-ben alapított egyik legbefolyásosabb angol napilap. Hosszan tartó elkeseredett tárgyalások után a lap kiadója, a Times Newspapers Limited kénytelen volt engedni az alkalmazottak követelésének, hogy lemond a gyártási folyamat „ésszerűsítéséről“, aminek következtében sok alkalmazottat kellett volna elbocsátani. — A képen: a lap egyik alkalmazottja a munkaügyi konfliktus alakulásáról szóló tájékoztatást oleassa még az egész ügy végleges lezárása előtt (ČSTK külföldi képszolgálata) DÉL AFRIKA) TÁMADÁS ANGOLA ELLEN (ČSTK) — A dél-afrikai fajüldöző rezsim egységei ismét behatoltak az Angolai Népi Köztársaság területére. A hírt a luandai rádió közölte. A rádió sugározta az Ango lai Népi Felszabadítási Mozgalom — Munkapárt KB Politikai Bizottságának közleményét, amely szerint dél-afrikai ejtőernyősök 19 francia gyártmányú helikopterrel érkeztek angolai terület fölé, majd támadást intéztek a délnyugat-angolai Lubango és Mocamedes városok ellen, stratégiailag fontos pontokat foglaltak el, hidakat és vasúti csomópontokat semmisítettek meg. A támadások következtében húsz angolai állampolgár életét vesztette. Angola brüsszeli nagykövetségének közleménye szerint az Angolai Népi Köztársaság tekintettel a Dél-afrikai Köztársaság új agressziójára, kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának haladéktalan összehívását. HUA KUO-FENG LONDONBAN F/avckcfSv pchcrlcösz»nío (ČSTK) — A hírügynökségek minden eddiginél szovjeteliene- sebb hangneműnek minősítették Hua Kuo-feng kínai kormányfő Londonban, a tiszteletére rendezett vacsorán elmondott beszédét. Margaret Thatcher brit kormányfőnek sokkal egyértelműbben a tudtára adta, hogy azon nyugat-európai körökkel keresi a kapcsolatot, Kommentárunk 0 iktóber első felében a nyugatnémet igazságügyi szervek bejelentették, hogy október 23-án a kölni tartományi bíróság előtt megkezdődik Kurt Lischka pere. Kurt Lischka a náci biztonsági szolgálat, a Sioherheitsdienst (SD) franciaországi főparancsnokának helyettese, valamint az SD párizsi, továbbá Seine-et-Oise és Seine-et-Marne megyei parancsnoka volt. Ezzel végre befejező szakaszához érkezett annak a náci háborús bűnösnek az ügye, akinek több tízezer ember élete szárad a lelkiismeretén. Nyugatnémet és francia antifasiszták már évek óta követelik, hogy* szigorúan büntessék meg ezt a háborús bűnöst. Az európai demokratikus közvélemény érdeklődése különösen azután fokozódott a Lisch- ka-eset iránt, hogy 1971-ben Serge Klarsfeld és felesége, Beate megpróbálták feltartóztatni Lischkát Kölnben, ahol jelenleg lakik, és átadni a francia igazságügyi szerveknek. Ezzel az „emberrablással“ akartak tiltakozni az ellen, hogy a nyugatnémet hatóságok elutasították Lischka kiadását Franciaországnak, ahol 1950-bein távollétében halálra ítélték. Beate Klarsfeld esetében a nyugatnémet igazságszolgáltatás aránylag gyorsan működésbe lépett: 1972-ben megindult ellene a bírósági eljárás, és 1974- ben a kölni bíróság emberrablás kísérlete miatt elítélte. Lischka azonban továbbra is szabadlábon maradt, és csak most, 5 évvel azután, hogy Beate Klarsfeldet elítélték, állították bíróság elé. Kurt Lischka mint magas rangú SS-tiszt 1940 óta tévéké n y ke de 11 F ran c ia o r szág ba n. Mint a fiáci Sicherheitsdienst ban érezte miagát, mert a nyugatnémet hatóságok abban az időben nem üldözték a náci háborús bűnösöket. Lischka Kölnben telepedett le, és mint igen jól fizetett cégvezető dolgozott egy gabona-nagykereskedésben, m.ajd a hetvenes évek elején nyugdíjba vonult. M.a már 69 éves, így tehát távolról LISCHKA HÁBORÚS BŰNÖS A VÁDLOTTAK PADJÁN egyiik franciaországi parancsnoka vezető szerepet játszott a francia antifasiszták elleni megtorlások szervezésében és Franciaországban a zsidókérdés ún. megoldásában. Lischka francia túszok deportálásáért, illetve meggyilkolásáért felelős és azért, hogy több mint 70 000 franciaországi zsidót az oswie- czimi koncentrációs táborba hurcoltak. ahol többségük elpusztult. A kölni államügyészség vádirata szerint Lischka nem kevesebb mint 73 000 gyilkosságban volt bűnrészes. Lischka tudta, hogy Francia- országban szigorú büntetés vár rá, ezért a háború után Nyugat-Németországba menekült, és kezdetben ott bújkált. A Német Szövetségi Köztársaság alkotmánya ugyanis kimondja, hogy az NSZK egyetlen polgárát sem lehet kiadni más államnak. Lischka annál inkább biztonságsem tölthet ki olyan büntetést, mint amilyet megérdemel. Halálbüntetés pedig nincs az NSZK-ban. Lischtkávail együtt kell felelnie a kölni tartományi bíróság előtt két másik volt SS-katoná- nak, Herbert Hagennak és Ernst Heinrichsohnmak is. Az első a párizsi Gestapónál dolgozott, és a Bordeaux-i rendőrség parancsnoka volt. Részt vett franciaországi zsidók deportálásának szervezésében, amiért a háború után Franciaországban, távollétében, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Heinrichsohin a franciaországi náci rendőr-főparancsnokságon a „zsidókérdés megoldásával“ foglalkozó osztály szakértői tisztjét töltötte be, és részt vett zsidók, főként gyermekek és a munkaképes életkoron túl levő személyek tömeges deportálásának szervezésében. A párizsi katonai bíróság 1956-ban — szintén távollétében — halálra ítélte. Évekig tartott a Lischka, Hagen és Heinrichsohn elleni per előkészítése. A nyugatnémet igazságügyi szervek először arra hivatkoztak, hogy a Német Szövetségi Köztársaság és a nyugati hatalmak közötti megállapodás értelmében nem lehet az NSZK-ban bíróság előtt felelősségre vonni olyan személyeket, akiket már elítéltek Franciaországban, akkor sem, ha ezek nem töltötték le büntetésüket. 1971 februárjában az NSZK és Franciaország szerződést írt alá, amely lehetővé teszi az NSZK-ban is olyan náci háborús bűnösök üldözését, akik ellen már folyt bírósági eljárás Franciaországban: a szerződést 1975-ben ratifikálták. De még így is több mint négy évig tartott, míg bíróság elé állították az első olyan háborús bűnöst, akire e szerződés rendelkezései vonatkoznak. Jelenleg még mindig szabadlábon vannak. Kérdés, hogy a bírósági eljárás nem húzódik-e majd el annyira, mint a majda- neki koncentrációs tábor volt őreinek pere, amely már 1975. november 26-a óta tart. A Lischka elleni eljárást ugyanis már az első tárgyalási napon félbeszakították „tekintettel a vádlott egészségi állapotára“ ... IÁN BLANSKÝ amelyek hallani sem akarnak az enyhülési folyamatról, mint korábban vendéglátóinak Párizsban és Bonnban. Élesen támadta a „hegemonistákat“, vagyis a Szovjetuniót és egy „egységes és erős Nyugat-Euró- pa megteremtésére" szólított fel, amelynek „szembe kell szállnia a hegemonista vészély- lyel“. A várakozásoknak megfele- lelően a kínai miniszterelnök nem fukarkodott a dicsérő szavakkal vendéglátója címére, és kiemelte a brit kormányfő „politikai áttekintését és őszinteségét“ — vagyis szovjetellenes nézeteit, amelyek egybevágnak a kínai vezetés álláspontjával. Hua azt állította, hogy a „he- gemonizmus veszélye világméretű, sőt hozzáfűzte, hogy „egyetlen reálisan gondolkodó ember sem nézheti tétlenül a viharos nemzetközi helyzetet, amelyért a hegemonizmus és az agresszivitás“ a felelős. Tanácskozik a Szocialista Internacionále (ČSTK) — Kedden a portugáliai Estorilban megnyílt a Szocialista Internacionálé irodájának kétnapos értekezlete. A zárt ajtók mögött folyó tanácskozáson Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke megnyitójában üdvözölte a zimbabwei hazafiakat, valamint a „frontországok és Namíbia képviselőit, továbbá Nicaragua forradalmi kormányának küldötteit. Brandt kijelentette, hogy a nemzetközi szociáldemokrata mozgalom „érdekelt a harmadik világban végbemenő eseményekben“ Ezt követően Mario Soares rámutatott, hogy a fő figyelmet most Afrika déli részére kell fordítani.
