Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)

1979-10-26 / 253. szám, péntek

I VI szó AZ EGYIPTOM!—IZRAELI KÜLÖNSZERZŐDÉS AZ IGAZSÁGOS KÖZEL-KELETI RENDEZÉS LEGNAGYOBB AKADÁLYA Befejeződtek a szovjet—dél-jemeni tárgyalások IflBi BM SORBAN (CSTK) — A Népek Barát- sága Érdemrenddel tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége Abdul Fattah Iszniailt. A kitüntetést — a tárgyalások befejeztével Leonyid Brezsnyev nyújtotta áit a dél-jemeni államfőnek. Leo­nyid Brezsnyev pohárköszöntőt mondott azon a díszvacsorán, amelyet a szovjet vezető tes­tületek adtaik a dél-jemeni «1- nök tiszteletére szerdán este a Kremlben. Beszédében méltatta a de- moknatikus Jemen nemzeti fel­szabadító mozgalmának törté­netét, azt az utat, melyet a nép a Jemeni Szocialista Párt­tá egyesült forradalmi élcsa­pata vezetésével tett meg — mondotta. A Szovjetunió és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság azonos állásponton van a világ­politika kérdéseiben, nevezete­sei a Közel-Keletre vonatkozó kérdésekben. A világnak ebben a térségében a helyzet, sajnos, továbbra is veszélyes. Régen ideje lenne már megérteni, hogy Izrael 1967-es határai biztonságára csaik abban az eset Hun számíthat, ha kivonul minden, általa azóta megszállt arab területről és nem akadá- iyozza meg a palesztinai arab nép nemzeti jogainak érvényre juttatását. Abdul Fattah Iszma.il, a tisz­teletére adott vacsorán elmon­dott válaszbeszédében kijelen­tette: a jemeni nép, a Jemeni Szocialista Párt igen nagyra értékeli azt a testvéri barát­ságot, amely a szovjet néppel fűzi össz>e. A nemzetközi kérdésekről szólva, a JNDK elnöke a leg­határozottabban elítélte az eg yip to m i—iz ra e 1 i k ti lonu ta s tárgyalásokat, hangsúlyozva: ez a szerződés nagy akadályokat támaszt az igazságos és átfogó rendezéshez vezető úton. A szovjet—dél-jemeni tárgya­lásokon a két ország (kapcso­latainak fejlődéséről és idő­szerű nemzetközi kérdésekről volt szó, különös tekintettel a közel-keleti helyzetre, továbbá a Perzsa-öböl, a Fekete-tenger és az Indiai óceán problémá­jára. Mimikét fél megelégedését fejezte ki a két ország kapcso­latainak kedvező fejlődésével kapcsolatban. Abdul Fattali Iszmail részle­tesen tájékoztatta a szovjet W m< lokratikus Köztársaságban végbement társadalmi, gazda­sági átalakulásodról. Leonyid Brezsnyev hangsú­lyozta az Arab-félsziget orszá­gai közötti békés kapcsolatok jelentőségét. Kifejezte meggyő­ződését, hogy a jelenlegi bo­nyolult közel-keleti helyzetiben rendkívüli jelentőségű az arab országok, a Palesztinai Felsza­badítási Szervezet és az ősz- szes hazafias erő összeforrott- ságának és akcióegységének megszilárdítása. A tárgyalások befejeztével aláírták a szovjet—dél-jemeni barátsági és együttműködési szerződést, a Szovjetunió Kom­munista Pártja és a Jemeni Szocialista Párt kapcsolatairól szóló tervet, továbbá a gazda­sági és műszaki együttműkö­désről szóló kormányközi jegy­zőkönyvet. A dél-jeme ni vendég tegnap megkoszorúzta a Lenin-mauzó­leumot. Az Ismeretlen katona sírjának megkoszorúzásával pedig a fasizmus elleni harc­ban elesett szovjet katonák emlékének adózott. PÚJA FRIGYES magyar (kül­ügyminiszter meghívásara teg­nap hivatalos látogatásra Bu­dapestre érkezett Christoph van dér Klaauw, a Holland Ki­rályság külügyminisztere. ANKER JORGENSEN ügyvivő dán miniszterelnököt bízta inieg II. Margit dán királyai ő az új kormány megalakításával. HUSSZEIN Jordániái király szerdán befejezte kétnapos irak/i látogatását, ahol Szad- dasn Husszein iraki elnökikel a közel-keleti kérdés igazsá­gos rendezéséről tárgyalt. HENRI SIMONÉT belga kül­ügyminiszter meghívására szer­dán há rommá pos látogatásra Brüsszelbe érkezett Faruk Khaddumi, a Palesztinai Fel­szabadítási Szervezet politikád osztályának vezetője. Khaddu­mi találkozott a jelenleg szin­tén belgiumi látogatáson tar­tózkodó Willibald Pahr osztrák külügyminiszterrel. ZIAUL HAK pakisztáni elnök rendeletére kiterjesztették a katonai bíróságok hatáskörét. A polgári bíróságoknak ezután nincs joguk felülvizsgálni és megváltoztatni a ikatom>a4 bíró­ságok döntéseit. A SZOVJETUNIÓ AZ ATOMFEGYVEREK •BEVETÉSE ELLEN HARCOL Válasz Waldheim felhívására (ČSTK) — Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára kérte a vi­lágszervezet tagállamait, hogy fejtsék ki nézetüket az atom­fegyverek be nem vetésével és az atomháborús veszély felszá molásával kapcsolatban. Az ENSZ hivatalos dokumen­tumaként nyilvánosságra hozott szovjet állásfoglalás megálla pit ja, hogy a lázas atomfegy verkezés csökkentésére tett erőfeszítéseikben történe Inni je lentőségű volt július 18-a,ami kor a Szovjetunió és az USA vezető képviselői Bécsben alá­írták a SALT—II. szerződést és más dokumentumokat. A Szovjetunió kezdeményez’ te, hogy a nemzetközi tárgya­lásokon vitassák meg az atom fegyverfajták gyártása beszün tetésének, fokozatos csökkenté­sé neik, majd felszámolásának kérdését. Ez év februárjában a Szovjetunió a többi szocialista országgal a leszerelési bizott ság elé terjesztette azt a javas­latot, hogy hívjanak össze e kér dés megvitatására tanácskozást az a tóm hatalmaik' és néhány atomfegyverrel nem rendelkező ország részvételével. A Szovjetunió kijelentette, hogy az atomfegyverek beveté se ellen harcol — hangsúlyoz­Miniszteri bizottság vizsgálja a kurdisztáni helyzetet (ČSTK | — Teheráni jelenté­sek szerint a kurdísztáni hely­zet tovább éleződik. A kor­mánycsapatok hat kurd város körül szorosabbra vonták a gyűrűt, és a katonai vezetés kész „totális háborút“ indítani a felkelőik ellen. Az iráni belügyminiszter be­jelentette, hogy a kormány in­tézkedésével összhangban Kur­disztán fővárosában, Sardasht- ban három miniszterből álló bizottságot hoznak létre, mely­nek feladata a helyszínen meg vizsgálni a helyzetet és intéz­kedéseket hozni a normalizáció érdekében. Hasim Sabbaghian belügy-, Eza tál lah Sahabi ter­vezésügyi és költségvetési, va lamint Musztafa Samran had­ügyminisztert azzal bízták meg, hogy a rendezésbe vonják be a helyi Igazgatási szerveket is. za a dokumentum. Csak rend­kívüli körülmények, más atom- hatalom ellene vagy szövetsé­gesei ellen irányuló támadása kényszeríthetné arra, hogy az önvédelem e végső eszközéhez folyamodjon. A Szovjetunió ün­nepélyesen kijelentette, hogy sohasem vet be atomfegyvert olyan országok ellen, amelyek elutasítják az atomfegyverek gyártását és felhasználását, s területükön nem tartanak ilyen fegyvereket. A Szovjetunió készségét fejezte ki, hogy kü­lön külön mindegyik Ilyen or­szággal szerződést köt. A Szov­jetunió felszólította a többi atomhatalmat, hogy hasonlóan cselekedjenek. Népszavazás Baszkföldön és Katatóniában (ČSTKI — Spanyolország két iparilag legfejlettebb és legsű­rűbben lakott területén — Baszkföldön és Katalóniában — tegnap népszavazást rendez­tek a7. említett területek auto­nómiájáról. A népszavazás ered mén vei n ek összeszá mo lása tegnap késő éjszaka ért véget, s lapzártáig nem kaptunk hírt róla. Várható azonban, hogy a baszk és a katalán tartomány lakossága igennel válaszol. A kormány reméli, hogy az autonómia megszerzése után Baszkföldön megszűnik az ér­telmetlen terrorizmus, melynek csak az idén több mint száz ember esett áldozatul. A szepa- ratisták azonban, mindenekelőtt a Radikális Baszk Népi Szövet­ség (Herri Batasuna) és az ETA katonai szárnya kijelentet­ték, hogv folytatni fogják a fegyveres harcot Baszkföld füg­getlenségéért, bármilyen lesz a népszavazás eredménye. USA ISMÉT ELLENŐRZIK A KISKERESKEDELMI BENZINÁRAKAT A Norvégia északi részén élő lapp kisebbség követeli, hogy a kormány ne vegye el a földet a lakosságtól. Oslóban a paria- ment épülete előtt norvégiai lappok csoportja tiltakozásul a kor­mány intézkedései ellen éhségsztrájkot kezdett (ČSTK-felvétele) (ČSTK) — Az Egyesült Álla mok képviselőháza úgy döntött, hogy továbbra Is állami ellen­őrzés alatt tartja a kiskereske delmi benzinárakat 1981 köze péig. A képviselőház ezzel tulaj donképpen hatálytalanította azt az október 12-i döntését, amelynek értelmében az emlí­tett árakat szabaddá tették. A korábbi döntés megváltoz­tatására annak következtében kényszerült a képviselőház, hogy az olajkonszernek az utóbbi időben egyre gyorsab­ban növekvő nyereségekről tet­teik bejelentéseket. A négy leg­A katonai enyhülés korparancs (ČSTK) — A moszkvai Pravda október 25-én közölte Dmit­rij Usztyinovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének „A 'katonai enyhülés korparancs“ című cikkét. 1979. X. 26. Ä honvédelmi miniszter töb­bek között megállapítja, hogy a Leonyid Brezsnyev által Ber­linben előterjesztett szovjet ja­vaslatok megvalósítása rendkí­vül nagy jelentőségű lenne mindenekelőtt a politikai eny­hülésnek katonai enyhüléssel való kiegészítése és olyan ked­vező lehetőségek megteremtése szempontjából, amelyek hozzá­járulnának a különböző társa­dalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének meg­szilárdításához. Erre a legkü­lönbözőbb országok politikusai és államférfiai is rámutatnak. Ugyanakkor olyan erők is fel­ütötték a fejüket, amelyeknek nem volt kedvükre a Szovjet­unió kezdeményezése. Az Egye­sült Államok, az NSZK, Nagy- Britannia és más országok ve­zető körei kitérnek a konkrét válasz elől és igyekeznek csök­kenteni a Szovjetunió által tett konstruktív lépéseik és a Leo­nyid Brezsnyev által előterjesz­tett javaslatok jelentőségét. Ezek a körök lényegében arról akarják meggyőzni a világ köz­véleményét, hogy a NATO-na'k — ellentétben a józan ésszel — folytatnia kell Nyugat-Euró- pában a lázas fegyverkezést, és a világnak ezen a részén új amerikai nukleáris rakétafegy­vereket kell elhelyeznie. A szerző ezután a szovjet katonai doktrína védelmi jel­legét hangsúlyozza és ezt írja: Az egész világ előtt ismeretes, hogy a Szovjetunió nem tervez fegyveres támadást senki ellen. Az egész világ előtt ismeretes az is, hogy a szovjet hadsereg és a tengerészet bármikor ké­pes visszaverni bármilyen ag­resszor támadását, használjon az bármilyen eszközöket és al­kalmazza a hadviselés bármi­lyen formáját. A Szovjetunió és a szocialista közösség töb­bi országa elleni támadás nem maradhat megtorlás nélkül. Ezt teljesen egyértelműen kijelent­jük. A szovjet vezetés tudato­sítja, mit jelentene az emberi­ség számára a háború a jelen­legi körülmények között, s ez meghatározza a Szovjetunió ak­tív álláspontját. 'A békés egy­más mellett élésnek napjaink­ban nincs más ésszerű alterna­tívája. Ennek elvei egyre in­kább érvényesülnek az államok közötti kapcsolatokban. Dmitrij Usztyinov cikkének további részében hangsúlyozza a SALT—II. szerződés jelentő­ségét a nemzetközi helyzet stabilizálódása szempontjából. Felvetődik a kérdé:.: merre halad az Egyesült Államok az utóbbi időben? A SALT—II. alá­írása után Washington gyakor­lati lépései nem súlyos komp­likációk felé haladnak-e, ame­lyek csökkentik a SALT—III. szerződés perspektíváját, és megnehezítik a szovjet—ameri­kai kapcsolatokat? Ez jogos kérdés. Az Egyesült Államok vezetői ugyan szavakkal kiállnak az államok közötti békés együtt­működés fejlesztése, a feszült­ség enyhítése és annak katonai enyhüléssel való kiegészítése mellett, de a tettek gyakran az ellenkezőjét bizonyítják: fokoz­zák a lázas fegyverkezést, és nyíltan háborúra készülődnek. Az agresszív koncepciók szelle­mében és az esetleges ellen­ség elleni preventív támadáso­kat feltételező katonai doktrí­nával összhangban építik és fejlesztik az Egyesült Államok fegyveres erőit. Ezzel egyidő- ben az Egyesült Államok stra­tégiai célokat szolgáló új típu­sú közép-hatósugarú fegyverek létrehozását tervezi és azzal számol, hogy ezeket a fegyve­reket a Szovjetunió és a többi szocialista ország határainak köaelében helyezi el. A NATO-körök ezt a tervet igyekeznek „leszerelésként“ és a fegyverek „korszerűsítése­ként“ feltüntetni. A valóságban az amerikai stratégia korsze­rűsödik és fokozódik agresszi­vitása. Leonyid Brezsnyev berlini beszédében rögzített szovjet ja­vaslatokra jellemző a komplex hozzáállás és az európai kato­nai enyhülés fő összetevőinek összefoglalására irányuló törek­vés. Ezek a javaslatok bkesze- retetünk és jószándékunk meg­győző bizonyítékai. A paritás, amelyről a nyuga­ti országok vezető képviselői nemegyszer beszéltek, nem fe­lel mag a NATO stratégiáinak. Ezért a fegyverkezés növelését szorgalmazzák. A Szovjetunió azonban az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvéből indul ki. S ha valaki azt várja, hogy Európában a fegyveres erők létszámának csökkentése to­vábbra is csupán a Szovjetunió és szövetségesei kárára fog folytatódni, nagyon téved. A nyugati országokkal csakis a kölcsönösség alapján akarunk tárgyalni, hangsúlyozta Dmitrij Usztyinov. nagyobb olajtársaság a döntés előestéjén közölte, hogy nye­reségeik a harmadik negyed­évben a'tavalyi év hasonló idő­szakához viszonyítva több mint 100 százalékkal emelkedtek. A képviselőik tekintettel a közel­gő elnökválasztásra és az ame­rikai közvélemény zúgolódásá­ra, ezt nem nézhették tétlenül, és jelképes gesztushoz folya­modtak. Általános a vélemény, hogy a benzinár-ellenőrzés fenntar­tására hozott döntés csupán politikai manőver, mellyel a törvényhozók le akarják csil­lapítani az olajtársaságok ár­spekulációi miatt felbojdult ke­délyeket. Tárgyalásai' a libanoni helyzetről (ČSTK) — Az elhúzódó dél- libanoni válsághelyzet rendezé­sének lehetőségeiről folytatott tárgyalásokat Bejrutban Philip Habib amerikai nagykövet, Van­ce külügyminiszter különmeg- bízottja és Sedli Klibi az Arab Liga főtitkára. Klibi Fuaa Butrosz külügymi­niszterrel az Arab Liga novem­ber 20-ra összehívott csúcsérte­kezletét előlkészítő megbeszé­lést tartott, amelynek közép­pontjában a bejrúti kormány, illetve Libanon és a palesztin mozgalom közötti viszony kér­dése szerepelt. Az amerikai diplomata más­fél órán át tanácskozott Szar­kisz libanoni államfővel s fo­gadta őt Al-Hossz miniszterel­nök is. Bejrúti külügyminiszteri for­rások szerint a libanoni szár­mazású Habib küldetése újabb amerikai kezdeményezés előfu­tára a közel-keleti térségben. Habib javaslata szerint, mielőtt az ENSZ dél-libanoni ideigle­nes erőinek megbízatását kiter­jeszthetnék, előbb a paleszti- naiaknaik és a Haddad féle jobboldali miliciáknak egyaránt ki kellene üríteniük az ország déli körzetét. Bakert ismét leszavazták (ČSTK) — Az amerikai sze­nátus külügyi bizottsága szer­dám kilenc szavazattal hat el­lenében elvetette Howard Ba­ker köztársasági párti szená­tornak a SALT-II szerződés mó­dosítását célzó további két in­dítványát is. Baker szenátor azt akarta elérni, hogy az Egyesült Álla­mok is építhessen nehézrakétá­kat. Baker három módosító indítványának elfogadása gya­korlatilag a SALT-II. szerződés újratárgyalását jelentette vol­na.

Next

/
Oldalképek
Tartalom