Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)

1979-10-11 / 240. szám, csütörtök

Ä zavartalan tüzelőanyag és energiatermelés biztosítása — az egész társadalom feladata Elutazott hazánkból Konsztantin Karamanlisz /Folytatás az 1. oldalról} helyzet felmér Ő vizsgá la Un na k eredményeit a tüzelőanyag- és energiatermelés számos terű le­ién. Ismertette az egyes bazott- ■saágoknak a tüzelőanyag- és energiaellátás biztosítását elő­segítő ajánlásait. A vitában elsőként Lumír &adk mar képvisel© szóla'it lel. Az észak-csehországi bama- széiimedenoe és más bánya­ikörzeteik ta paszta la táj alapján foglalkozott az új tüzelOanyag- és energetikai Jétesítimények építésével. Štefan Mlynár .képviselő a tüzelőanyag- és energiafogyasz­tás ésszerűsítésével, a tüzelő­anyag- és energiatakarékosság terén elért pozitív eredmények - íkel foglalkozott. Viléma Miča nová a kormánynak az 1979— 1980-as téli időszakkal kapcso­latos intézkedései gyakorlati megvalósítása során szerzett tapasztalatait ismertette. Jan Konečník képviselő a t üze lőanyag- taika rétkos kodás löbb forrására mutatott rá, kö­zöttük említve a különféle hő- szaibályozó és mérőberendezé- ■setk mielőbbi széles körű kö­telező bevezetését. Jaroslav Srb képviselő felszólalásában a tüzelőanyag- és energias-zól- ijítás zökkenőmentességének iéltételeiről, a tervszerű ki- és berakodás szükségességéről beszélt. Rudolf Rimán képvise­lő az efsz-ek ben és állami gazdaságokban levő energia­takarékossági tartalékokra mu­tatott rá. Josef Kryll képviselő azzal foglalkozott felszólalásá­ban, hogy a nemzeti bizottsá­gok miiként járulnak liozzá a tüzelőanyag- és energia íogyasz- 1ás ésszerűsítéséhez, s ugyan­csak sürgette a bőszaibályozó berendezések mielőbbi alkal­mazását a lakótelepeken. Anne Rozsypalová képviselő a tü­zelőanyag- és energiaiparban a szakképzettség növelésének szükségességére mutatott rá, mert csakis így érhető el, hogy jől gazdálkodjunk a korszerű fűtő- és energetikai berendezé­sekkel. Josef Fail képviselő a tüzelőanyag. és energetikai bázis fejlesztésével kapcsolaté® kutatómunka eredményeinek alkalmazásával, Gabriela Mali­sévá képviselő az új energia- források (napenergia, hulla- détehő stb.) felhasználásával foglalkozott. Stanislav Koranda képviselő az energia- és tüze­lőanyag-gazdálkodással ka pcso - totós jogi normák hatékonysá­gát elemezte. Jan Zelenka képviselő fi tájékoztatási eszközöknek a tüzelőanyag- és energetikai Dázis fejlesztésével kapcso­latos teendőiről szólt. Ben­iamin Šrenkel képviselő a helyzetfelmérések során szer­zett, a dolgozók munkakörül­ménye ive 1, m u nka te l jesí t mé n y ü - két befolyásoló szociális körül­ményeivel összefüggő tapaszta­latokat ismertette. Dexider Michalik képviselő az élelmi­szeripar és a gép- és traktor- állomások tüzelőanyag- és energia takarékosságé nak forrá­saira mutatott rá. Karéi Mi cbalski képviselő — a vita uto'isó felszólalója — pedig a v i lágmére tű e ne r gia vá 1 ság na k Hazánkra való kihatásáról be­szélt, s a többi közt megálla­pította: az igazságtalan tőkés nemzetközi munkamegosztás következtében további, olajár­emeléssel kísért megrázkódta­tásokkal kéil számolnunk. Az­az a nemzetközi energiapiac stab 11 izé Iá sá ra nem szám í t ha-; tünk, s ezért is erőteljesebben lép előtérbe a tüzelőanyag- és energiatakarékosság követel­ménye a népgazdaság vala­mennyi ágazatában. A vita során felvetett kérdé­sek megválaszolása s Vlastimil Ehreniberger miniszter zársza­va után a képviselők határo­zatot fogadtaik el az ülés fő naipinendi pontjával kapcsolat­ban. Ezzel a Népi Kamara 4. ónálló iilése véget ért. SOMOGYI MÁTYÁS jFolytatás az l. oltíalroi/ A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Görög Köz­társaság kölcsönös kapcsolatai-1 kát továbbra is a nemzetközi jognak az ENSZ-alapokmányá- ban rögzített, általánosan elis­mert elvei alapján főként az egymás függetlenségének, szu­verenitásának, területi integri­tásának tiszteletben tartása, az erőszak alkalmazásától és az erőszakkal való fenyegetéstől való tartózkodás, a vitás kér­dések békés rendezése, az egyenlőség, az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös érdekek alap­ján fogják fejleszteni. Mindkét fél eltökélt szándé­ka az együttműködés bővítése politikai, gazdasági, műszaki, kulturális és tudományos terü­leten. Megállapodás történt a két külügyminisztérium közötti rendszeres konzultációkról a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekben. A felek hosszú távon fej­leszteni szándékoznak a gaz­dasági, ipari és műszaki együtt- müködést. Az eddiginél még intenzívebben fejlesztik a két ország közötti kulturális kap­csolatokat. Mindkét fél kifejezte meg­győződését, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése hozzájárul a béke megőrzéséhez és szi­lárdításához, a jószomszédi kapcsolatok és együttműködés bővítéséhez a különböző poli­tikai és társadalmi rendszerű államok között. A felek kijelentik: készek JELENTŐS LÉPÉS A FEGYVERKEZÉSI HAJSZA MEGFÉKEZÉSE FELÉ /Folytatás az 1. oldalról) rialista körök megpróbálják to­vább fokozni a fegyverkezési versenyt. A legfőbb ideje megállítani ezeket a veszélyes kísérleteket. lAz új szovjet javaslatok meg­teremtik a reális feltételeket a katonai konfrontáció lehetősé­gének csökkentéséhez Európá- ban, hangsúlyozza a Neues Deutschland. Ulánbátor — A Szovjetunió döntése, hogy egyoldalúan csökkenti fegyveres erőinek lét­száma* Közép-Európában, a Szovjetunió békeszerető politi­kájának további bizonyítéka. A Szovjetunió a világ valamennyi népe békés jövőjének biztosítá­sára törekszik, hangsúlyozza az Ünen című mongol lap. Bonn — A Leonyid Brezsnyev berlini beszédében elhangzóit új békekezdeményezés célja a béke . biztosítása Európában és az egész világon. A szovjet ál­lamfő javaslatai megfelelnek az európai kontinens valamennyi népe és főként a Német Szö­vetségi Köztársaság népe érde­keinek, állapítja meg a Német Kommunista Párt vezetőségé­neik kedden Bonnban közzétett nyilatkozata. London — A nukleáris lesze- relésért küzdő brit mozgalom üdvözli a szovjet békelkezdemé- nyezést, amelyet Leonyid Brezs­nyev tolmácsolt Berlinben. A mozgalom tegnap Londonban közzétett nyilatkozata megálla­pítja, hogy a Szovjetunió dön­tése jelentős lépés a fegyverke­zési hajsza megállítása szem­pontjából. hozzájárulni az előbbrehaladás- hoz az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által megkezdett úton. Törpkedni fognak az általános és teljes leszerelésre. A közös nyilatkozat aláírása után a két államférfi nyilatko­zott tt csehszlovák és a görög, valamint a külföldi újságírók­nak. Ľubomír Strougal kijelentet­te, hogy Konsztantin Karaman­lisz kormányfő látogatása nagy ösztönzést ad a bilaterális együttműködés elmélyítéséhez. Ez áz együttműködés főleg kul­turális téren bontakozott ki. Az utóbbi években a gazdasá­gi együttműködés is kibontako­zott, a görög és csehszlovák gazdaságnak azonban még több lehetősége van a gazdasági együttműködés elmélyítéséhez. A továbbiakban megállapítot­ta, hogy a tanácskozás során szóltak a nemzetközi politika főbb problémáiról, azzal a cél­lal, hogy megerősítsék a két állam egymás Iránti bizalmát, hogy támogassák azokat a konkrét lépéseket,'' amelyek a nemzetközi feszültség enyhülé­séhez és a leszereléshez vezet­nek. Konsztantin Karamanlisz be­vezetőben köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért és a vendégszeretetért, Ezt követően megelégedéssel nyugtázta Csehszlovákia legfel­sőbb képviselőivel — Gustáv Husákkal, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnökével és Ľubomír Strougal lal, a CSSZSZK miniszterelnökével folytatott megbeszéléseinek eredményeit, melyek során megállapították, hogy a két or­szág kapcsolatai eredményesen fejlődnek és megegyeztek a sokoldalú együttműködés to­vábbi kiszélesítésének módsze-- rében. Konsztantin Karamanlisz gö­rög kormányfő a déli órákban befejezte hivatalos csehszlová­kiai látogatását. A cseh és gö­rög állami zászlókkal díszített Ruzynéi repülőtéren a vendég­től és kíséretének tagjaitól el­búcsúzott Ľubomír Strougal, hazánk miniszterelnöke, Václav Hűla, Josef Korčák, Karol La­co és Matej Lňčan, a szövetségi kormány alelnökei, Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügy­miniszter, Jaromír Obzina szö­vetségi belügyminiszter, Karéi Rusov vezérezredes, a nemzet- védelmi miniszter első helyet­tese, a csehszlovák néphadse­reg vezérkari főnöke,, Tomáš Trávníček, a CSSZSZK NF KB alelnöke és más állami kép­viselők. A görög miniszterelnök kü- lönrepülögépe tizenkét óra után indult a repülőtérről. Koiiszt an trn Ka raman Li&z gö­rög miniszterelnök hivatalon csehszlovákiai látogatásának befejeztével közös csehszlovák —görög közleményt adtaik ki, A közlemény egyebeik között megállapítja: A Ľubomír Slron- gal csehszlovák és Konsztan­tin Karamanlisz görőig minisz­terelnök, valamint Bohuslav Chňoupek csehszlovák és Geor- giosz Rallisz görög külügymi­niszter között folyt tárgyalá­sokon áttekintették a kölcsö­nös kapcsolatok fejlődését, és eg ybeihang zóa n megái la p í t oit- ták, hogy a kölcsönös együtt­működés továibbi bővítése és elmélyítése megfelel mindkét ország népei érdekeinek, az ENSZ alapokmányában lefek­tetett elveknek és az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmánya hatá­rozatainak. A felek megtárgyalták a köl­csönös gazdasági kapcsolatok jelenlegi helyzetét és további bővítésük lehetőségeit. A fő nemzetközi problémák­ról folytatott véleménycserével kapcsolatban mindkét fél elé­gedetlenségét fejezte ki a súlyos ciprusi helyzet megoldatlansá­ga miatt, ami veszélyezteti a körzet békéjét és biztonságát. Kifejezték reményüket, hogy az ENSZ közgyűlése és Biz­tonsági Tanácsa vonatkozó ha­tározatainak megfelelően to­vábbi halogatás nélkül sikeirül elérni a ciprusi kérdés békés, igazságos és tartós rendezé­sét. A közelkeleti helyzettel kapcsolatban arra a következ­tetésre jutottak, hogy nyitot­ták a térség alapvető problé­mái, és továbbra is veszélyez­tetik a világbékét. Egybehang­zóan megállapították, hogy a tartós béikét és a közel-keleti probléma komplex rendezését az ENSZ vonatkozó határoza­tai alapján csak az izraeli csa­patok kivonásával az 1967 ben megszállt összes arab terű le­iekről, a palesztinai nép tör vényes nemzeti jogainak érvé­nyesítésével s annak a jognak elismerésével lehet elérni, hogy a térség valamennyi ál­lamának jógáiban van békében és biztonságban élni. Konsztantin Karamanlisz görög miniszterelnök meghív­ta Ľubomír Štrougalt hivatalos görögországi látogatásra, aki a meghívást örömmel elfogad­ta. A látogatás időpontját dip­lomáciai úton határozzák meg. A FORRADALMI VILÁGFOLYAMAT ÚJ JELLEMVONÁSAI (2) A KOMMUNISTA ES MUNKÁSPÁRTOK NBVEKVf BEFOI VASA A forradalmi erők fokozatos növekedésének megnyilvánulá­sa a kommunista és munkáspár­tok és az egész kommunista mozgalom pozícióinak megszi­lárdulása. Az utóbbi tíz év alatt a nem szocialista országokban a . kommunisták száma több mint egymillióval növekedett, ebből Nyugat-Európában csak­nem 400 ezerrel. Jelentősen növekedett azoknak a válasz­tóknak a száma, akik a parla­menti és a helyi választásokon a kommunistákra adják le sza­vazatukat. Egyes kommunista pártok, így pl. Franciaországban, Olasz­országban, Portugáliában, Spa­nyolországban, Japánban, Finn­országban, Görögországban és Cipruson nagy politikai erőt képviselnek, olyannyira, hogy az uralkodó körök csakis az ő állásfoglalásuk figyelembe­vételével tehetnek nagyobb lé­péseket. Nyugat-Németország- ban, Dániában, Hollandiában, Norvégiában és számos más nyugat-európai országban u kommunisták megszilárdítják befolyásukat, és az amerikai kommunisták is tántoríthatat- lanul harcolnak a társadalmi haladás legnagyobb ellensége ellen. A nem szocialista világban jelenleg több mint 40 millió választó szavaz a kommunis­tákra* Több mint húsz burzsoá parlamentben vannak képvisel­ve a kommunisták, és csaknem 30 tőkés országban a helyi ha­talmi szervekben Is dolgoznak* Olaszországban a kommunisták és a további baloldali pártok irányítják azt a területet, ame­lyen az ország lakosságának több mint 52 százaléka él. A tíz nagyváros közül nyolcat ők irá­nyítanak. Franciaországban a városok csaknem 70 százaléká­nak élén kommunisták állnak, a városi tanácsokban csaknem 23 ezer szavazatuk van és több mint 1600 városi tanácsot köz­vetlenül irányítanak is. Ezek és számos más új tény a figyelem előterébe állítja a bo­nyolult elméleti és taktikai problémákat, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harc közti összefüggés konkrét tartalmának meghatározását. A kommunista pártok abszo­lút többsége helyesen oldja meg az új problémákat és si­kereket ér el. A tőkés világ­ban egyes pártok tevékenysé­gében megnyilvánul az az irányzat, hogy túlbecsülik a vá­lasztási harcokat és kampányod kát, a parlamenti munkát, „minden áron“ támogatást akar­nak szerezni, tehát az elvi kér­dések feladásának árán is. A tőkés világban egyes pár­tokban találkozunk az általános knticizmus megnyilvánulásával a reális szocializmussal és a proletár internacionalizmus el­veivel szemben. A mozgalom-* ban azonban nem ezek az irányzatok vannak túlsúlyban. A kommunista mozgalmat ma erejének és tekintélyének nö­vekedése, egységének megszi­lárdítása jellemzi a marxizmus ^-leninizmus elvei alapján. Az utóbbi időben megszilár­dult a kommunisták sorainak felzárkózottsága. Aktívabbá vál­tak a pártok kétoldalú és sok­oldalú kapcsolatai, egybehan- goltabbbak lettek a testvérpár­tok gyakorlati akciói az impe­rializmus elleni harcban. Egy­úttal megszilárdult a testvér­pártok egységének ideológiai­elméleti alapja, súlyos csacsi mértek az opportunizmusra és elsősorban a maoizmusra. Mindez hozzájárult a kommu­nisták által kidolgozott irány­vonal aktivizálásához. Ez az irányvonal a pártok együttmű­ködésének megszilárdítására irányul, figyelmen kívül hagy­va az ellentéteket. Egyúttal ez tette lehetővé a viszályok kor­látozásáért, a kommunisták né­zetegységének a marxizmus— leninizmus alapján történő megszilárdításáért folytatott harc lényeges megerősítését. A kommunista pártok inter­nacionalista együttműködésé­nek fontos irányzata a mai for­radalmi folyamat legidőszerűbb problémáinak elméleti feldolgo­zása, ami a nemzetközi konfe­renciákon és szemináriumokon valósul meg. Latin-Amerika forrong A forradalmi folyamat a vi­lág összes részében megerősö­dött. Latin-Amerikában a haza­fias és a haladó erők fokozták harcukat a demokratikus és nemzeti felszabadulásért. Ez a harc nehéz, de eredményes. Eredménye, hogy a diktátor­rendszerek, amelyek az észak- amerikai imperializmus segitsé- gével Chilében, Uruguayban és más országokban uralkodtak, nem tudták elnyomni az impe- rialistaellenes és forradalmi mozgalmat, nem tudtak alapve­tő változást előidézni Latin- Amerikában,. hanem ellenkező­leg maguk is elvesztik erejü­ket, elszigetelődnek és válság­ba kerülnek. A Latin-Amerikában végbe­menő folyamatok második fon­tos jellemvonása a demokrati­kus irányzat megszilárdulása, a munkásosztály harcának ki­bontakozása, a hazafias és az imperialistaellenes mozgalmak fellendülése. Ezzel kapcsolat­ban nagyra kell értékelnünk a népi demokratikus erőknek Ni­caraguában az Amerika-barát Somoza diktátor felett aratott győzelmét, a demokratikus fo­lyamatok fejlődését Jamaicá­ban, Mexikóban, Venezuelában, Costa Ricában és más orszá­gokban. Az imperializmus és a fasizmus számára ez a világ­rész tűzhányót jelent. A terror, a megtorlások el­lenére a kommunista mozga­lom továbbra is teljesíti haza­fias és osztályküldetését. Ar­gentínában, Panamában, Vene­zuelában, Costa . Ricában, Ko­lumbiában, Mexikóban a test­vérpártok megszilárdítják po­zícióikat. A chilei és az uru­guayi kommunisták felújítják szervezeteiket és a tömegeket a diktátorrendszerek ellen mozgósítják. Paraguay, Brazília, Guatemala, Haiti, Salvador és más országok kommunistái ne­héz viszonyok között illegali­tásban folytatják hősi harcukat. A demokratikus és Imperia­listaellenes erők s mozgalmak megszilárdulnak, és egyre ha­tározottabban küzdenek igazsá­gos ügyük győzelméért. A forradalmi mozgalom Ázsiában és Afrikában A forradalmi változások meg­hiúsítják az afroázsiai orszá- gokban a nemzetközi és hazai reakciós erők kísérleteit a ka­pitalista fejlődés fellendítésé-* re. A trópusi és dél-afrikai or­szágok kommunista és munkás­pártjainak tanácskozásán do­kumentumot fogadtak el, amely hangsúlyozza: „A mai afrikai politikai helyzetben két alap­vető irányzat figyelhető meg: az egyik oldalon fejlődik a forradalmi mozgalom, míg a másikon az imperializmus két­ségbeesett kísérleteket tesz< hogy minden eszközzel meghiú­sítsa ezt a folyamatot“. A hetvenes években jelentő­sen megnövekedett a fiatal ál­lamok szerepe a világ felsza­badító folyamatában. Harminc volt gyarmati és függő ország vívta ki állami önállóságát. Több mint húsz felszabadított ország ma szocialista irányvo­nalat követ. Aktivizálódik a fejlődő országok külpolitikai tevékenysége, megnövekedett az el nem kötelezett országok mozgalmának jelentősége. Ez a mozgalom imperialistaellenes irányvonalat követ, amint ezt az el nem kötelezett országok 6. havannai csúcsértekezleté­nek eredményei is bizonyítják. Eredménytelen volt az impe­rialista országok és a pekingi vezetők kísérlete, hogy az el nem kötelezett országokat leté­rítsék az imperialistaellenes út­ról. 0131 1979 X. 11. 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom