Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)

1979-10-12 / 241. szám, péntek

KGST-tanácskozás Az atomenergetikai gépgyártás helyzetéről (CSTKj — Moszkvában októ­ber 9—10-én tartotta meg első ülését a KGST-tagországok, va- larnint Jugoszlávia atomenerge­tikai gépgyártási együttműkö­dését koordináló kormányközi bizottság. Az ülésen a KGST- országok miniszterelnök-helyet­tesei — köztük Josef Simon, a CSSZSZK kormányának el­nökhelyettese — vettek részt. A bizottság áttekintette az atomenergetikai gépgyártás helyzetét az egyes KGST-tag- országokban, s megkezdte azt a szervező munkát, amelynek alapján az elkövetkező években együttműködnek az atomerőmű­vek építésében, ar szükséges gépek és berendezések gyártá­sában. Befejeződik az általános vita Az ENSZ-ben ma szólal fel Fidel Castro Szolidaritási nap a dél-afrikai politikai foglyokkal (CSTK) — A dél afrikai po- litiikai foglyokkal való nemzet­közi szolidaritás napján Algé­ria, Benin, Etiópia és más afri­kai államok a politikai foglyuk azonnali szabadon bocsátását köve le 1 lék. Fe111á bo rodásuknak adnak hangot azzal kapcsolat­ban. hogy a dél-afrikai hatósá­gok terrorizálják az afrikai la­kosságot, mindenekelőtt a bör­tönökben sínylődő hazafiakat. A politikai foglyok a faji megkülönböztetés áldozatai és azért üldözik őket, mert a faj­gyűlölő rendszer ellen tiltakoz­nak — hangoztatja India állan dó ENSZ-képviselője nyilatko­zatában, amelyet a világszer­vezet különleges bizottságának címzett. A foglyok, akikkel a börtönökben kegyetlenül bán­nak, hősök, mert hihetetlenül nehéz körülmények között har­colnak a faji meg.különbözitetés ellen. A dél-afrikai politikai fog­lyokkal való nemzetközi szoli­daritás napjával kapcsolatban New Yorkban ülést tart az ENSZ nek az a különbizottsá­ga, amely a dél-afrikai kor­mány apartheidpoliti'káiját ta­nulmányozza. (C.STK | — Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, a kubai Állanuttt'.ács és Minisz­tertanács elnöke tegnap korán reggel New Yorkba érkezett, ahol — mint az el nem köte­lezett országok mozgalmának képviselője — ma szólal fel az ENSZ közgyűlés plenáris ülé­sén. Reakciós kubai emigránsok és amerikai ultra jobbos cso­portok ez alkalommal Kuba ellenes provokációkra készül­nek. Erre való tekintettel a New Yonk-i repülőtéren és a kubai állandó ENSZ-misszió épületének környékén, ahol Fidel Castro tartózkodik, vala­mint az ENSZ székháza körül széles körű biztonsági intézke déseket foganatosítottak. Fidel Castro legutóbb 1960-ban telt Látogatást az ENSZ-ben, és ez­úttal találkozik Kurt Waldheim főtitkárral és a Közgyűlés je­lenlegi ülésszakának elnöké­vel, Szalim Ahmed Szalimmal. Az ENSZ-közgyűlés 34. ülés szakának általános politikai vitájában szerdán késő délután szólalt fel Benin, Mongólia, Mauritánia, Thaiföld, Samoa és Grenada képviselője. A válasz­ra való jogot Vietnam küldött­sége használta ki. Man gal in Dügerszüreu mon­gol külügyminiszter felszólalá­sában hangsúlyozta, hogy az idei ülésszak a szocialista or- szagok fontos leszerelési javas­latairól fog tárgyalni. Nagyra értékelte a Szovjetunió kezde­ményezését, hogy bizonyos 'kö­rülmények között kivonja csa­patainak és fegyverzetének egy ítészét az NDK területéről. A Vietnami Szocialista Köz­társaság küldöttsége a Közgyű­lés küldötteinek rendelkezésé­re bocsátotta a Kína Vietnam­éi lenes politikáját bizonyító Fehér Könyvet. A dokumen­tum a vietnami—kínai kapcso­latok 30 éves fejlődésére te­kint vissza. Azt példázza, hogy milyen veszélyt jelent a mao­ista politika Qélkelet-Ázsia és a világbéke számára. A Fe­hér Könyvet New Yorkban Ha Van Lau, Vietnam állandó ENSZ képviselője sajtóértekez­leten átadta az újságíróknak is. Ebből az alkalomból egye­bek közit hangsúlyozta: „Sen­kinek sem sikerül fenyegeté­sekkel elijeszteni a vietnami népet. Országunk kész megvé­deni önállóságát és független­ségét, független béke politikát valósít meg. Hajlandók va­gyunk nornializálni kapcsola­tainkat Kínával, de csak az egyenlőség, a területi egység, a határok sérthetetlenségének és a belügyikbe való be nem avatkozás elvének teljes figye­lembevétele mellett.“ VISSZATÉRÉS AZ ÁGYŰNASZÁO-BIPLOMÁCIÁHQZ Amerikai hadihajók indultak a guantanamói támaszpontra Ünnep kongresszus előtt (ČSTK). — A Perui Kommu­nista Párt megalakulásának 51. évfordulója alkalmából Limá­ban ünnepi ülést rendeztek a párt székházában. Jorge del Prado, a Perui KP KB főtitká­ra hangsúlyozta: „Jelenleg a Perui Kommunista Párt a töb­bi baloldali erővel Peruban va­lós hatalmi alternatívát képvi­sel.“ A Perui KP „A legszélesebb antiimperialista egységért, a szocializmusért!“ jelszó alatt tartja meg három hét múlva VII. kongresszusát. jét, s útban van a kubai terü­leten levő guantanamói ameri­kai támaszpont felé. Ez .az akció az USA négy­hetesre tervezett tengeri had­gyakorlatának a része, mely­nek során az amerikai tenge­részgyalogosok a partraszállást g ya k o r o 1 j áík G a a ni an a m ón. Hédii Jagan, a Béke világta­nács Elnökségének tagja, a Guayanai Népi Haladó Párt fő­titkára a TASZSZ hírügynök­ség tudósítójának adott inter­jújában egyebek közt kijelen­tette, hogy az USA döntése, miszerint fokozza katonai je­lenlétét a Kairib-tewger térsé­gében, közvetlenül fenyegeti a térség békéjét és az ott levő országok biztonságát. Washing­ton provokatív katonai akcióit úgy jellemezte, hogy azok az „ágyúnaszád-diplomáciához és a hidegháborúhoz való vissza­térést jelentik.“ 1979 X. 12. A jelenlegi forradalmi világfo­lyamatnak ez is egy új jellem­vonása. A világforradalmat és a saját országuk forradalmát gyengítik tehát azok, akik a mozgalomban elszigeteltségre, sőt szovjetellenes irányvonal érvényesítésére törekszenek. Természetesen mindegyik párt országa sajátos belső fel­tételeinek önálló elemzéséből indul ki. Vonatkozik ez a szo­cialista, a kapitalista és a fej­lődő országok pártjaira egya­ránt. Nem létezik azonban olyan ország, amelyben ilyen vagy olyan mértékben nem nyilvánulna meg, nem tükrö­ződne vissza a szocializmus és a kapitalizmus közti világmé­retű küzdelem, a világban az erőviszonyok megváltozásának hatása. A revizionisták és a különféle renegátok tudatosan figyelmen kívül hagyják a nemzeti és az in- ternacionális dialektikus, köl­csönösen feltételezett viszonyát, megpróbálják ellentétbe állíta­ni a nemzeti és az internacio- nális érdekeket, a nemzeti ér­dekeket a proletár osztályérde­kek fölé helyezik. Ezeket kü­lönféle ürügyekkel propagál­ják és a kommunista mozga­lom egységének meggyengíté­sére törekszenek. A tapasztalatok megmutat­ják, hogy az ilyen politika árt a mozgalomnak, főképpen azon­ban azoknak a pártoknak, ame­lyek tevékenységében érvény­re jut. Csakis a nemzeti és az internacionális dialektikus ösz- szekapcsolása vezethet forra­dalmi győzelmekre. Ma mindenki előtt világos, aki elfogultság nélkül objektí­ve szemléli a világ fejlődését, hogy a demokráciáért és a szo­cializmusért folyó harc lehe­tőségeit a nemzetközi téren a szocializmus javára és az im­perializmus hátrányára bekö­vetkezett változások teremtet­ték meg. Ez azonban egyúttal azt jelenti: a világszocializmus bármilyen gyengítése, a reális szocializmus eredményeinek el­ferdítése, rágalmazása gyengíti valamennyi forradalmi erő po­zícióját. Aki valóban a szocia­lizmus győzelmére törekszik, annak törődnie kell a létező szocializmus erősítésével. A for­radalmi erők egyre határozot­tabban küzdenek a világreak­ció által mind gyakrabban szer­vezett antikommunista és szov­jetellenes kampányok ellen. A mozgató erők A forradalmi világfolyamat nagyon fontos új vonása moz­gató erőinek gyarapodása. A munkásosztály határozza meg a mostani történelmi folyamat szociális tartalmát. A munkás- osztály létszáma a szocialista, a kapitalista és a fejlődő orszá­gokban szüntelenül növekszik. A munkásosztály köré más szo­ciális osztályok és rétegek cso­portosulnak. A tőkés országok­ban a monopolista burzsoázia haszonleső, önző politikája kö­vetkeztében a kapitalisták és a nép többsége között kiéleződő ellentétek objektív szociális alapot teremtenek arra, hogy a parasztságot, az értelmiség nagyobb részét, a kisiparosokat és más csoportokat a munkás- osztály mellett egyesítsék. A nagytőke és a nép többsége közti ellentétek elősegítik az egyre szélesebb körű monopó­liumellenes szövetségek kiala­kítását. A felszabadult országokban az imperializmus, a gyarmato­sítás és a neokolonializmus el­leni, a nemzeti függetlenségért. a gazdasági előrehaladásért, a demokrácia fejlesztéséért és a társadalmi haladásért vívott küzdelem aktív harcosaiként lépnek fel a munkásokon kívül a parasztok, a haladó értelmi­ségiek, a nagy számú városi középrétegek és az imperializ­mussal nem szövetkezett nem­zeti burzsoázia tagjai. Nemzetközi méretben a for­radalmi folyamat alapvető mozgató erői napjaink három fő forradalmi ereje: — a szocialista közösség or­szágai; — a kapitalista országok munkásmozgalma; — a fejlődő és a függő or­szágok antiimperialista erői. Leszögezhetjük tehát: a világ­forradalom és a társadalmi ha­ladás szempontjából igen nagy jelentőségű, hogy az osztály­harc nem szűnik meg, hanem dinamikusabbá válik és elmé­lyül. Napjainkat olyan időszak­nak tarthatjuk, amikor a világ forradalmi erői erőt gyűjtenek a kizsákmányolás és az elnyo­más világa elleni döntő törté­nelmi csatára. A világ fejlődésének jelen­legi szakaszát a szocializmus, a béke és a demokrácia erői, valamint az imperializmus, a háborúk és a reakció erői köz­ti küzdelem további elmélyülé­se jellemzi. Ez, amint Lenin mondotta, némelyik konkrét szakaszon a sikereken kívül át­meneti kudarcokat is hozhat, azonban a hosszabb időre ter­jedő stratégiai szempontból ítélve az imperializmus deffen- zívában van, a forradalmi erők viszont felsorakoznak a harc­ra, offenzíVában vannak. IVAN HLIVKA CSÖBÖRBŐL VÖDÖRBE Az indonéziai hatóságok lie jelentették, hogy a héten a speciális koncentrációk tatai rokból további 2000 politikai foglyot «ng«dtek szabadon, a félreeső indonéziai szigeteken sínylődő politikai foglyok több sége kommunista, akiket az 1965-ös események nyomán tar­tóztattak le, amikor a belső és a külföldi reakció összeeskü vesének következtében teljesen szétbüin'iiasztották az Indonéziai Kommunista Pártot és más ha­ladó demokratikus szervez-e tekét. . . Az 1965-ben és az azóta meg­gyilkolt személyek számát pontosan nem ismerjük, felié telezőitek szerint 400 ezer é& kétmillió között mozog. Továb bi tízezreket börtönöztek be bírósági eljárás nélkül. Az újabb kétezer fogoly sza badon bocsátása annak az ak­cióinak a része, amelyet Su­harto elnök 1977-ben kezdett meg, amikor bejelentette, hogy a politikai foglyokat rendsze­res időközökben fogják szaba­don bocsátani. Az elnököt erre a döntésre a lakosság egyre növekvő elégedetlensége, min­denekelőtt azonban a széles körű diáktüntetések késztet­ték. Indonézia demokratikus köz­véleménye és a világ haladó közvéleménye ugyan pozitívan értékeli a politikai foglyok szabadon bocsátását, ugyan­akkor nyugtalanságát fejezi ki a volt foglyok helyzetével kap­csolatban és azok téijes reha­bilitálását követeli. Ahhoz, iiogy a politikai fo­goly elhagyhassa a börtönt vagy a koncentrációs tábort, 'különböző megalázó feltétele­ket kéil teljesítenie. Családjá­nak meg kell térítenie azt az összeget, amelyet börtönben, tartózkodásának ideje alatt az állam reá költött. Amennyi-ben a foglyok n.em tudják kifizetnu ezt a hatalmas összeget — az esetek többségében 14 éves ra boskodásról van szó —, más módon „bocsátják őket szalui­don': többségüket visszássá!-! lítjáik a szigetekre, aho'i az ős­erdőt kell irtaniuk. Más ese­teikben vissza kell térniük az eredeti táborukba, ahol jelent­kezniük kell a különleges readőri hatóságoknál. Az a néhány szerencsés, aki­nek sikerűit hazatérnie, még mindig nem szabad, purgató- ri untként féléves házi fogságra van ítélve. Aki „szabadlábra kerül“, nincs semmiféle áliam- polgári joga, pl. nem választ­hat és nem is lehet megválasz­tani. A voxt foglyok általában az ország munkanélkülijeinek többmilliós hadseregét egészí­tik ki, és gyakorlatilag mini­mális lehetőségük sincs életük fenntartására. Az Indonéz Kommunista Párt, amely 1965 óta nehéz körülmények között ugyan, do rendezte sorait, és megtisztult a maóista befolyástól, az ösz- szes politikai fogoly szabadon bocsátását, jogaik biztosítását, vagyonuk visszaadását követeli, és a haz-afias erőket egységre szólítja fel. (ČSTK) Az iráni belügyminiszter nyilatkozata Ä kormány háborút indít a kurdok ellen Semleges politikát! A japán kommunisták a fegyverkezés ellen (ČSTK) — A japán kommu­nisták a fegyveres erők csök­kentését és semleges politikát követelnek, amely biztosítaná Japán népének békéjét és biz­tonságát. A Liberális Demok­rata Párt politikája, amely a katonai hatalom megszilárdí­tásához vezet, nem felel meg Japán érdekeinek, és veszé­lyezteti Ázsia békéjét, hangoz­tatja a Japán Kommunista Párt dokumentuma, amely a vasár­napi japán alsóházi választá­sok eredményeit értékeli. küldi a hadsereget, ugyanis a kurdok ide vonultak. A TASZSZ hírügynökség ez-* zel kapcsolatban idézi Madari ajatollahot, aki bírálta a kor* mány kurdellenes akcióit. Kur* disztánban senkinek sem kell' a háború, jelentette ki az aja-« tollah a Teheran Times című napilapnak adott interjújában.- Sohasem kerülne rá sor, ha a központi hatóságok időben fi-' gyeimet szentelnének a kurd nép követeléseinek. Az olasz államfő Jugoszláviában (ČSTK) — Sandro Per tini olasz köztársasági elnök négy-* napos hivatalos látogatásra Jm goszláviába utazott. Elkísérte őt Franco Malfatti külügymi* niszter is. A vendéget Joszip Broz Tito jugoszláv államfő és más hiva-* talos személyiségek üdvözölték. Az olasz vendégek ellátogatnak Szarajevóba és Dubrovníkba is. A két ország államfőjének' tanácskozásán mindenekelőtt időszerű nemzetközi kérdések-! ről, Leonyid Brezsnyev legutób-i bi javaslatairól, a béke meg-* szilárdításáról, az új háború ve-f szélyének elhárításáról, az enyhülési folyamatról, a közel-* keleti helyzetről, az energia-* válságról és a kétoldalú kap-* csolatokról fog tárgyalni. Pekingben főiskolások százai október 10 én néhány órára eltor­laszolták a kínai központi és pártszervek épületeinek bejáratát. A tüntetők az ellen tiltakoztak, hogy a kínai hadsereg jogtalanul elfoglalta a nemrég felújított „népi egyetem* épületeinek egy részét. Ez a tüntetés az utóbbi évek egyik legnagyobb tiltakozó akciója volt Kínában {Telefoto: ČSTKJ1 A faji megkülönböztetés áldozatai (ČSTK) — Az amerikai ha­ditengerészet képviselője Wa­shingtonban bejelentette, hogy 18ÍW tengerészgyalogossal a fedélzetén három amerikai ha­dihajó hagyta el Morehead (Észak-Karoliwa állami) kikötő (ČSTK) — A lázongó kurdok, akik az iráni központi kor­mánytól autonómiát követel­nek, most a kurdoklakta vidé­ken igyekeznek visszaverni el­veszített pozícióikat. A napok­ban az iraki határhoz közel levő Hani Garmalaha és Deza- vár városokat sikerült ellenőr­zésük alá vonni. Husszein Sakeri, az iráni nemzeti hadsereg vezérkari főnöke a teheráni rádiónak adott interjújában kijelentette, hogy a vezérkar kész a közel­jövőben offenzívát indítani a kurdok ellen. A belügyminisz­ter is azt mondotta, hogy a kormány „háborút indít a fel­kelők ellen, és a hegyvidékre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom