Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)
1979-10-15 / 243. szám, hétfő
A LEGFONTOSABB PROBLÉMA A VILÁGBÉKE MEGŐRZÉSE Fidel Castro felszólalása az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitájában (ČSTK) — Amint már jelentettük, az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakának általános politikai vitájában felszólalt Fidel Castro, a Kubai Köztársaság Államtanácsának elnöke. Beszédében tájékoztatta az ENSZ- közgyűlés ülésszakának résztvevőit az e'i nem kötelezett országok havannai csúcsértekezletéről. Elmondotta, hogv 95 ország csatlakozott a (mozgalomhoz, készen álltnak, hogy megvédik együtt működésűiket, szabad nemzeti és szociális fejlődésüket, szuverenitásukat, biztonságukat és önrendelkezési jogukat. Hangsúlyozta, hogy az egyiik legfontosabb probléma, amely- lyel a havannai értekezlet is foglalkozott, a világbéke megőrzése és a nemzetközi biztonság szavatolása. A béke elválaszthatatlan, a ikis- és nagy országoknak is hasznot keľi hoznia. A nemzetközi kapcsolatok alapját 0 békés "egymás mellett élés elveinek és az enyhülési politika folytatásának kell képeznie. Az e’i nem kötelezettek mozgalmának meggyőződése szerint a békés egymás mellett élés elvei magukban foglalják az idegen uralom alatt 'lévő nemzetek önrendelkezési és lüggetlensé- gii jogát. Egyelőre nem ismerjk el az összes nemzet jogait, és az el aiem kötelezett országok teljes mértékben tudatosítják, hogy e jogok elismerésének legnagyobb eľiensége az imperial iz mus, a gyarmati rendszer, a meokoloniaMzmus, a faji megkülönböztetés, a cionizmus, az agresszió és a hegemon izmos összes formája. Fidel Castro hangsúlyozta, liogy az el nem kötelezettek egyiik fő célja továbbra is a leszerelés. Ezzel kapcsosaiban kiemelte a SALT II-t, amely fontos lépést jelent és hozzájárulhat azokhoz a további tárgyalásokhoz, amelyek az általános 'leszereléshez és a nem* 2etközi feszültség enyhüléséhez vezethetnének. Felhívott arra, hogy a jelenleg fegyverkezésre fordított óriási eszközök döntő részét fordítsák ezentúl a fejlesztésre. Castro beszéde további részében a legfontosabb nemzíM- közi problémákkal fo£ lakkozott. A közel-keleti kérdésijei kapcsolatban leszögezte, hogy az el nem kötelezett országok elítélik Izrae'i politikáját. Ez az amerikai támogatással meg valósított politika — mondotta — komolyan veszélyezteti a világbékét és biztonságot. Megismételte, hogy a közel-keleti probléma niagvát a palesztin kérdés képezi és a tartós megoldás feltétele Izrael kivonulása az összes megszállt arab területről, valamint a palesztin nép jogainak elismerése az ENSZ határozataival összhangban. Elítélte a Camp David~i különmegállapodásokat, amelyek csak Izrael számára jelentenek hasznot. Ismertette az el nem kötelezettek mozgalmának á’ilásfog. lalását az afrikai kérdésekkel kapcsolatban. A legfontosabb feladat a gyarmati rendszer, a faji megkülönböztetés és a faj- üldözés felszámolása. Ez különösen Dél-Afrikában fontos, ahol Rhodesia és a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző rendszere folytatja a Mozambik, Zambia, Angola és Botswana elleni támadásokat. Különösen idősze rűneik minősítette Namíbia és Zimbabwe szabadságának szavatolását. Ezzel kapcsolatban elítélte a nyugati országokai, élükön az Egyesült Államokkal, a dél-afrikai fajüldöző rendszerekkel folytatott közvetlen és közvetett együltmű- köilésük miatt. Kijelentette, az objeiklív helyzetet fejezi ki az a tény, hogy az el nem kötelezett országok elítélik a nyugati országok politikáját, de egyúttal elismerik az ENSZ, az Afrikai Egységszervezet, a szocialista országok és a skandináv államok pozitív áľiásfoglalásál az afrikai nemzetek nemzeti felszalxftlítő harcával kapcsolatban. Az el nem kötelezettek mozgalma nem ellenzi a problémák békés megoldását, de a déi-afrikat fajüldözők elzárkóztak mindennemű tárgyalás elől. A zimbabwei kérdéssel kapcsolatban kijelentette, az el nem kötelezett országok készen állnak, hogy fegyveres harc nélkül o’idjáik meg, amennyiben a tárgyalás a valódi többség kormányának kialakításához vezet. Fidel Castro az el nem kötelezettek mozgalma nevében leszögezte, hogy a délkelet- ázsiai konfliktusokat és feszültséget békés úton kell megoldani. Castro kijelentette, hogy a havannai konferencia elítélte az idegen katonai támaszpontok létezését Latin-Ameriká- ban, a Karib térségben és felhívta az Egyesült Államok kormányát, ad>h vissza a megszánt területeket az illetékes országoknak. Elítélte a Karib térségben az intervenciós erők kialakítására tett kísérleteket, amelyek az üjgyarmatosítók eszköze lennének, s ami összeegyeztethetetlen e térség or- szágaunak szuverenitásával, a békével és a biztonsággal. Az el nem köte'iezeltek konferenciája lámogatta a kubai nép- Jiek azt a jogát, hogy visszaszerezze a guantán amói amerikai támaszpontot, elítélte az Egyesült Államok igazságtalan blokádját. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok el'ienséges akciói, az általa gyakorolt nyomás durván megsérti az ENSZ alapokmányát, a nemzetközi jog elveit, és veszélyezteti a vjlágbékét, A havannai konferencia üdvözölte a nicaraguai forradalom győzelmét, és kiemelt* a latin amerikai országok közti kapcsolatok új vonásét — számos latin-amerikai ország szolidaritását és egységét a nica- raguaii probléma megoldása során. Fidel Oastro foglalkozott a mai világ gazdasági problémáival és hangsúlyozta, hogy a fejlődő országok önállóságának kihirdetése csak az első szakaszt jelenti azon erők ellen lolytalolt küzdelemben, amelyek ellenőrzik természeti forLEONYID BREZSNYEV ÉS ALEKSZEJ KOSZIGIN üzenetet küldött a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság vezetőinek az ország államünnepe alkalmából. Az üzenet leszögezte, hogy a Szovjetunió továbbra is íejleszti baráti együttműködését a demokratikus Jemennel es lámogatja népének igazságos harcát a forradalmi vívmányok megvédéséért. GENFBEN befejeződött az európai szakszervezetek harmadik konferenciája, amelyen 28 európai áľiam 43 szakszervezeti szövetségének képviselői. az életkörnyezet védelméről és a fiatalok szakmai képzéséről tanácskoztak. A csehszlovák küldöttséget Karéi Hoffmann, az SZKT elnöke vezette A GÖRÖG KOMMUNISTA PÁRT Politikai Bizottsága nyilatkozatában pozitívan értékelte Ka na mami isz görög miniszterelnök nek a közelmúltban megvalósított szovjetunió- beli, magyarországi és csehszlovákiai látogatását. rásaikat. Rámutatott a fejlett ipari országok és a fejlődő világ közti különbség elmélyülésére. Ezt elősegíti a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatokban az egyenjogúság hiánya, a n ye rsa n ya g f o r rá sok neo ko loniia - lista kizsákmányolása és a nemzetközi valutarendszer megingásai. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a szocialista országok nem vettek részt a világ kizsákmányolásában és ezért nem felelősek a világ egyes részeinek nem kielégítő fejlődéséért. A társadalmi rendszerük alapvető jellemvonásai közé tartozó nemzetközi szolidaritás azonban ahhoz vezeti őket, hogy megértsék problémáinkat és segítsenek nekünk ezek leküzdésében. Castro kijelentette, hogy a fejlődő országok egységesek abban az élhatározásukban, hogy meg akarják változtatni a mai nemzetközi gazdasági rendet, amely az elnyomáson és az egyenlőtlenségen alapszik. Ennek következménye, hogy a fejlődő országokban a világ termelésének csak kilenc százalékát ál'iítjáik elő és nyersanyagforrásaikat mások javára használják ki. Ázsia, Afrika és batin-Amerika országai vásárolják fel a világpiacon a késztermékek 26 százalékát, és csak 6,3 százalékát exportálják. A fejlett ipari országokon az egy főre eső kereset 14-szer nagyobb, mint a fejlődő országokban. A harmadik világ országainak — mondotta Fidéi Castro — külföldi adóssága ma 335 milliárd dollár. Évente negyven milliárd dollárt, vagyis a fejlődő országok exportjának 20 százalékát fordítják kamatokra. A fejlődő országok iparosítása elképzeVhetetlen a mező- gazdasági termelés fejlesztése nélkül. A harmadik világ országai azonban ma sem érik el a mezőgazdasági termelés évi 4 százalékos növekedését, amelyet már tíz évvel ezelőtt az élelmezésük alapvető feltételének minősítettek. Fidel Castro befejezésül leszögezte, hogy a nemzetközi kapcsolatokban fel kell számolni a fegyverek használatát, a fenyegetéseket. A bombák megölhetik az éhezőket és a betegeket, de nem számolhatják fel a világon az éhezést és a betegségeket. Ugyanígy nem nyomhatják el a nemzetek igazságos harcát a jobb világért és jövőért. Fidel Castro találkozott New Yorkban Kurt Waldheim ENSZ- főtitikárral. A két államférfi több időszerű nemzetközi problémát, elsősorban az el nem kötelezettek mozgalmának feladatait vitatta meg. Waldheim vacsorát adott Fidel Castro tiszteletére. AZ EGYIPTOMI KORMÁNY jóváhagyta azt a „biztonsági tervet“, amely azokon a területeken lesz érvényes, amelyekről az izraeli csapatok kivonultak. A dokumentumra jellemző, hogy meghatározása szerint a Sínai-félsziget biztonságát az egyiptomi csapatokon kívül izraeli egységek is őrzik majd ezentúl. A KURD FELKELŐK folytatják fegyveres támadásaikat. A legutóbbi adatok szerint a szeptemberi összecsapások során 600 kurd félkelő vesztette életét. JUGOSZLÁVIÁBAN az év elejétől 16 százalékkal emelkedtek a létfenntartási költségek. A közlekedési viteldíjak 31,7 százalékkal, a cipő és ruházati cikkek ára 14,5 százalékkal, a háztartási kiadások 18,3 százalékkal növekedtek. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK tovább fokozza a feszültséget a Közel-Keleten. Sajtójelentések szerint a Pentagon újabb katonai repülőgépeket és csaknem ezer katonát vezényelt Szaúd-Arábiába, hogy „megerősítse pozícióit" ezen a kőolajban gazdag, fontos stratégiai területen. Álláspontunk „Meggyőződésünk, hogy Eui-opa és az egász világ népei helyeselni fogják a Szovjetunió és szövetségesei békeszerate- tének és jószándékának ezt az újabb konkrét megnyilvánulását“ — mondotta Leonyid Brezsnyev az NDK megalapítása 30. évfordulója alkalmából mondott berlini beszédében, miután bejelentette a Szovjetunió leszerelési intézkedéseit. A beszéd elhangzása óta eltelt kilenc nap igazolta ezeket a szavakat, a Szovjetunió legújabb bskekezdeményezése világszerte nagy visszhangot és elismerést váltott ki a leszerelés, az enyhülés, a békés egymás mellett élés híveinek táborában. Lapunkban naponta beszámoltunk arról, hogy dolgozóink milyen nagy horderejűnek tartják Európa és az egész világ békéjének megőrzése szempontjából a Szovjetunió lenini békepolitikájának ezt a legújabb kézzelfogható eredményét. Munkások, mezőgazdasági dolgozók, értelmiségiek, tudományos dolgozóik nyilatkoztaik a rádióban, sajtóban és a televízióban, s őszinte, közvetlen szavaikkal mondták el véleményüket. Szombati számunkban pedig közzétettük a CSKP KB Elnökségének és a szövetségi kormánynak a nyilatkozatát, amelyben pártunk és kormányunk egész népünk véleményét kifejezve üdvözli, jóváhagyta és határozottan támogatja a szovjet javaslatokat. Európa népeinek — beleértve Csehszlovákia nemzeteit is — emlékezetében még elevenen élnek a második világháború borzalmai. Ismerjük a béke értékét, a legdrágább kincsünknek tartjuk, s ezért minden erőfeszítésünket a béke megőrzésének szolgálatába állítjuk. Tudjuk, elsősorban a Szovjetunió elvhű és következetes külpolitikájának köszönhető, hogy Európában immár a 35. éve békében élhetünk, hiszen a történelem folyamán még nem volt kontinensünkön ilyen hosszan tartó békés időszak. Ezért teljes mértékben támogatjuk azt a szovjet javaslatot, hogy kössenek megállapodást a* Európában elhelyezett közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek csökkentéséről. A Nyugatnak példát mutató lépésnek tartjuk azt, hogy a Szovjetunió egyoldalúan csökkenti az NDK területén állomásozó szovjet csapatok, harckocsik és más hadifelszerelések állományát. A Szovjetuniónak ez az őszinte szándékú gesztusa rácáfol minden olyan hazug kampányra és rágalomra, amelyet a lázas fegyverkezés hívei terjesztettek és terjesztenek, hogy így próbálják igazolni az egész emberiséget veszélyeztető terveiket. Tudjuk jól, kuk azok, akik elutasítóan fogadták a berlini javaslatot is. Mindenekelőtt a nemzetközi, s főleg az amerikai imperializmus legreakciósabb köreiről, és szövetségesükről, kiszolgálójukról, a maóista pekingi vezetésről van szó. A világ békeszerető népei azonban joggal várják el, liogy a nyugat-európai országok követik a Szovjetunió példáját, s nem utasítják el a katonai szembenállás enyhítését célzó konkrét lépéseket, mint ahogy azt eddig tették. Csehszlovákiának is létérdeke a világbéke megszilárdítása; a nemzetközi atomháború veszélyének elhárítása. Ezt hazánflc külpolitikai törekvései eddig is meggyőzően igazolták. Példáiként említhetjük o Szovjetunióval és más szocialista országokkal közösen, a bécsi közép-európai haderő- és fegyver* zetcsöikkentési tárgyalásokon előterjesztett javaslatokat, vagy legutóbb, néhány nappal ezelőtt az ENSZ-közgyűlés ülésszakának programjába felvették a leszerelés céljait szolgáló nemzetközi együttműködésről szóló csehszlováik nyilatkozatot. Ezt a kezdeményezésünket az ENSZ-tagországok nagy része fontos ösztönző erőnek tartja a leszerelési tárgyalások további aktivizálása szempontjából. Pártunk és kormányunk nyilatkozata ezért hangsúlyozza, a jelenlegi időszakban sürgető szükségszerűség, hogy minél előbb politikai szintű európai konferenciát hívjanak össze, amely az európai katonai enyhülést célzó intézkedések egész komplexumát vitatná meg, beleértve a már megtett lépések kiterjesztését a kölcsönös bizalom fokozása céljából, ahogyan azt a Szovjetunió a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt javasolja. A CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya egész népünk nevében felhívással fordult a világ népeihez, kormányaihoz, a politikai pártok vezetőihez: tegyenek meg mindent, hogy valóra váljanak a Szovjetunió építő szellemű bé- kejavaslatai. Csak így biztosítható a jelen és a jövő nemzedékei számára a béke. MALINÁK ISTVÁN (ČSTKJ — Viliam Šalgovič, a z SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke az Antifasiszta Harcosok Sz'iovákiai Szövetsége Központi Bizottságának küldöttségével, valamint a volt belorusz és ukrán partizánok csoportjával tegnap a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásba látogatott. Miután találkoztak Közép- Szlovákia e körzetének politikai és közéleti képviselőivel — Ján Mikulásnak, a nagykürtösi járási pártbizottság vezető titkárának részvételével — Veľký Lomban leleplezték Štefan Tučeknak, a Szlovák Nemzeti Felkelés hősének emlékművét. Az ünnepségen megjelent Nyikolaj Goncsarov, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja, valamint a szovjet és csehszlovák hadsereg számos képviselője és a liös több hozzátartozója. (Tudósítónktól) — Szómba-* ton este Bratislavában a Kul-* túra és Pihenés Parkjában rendezték meg a csehszlovákiai magyar amatőr táncdaléneke- sek Melódia ’79 elnevezésű versenyének országos döntőjét. A döntőn megjelent Lőrincz Gyula, a CSKP KB tagja, a CSEMADOK országos elnöke, Benyó Máté, az SZNT alelnöke, továbbá társadalmi és kulturális életünk számos képviselője. Ott volt Zsilinszky Gyula, a Magyar Népköztársaság bratislavai főkonzulátusának konzulja. A döntőbe jutott tíz verseny-* zfl két-két táncdalt adott elő. Az aránylag kiegyensúlyozott, A MELÓDIA 79 DÖNTŐJE a korábbi évekhez képest színvonalasabb versenyben három bratislavai énekes végzett az élen. Az első helyet Farkas Zsuzsa szerezte meg, a második Nagy Lea lett, a harmadik helyezést Rácz Alajos érte el. A csehszlovákiai magyar táncdalénekesek idei versenye — amelyet a CSEMADOK Központi Bizottsága a bratislavai Népművelési Intézettel és a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságával karöltve rendezett — sikeresnek mondható. A döntőt követően a budapesti Fonográf-együttes lépett fel nagy sikerrel. -y-f Viliam Šalgovič beszédében hangsúlyozta: barátságunk és szövetségünk a Szovjetunióval a Szlovák Nemzeti Felkelés harcaiban és a második világháború frontjain kovácsélódott, ahol hazánk fiai a szovjet katonáikkal vállvetve harcoltak a közös ellenség ellen. Ezekben a harcokban részt vett Štefan Tuček is. Beszédében méltatta Štefan Tuček hősiességét, aki 1942 decemberében társaival együtt a kéieti fronton csatlakozott a belorusz partizánokhoz, és kiváló forradalmár, illetve agitátor volt. 1943. novemberben a kijevi csatában tankját találat' érte, ő azonban a harckocsit nem hagyta el, élete utolsó pillanatáig harcolt az ellenség ellen. A nagygyűlés résztvevőit üdvözölte Nyikolaj Goncsarov szovjet főkonzu’i is. Hősi emlékmtí leleplezése
