Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)
1979-11-26 / 279. szám, hétfő
iiülínáttá fspíli gyár KORSZERŰSÍTIK A ŽILINAI CH EM (CELULÓZA VÁLLALATOT A ruíomberoki, valamint a iilinái cellulóz és papír ipari kom- frinál építésével teljesítjük a XV. pártkongresszus határozatait, s a gyakorlatban érvényesül az az irányelv, amely a hazai nyersanyagon alapuló népgazdasági ágazatok fejlesztését szór gulmazza. Az sem elhanyagolhdtó szempont ugyanakkor, hogy a cellulóz iránt a külföld is nagy érdeklődést tanúsít. Mivel fában gazdug ország vagyunk, szükséges, hogy ésszerűbben és hatékonyabban gazdálkodjunk e fontos nyersanyaggal, A žilinai Chemicelulóza vál lalat fejlesztési programját 1973 áprilisában kezdtük megvalósítani, s a ružomberoki pa- pír- és cellulózipari kombinát építésével együtt e fontos ipari ágazat fejlesztését eredményezi. Egyik városban sem újkeletű a cellulóz- és papírgyár tás, hiszen Ružomberokban már 100 éves, Žilinában pedig közel 75 éves hagyománya van. A žilinai Chemicelulóza vállalatból kikerülő cellulózt papír és műszalak gyártásához használták, s ez a gyár hazai vi- szonylotban az elsők között kezdte meg 1937-ben az Úgynevezett viszkóz-cellulóz gyártását. Az évek során azonban a különböző vegyi anyagok hatására a berendezések jelentősen megrongálódtak, s már erkölcsi kopásuk is nagy. így a gyár felújítására vonatkozó határozat megszületése, és ö fejlesztési program megvalósításának kezdete jelentős határkő a vállalat életében, több szempontból is. Míg eddig elsősorban a tűlevelű fa feldolgozására szakosodtak, a rekonst- ruckiő utáni új termelési programban már a lomblevelű fa feldolgozása is jelentős helyet kap. A gyár termelése 100 százalékkal növekedik, s jelentősen megváltozik a termelési program is. A faanyag maximális hasznosítására törekednek majd, s a különböző részlegeket úgyszólván menet közben építik fel. Semmi esetre sem csupán a meglevő termelő részlegek korszerűsítéséről van szó, hanem egy öt szakaszból álló beruházási program megvalósításáról. Az utolsó szakasz lezárásának határideje 1990. A fejlesztési program megvalósítása, mint már szóltunk róla, 1973 áprilisában kezdődött, s 1976-ban fejeződött be. A beruházási költségek ebben a szakaszban közel 63 millió koronát emésztettek fel. Ebben a fejlesztési szakaszban elsősorban raktárakat és faaprító-rész- legeket építettek, s üzembe helyezésük mindenekelőtt az anyagmozgatók munkáját tette lényegesen könnyebbé. Az új technológia lehetővé teszi a fának teljesen gépesített feldolgozását. Míg a hagyományos termelési módszer 7 hektárnyi területet vett igénybe, az új berendezésekkel és a korszerű technológiával ugyanehhez a termelési folyamathoz csupán 2 hektárnyi területre van szükség. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a vállalatban 93 munkaerőt takarítottak meg, s a beruházás megvalósítása munkaerő-megtakarítást eredményezett az állami erdőgazdaság számára is. Eddig ugyanis az állami erdőgazdaság dől gozói vágták kisebb darabokra a fát, s azt kéregtelenítve szállítottak a vállalatba. Ma pedig már mindkét műveletet a vállalat gépei végzik Napjainkban a második beruházási szakasz végrehajtása áll a figyelem középpontjában. Ez az állami tervben kiemelt dékfa elégetése óránként 16 tonna gőz előállítására alkalmas. Továbbá nem elhanyagol ható az a tény sem, hogy a cél lulózgyártá.s korszerűsítésével lényegesen kisebb mértékben szennyezik majd a Vág vizét. Napjainkban ugyanis a žilinai Chemicelulóza a Vág vizét leg jobban szennyező liéi vállalat egyike.. A beruházás harmadik sza kaszát ez év áprilisában kezdték meg, s a tervek szerint 1982. év vegen kell megkezde níe az üzemelést. Ez a beruhá zási szakasz ugyancsak a kiemelt állami feladatok sorába tartozik. E papírgyártó részleg felépítésével megteremtik annak lehetősegét, hogy közelebb jussanak a nyersanyag teljes feldolgozásához, ezenkívül a környékbeli nők számára teremtenek új munkalehetőséget, s javul a termelés hatékonysága is. E beruházási szakasz költségei a tervek szerint 476 millió koronái kepeznek, s ebből Munkában a hegesztők az egyik lésén feladatként szerepel, s fokozatosan a befejezéshez közeledik. Ezt a szakaszt 1974-ben kezdték meg, s az átadási határidő: jövő év vége. El beruházás költségei 978 millió koronát képeznek. A részleg próbaüzemelését november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idei évfordulója tiszteletére kezdték meg. E részleg teljes üzemeltetésével a jövőben évente körülbelül 80 000 tonna cellulózt állítanak elő. Ez a szám azonban a munkatermelékenység jelentős növekedéséről is tanúskodik. A jövőben pedig az eddig felhasználatlan hulladékot energiatermelésre akarják fordítani. A jelentős mennyiségű fakéreg és a további feldolgozásra nem alkalmas hullaBÖNGÉSZŐ JUHOK 1979. XI. 26. A ködszitálásba burkolódzó Juhnyáj körvonalai homályosan rajzolódnak ki a dombokkal övezett síkságon. A juhok mellett lapuló kutyát alig látni a fűcsomók között. Csak Levický Gézának, a lévai (Levice) Efsz juhászának alakja magasodik a parcella fölé. Görcsös botjára támaszkodva figyeli a lejtő felé húzódó nyáját. Int, és parancsot ad a kutyának: — Morzsa, eridj csak, tereld vissza őket... A kutya már türelmetlenül várta az utasítást, mert látta, hogy a juhok szétszélednek és olyan tábla felé mennek, amelyről már többször visszahajtotta őket. Csaholva futott a nyáj körül, és pár perc múlva már visszaterelte a juhokat. — jól van, Morzsa — nyilvánította elismerését a juhász, és megsimogatta az állat fejét. — Mehetsz pihenni. Nem szabad agyonhajszo<lni szegény állatokat. A kutya engedelmesen újra leheveredik, de olykor-olykor, fülét hegyezve, éberen kémleli, merre tart a nyáj. •— Sokat segít a Morzsa — mondja elégedetten a juhász. Nélküle sokat kellene szaladgálni a juhok után, mert bizony nem mindig ott akarnak legelni, ahová •terelem őket. Nekem tudnom kell, mikor, hol legeltethetek. A lucernatáblára is csak akkor engedhetem őket, amikor már a lucerna megvénült, megcsípte a iagy. Korábban, amikor még gyenge a levele, felfújódnak tőle. A kutya újra hegyezi fülét, és amikor engedélyt kap, ismét visszahajtja a juhokat az egy helyben álló juhászhoz. — Bizony ketten is alig bírunk a nyájjal — fakad ki a juhász, mert mindig csak a kukoricatáblára akarnak menni, ott találnak még a tarlón csöveket a böngészők után. Elmondja, hogy bizony idén a kombájnok elég nagy veszteséggel takarították be a kukoricát. Ezért a szövetkezet vezetősége a tagoknak és a falu lakosainak megengedte, hogy böngészhetnek. A böngészett kukorica felél a szövetkezetnek kellett átadniuk, a másik fele pedig megmaradt a kisállattenyésztőknek. Kettős haszon származott a vezetőség helyes intézkedéséből. Elégedetten szemléli, amint a a juhok a tarlón maradt csövekről eszik a kukoricát. Megjegyzi azonban, hogy csak egy rövid órácskáig hagyhatja ott őket, mert ha sok kukoricát fogyasztanak, megbetegszenek. Amikor a juhász már úgy gondolja, hogy teljesen jóllaktak a juhok, újra szól a kutyának: — Hajtsd őket hazafelé... A nyáj megindul a hidegkúti akol felé. Pár perc múlva már alig látni a gömbölyűre hízott juhokat, és az utánuk lépeaető juhászt. Csak a Morzsa kjrrta csaholása hallatszik olykor a távolból. BALüA JÓZSEF tartály tetőszerkezetének szere- (Archív felvétel) az építőipari munkák költsége 104 millió koronát tesz ki. Azt is meg kell jegyezni, hogy a második és harmadik beruházási szakasz elkészítésével jelentős lépést teszünk előre a szlovákiai cellulóz- és papíripar szerkezeti fejlesztésének terén. A második és a harmadik beruházási szakasz kivitelezésén számos hazai és külföldi vállalat vesz részt. Külföldről 350 millió korona értékben hozunk be technológiai berendezéseket, ennek közel a harmadrészét a Szovjetunióból. A hazai vállalatok közül a legnagyobb kivitelezők, illetve szállítók közé tartozik a žilinai Váhostav vállalat, a technológiai berendezések egyik fő hazai szállítója maga a beruházó vállalat, vagyis a Chemicelulóza. Fontos al- szállítói pedig többek között a Kassai (Košice) Nehézgépgyár, valamint a Bratislavai Villanyszerelő Vállalat. A külföldről behozandó technológiai berendezésekről a bratislavai Technoexport külkereskedelmi vállalat gondoskodik. A negyedik beruházási szakaszban a takarmányfehérjegyártó részleg építése szerepel, s felépülése után évente 6000 tonnát gyártanak majd e fontos termékből. A 161 millió korona beruházási költséggel épülő részleget 1982-ben helyezik üzembe a tervek szerint. Gyártásához a hulladék szulfitlúg erjeszthető összetevőit használják fel. A végső — ötödik — beruházási szakaszban a grafikai papírgyártó termelőrészleg építése szerepel a fejlesztési programban. Ebből évente 50 000 tonnát gyártanak. A 754 millió beruházási költségű termelő- részleg a tervek szerint az 1986—1990-es években készül el. Az utolsó beruházási szakasz átadásával megvalósul a žilinai Chemicelulóza vállalat kombináttá való fejlesztése. A számítások szerint évente 25 000 t saját gyártmányú lombosfacellu- lózt dolgoznak fel végtermékké, ami pedig végsősoron a jó minőségű papírfajták hazai gyártásának lényeges növelését eredményezi. Ez pedig megfelel népgazdaságunk ilyen irányú távlati szükségleteinek is. A žilinai Chemicelulóza a papír- gyártásra felhasználható cellulóz legnagyobb hazai gyártója 16SZ. IVAN MIKULA ' r ‘ V Ötlet tltt* az ötletei Egy ötvenéves s«m«*ntgyár példája * — Aztán ősszel ís eljöjjenek, szívesen látjuk önöket,— mond ja búcsúzóul még a nyár elejen Félix Kebísek, a Horné Srnte-i Cementgyár igazgatója. — Ak kor ünnepeljük fennállásunk ötvenedik évfordulóját. Rémé lem, hogy még fél évszázaddal <i hátunk mögött (s sikerül fel keltenünk a sajtó érdeklődését gyárunk iránt — tette hozzá tréfásan Immár jócskán benne jártunk tz őszben, a több órás út okoz ta fáradság mégis unalmassá teszi a színeiben pompázó vidé két. Egy éles kanyar után hirtelen feltűnik a távolban, tő lünk jobbra, a hegy oldalába ékelt cementgyár, — Először talán idézzük a múltat — ajánlom Kebísek elv társnak, miután üdvözöljük egy mást. — Rendben —> mondja. Az első vagon cement ezerki lencszázhuszonkilenc szeptem bér huszonhatodikén hagyta el a gyárat. A mai napig itt csak egyszer állt le a termelés egy rövid időre, a második világ háború végén. Ezerkilencszáz negyvenöt júniusától ismét megállás nélkül termelünk — össze lehetne számítani, hogy mennyi cement hagyta el napjainkig a gyárat? — Ezt pontosan meg tudom mondani. Eddigi fennállásunk alatt tizenegymillióötszázezer tonna cementet termeltünk Ez a mennyiség átszámolva elegendő lenne több mint három- száznegyvenezer lakásegység fölépítéséhez. —Most pedig térjünk vissza a jelenbe. Tudjuk, hogy a hatodik ötéves terv a minőség javítását tűzte ki fő feladatul Hogyan birkóznak meg önök ezzel a követelménnyel? —Az idén már alkalmazzuk a hatékony és minőségi termelés komplex tapasztalati módszerét. Ezenkívül igényesei* termelési eljárással ugyan, de jobb minőségű portlandi cemen tét is gyártunk. Sokan SPC 325- ös cementkent ismerik. Soha jobb helyre cementgyárat, gondolom a fölöttünk meredő hegy láttán, amiből már bizony jócskán elfogyasztottak a rendszeresen dolgozó bagge- rek. — Mészkő az egész — mondja az igazgató, s két kezével szinte átölelné a hegyet. Nem csoda, hiszen neki (mármint a hegynek) köszönheti a gyár a létét, belőle táplálkozik. Naponta mintegy ezerötszáz tonnányi mészkövet fogyasztanak a dübörgő malmok. Ez viszont arra kényszerítette a szakembereket, hogy fölmérjék, hány évre elegendő mészkövet rejt még magában a hegy. Ettől függ a gyár további fejlődése is. — Oj üzemrészleget szeretnénk építeni — mondja Kebísek elvtárs. — Ezért Turčianske Teplicéről geológusokat rendeltünk ide, akik éppen most fejezték be a felmérést. Szerintük itt a környéken még százharminc millió tonnányi mészkő van. Ez elegendő akár egy, nagyobb cementgyár üzemeltetéséhez is. Igen ám, csakhogy manapság a gazdaságos üzemeltetés nemcsak az olcsó és szállításra alig igényes nyersanyagtól függ, hanem az energiagazdálkodástól is. Éppen ezért a gyár enrgeti- kusát felkerestem, hogy teljesebb képet nyerjenek. Munkájuk minőségéről sokat sejtetnek azok az adatok is, melyek szerint tavaly az építőiparban meghirdetett energiatakarékossági versenyben első helyet nyertek. — Milyen eredményekről tud már most, az ev vége előtt számot adni az energetikus? —>t kérdezem Ján Huserkát, — Az év háromnegyedét érté* keltük ki idáig. Ebben az idő* szakban pontosan hétszazhat- vanháromezer kilowattóra villanyenergiái takarítottunk meg. Ez háromszázhatvan tonna kő- szénegyenértékű fűtőanyagnak felel meg. — Persze, ezek csak számok. A jobb érthetőség kedvéért: ennyi villanyenergiával meddig termelhetne a gyár? — Körülbelül hat napig. — Ennyi idő alatt mennyi cementet lehet itt előállítani?, — Ma jól számítom, úgy tízezer tonnát. — A helyzet jelenlegi alakulásából ítélve, önök, energetikusok továbbra is az üzemek kulcsfontosságú beosztottjai maradnak. Viszonylag gyakran beszélünk majd a jövőben is az energia okos kihasználásának szükségéről. Milyennek látja ezen a téren a cementgyár jövőjét? — Az idén már például egy újfajta őrlés bevezetésével sike* rült megtakarítanunk elég figyelemre- méltó villanyener- gia-mennyiséget. Most a klin* ker pirításánál akarunk egy új módszert alkalmazni. Vas tártál- mű salak adalékanyaggal sze* retnénk javítani a pirítás minőségén. Ennek a módszernek az egyik pozitív vonása az energiafogyasztás csökkenése is? Jó tudni, hogy ez esetben energiahordozóként antracitot használunk. — Szerintem ebben a gyárban elég korlátozottak az energetikusok lehetőségei, tekintettel á gépek korára és állapotára. Mi * történik akkor, ha már végképp nem lesz hol takarékoskodni? — Nem hiszem, hogy beállhat egy olyan állapot, amikor már kimerülne az összes lehetőség. Vegyük példának a sportot. Hány elméleti munka látott már napvilágot arról, hogy meddig fokozható a sportolók teljesítőképessége? A gyakorlat minden hipotézist megcáfol, évről évre emelkedik a léc. Ezért én is azt hiszem: annak ellenére, hogy gyárunk ötvenéves, a lehetőségeink nem végesek. Mert ötlet szüli az ötletet. Ez pedig megnyugtató. KEszELi bela: Komplett berendezések a Szovjetunióból A szovjet—NDK hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodást kiegészítő, legutóbb aláírt jegyzőkönyv szerint 1980-ban a Szovjetunió több jelentős komplett berendezést szállít az NDK-ba az energiaipar, a kohászat, a vegyipar, a ceillulóz- és papíripar, valamint az építőanyagipar és a híradástechnikai ipar részére, az NDK-ból szállítandó különféle berendezések ellenében. így a többi között berendezések érkeznek a grelfswaldi „Bruno Leusch- ner ‘ atomerőmű bővítéséhez, a )änschwalde-ban épülő új hő-! erőműhöz, továbbá házgyári be* rendezések az NDK hét körzeté részére. Komplex mezőgazdaság-fejlesztési tervek Mongóliában A kelet-monigóliai Halhin Goi körzet/ komplex mezőgazdasági fejlesztésére tervet dolgoztak ki. A körzetben nemrég felitört szűzföldek megművelésére, az á'l I atállomá n y megho nosí tá sára négy állami gazdaságot alapítanak. A farmok létesítése előtt 5,7 millió hektárnyi terület talajviszonyait, geológiai, vízrajzi adottságait, lehetőségeit vizsgálják meg. A Középső Ajmakban elterülő ,,Atar“ állami gazdaság ifjú gépkezelői nemrég leöltöztek úy házakba, korszerű, kényelmes lakásokba. A több száz itt dolgozó gépésztechnikus mongóMaí és szovjet középiskolákban tanult. Első munkahelyük a szűzföldeken gazdálkodó állami gazdaság. Az Ulán Bátor-i, prémes állatokat tenyésztő állami gazdaságban megkezdték az itt honos rőtvad, a szarvas agancsaiból nyerhető gyógyanyag 'kivonását. (BUDAPRESS — MONCAMfi#
