Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)
1979-11-20 / 274. szám, kedd
A FELADATOK MAGASLATÁN A MŰSZAKI FEJLESZTÉS EREDMÉNYE! ÉS CÉLJAI A TRNAVAI SKLOPLAST NEMZETI VÁLLALATBAN U 1979 XI. 20. Az általános műszaki haladás nagy változásokhoz vezet a vállalatok életében. Ezt tapasztaltam a fiatal, kívülről is korszerűnek látszó trnavai Sklop- last vállalatban is, ahol megismerkedtem az üvegszálgyártás műhelytitkaival, az olvasztók, a szálhűzók, a csévélők, a szövők és a különböző üvegrosttermé- keket gyártó dolgozók munkájával, a műszaki fejlesztés legújabb eredményeivel. Megcsodáltam az olvasztókemencéket, amelyekben 1500 C° hőmérsékleten a homok, a kaolin, a dolomit, a mészkő és a bórsav a többi adalékanyaggal együtt zöld árnyalatú üveggé alakul át, s ebből a kemencéből kifolyó üveganyagból egy elmés szerkezet mintegy 2 cm átmérőjű üveggolyókat készít. Ez az alkálimentes üveganyag, amelyet Eutal üvegnek, vagy „E“ üvegnek neveznek, kiválóan alkalmas finom üvegszálak, üveggyapot készítésére. Az üveggolyókat kerekeken gördülő konténerekben gyűjtik össze, egy részüket helyben dolgozzák fel, s a litomyšli Vertex vállalatot is innen látják el alapanyaggal. Nem kevésbé érdekes része a gyárnak a szálhúzó részleg, ahol az üveggolyók kis méretű platinakemencékbe vándorolnak, ezekben ismét felolvasztják őket, s a szinte fehéres iz- zású, folyékony üveg saját súlyánál fogva távozik több száz apró nyíláson át, s néhány mikron vastagságú szálakká formálódik. Lehűlés közben olyan vegyi anyaggal hatnak ezekre a szálakra, amely rugalmassá, gyűrhetővé, tehát a hagyományos textilipari eljárásokkal feldolgozhatóvá teszik őket, A gyár többi része valóban egy műszálfeldolgozó textilüzemhez hasonlít, éppúgy fonják, csévélik, szárítják az alapanyagot, ugyanúgy szövik, varrják a termékeket belőlük, a különbség csak az, hogy amivel itt dolgoznak, az nem PVC, nem polipropilén, poliészter, vagy valamilyen más műanyag, hanem közönséges üveg. Ez viszont a rendeltetés szempontjából lényeges különbség. A PREPREG A JÖVŐ SZERKEZETI ANYAGA Amíg a műanyagszálak főleg a ruhaiparban és a lakástextíliák gyártásában érvényesülnek, az üvegszálas termékek elsősorban különböző préselt műanyagok erősítésére, szilárdítására szolgálnak. Közismertek például a fényáteresztő, kü^ lönböző színezésű, üvegrostos hullámlemezek, amelyeket szintén a trnavai Skloplast vállalatban készítenek, újabban periig a .„prepreg“ üvegszál-erősítésű műanyag hódít teret, amelyből különböző lámpatestek, nagy megterhelésnek, ütéseknek kitett védőburkolatok, sőt még gépkocsi lökhárítók is készíthetők. A prepreg készítésénél az üvegfonalat először rövid darabokra vágják, s az így nyert üveggyapotot adagolják a poliészter-gyantából, töltő, merevítő és színező anyagokból álló, képlékeny keverékbe. A körülbelül 30 százalékban üvegszálat tartalmazó masszát két PVC-fólia közé elterítve göngyölegben hozzák forgalomba, ami lehetővé teszi, hogy a megrendelők saját szükségleteiknek megfelelően, saját műhelyeikben préseljék ki belőle a kívánt méretű és formájú idomokat. Természetesen a Skloplast vállalat is be van rendezkedve különböző prepreg termékek gyártására, nagy mennyiségben készítenek például lámpatesteket az érsekújvári (Nové Zámky} Elektrosvit számára, s a préselt székek, háromlábú ülőkék is igen közkedveltek. A prepreg ugyanis nemcsak szilárdságot biztosít, hanem szép, fényes felülete is van, ezért ipari, bútoripari, építészeti és főleg gépipari felhasználása nagy jövő előtt áll. Az egyedüli hiba csak az. hogy amíg üveggyapotból, amely főleg hazai és szocialista államokból származó nyersanyagokból készül, elegendő all a rendelkezésre, ugyanakkor a csehszlovák vegyipar még nem tudja kielégíteni a szükségleteket poliészter-gyantából. A későbbiek folyamán ebből a szempontból is javulni fog a helyzet, s a trnavai prepreg-ké- szítmények többek között a Škoda személygépkocsikon is megjelennek. HÖ ÉS HANGSZIGETELŐ ANYAGOK Az üveggyapotból készített termékek másik csoportját a varrott hő-_és hangszigetelő nemezek, paplanok képezik. A ANNA KOLENOVÁ, a trnavai Skloplast vállalat egyik szocialista munkabrigádjának a tagja nagy hozzáértéssel kezeli az új típusú szövőgépeket | A ČSTK felvétele) vékonyabb nemezek a gépkocsi-karosszériák belső szigetelésére kiválóan alkalmasak. Nem szükséges hangsúlyozni, hogy a mai energiaszegény és zajártalomban gazdag világban milyen nagy keresletük van az ilyen anorganikus, tűznek, savnak, biológiai kártevőknek ellenálló hő- és hangszigetelő anyagoknak. A trnavai termelők igyekeznek is kielégíteni a külföldi és a hazai megrendelők igényeit, állandóan fejlesztik, bővítik a gyárat, tökéletesítik a munkafolyamatokat. Nem is csoda, hogy az elmúlt évben elnyerték a Tatrasklo vezérigazgatóság és a Szakszervezeti Szövetség Szlovákiai Bizottságának vándorzászlaját, s ezt az idei első félévben is megtartották. Idei termelési tervük 35 millió koronával növekedve csaknem háromszázötven millió korona értékű, A növekménynek körülbelül a felét a szövetek és a nemezek Alevágott széleiből keletkező hulladék feldolgozása képezi. Korábban nem tudtak mit kezdeni ezzel a hulladékkal, senki sem tartott rá igényt. Némi módosítással ezért üzembe állítottak egy textiliparban használatos gépsort, amely kártoló, tömörítő és Arachne-típusú átvarró ■ gépekből áll, s ezen a gépsoron értékes hangszigetelő filcet gvár- tanak a néhány éve még hasznavehetetlennek vélt hulladékból. Hogy nem csekély mennyiségről van szó, az is bizonyítja, hogy a szövetek és a nemezek gyártásánál a felhasznált üvegrost 7—8 százaléka kerül a hulladékba. Ebből a hulladékból most négyzetméterenként 34 korona értékű anyagot gyártanak, amely Arasklo néven kerül forgalomba. Ezzel csupán ebben az évben 15 millió koronával növelik a gyár termelési teljesítményét. A ROBOT IS TANULJA A SZAKMÁT Az utóbbi adatokat Eduard Bakša mérnök, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese, valamint Alojz Bednár, a vállalati kutatás vezetője ismertette. A hulladék hasznosítása azonban csak egy kis ízelítő a sokoldalú műszaki fejlesztés elért eredményeiből. Eltűntek például a fülsiketítő zajjal dolgozó szövőgépek, korszerűbb, nagyobb teljesítményű és halkabban dolgozó gépekkel cserélték fel őket a szövőnők nem kis örömére. Problémát jelent még a manipulálás a súlyosabb csévékkel, ezért ezt a munkát férfiak végzik. De „betanítás alatt“ van már az első automatikus manipulátor is, s ha ez a kísérleti robotember beválik, ezt a munkát is gépesíteni fogják. Néhány éve még amolyan kézműves műhelyhez hasonlított a hullámlemezeket és prepreg készítményeket gyártó részleg, ma viszont itt tapasztalható a legnagyobb változás. Nagy teljesítményű, automatikusan irányított gépek végzik azt a munkát, ami korábban kézi erővel történt. A TAKARÉKOSABB ENERGIAFELHASZNÁLÁSÉRT A trnavai Skloplast vállalat egyik különös vonása az, hogy nagy energiafogyasztással gyárt hő- és hangszigetelő, tehát energiamegtakarításra is szolgáló termékeket. Így az is természetes, hogy a fejlesztési részleg dolgozói nagy figyelmet szentelnek az energiafogyasztás csökkentésének. Az olvasztókemence falának tökéletesebb hőszigetelésével például az egy kg üveg gyártásához szükséges hői: az eredeti 7372 kcal-ról 5330 kcal-ra csökkentették. Az energiatakarékos eljárások bevezetésénél nagy segítségükre volt az NDK-beli, lengyelországi és magyarországi vállalatokkal való együttműködés, főleg a kemencebélelés problémáinak megoldásában. Ez az együttműködés nemcsak az energiaszükségletet csökkentette, hanem a kemencék üzemeltetési idejét is növelte, miközben egyes tőkés importból származó anyagokat szocialista országok termékeivel helyettesítettek. A nagy feladat azonban még bátra van, éspedig a jelenlegi két fokozatú gyártási folyamat felváltása egy fokozatú technológiával. Arról van sző, hogy az olvasztókemencék a jövőben nem üveggolyókat készítenének, hanem a cseppfolyós üveg közvetlenül a szálhúzó berendezésekbe kerülne. Ezzel feleslegessé válna az üveggolyó új- raolvasztása az elektromos fűtésű platinakemencékben. Először a vastagabb szálak, vagyis az üveggyapot készítésénél alkalmaznák ezt az egy fokozatú technológiát, a finomabb, elektrotechnikai célra gyártott szálakat azonban továbbra is két fokozatú technológiával készítenék. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg működő kemencéket fokozatosan építenék át egyfo- kozatú technológiára, éspedig a 7. és a 8. ötéves tervidőszak folyamán. Hangsúlyozni kell, hogy ezt a technológiai eJjárást a vállalat fejlesztési részlege saját erőből akarja megvalósítani, külföldi licenc vásárlása nélkül. Ez bátor elhatározás volt, amit arra építenek, hogy eddig is sikerült megoldaniuk minden termeléssel kapcsolatos műszaki problémát. A trnavai Skloplast vállalat kezdeményező és tettrekész dolgozói a népgazdaság szükségleteivel összhangban nagyon sokoldalú műszaki fejlesztési programot akarnak megvalósítani. Ezt az ez év októberében Trnavában megrendezett Üvegipari Műszaki Napok egyes szakelőadásai is bizonyították. Indokolt tehát, hogy sok sikert kívánjunk e korszerű termelési ágazat valamennyi dolgozójának az . igényes fejlesztési tervek megvalósításához. A csehszlovák üvegrostipari termékek már most is a legkeresettebb kiviteli cikkek közé tartoznak, s jelentőségük csak növekedni fog a jövőben. A Skloplast termelési eredményei azt bizonyítják, hogy a vállalat dolgozói ennek tudatában végzik felelős munkájukat, s ezt döntő mértékben segítik elő a fejlesztési részleg mérnökei, technikusai. MAKRAI MIKLÓS Rövid megbeszélés után indulhat a traktor. Zalaba Ferenc, Góra Gyula, fíabindai Zoltán, Könözsi Ferenc és Stambauer János elégedettek a szántás minőségével (A szerző felvétele] ISZGRESS ura GViilliCSE A jó minőségű szántás o jó termés záloga © Naponta 20 hektáron végzik el a mélyszántást 1$ Üzemi demokrácia a gyakorlatban Szemerkélő esőben indultam látogatóba, hogy régi ismerősökkel beszélgessek egy Duna menti termelőszövetkezet jelenéről, eredményeiről és gondjairól. Megérkezésemkor szűkös helyiségben kezdtük el a beszélgetést. — Jókor jött-e ez a késő őszi eső? — teszem fel a kérdést Könözsi Ferencnek, a muzslai (Mužla) Béke Efsz ebedi [Štú- rovo-Obid) részlege vezetőjének. — Jöhetett volna korábban is, de így is sokat ér. Az elvetett magnak szüksége volt a csapadékra, a mélyszántást pedig egyelőre nem akadályozza. Az elmúlt hetekben a száraz, kemény talaj alaposan próbára tett embert, s gépet egyaránt, így a műhelyben is akadt munka, javítani való bőven. Közben megérkezik Zalaba Ferenc agronómus és Góra Gyula csoportvezető. — Az őszi munkák nehezén már túl vagyunk — veszi át a szót Zalaba Ferenc. — Az Őszi búza, lucerna, őszi keverék és rozs vetését több mint 340 hektáron időben elvégeztük. A szemes kukoricát 224 hektárról betakarítottuk. Vetőmag kukoricát 105 hektáron termesztetü- tünk az idén. Ennek több mint fele már magtárba került. Itt tudni kell, hogy a Heteroz kukoricafajta későn érő, tehát a betakarítással is várni kellett. Bár búzából, árpából és cukorrépából nem értük el a tervezett terméshozamot, napraforgóból a tervezett 16,3 mázsa helyett 17,2 mázsa termett hektáronként — sorolja az agronómus. — Milyen a gépek kihasználási foka? — Ha íigyelembe vesszük, hogy az őszi mélyszántást közel 300 hektárnyi területen elvégeztük — ami az összterületnek több mint a fele —- akkor napi 20 hektáros átlagteljesítménnyel november végéig e fontos talajelőkészítési munkával készek is leszünk. Ehhez persze, szükséges, hogy a nagy teljesítményű gépek nyújtott, sőt éjjeli műszakban is üzemeljenek — mondja Góra Gyula csoportvezető. A vezetők egybehangzó véleménye szerint Babindai Zoltán traktoros szorgalmáért külön dicséretre érdemes. — Mekkora földterületen folyik a gazdálkodás? — Részlegünk földterülete 1215 hektár, ebből 865 hektár szántó, 24 hektár szőlő és közel 10 hektár gyümölcsös. Az állandó, aktív dolgozóink száma 86. Munkaerőgondjaink nincsenek. Igaz, a szőlő gondozását zömével nyugdíjas tagjaink végzik. A nyugdíjasklub vezetője Rigó Mihály felajánlotta segítségüket, s mi azt örömmel elfogadtuk. Ha neveket kéne említeni, zavarba jönnék. Túl sok név kívánkozik ide. Érjük be Morvái Géza nevével, aki 83 éves kora ellenére szinte minden munkából kiveszi részét — mondja Zalaba Ferenc, amikor a legszorgalmasabb nyugdíjasokról faggatom. — Ha azt mondom: üzemi demokrácia? — Értem. Nálunk a munkaeredményeket naponta értékeljük. Mindenki tudja, hogy mik a közös feladatok, s ebből kire mi hárul. Az esetleges rendbontókat közvetlen munkatársai véleménye alapján vonjuk felelősségre. Jutalomban pedig ki-ki érdemei szerint részesül. RIGLER JÁNOS NE MÉRGEZZÜK MEG AZ ILLATOKAT! A karbamidot magas nitrogén-tartalma miatt a növény- termesztésben trágyázásra, az állattenyésztésben pedig takarmányozásra használják fel. Sajnos, sokszor előfordul az az eset, hogy a munkavédelmi előírások megszegése miatt bekövetkezik az állatok megmérge- zése. A kérődző állatok — szarvas- marha, juh — megmérgezését a legelő trágyázása után ottfelejtett, fel nem aprózott kar- bamidrögök okozzák. A karba- mid ugyanis helytelen tárolása következtében rögösödik, s ezek a rögök a trágyázás után is megmaradnak. Az állatok szervezetébe tömény állapotban kerül, és ennek következtében — ha nem nyújtanak azonnal szakszerű segítséget — bekövetkezik a mérgezés, esetleg a kimúlás is. így pusztult el 20 darab szarvasmarha a Spišský Hrusov-i Állami Gazdaságban. A kár 90 000 koronára rúgott. A gondtalanul tárolt karba- mid is mérgezést okozhat. Ez történt a kassai járásban levő Hraničná Efsz-ben, ahol a szarvasmarhák hozzájutottak a szabadon tárolt karbamidhoz, és annak megemésztése után elpusztultak. Hasonló dolog történt a Šarišské Sokolovce Efsz-ben, ahol a legelőről megszökött állatok a gazdaság udvarán megitták a nyitott hordókban hagyott 50 százalékos karbamid-oldatpt, melyet permetezéshez készítettek elő. Tizenkét darab szarvasmarha pusztult el, 49 000 korona értékben. A vranovi járásban levő Sa- čurov Efsz ben elromlott a trágyázógép. A traktoros a gépet megjavította, de javítás alkalmából a gépből kiszórt műtrágyát nem szedte fel, hanem otthagyta a szántóföldön. Másnap a közeli dűlőben legeltek a szövetkezet szarvasmarhái, és elérték az említett műtrágyát. A legeltetés eredménye: 35 állat a helyszínen k: múlt, kb. 200 000 korona értékben. A fentiekből következik az a kötelesség, hogy e vegyszer tárolásakor, szállításakor, a vele való trágyázáskor, valamint etetéskor a legpontosabban és szigorúan meg kell tartani a munkavédelmi előírásokat azért, hogy megelőzzük a nép- gazdasági károkat. A karbamidot száraz, hűvös, jól szellőztetett helyiségben kell tárolni. A raktárat rendesen meg kell jelölni táblával, azért, hogy ne következzen be az anyag, elcserélése. Azok, akik ezzel a vegyszerrel dolgoznak, kötelesek előzetes oktatáson résztvenni, és a részvételről nyilvántartást kell vezetni. A legszigorúbban meg kell tartani az egészségügyi előírásokat. Az állatgondozóknak el kell sajátítaniuk az állatoknak nyújtandó elsősegély módját. Évente egyszer szakelőadást kell tartani azok számára, akik a vegyszerrel dolgoznak. Hasonlóképpen a munkaviszonyba lépőket is megfelelő oktatásban kell részesíteni. Csak a megfelelő intézkedések szigorú megtartása előzheti meg a fentiekben említett hasonló népgazdasági károk keletkezését RÓBERT MATEJÖVíS
