Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)
1979-11-28 / 281. szám, szerda
NBBMSSISI IČftéBBlBIBl formúlt Engels Frigyes születésének évfordulója Engels Frigyes, a munkás- osztály forradalmi elmélete és az új típusú tudományos világnézet megalapítóinak egyike 159 évvel ezelőtt, 1820. november 28-án született. Engels akárcsak Marx, tehetős családból származóit, de amíg Marxot édesapja taníttatta, a fiatal Engelset kereskedői pályára szánták, és ezért még a gimnáziumot sem fejezhette be. Apja üzemében azonban nem gyakorlati problémákkal, hanem irodalommal és művészetekkel foglalkozik, egyéves önkéntes katonai szolgálata alatt Berlinben pedig filozófiai előadásokat látogat az ottani egyetemen és az újhegeliánu- sokkal lép kapcsolatba. Hegel racionalista gondolat-rendszerének hatására kezd eltávolodni a szülői ház szigorú pietizmu- sától, és ezen az alapon bírálja Schellinget is. 1842 ben Angliába utazik, hogy megismerkedjen apja üzeme kereskedelmi ügyeinek intézésével. Angliai tapasztalatai, az ottani társadalmi és politikai viszonyok, valamint az angol munkások életkörülményeinek megismerése, a chartista mozgalom képviselőivel való találkozása, és nem utolsósorban a klasz- szikus burzsoá gazdaságtan meg az utópikus szocializmus tanainak tanulmányozása rádöbbenti a hegeli absztrakt historizmus tarthatatlan sá gá r a. Engels a forradalmi demokratizmustól eljut a kommunizmu Síig, filozófiájában pedig a materializmusig. A polgári gazdaságtan tanításait a valóságos társadalmi viszonyokkal! konf- rointáiva egyenesebb úton jutott el az új világnézetig, mint Marx. A politikai gazdaságtan bírálata és A munkásosztály helyzete Angliában c. müve alapozták meg Marxhoz fűződő mély barátságát és a két gondolkodó alkotó együttműködését. Első közöri munkáik, a Szent család és a Német ideológiu tetőzték be az újhegeliáSzórakoztatva tanítanak A szlovákiai barátságházak tevékenységéről A Csehszlovák Szovjet Baráti Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának kezdeményezésére a központi párt- és állami szervek döntése alapján 1961- bern Bratislavában létrehozták a Csehsz 1 o v á k—S zo v je t B a rá t ság Házát. Küldetését — speciális kulturális intézmény — és tevékenységét tekintve egyedülálló volt Csehszlovákiában. A barátságház az évek folyamán jelentős eredményeket ért el a nyilvánosságnak, főleg a fiataloknak a Szovjetunió életével és 'sikereivel való megismertetése terén. Ezt az is bizonyítja, hogy a létesítése óta szervezett kb. 15 000 rendezvényén több mint 8,5 millió látogató vett részt. A bratislavai barátságház tapasztalatainak és ismereteinek a felhasználásával az 1973—77 közötti években Szlovákiában további hasonló intézmények születtek: 1973-ban Martiin, 1974-ben Banská Bystrica és Kassa (Košice), 1975-ben Poprad, 1976-ban Spišská Nová Ves, 1977-ben Humenné gazdagodott barátságházzal. Gazdagodott, mert ezek a létesítmények a kulturális nevelő munka egész sor új, nem hagyományos formáját honosították meg. Megemlíthetjük például az olyan rendezvényeiket, mint: az orosz és szovjet irodalom híres alakjai, Üdvözöljük körünkben a zene barátaiét, Vendégünk a Szovjetunióból stb. Közikedvel- tek a Szovjetunióról rendezett különböző vet élted ők is, melyek szórakoztatva gyarapítják a fiataiok, a gyerekek barátainkról szerzett ismereteit. A barátság házban eredmé nyes szakköri tevékenység is folyik. Jelentősnek és sikeresnek könyvelhetők el az eszmei nevelést célzó akcióik: emlékes tek, kérdés-felelet estek, beszélgetések, előadások. Szép előrehaladást értek el a barátságházak az iskolán kívüli orosz nyelvoktatásban is. A vonzó és új munkamódszerekkel, a rendezvények időszerűségével a barátságházak sok állandó látogatóra, érdeklődőre tettek szert. Az eredményeik arról tanúskodnak, hogy a csehszlovák— szovjet barátság házai Szlovákiában a kulturális népművelő intézmények hálózatának fontos láncszemei. Éppen ezért a nemzeti bizottságok 1985-ig további 21 új barátságháznak a létesítését tervezik. JÄN DULKA nizmus és a fenerbachi absztrakt materializmus bírálatát és rakták le az új típusú materializmus alapjait. Engels munkája (A kommunizmus elvei} váilt a Kommunista kiáltvány alapjává, amelyben a marxizmus először jelenik meg egy egységes világnézet és a munkásosztály tudományos ideológiájának formájában. Az 1848/49-es forradalmi események után (melyeikben személyesen is részt vett) Engels Svájcon keresztül Angliába menekül, ahol előbb hivatalnokként majd apja üzemének részvényeseként keresi kenyerét. Együttműködött Marxszal az I. Internacionále megszervezésében, és részt vett a kispolgári opportunista és anarchista nézetek elleni harcban. Mindenekelőtt azonban azzal törődött, hogy Marx tudományos munkájának szentelhesse minden idejét. Lenin írta, hogy Engels anyagi segítsége nélkül Marx nem írhatta volna meg á Tőkét. Amíg Marx főművén dolgozott, Engels a marxista filozófia sokoldalú fejlesztésén tevékenykedett. Marx halála után azonban megszakította t e r m és zett u d o m á n y i tanulmányait, és a Töke második, valamint harmadik kötete kiadásának előkészítő munkálataiba fektette minden energiáját. Részt vett a II. Internacionálé megalapításában, és mint a n em zet köz i mun kásmozgalom vezető személyisége a marxizmus elméleti tisztaságának megőrzésén fáradozott. Á Marx és Engels közötti munkamegosztás az eltérő tematikai irányultság bizonyos specifikus jellemzőit eredményezte, ez azonban nem ok arra, hogy — mint azt egyes „marxológusok” teszik — ellentétet lássunk az ún. marxi „antropocentrizmus“ és az en- gelsi „kozmocentrizmus" között. Ez a hamis legenda csak a két filozófia elméleti alkotásainak és kettőjük kapcsolatának dezinterpretálásából adódhat. Marx és Engels hozzájárulása a munkásosztály ideológiája alapjául szolgáló elmélet kidolgozásához annyi közös vonást tartalmaz és annyira átszövi egymást, hogy szétválasztásuk a marxizmuson belül lehetetlenné válik. Ez pedig egyben Engels nagyságát is bizonyítja, mészáros andkAs A čadeai Slovena Gyapjúfeldolgozó Kombinátban a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójának tiszteletére vállalást tettek, amely szerint fokozzák a gyapjúból és műfonalból szőtt kelmék és anyagok minőségi mutatóit. Tíz hónap alatt a technológiai fegyelem fokozásával, az export- és minőségi gyártásvonalak bevezetésével: több mint félmillió koronával csökkentették a kiadásokat. Felvételünk az egyik gyártásvonalról készült (Felvétel: V. Gabčo — CSTK) Színvonalas oktatás — jobb eredmények A SÍ oviik dunaszerdahelyi (Dun. Streda) üzemének párt- alapszervezete gondosan végzi a dolgozók eszmei-politikai nevelését. Az elmúlt évi oktatást értékelve Takács László, az üzemi pártbizottság elnöke a követke zőket mondta: — Üzemünkben évről évre javul a politikai oktatás színvonala. Ezt úgy értük el, hogy nagyobb jelentőséget tulajdonítottunk a szemináriumoknak és a záróbeszéigetéseknek. Ez utóbbiakon bizottság előtt adott számot valamennyi hallgatónk az év folyamán szerzett tudásáról. Ez az új módszer jól bevált, növelte a hallgatók aktivitását. Az elhangzott témákhoz, az üzem termelésével, gondjaival kapcsolatos kérdésekhez is egyre többen hozzászólnak. A dolgozók politikai fejlettsége kedvező hatással van a gyár gazdasági eredményeire, a terv teljesítésére, sőt túlteljesítésére. A feladatok egyre igényesebbek, ezért szükséges a munkatermelékenység növelése, a szocialista vállalások teljesítése. Félévi és háromnegyedévi tervüket az év eleji nehézségek ellenére túlteljesítették az üzem dolgozói, s az évi tervet pedig legkevesebb 200 ezer koronával kívánják túllépni. — Az idei pártoktatást évben öt előadói csoport gondoskodik az oktatásról — folytatja Takács elvtárs. — A központi témákon kívül nagy teret kap a m un k at e rmelék en y s ég n öveié - sével, a minőség fokozásával, a tartalékok jobb kiaknázásával foglalkozó téma elemzése. — Ez idén is fontosnak tartjuk az ifjúság kommunista szellemben történő nevelését — jegyezte meg befejezésül az elnök. — Társadalmunk egyre nagyobb igényeket támaszt az ifjú nemzedék szakmai-politikai felkészültsége iránt. Mi azon vagyunk, hogy fiatalságunknak egyre gazdagabb is me ret an y a go t nyújtsunk, KRASCSENICS GÉZA javítására, ezek azonban még nem hoztak erőteljes fordulatot a külkereskedelmi árucserében. A külkereskedelem igényeit sok termelőnk még nem képes teljesen kielégíteni. Példaként hadd említsek meg néhány terméket: nyomdaipari gépek, programozott szerszámgépek, pneumatikus textilipari szövőgépek, bőripari gépek, kőolajfeldolgozó berendezések. Ezeknél a termékeknél a kereslet nagyobb az üzemeink teljesítőképességénél, magyarán szólva a kínálatnál. A meggondolatlan átszervezések miatt egyes helyeken olyan termékek gyártását is leállították, amelyeket hagyományosan jól tudtunk értékesíteni külföldi piacokon. A belső piac és a mezőgazdasági termelés fejlődésének felmérése sem mindig elég pontos, így nem fejlődhet elég folyamatosan az exportunk. Emiatt nemegyszer megszakadnak külföldi kereskedelmi kapcsolataink, amelyeknek felújítása már hatalmas erőfeszítést igényel. Olyan termékekre gondolok mint pl. egyes mezőgazdasági, élelmiszeripari és textilipari termékek. A beruházási egységek exportjában is jelentősek a tartalékaink. Nem újítottuk még fel teljesen a generálkivitelező szerepének érvényesülését, nem rendeztük még teljesen a szállítói-megrendelői kapcsolatokat, így nem mindig biztosítható a bonyolultabb nagyberuházások időbeni átadása, és a 1979 termelők sem mutatnak megfelelő érdeklődést az ilyen akciók iránt. Telies nyíltsággal meg kell mondani, hogy az említett té5 ivp7«1( miatt nly^n exoortiehe- f^né"pk«t is elveszítettünk, amelyek többszörösen meghaXI. 28. ladják a tényleges termelési lehetőségeinket. Villanytelepek- rői, cukorgyárak, vegyipari berendezések stb. exportálásáról lehetett volna szó. Pedig jelenleg világszerte kemény harc folyik a beruházási egységek piacának uralásáért. Az exportlehetőségekért főleg a nagy gépipari kapacitással rendelkező országok vetélkednek, és ezt nekünk is tudomásul kell vennünk. Nem veszíthetjük el azokat a piacokat, amelyeken hagyományosan mi‘ domináltunk. A piacok megszerzéséért indított versenyeken a legjobb fegyver a minőség, a megbízhatóság, a teljesítmények szavatolása, a színvonalas szervizszolgálat biztosítása, illetve a kereskedelmi erkölcs normáinak megtartása. E téren a külkereskedelmi minőségellenőrzők is hozzájárulhatnak az exportképesség növeléséhez. Ez év első felében ezek a szeryek az ellenőrzött termékek 7 százalékának exportját leállították (1978 azonos időszakában e részarány 5,9 százalék volt). Az intézkedések a motoros járművek, a traktorok és a mezőgazdasági gépek exportját érintették a múlt évinél nagyobb mértékben. Csak vásárfói piac létezik Itt nem a külkereskedelem szubjektív óhajáról van szó, hanem objektív tényezők érvényesüléséről. Kemény feltételek érvényesülnek a világpiacon. Erről nemcsak a külkereskedelmi dolgozók győződhetnek meg, hanem a külföldi kiküldetésben dolgozó termelők is. Nem kétséges, hogy a feltételeket ma teljes mértékben a vásárló diktálja. Ennek figyelembe vétele nélkül nem érhetünk el szállítóként az eddiginél nagyobb hatékonyságot. A termelésben néhol még az a téves nézet uralkodik, hogy a külkereskedelemnek azt kell eladni, amit a termelésben előállítanak. Végül már mindenütt tudatosítani kellene azt a tényt, hogy a mai világban csak egyetlen piac létezik, és ez: a vásárló piaca. A vásárlóé és nem a termelőé. A követelmények érvényesítésére a külkereskedelem nagy gondot fordít. Nyilvánvaló, hogy itt a jövőbeni lehetőségek és eredmények kialakításáról van szó. Emellett nyilvánvaló, hogy a szállító-megrendelői kapcsolatok egy évre történő szabályozása nem felel meg a követelményeknek, mert így nem befolyásolható megfelelő irányban sem a műszaki színvonal, sem a mennyiség. Ez különösen a gépek és a berendezések gyártására és értékesítésére vonatkozik. E területen ugyanis egy évnél tovább tart a fejlesztés és — rendszerint — a gyártás is. A problémák megoldását így egyik évről a másikra halasztják el. Tehát: hosszabb távon érvényesülő egyezményekre, szerződésekre van szükség a hatékonyság növelése érdekében. így — különösen a legfontosabb export- termékeknél — lehetővé válik az átgondolt és perspektivikus gyártmányfejlesztés. Azt tapasztalhattuk, hogy a gyártmányfejlesztésben már az egy évnyi késés is nagy gazdasági károkat okozhat. Ez különösen a világszínvonalú termékekre érvényes. Teljesen nyilvánvaló, hogy a távlati terveket már a kutatásfejlesztés stádiumában kell tisztázni, és nem a külső piacokon kialakult koniunktu- rális helyzet elemzése nyomán. A termelés és a külkereskedelem együttműködésének javítása, a szállítói-megrendelői kapcsolatok tökéletesítése kétségkívül hatékonyabbá tehetné a külkereskedelem munkáját. A csehszlovákiai termékek versenyképesebbé fejlesztése a kereskedelmi munka minőségét és hatékonyságát is egyaránt pozitívan befolyásolná. A külkereskedelemnek is van javítanivalója A hosszabb távon érvényesülő, perspektivikus kapcsolatok fejlesztése terén szerzett eddigi tapasztalataink jók, s ezt a formát oly módon kell elmélyíteni, hogy a külkereskedelmi szervezetek és a termelő vállalatok kollektívái időelőnnyel készüljenek fel a jövő feladatainak változó körülmények közötti teljesítésére. A jövőben nem csupán az exportra vonatkozó szerződések megkötésére kell nagy gondot fordítani, hanem figyelmet ikell szentelni az üzletkötő munkának az import terén is. A jövőben a nemzetközi kereskedelemben felmerülő új ismeretek gyors elsajátítására törekszünk, s mindent megteszünk azok gyors alkalmazásáért is. Olyan munkamódszerek elsajátításáról és alkalmazásáról van szó, amelyek elősegítik a céltudatos fejlődést, mint pl. a termelési szakosítást és együttműködést, a tudományosműszaki együttműködés stb. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a külkereskedelmi tevékenység többi területének fejlesztéséről, a többi külkereskedelmi munka minőségének javításáról sem. Bővíteni kell például a külkereskedelmi képviseleti szervek hálózatát és javítani ikell e szervek munkájának minőségét is. A fentiek is bizonyítják, hogy a külkereskedelmi munkában is van javítanivaló. Ezt a XV. pártkongresszus anyaga is leszögezte. Nyíltan és önbírálőan meg kell mondani, hogy a ikülik ere ske de Imi te vék en y sé g ü n k - kel kapcsolatos bíráló szavaik jogosak. Ugyanakkor olyan helytelen Kézietekkel is gyakran találkozunk, amelyek a külkereskedelmi tevékenység felületes ismeretéből adódnak. Tény azonban, hogy a külkereskedelmi dolgozók döntő része megbízható és jó munkát végez. Közel 30 ezren dolgoznak a népgazdaságnak e fontos ágazatában, s az évente lebonyolított külkereskedelmi forgalom értéke eléri a 300 milliárd koronát. A k ü like reske del- mi dolgozónak gyakran kell önállóan és kezdeményezően fellépnie az üzletkötés meggyorsítása érdekében. A külkereskedelmi dolgozók minden erejükkel azon vannak, hogy sikeresen teljesítsék a hatodik ötéves tervidőszak hátralevő évében rájuk háruló feladatokat, jó alapokat teremtve ezzel a hetedik ötéves tervidőszak fel,a d a ta i nak meg va 1 ós í tá s é hoz. Intenzíven dolgozunk a jövő évi terv kidolgozásán, mindenekelőtt a gépipari exportfeladatok pontosításán. Napjainkban folynak a hetedik ötéves terv előkészítésének munkái is, s e tevékenységünkben a gépipari és a nem gépipari jellegű exporttal kapcsolatos távlati tanulmányokra támaszkodunk. Döntő fipvelmet szentelünk a műszaki színvonal emelésének, a minőség javításának, a választék bővítésinek, miközben ügyelünk a nyersanyagok lehető l^enagyobb mértékű hasznosításává.
