Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)
1979-11-16 / 271. szám, péntek
TOVÁBB TÖKÉLETESÍTJÜK A SZOCIÁLIS ELLÁTÁST Gazdasági eredményeink döntenek szociálpolitikánk lehetőségeiről Csehszlovákia Kommunista Pártja és államunk vezető szervei dolgozó népünk figyelmét a gazdasági kérdésekre, a gazdasági ' fejlődés feladataira és fő stratégiai irányvonalukra ~ a termelés hatékonyságának növelésére, mindennemű munka minőségének javítására irányítja. Abból indulunk ki, hogy a gazdaság további progresszív dinamikus fejlődése képezi az anyagi alapot céljaink eléréséhez a szocialista társadalom életének valamennyi területén, elsősorban az életszínvonal további emelésében, a nép létbiztonságának megszilárdításában A 6. ötéves terv megvalósításában elért eddigi eredmények a CSKP politikájának helyességét igazolják. Szlovákiában a nemzeti jövedelem az idén előreláthatólag 20,7 százalékkal lesz nagyobb, mint 1975-ben, a 6. ötéves tervidőszak négy éve alatt az ipari termelés évente átlag 6 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 2,6 százalékkal növekedik. Államunk gazdaság- politikája szavatolja ' alapvető létbiztonságunk stabilitását. Ez a törekvés jellemzi a 6. ötéves terv eddigi megvalósítását. Ezt tükrözi a nemzeti bizottságok több ezer dolgozójának áldozatos munkája, akik a gyakorlatban valósítják meg államunk szociálpolitikáját. A CSKP XV. kongresszusán és az SZLKP kongresszusán kitűzött irányvonallal összhangban az elmúlt évek folyamán megteremtettük a feltételeket a gyermekes családokról, a fia- tail házasokról, a gyermekekről és fiatalokról, az idősekről és az egészségkárosult állampolgárokról való gondoskodás további tökéletesítéséhez. A gyermekes családok és az idősek javára hozott szociáiis- gazdasági intézkedések megvalósításával kapcsolatban 1976— 1978-ban a lakosság pénzbevétele Szlovákiában elérte a 2,4 milliárd koronát. A .szociális ellátásra 17,2 milliard koronát fordítottunk. A nyugdíjasok életfeltételeinek javítása Jelentős intézkedéseket hoztunk a nyugdíjasok érdekében. A szociális biztosításról szóló új törvény 1976-tól tökéletesítette az egész nyugdíjellátási rendszert. Emelték az újonnan odaítélt nyugdijak összegét, de ugyanakkor azokat a nyugdíjakat is, amelyeknek összegét már előbb határozták meg. A nyugdíjak összege — a módosítás következtében jelentősen (átlag egy tizeddel) növekedett. Kialakultak a feltételek ahhoz, hogy a nyugdíjak a gazdasági fejlődéssel összhangban növekedjenek Az új törvény életbelépése óta három év alatt Szlovákiában a nyugdíjellátásra fordított összeg 20 százalékkal, vagyis az 1975, évi 8,1 milliárd koronáról csaknem 10 milliárd koronára növekedett. A nyugdíjellátásra fordított összeg további növelését jelentette a nyugdíjak idén augusztusban végrehajtott módosítása egyes kiskereskedelmi árak megváltoztatásával kapcsolatban. A legnagyobb mértékben azokat az alacsony nyugdíjakat emelték, amelyek az egyedüli megélhetési forrást jelentik. Egyéneknél 600 koronáról 780 koronára, házastársaknál 1100 koronáról 1330 koronára emelkedett a legalacsonyabb nyugdíj. Előzetes adatok szerint Szlovákiában a nyugdíjak és a nyugdíjasoknak kifizetett nevelési pótlék emelésére havonta több mint 67 millió koronát fordítunk. Az idősek és a tartósan egészségkárosultak ellátását az egész társadalom ügyének tekintjük. Az idősek és rokkantak ellátásának alapelveit két évvel ezelőtt hagyta jóvá a szövetségi kormány és a nemzeti kormányok. Az alapelvek megvalósítása a gyakorlatban már számos pozitív eredményhez vezetett. Felmérések szerint 1977-ben az SZSZK-ban több mint 200 000 nyugdíjas dolgozott. Számuk tovább növekedett a tavaly jóváhagyott további előnyök alapján. Újabb lehetőségek nyíltak arra, hogy a nyugdíjasok a teljes öregségi -Jiyugdíj mellett dolgozzanak és így jelentősen befolyásolják családjuk életszínvonalát. Nagy figyelmet szentelünk a megváltozott munkaképességű állampolgárok szociális, egészségügyi ellátásának, rehabilitációjának, a megfelelő munkahelyek megteremtésének. 1978- ban számuk 7500-zal volt nagyobb, mint 1976-ban. Pozitív eredményeket értünk el a megváltozott munkaképességű fiatalok elhelyezésében. Ugyanakkor több problémát még nem sikerült megoldani, így például a speciális munkahelyek és műhelyek létrehozásával és a súlyosabb egészségkárosult állampolgárok számára létesített munkahelyek és rehabilitációs Intézetek kérdésével kapcsolatban. Szociális szolgáltatások A CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozataival összhangban tovább fejlesztjük az időseknek és rokkantaknak nyújtott különböző szociális szolgáltatásokat. Elsősorban a szociális gondozásról van szó. Idén az év elején mintegy 5000 gondozónőnk volt, akik több mint 8000 idős, vagy rokkant személyről gondoskodtak. Míg 1975-ben öt nyugdíjasházunk volt, jelenleg már harminc van. Ezen a téren a legnagyobb előrehaladást a trenčíni, az érsekújvári (Nővé Zámky), a Spišská Nová Ves-i járásban, továbbá Bratislavában, Nyitrán (Nitra), Komáromban (Komárno), Zvolen - ban, Rimaszombaton (Rimavská Sobola) érték el. Jó szolgálatot nyújtanak az időseknek a higiéniai központok, számuk elérte a 47-et és nagyon közkedveltek a uyugdíjasklubok, amelyeknek száma 1970 óta 141-ről 261-re növekedett. A szociális szolgáltatások fejlesztésében nagy figyelmet szentelünk a nyugdíjasházak bővítésének, valamint a speciális szociális intézetek hálózata kiszélesítésének. A problémák elvszerű megoldása érdekében a Munka- és Szociáillsügyi Minisztérium a nemzeti bizottságokkal együttműködve kidolgozta a szociális intézmények építésének koncepcióját a 7. ötéves tervidőszakra, amelyet az SZSZK kor- mányeinöksége az év elején vitatott meg. Célja az, hagy az SZSZK területén egyenletesen létesítsenek ilyen létesítményeket, bővítsék kapacitásukat és fokozatosan emeljék az intézeti szociális ellátás színvonalát. Gondoskodás a családokról A 6. ötéves tervidőszak folyamán tovább javítottuk a családokról, a dolgozó anyákról, a gyermekekről és a fiatalokról való gondoskodást. Ezt megerősítette a Szlovák Nemzeti Tanács idén júniusban megtartott 12. ülése, amely komplexen elemezte ezt a kérdéscsoportot. A gyermekes családoknak készpénzben nyújtott társadalmi segítség az 1976. évi 5756 millió koronáról 1978-ban 6039 millió koronára növekedett. Ugyanebben az időszakban a családoknak juttatott további segítség értéke 1,6 milliárd koronáról 2 milliárd koronára növekedett. Az állam a legnagyobb összeget a családi pótlékra és a nevelési pótlékra fordítja, jelenleg csaknem 700 000 személy kap ilyen juttatást 1,4 millió gyerekre. Tavaly 3872 millió koronát fizetett ki az állam erre a célra és idén ez az összeg tovább növekszik, mivel augusztustól a családi pótlék egy gyermekre 50 koronával emelkedett havonta. Előzetes adatok szerint ez a módosítás azt jelenti, hogy évente mintegy 840 millió koronával többet fordítunk a családi és nevelési pótlékra. Bővül a gyermek intézetek hálózata A családoknak jelentős segítséget jelent a gondozói szolgálat, valamint a gyermekintézmények — az óvodák és bölcsődék hálózatának bővülése. Szlovákiában jelenleg hároméves korig a gyerekek 16,3 százalékát, a 3—6 éves gyerekeknek pedig 72 százalékát helyeztük el bölcsődében, illetve óvodában. A nemzeti bizottságok nagyon nagy figyelmet szentelnek az intézmények további tökéletesítésének, az újak építésének. A nemzeti bizottságoknak a jövőben a gondoskodás anyagi oldalán kívül, nagyobb figyelmet kellene szentelniük az erkölcsi-politikai szempontoknak, elsősorban annak, hogy a fiatalokat jól felkészítsük a családalapításra Ez megköveteli, hogy a szülök még nagyobb felelősséggel neveljék gyermekeiket, a szocialista erkölcs, a hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében hassanak rájuk. El kell érnünk, hogy a szülők tudatosítsák: a társadalom óriási összegeket fordít a gyermekes családok megsegítésére, de nem várhatják el, hogy magára vállalja a gyermekek anyagi szükségleteinek teljes fedezését, a szülők erkölcsi kötelességeit is. Mindnyájan tudjuk, hogy a gyermekiek harmonikus fejlődése szempontjából milyen fontos a'rendezett családi környezet, a szülők közti megértés. Ezért az elmúlt időszakban nagy jelentőséget tulajdonítottunk a házassági tanácsadók létesítésének. Jelenleg néigy kivételével az összes járásban működik már ilyen Intézmény ♦ * »► Számos fontos feladat vár ránk szociálpolitikánk más területein is. Szociális ellátásunk rendszere a leghaladóbbak közé tartozik, szavatolja, hogy nálunk senki sem marad segítség nélkül idős korában, betegség esetén, a gyermekek nevelésében stb. Tudatosítjuk azonban, hogy még sok a teendőnk. Elégedettebbek lehetnénk pl., ha sikerülne meggyorsítani a szociális intézmények, a bölcsődék, a nyugdíjasotthonok: építését. Szociális ellátásunk színvonalának további emelését a források hatékonyabb kialakítása, mindennemű munka minőségének javítása feltételezi a CSKP XV. kongresszusa határozatainak megvalósítása során. A népgazdaságban elért eredményeinktől függ szociális- és létbiztonságunk. KROCSÄNY DEZSŐ, az SZSZK munkaék szociálisügyi minisztere Uneovicében, a Békevédők Egységes Földmüvesszövet- kezet dolgozói az elmúlt napokban üzembe helyezték hazánk első biogáz-termelését; ez a gáz az istállók almozásának erjedésekor keletkezik. A biogáz új energiaforrás. Felvételünkön Miroslav Nepustil zootech- nikus (balról), aki a biogáz gyártási berendezésének szerzője és Václav Hejtman ellenőrzi a tartály vezetékét (Felvétel: CSTK — V. Galgonek) NEM TÉKOZOLHATUNK Fél esztendő telt el azóta, hogy vezércikkben foglalkoztunk a mezőgazdasági és ennek keretében a szántóföld szüntelen csökkenésének jelenségével. Minden jel arra utal azonban, hogy ez a téma, ki tudja meddig, nem kerül le sem az illetékes szervek, sem az újságok asztaláról. Ennek a sajnálatos körülménynek kézenfekvő oka, hogy a helyzet alig javul. Erre néhány héttel ezelőtt köntörfalazás nélkül rámutatott František ündrich miniszter, a CSSZSZK Népi Ellenőrző Bizottságának elnöke is, a Szövetségi Gyű. lés Nemzetek Kamarájának ülésén. A probléma lényege, hogy országosan évente 17 ezer hektárra) csappan meg a mezőgazdasági földterület es Szlovákiában 1B68 elejétől 1978 végéig az „apadás” nem kevesebb mint 163 ezer hektárt tett ki. Az utóbbi adathoz a tárgyilagosság kedvéért hadd tegyük hozzá, hogy a veszteségnek jó egyliarmadát a nem mezőgazdasági földek megművelésével „behoztuk“. Mondhatná valaki, hát merre is terjeszkedjék a legnagyobb „földhabzsoló“, az ipar, hová építsenek új lakónegyedeket, hol legyen a járulékos beruházások helye, hu) létesítsenek víztárolókat, föld híján miképp fejlesszék a turizmust? — és folytathatnánk a hasonló kérdések sorát. Van ezekben a kérdésekben igazság, nem is kevés. Kétségtelen, hogy a rohamos fejlődés a mezőgazdasági földterület bizonyos hányadának törvényszerű elvesztését vonja maga után. Igen ám, csakhogy a tények, a tapasztalatok túl gyakran felfedik ennek a mindent magyarázó, mentegető és elkendőző szemléletnek sebezhető pontjait. Nevezetesen azt, hogy jóllehet 1976 óta érvényben van a földvédelmi törvény, az életben ezt a kérdést sokszor — enyhén szól va — érzéketlenül kezelik. Nem vitás, jóval kevesebb termőföldet veszítenénk, ha az illetékes szervek nem lennének olyan „nagyvonalúak“ az egyes tárcák beruházásfejlesztési követelményeinek megítélésénél és jóváhagyásánál. Tény és való ugyanis, hogy mondjuk az ipartelepítésnél, a lakásépítésnél, de nemcsak ott, esetenként akadna olyan megoldás, amely kisebb földigénnye] járna. Az ilyesmin azonban nem mindig törik a tejüket, mert hát „fontosabb itt a gyár, az új lakótelep, az üdültetési komple xum .. Van ennek a bajnak, gondnak még egy, nem is olyan ártalmatlan kinövése. Míg például a Szovjetunióban, mérhetetlenül nagyobb területen, igen gondosan megfontolják, hogy hová is telepítsék az új üzemegységet, nehogy értékes földről kelljen lemondaniuk, nálunk ez nem ritkán háttérbe kényszerülő szempont. így azután — valljuk be. néha törvénysértő módon — szántóföldeket vesznek igény be jóval kevésbé értékes földek helyett. S az indok — he egyáltalán indokolni kell — az, hogy amúgy költségesebb lenne a kivitelezés. Pedig ideje már a gyakorlatban megfontoltabban gon dőlni arra, hogy a kis, többnyire hegyes-völgyes Szlovákiaiján, fejenként csak fél hektár mezőgazdasági földünk van és ezzel jól kell gazdálkodnunk. Ez pedig a többi között azt jelenti, hogy az igazán jó gazda érzékével kell egyeztetnünk és összehangolnunk, mégpedig tudományos alapúkon, a mezőgazdaság és a többi szféra fejlesztésének érdekeit. Még akkor is, ha a múlthoz képest összehasonlíthatatlanul növeltük a mezőgazdasági termelés intenzitását, a hektárhozamokat. Mert hát a mezőgazdaságnak is vannak ám olyan kötelező feladatai, mint például guba nából az önellátás elérése. S hosszabb távon maradékta lanul aligha tehet eleget a nagy követelményeknek, ha tékozolní fogjuk azt, amiből amúgy sincs sok. GÄLY IVÁN Itt az ősi A nappalok rövidülnek, hosz- szabbodnak az éjszakák, itt az ősz, esőivel és hőmérséklet-ingadozásaival. Ilyenkor gyakoribb a nátha, a tüdőgyulladás és a különböző izületi bántál-1 inak. Az ember egészsége, közérzete, normális anyagcseréje, valamint teljesítőképessége függ a test hőmérsékletének állandóságától. Szervezetünk csodálatos, automatikusan működő hőszabályozó készülékkel rendelkezik. De ez a rendszer sem tudja megakadályozni azt, hogy tartós lehűlés hatására elszaporodjanak a szervezetben a vírusok és más kórokozók. A nedves, hideg levegő gyorsabban vezet lehűléshez, mint az ugyanolyan hőmérsékletű, de kisebb páratartalmú levegő. Ezért megfelelő öltözködéssel kell biztosítanunk testünk egyenletes hőmérsékletét. Az első hűvösebb napon nem kell okvetlenül elővennünk melegebb ruháinkat a szekrényből, mert mit veszünk magunkra akkor, ha beáll a tartós hideg. A korábbi vastag, nehéz szövetek kimentek a divatból. Kiderült, hogy a ruházat melegtartó képességét nem a vastag anyag biztosítja, hanem több vékony réteg, illetve a köztük lévő hőszigetelő levegő. A réteges ruha viselésének előnye, hogy szükség esetén egy réteg fel vagy levehető. Ősszel a legnagyobb veszedelem az eső és a szél. A víz jobban vezeti a hőt, mint a levegő, így átázott ruhában, cipőben nngv a hőveszteségünk. Ezért a nedves ruhadarabokat, amint módunk van rá, cseréljük fel szárazzal. A középkorúak így ősz táján folytathatják nyugodtan nyáron megszokott életmódjukat azzal a csekély megszorítással, hogy figyeljék a hőmérséklet változásait és több gondot fordítsanak öltözködésükre. Két generáció van, amelyre az őszi és téli időszakban kü lönös gondot kell fordítani* Ezek a gyermekek és az iriő; sek. A lehűléssel szemben különösen érzékenyek az újszülöttek és a kisgyermekek. Szervezetük hőszabályozó képessége még nem tökéletes. Ezért kell őket fokozatosan óvni 8 lehűléstől. Azonban már a csecsemőt is edzeni kell a hőingadozásokbozi Ennek egyik módja a levegőztetés. A jól felöltöztetett és betakart apróság több órán keresztül is tartózkodhat a szabad levegőn. Nagyobbacskáknál kerülni kell a túlöltöztetést, különösen futkározó, játszadozó gyermekeknél. Régi orvosi megfigyelés, hogy az agyonöltöztetett kisgyermekek szenvednek legtöbbet a liűléses megbetegedésektől. Fontos a gyermekek helyes táplálása. Fehérjék mellett a növényi termékek és vitaminok (alma, sárgarépa, narancs, citrom stb.) biztosítják a gyermek fejlődését és ellenállőképessé- gének kialakulását. Idős korban egy tüdőgyulladás végzetes következményekkel járhat. Ezért az időjárásnak megfelelően kell öltözködni, óvakodni a széltől, mert a szél erős hűtő hatást gyakorol a testre. Ilyenkor a bőrben érgörcsök keletkeznek, amik reflexes úton a szív koszorúereinek görcsét is okozhatják. Ne feledkezzünk meg a napi mozgásról! A járás elhanyagolása az ember szervezetét károsítja. Dr. MARÉK ANTAL 1979. XI. 16.
