Új Szó, 1979. november (32. évfolyam, 258-283. szám)

1979-11-02 / 259. szám, péntek

•-PV­A SALT—Jl szenátusi vitája Bizottság alakult a ratifikálás támogatására Kiegészítő javaslatokat szavaztak meg (ČSTK) — Az Egyesült Álla­mok szenátusának külügyi bi­zottsága folytatta a vitát azok ról a kiegészítő javaslatokról, amelyeket szerzőik, szenáto­rok, illetve a Pentagon magas rangú tisztjei a szovjet—ameri­kai SALT-II. szerződés szövegé hez nyújtottak be. A bizottság megszavazta azt a kiegészítést, melynek értel­mében az EJgyesfilt Államok el­nöke nem dönthet egyedül a SALT-II. szerződés érvényessé­gének meghosszabbításáról az 1985-öt követő évekre, a szer­ződés lejárta után. Két évvel ezelőtt ugyanis, amikor a SALT-I. hatálya lejárt, ez a helyzet következett be és a szovjet, valamint az amerikai vezető képviselők megállapod­tak abban, hogy továbbra is betartják a szerződést A kül­ügyi bizottság tagjai azt ajánl­ják, hogy az elnöknek a szer­ződés meghosszabbítására vo­natkozó döntése érvénybe lépé- séhoz szükséges legyen a sze­nátus kétharmados jóváhagyása, Az intézkedés célja nyilvánva­ló: a Pentagon-vezetés attól tart, hogy a SALT-II. meghosz- szabbítása 1985 után korlátozná az Egyesült Államok fegyver­kezési terveit. A szenátorok továbbá meg­szavazták azt a kiegészítést, melynek értelmében az elnök nem jugosult azon jegyzőkönyv érvényének a meghosszabbítá­sára, amely az Egyesült Álla­moknak 1981-ig megtiltja inter­kontinentális ballisztikus raké­ták és szárnyas rakéták telepí­tését. Mint ismeretes, a jegyző­könyv része a SALT-II. szerző­désnek. A rakétaállomány kor­szerűsítése az USA egyik leg­fontosabb fegyverkezési terve a nyolcvanas években és köztu­domású, hogy az Egyesült Álla­mok a nyugat-európai NATO-or- szágok területére is szárnyas rakétákat kíván telepíteni. A jóváhagyott kiegészítés lehetet­lenné teszi az elnök számára, hogy az említett fegyverek be­sorolását a NATO fegyvertárá­ba elhalassza, és egyúttal bizo­nyítéka annak, hogy Washing­ton a nyugat-európai közvéle­mény tiltakozása ellenére arra próbálja rávenni a nyugat-eu­rópai országokat, hogy egyez­zenek bele a területükön lévő amerikai rakéták korszerűsíté­sébe. Annak ellnére, hogy a kül­ügyi bizottság mindeddig eluta­sította a SALT-II. szerződés,fel­számolását célzó kiegészítése­ket, szükségesnek tartotta meg­erősíteni azokat a fegyverkezé­si terveket, amelyeket a szer­ződés egyenesen nem korlátoz. Tegnapra virradó éjjel hatta­gú szenátusi bizottság alakult. Chares Percy, Illinois állambeli republikánus szenátor kijelen­tette, a csoport célja, hogy meggyőzzék az ellenkező szená­torokat a SALT-II. létfontossá­gúról és ratifikálásra ajánlják a szerződést még a karácsonyi ünnepek előtt. Vélemények szerint a száz szenátor közül 60 támogatja a ratifikálást, 30 ellene foglal ál­lást és 10 még nem helyezke­dett végleges álláspontra. A ra­tifikáláshoz kétharmados több­ségre, vagyis legkevesebb 67 szavazatra van szükség. i \ Megkezdőül! a Perui Kommunista Párt VII. kongresszusa (ČSTK) — Szerda este Limá­ban 500 küldött részvételével megkezdődött a Perui Kommu­nista Párt VII. (kongresszusa. A pártnak az elmúlt időszak­ban kifejtett tevékenységéről szóló jelentést lurge del Prado, a Perui Kommunista Párt KB főtitkára terjesztette elő. A kongresszuson 23 ország­ból vesznek részt vendégeik, köztük Gejza Slapka, a CSKP KB tagja, a bratislavai városi pártbizottság vezető titkára. Az SZKP küldöttségét Mihail Vszevolozsszkij, az SZKP KB tagja, az Ukrán KP Zaporezsjei Körzeti Bizottságának első tit­kára vezeti. KÍSÉRLET A f ,ÁGYÚNASZÁD DIPLOMÁCIA’’ FELÉLESZTESÉRE A moszkvai Pravda cikke (ČSTK) — Washingtonban egyre gyakrabban hangzanak el olyan nyilatkozatok, ame­lyek nyílt katonai beavatkozás sál fenyegetőznek azokban a térségekben, ahol az esemé^ nyék nem az Egyesült Allamolk szája íze szerint a laku Inaik — írja a moszkvai Pravda. Ennek példája az amerikai vezetés által a közelmúltban jóváhagyott terv, amelynek ér telmében ,,gyorshad test eket' hoznak létre az Egyesült Álla­mok közel-keleti, délkelet ázsiai, afrikai, lat in-atme ritkái fegyveres beavatkozásának cél­jaira. A „gyorshadtestek“ össz létszáma meghaladja a 100 SALVADOR FESZÜLT HELYZET, POLITIKAI ERŐSZAK (ČSTK) — Salvadorban to­vábbra is feszült a helyzet és naponta kerül sor politikai jel­legű erőszakra, főleg a fővá­rosban, San Salvadorban. Szer­dán a rendőrség és az uralmon levő katonai-polgári junta el­I Ä Jlfíiff IM — rn -: í> 4. V Az elmúlt na­pokban 125 amerikai város utcáin tízezrek tiltakoztak Washington energiapoliti­kája ellen. A tüntetéseken az amerikai lakosok nemtet­szésüket fejez­ték ki az ame­rikai kőolaj­társaságok po­litikájával szem­ben, mert ezek a társaságok a súlyos tüzelő­anyag-helyzetet saját meggaz­dagodásukra használják fel. Az egyre ma­gasabb nyere­ségekre törő igyekezet köz­vetlenül veszé­lyezteti a szegény, öreg és beteg amerikaiak életét, mondotta a szakszervezetek és társadalmi szervezetek koalíciójának energetikai kérdésekkel foglalkozó képviselője. Ez a koalíció szervezte a tömegtüntetéseket. Felvételünk a washingtoni Capitol előtt lezajlott tüntetésen készült. A transzparenseken a nagy kőolajtársaságok kizsákmányoló politikájának felszá­molását és a kőolaj árának ellenőrzését követelik a tüntetők (ČSTK-felvétel) 1979. XI. 2. Újabb fegyverkezési forduló (ČSTK) — A brit The Guar­dian lap úgy értesült, a brit had üg ym i n i szté r i u m ja v a so It a, hogy öt új amerikai Trident- típusú rakétákkal felszerelt tengeralattjárót soroljanak be a kilencvenes években a had­sereg fegyverzetállományába és ezekkel helyettesítsék a jelen-, légi ‘Polaris-rakétával felsze­relt négy tengeralattjárót. A lap úgy értesült továbbá, hogy a hadügyminisztérium a jövő héten terjeszti elő javasla­tát a Thatcher-kormányfő ve­zette különleges kormánybi­zottságban. Várható, hogy a bi­zottság elfogadja a brit atom­fegyverek korszerűsítésére vo­natkozó javaslatot. Miközben tehát a világon to­vábbra is tanulmányozzák a taktikai rakéta fegyvereik csök­kentésére vo na tik ózó szovjet ja­vaslatokat, Nagy-Britannia lé­nyegében újabb fegyverkezési fordulóba kezd. Az említett 5 tengeralattjáró amerikai raké­táikkal történő felszerelésén kívül hajlandó befogadni a nagy-britanniai támaszpontokra a Pershing—2 típusú amerikai szárnyas rakétákat. Dél-koreai ellenzéki vezető nyilatkozata (ČSTK) — Amíg Dél-Koreá- ban nem változik meg a politi­kai rendszer és hatalmon ma­rad a jelenlegi klikk, addig nem ér véget a politikai vál­ság, hangsúlyozta bonni sajtó- értekezletén Cső Dók Sin volt külügyminiszter, a dél-koreai ellenzék képviselője. Az ország politikai jövője szempontjából elsőrendű lépés­nek jelölte meg a hatalom át­adását a dél-koreai demokrati­kus erőknek, valamint a szabad választások megrendezését. lenzői közti összecsapás során hét ember vesztette életét. A Népi Forradalmi Tömb (BPR) tagjai továbbra is meg­szállva tartják a munkaügyi és gazdasági minisztérium épüle­teit, három miniszter és 40 kor­mányhivatalnok a túszuk. Szerdán washingtoni sajtó konferenciáján Cyrus Vanee amerikai külügyminiszter fog lalkozott Salvadorral. Közölte, hogy az Egyesült Államok üd­vözli a kormányváltozást az or­szágban és kész annak segít­séget nyújtani. A radikális sal- vadori szervezetek, mint pl. a BPR épp azért foglalt állást a katonai-polgári juntával szem­ben, mivel meggyőződésük, hogy a Salvadort katonai pucs- csot Washington kezdeményez­te. ezer főt, és feladataik végre­hajtására az amerikai fegyve­res erőik Okinawa szigetén, a Fiiliip-szigeteken, Diego Garcia szigetén és a Perzsa-öböl tér­ségében levő támaszpontjait használják fel. A „gyorshadtestek“ létreho­zása mögött olyan amerikai ve­zető köröknek törekvései hú­zódnak meg, amelyek szeretné­nek ismét életet lehelni az Egyesült Államok világcsendőri szerepébe. A Pentagon tervei szerint a „gyorshadtestekkel“ — támo­gatva a „szövetséges rezsime- ket a partizán erőkkel szem­beni harcban“ — megszerezhe­tik és megőrizhetik a nyers­anyagforrásokat, megvédhetik az amerikai imperializmus ér­dekeit. Nem is olyan távoli múltban mire vezetett az „ágyúnaszád- diplomácia“ fejlesztése: „apró“ provokációval kezdődött. 1964 augusztusában a Tonkini-öböl- ben az a vietnami háború, amely végül az Egyesült Álla­moknak súlyos anyagi és er­kölcsi károkat okozott. Az ame­rikai érdekek védelmének szükségességére való torz hi­vatkozás nem leplezheti azokat az expanzionista, népellenes törekvéseket, amelyeket a világ néipei határozottan elutasíta­nak. Korunk feltételei — mutat rá végezetül a moszkvai Pravda — a felmerült nemzetközi kérdé­sek megoldására más módsze­reket diktálnak: a felek teljes egyenjogúságán alapuló, a né­pek közötti teljes bizalomhoz, a béke és a nemzetközi bizton­ság megszilárdításához vezető tárgyalások módszerét. MIÉRT HÚZÓDNAK EL A BÉCSI TÁRGYALÁSOK? (ČSTK) — Az ENSZ és a Bé­ke-világtanács által meghirde­tett leszerelési hét azt mutatta, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország békekezde­ményezései a világ közvélemé­nyének széles körű támogatá­sát élvezik, írja L. Styepanov, az Izvesztyija kommentátora. A békéért és leszerelésért harcolók érdeklődésének kö­zéppontjában már hat éve az osztrák főváros, Bécs áll, ahol a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentéséről foly­nak a tárgyalások. Miért hú­zódnak el ennyire ezek a tár­gyalások és miért nem hoztak pozitív eredményeket? A fő ok nyilvánvalóan az, hogy eddig Kommentárunk M lenni vagy maradni? Ahány kormánya volt Nagy-Britanmlának a hétéves közöspiaci tagság alatt, vala­mennyi — munkáspárti avagy konzervatív — egyaránt feltet­te ezt a majdnem hamleti kérdést. A jelenlegi konzervatív veze­tés mindössze hat hónapja kor­mányozza a szigetországot, de máris felvetette az említett problémát. Az elődöktől eltérő­en azonban sakkal harciasabb hangnemben, mert nem egysze. rűen megkérdőjelezi a tagsá­got, hanem egyenesen fenyege­tőzik: ha nem kapja meg, amit kér, habozás nélkül becsapja maga mögött a közöspiaci ka­pukat. Ezt az ultimátumszerű követelést Lord Carriington, kül­ügyminiszter fogalmazta meg a legutóbbi közösségi külügymi­niszteri értekezleten. Kertelés nélkül közölte, ha nem csök­kentik a brit hozzájárulást a közö9piac.i pénzalaphoz, (a brit befizetés megközelítőleg egy milliárd dollár, vagyis az egész alap 20 százaléka), a dublini évvégi csúcson That­cher asszony demonstratív lé­pésként elhagyta a tárgyalóter­met. A brit diplomácia vezetője ugyan reményét fejezte ki, hogy a partnereket a brit ér­vek jobb belátásra bírják és nem kerül sor erre a szélsősé­ges lépésre. Megfogalmazásá­ból azonban az is világosan ki­derült, hogy London ezúttal nem tréfál. Ezért még négy hét áll rendelkezésre a csúcs- értekezlet kezdetéig ahhoz, hogy a közös piaci vezetők megvitassák a brit kormány harcias követelését és esetleg kedvező álláspontra helyezked­jenek. Ilyen előjáték után került sor Thatcher kormányfő római, majd pár nappal később szer­dai egynapos Bonnban tett vil­lámlátogatására. Cossiga olasz miniszterelnök úgy tett, mintha rokonszenvezne a brit kéréssel, mert úgy vélte, Nagy-Britannjá- hoz hasonlóan Olaszország is hátrányos helyzetben van, hi­szen kevesebbet kap a közös regionális alapból az elmara­dott országrészek fejlesztésére mint amennyire szüksége len­ne. A brit kormányfő azonban úgy utazott el Rómából, hogy nem kapott egyértelmű támoga­tást tárgyalópartnereitől. A római kudarc után tudta, hogy a Schmidt kancellárral folytatandó tárgyalások még ke. ményebb diónak ígérkeznek. S valóban, nem tévedett, mert a bonni miniszterelnök sem volt hajlandó egyértelműen rábólin­tani a londoni követelésre. Ha­bár a mindössze két és félórás tárgyalásokról kiadott közle­mény diplomatikus megfogal­mazásából nem derül ki a bon­ni végleges álláspont, nyugat­német politikai körökben álta­lános a vélemény, hogy a kan­cellár Rómához hasonlóan In­kább alapos megfontolásra in­tette Londont. Sclimidt érthető­en nem szeretné, ha esetleges London iránti elkötelezettsége zátonyra futtatná a november­ben esedékes dublini csúcsér­tekezletet. Nyilvánvaló, hogy Thatcher asszony Dublinig nem változtat álláspontján. Kérdés azonban, vajon a kilépés a Közös Piacból megoldamá-e a brit gazdasági bajokat? Ennek megválaszolása végett idézzük a miniszterelnök érvét: Nem fizethetnek évről évre többet a közös kasszába, mert ugyanakkor odahaza egy­re kevesebbet költenek szociá­lis, egészségügyi és kulturális közkiadásokra. Látszólag logi- . kus az érvelése, hiszen ha több marad az országban, több esz­köz áll a kormány otthoni programjainak a finanszírozá­sára is. De mi a garancia arra. hogy a csökkentés jóváhagyá­sa esetén nem éppen fegyver­kezési célokra fordítaná-e a kormány a fennmaradó össze­get. Szinte semmi, hiszen That. cher kormányfő a hét elejéin éppen Hua Kuo feng szájából hallotta a hozzá intézett hízel­gő szavakat: „Szél-es látókörű, megfontolt politikus, mert fegy­verkezéssel óvja országa biz­tonságát a hegemon ista veszély­től.“ Ha a brit kormány felhagyna egyre szélsőségesebb militarista terveivel és a hadikiadások je­lentős résziét közcélú tervek megvalósítására fordítaná, nyil­ván nem kellene drámai hang­nemben milliókért könyörög­nie Dublin ban. P. VONYIK ERZSÉBET valamennyi konkrét és konst­ruktív javaslatot csak az egyik fél terjesztette elő — a szo­cialista országok képviselői. Ezzel szemben a tárgyalások nyugati résztvevői minden erő­feszítésüket annak szentelték, hogy elodázzák és lehetetlen­né tegyék a megállapodás elé­rését. Azért, hogy az európai kato­nai enyhülés érdekében tett sokéves erőfeszítések kikerül-* jenek a zsákutcából, a Szovjet­unió a Varsói Szerződés többi országaival egyetértésben úgy döntött, hogy egyoldalúan csökkenti fegyveres erőit és fegyverzetei állományát Kö- zép-Európában. Ezeket a konkrét és konst­ruktív javaslatokat remény-- nyel fogadták a világ békesze­rető erői. Az új szovjet béke­kezdeményezés közvetlen kap-- csolatban áll a bécsi tárgyaié-' sok témájával, hangsúlyozza az Izvesztyija. A világ most a bé­csi Hofburgban folyó tárgyalá­sok nyugati résztvevőitől vár-? ja a pozitív lépéseket és a reá­lis hozzáállást az Európában kialakult új helyzethez. Libanon Jobboldali egységek provokációi (ČSTK) — Gyalogsági fegy­verek tüze bénította meg teg­nap reggel az életet a libanoni fővárosnak a már amúgy is rommá lőtt központjában, a ki­kötőben és a nyugati muzul­mán és keleti keresztény ne­gyedeket összekapcsoló egyik fő útvonalon. Szemtanúk sze­rint a tűzpárbajt, amely tovább fokozza az országban az utób­bi napokban kialakult amúgyls feszült helyzetet, jobboldali ke­resztény egységek provokálták ki. A bejrúti rádió jelentése sze­rint tegnapra virradó éjszaka Bejrúttól 25 kilométerre kelet­re a hegyekben, abban a tér­ségben, amelyet a jobboldali milíciák tartanak megszállva, harcok robbantak ki. Bejrúti jelentések szerint szerdán Izrael hadihajói több ízben behatoltak Libanon fel­ségvizeire, egészen Damur kö­zelébe, amely mindössze 18 ki­lométerre fekszik Bejruttól. Ez­zel a provokációval egyldőben fokozták aktivitásukat Szaad Haddad őrnagy dél-libanoni bábkormányának egységei is. A brit crmzlén ugrani készül

Next

/
Oldalképek
Tartalom