Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)

1979-10-04 / 234. szám, csütörtök

Hármas feladat Az Uherské Hradišté-i Bőke Efsz-ben tömör és tárgyilagos tájékoztatást kapok a szövet­kezet pártmunkájáról és gazda­sági eredményeiről. Egyébként ez a járás legnagyobb föMiriű- vesszövetkezete. 6268 hektár földterületen gazdálkodik, eb bői 5500 a szántóterület. Hárman ülünk a tágás irodá­ban: Antonín Hraöek, az üzemi pártszervezet elnöke és Viktor Boíetech, a szövetkezet elnöke, aki egyben párívezetőségi tag is. Mind a ketten 1945-től párt­tagok, a hatvanon még jóval innen vannak. Beszélgetésünk tárgyköre: milyen a pártélet a szövetkezetben, s hogyan tükröződik a kommunisták mun­kája a termelésben. — Pártmunkánk lényegét há­rom ponton foglalhatom össze — kezdi a beszélgetést a párt­elnök. — Első helyen nálunk is a gazdasági terv teljesítése áll. — Erről talán hadd mondjak én valamit — szól közbe a szö­vetkezet elnöke. — Szövetkeze­tünk 1976-ban egyesült hét ki­sebb szövetkezettel, azóta a munkatermelékenység 11,7 szá­zalékkal növekedett. Az első félévi mérlegünk is nagyon jó, a növénytermesztésben például a tervet 117 százalékra, a hús­eladásban pedig 109 százalékra teljesítettük. Tavaly a tiszta nyereségünk 30 millió korona volt. Az idén ennél többre szá­mítunk. Ezekhez az eredmé­nyekhez elsősorban a kommu­nisták példamutatása, becsüle­tes helytállásuk a munkában, a szocialista munkabrigádok és nem utolsósorban a tagság munkaaktivitása teremtette meg az alapokat. Mert ezek va­lóban még csak alapok. — De már nagyon jó alapok. — Ez igaz, de tovább kell fejlődnünk, fokoznunk a terme­lékenységet mind a növényter­mesztésben, mind pedig az ál­lattenyésztésben. Például tejből jövőre 200 ezer literrel többet kell termelnünk, mint az idén. A sertéstenyésztésben a súly- gyarapodásnak 0,85 kg-mal kell emelkednie, de az egy kocára számított malacszaporulatot is emelni kell. — S a lehetőségek? — Jelentős tartalékaink vari­nak. Ezekről sok sző esik a po­litikai vitakörökön. — Ha megengeded, itt hadd kapcsolódjak be újra a beszél­getésbe — szól közbe a párt­elnök. — Talán azzal folytat­nám, hogy a pártmunkánk má­sodik fontos része a párt veze- tő szerepének a biztosítása, s ez biztosított is, erről beszélnek az elért gazdasági eredmé­nyeink is. Egyszerűen fogal­mazva arról van szó, hogy a meggyőzés, a mozgósítás és a példamutatás, ez pártmunkánk lényege. Helyesen és Jó irány­ban hatni a közvéleményre, a közgondolkodásra. Ml őszintén, nyíltan beszélünk meg minden gazdasági vagy politikai és tár­sadalmi kérdést. Persze tények és érvek' erejével, a valóságos helyzet feltárásával, az egyes összefüggések megvilágításá­val igyekszünk a beszélgetése­ket, a vitákat helyes mederbe terelni. így járulunk hozzá nemcsak a párttagság, hanem a párton kívüli dolgozók poli­tikai tisztánlátásához, s ahhoz a cselekvéskészséghez, amely igényes gazdasági terveink el­éréséhez feltétlenül szükséges. Üzemi pártszervezetünknek tíz alapszervezete van, a pártta­gok száma 207. Politikai mun­kánknak van egy nagyon jól bevált formája, az úgynevezett politikai vitakörök. A politikai vitakörökön a napi politikai és gazdasági kérdéseket, problé­mákat beszéljük meg. — S csak a párttagokkal? — A vitakörökben részt vesz­nek a párton kívüli dolgozók is. így keltjük fel az érdeklő­désüket a napi politikai, gaz­dasági kérdések iránt. A be­szélgetéseken felszínre kerül­nek a gazdaság fejlődését hát­ráltató okok, problémák is, és nagyon objektív tények, ada­tok alapján. Ez egyben "szövet­kezetünkben a szocialista de­mokrácia és a szocialista köz- gondolkodás elmélyítését is se­gíti. — A politikai vitakörök hasz­nosságát, célszerűségét érzé­keljük gazdasági téren is. Csak egy példa a sok közül — mond­ja a szövetkezet elnöke. — Az állattenyésztés feladatai szer­vesen kapcsolódnak a takar­mánytermeléshez. E téren is lényeges javulást várunk az egy hektárra jutó termelés nö­vekedésében és a raktározási veszteségek csökkentésében. Mi évelő takarmányokat 554 hek­táron termesztünk. így a lege­lők és rétek mechanikai gon­dozására is oda kell figyel­nünk. Nem elég csak a rend­szeres műtrágyázás. Erről is egy ilyen politikai vitakörön beszélgettünk el hosszasan. A beszélgetésen jelen volt a gé­pesített szocialista munkabri­gád is. S végül döntés szüle­tett. A rétek és legelők gondo­zását ez a brigád vállalta. Ahol pedig gépekkel nem tudunk hozzáférni a rétekhez, ott se­gítségükre sietnek a társadal­mi szervezetek. Kaszával vág­ják a rendet, takarítják a szé­nát. Ma már elérjük azt, hogy az állattenyésztés nagyon kifi­zetődő ágazata a mezőgazdasá­gi termelésnek mind a hét far­munkon. Tavaly a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Miniszté­rium reszortkitüntetésben ré­szesítette szövetkezetünk öt tagját. Köztük van Machálko Františka is, aki már régóta párttag. Ö a kunoviceí tehén­farmon dolgozik, nagyon lelki- ismeretes dolgozó. Nyugodt lel- kiísmerettel mondhatom, hogy sok ilyen párttagunk van, akik jó munkájukkal mutatnak pél­dát a párton kívüli munkatár­saiknak. Az ő szavuk nemcsak a pártgyűléseken, hanem a po­litikai vitakörökben is megha­tározó. — S az egyéb gazdasági ága­zatok? — Eladási kötelezettségeink­nek a tejen kívül maradéktala­nul eleget tettünk az elmúlt nyolc hónap alatt. Értékeltük a 21 szocialista munkabrigád tevékenységét is. Az 1580 szö­vetkezeti tag közül 553 kapcso­lódik be a szocialista munka­versenybe. — Tehát a tagság egyharma- da dolgozik szocialista munka­brigádokban. Sok ez, vagy ke­vés? — A termelés valamennyi ágazatában megkövetelik a nö­vekvő feladatok, hogy a szo­cialista munkabrigád-mozga- lomba még többen kapcsolódja­nak be. A szocialista brigádo­kat a társadalmi igények hív­ják életre. Mi ennek a mozga­lomnak politikai és gazdasági téren is nagyon komoly szere­pet tulajdonítunk. — Végül még egy gondolat megpendítése kívánkozik ide. Anélkül, hogy az eddigi ta­pasztalatok alapján túlzottan messzemenő következtetéseket vonnánk le, annyit azért még megjegyzek, hogy jó úton ha­ladunk. S ez politikai munkánk helyességét is jelzi. Már csak azért is, mert a szocialista munkabrigádok többsége fiatal. Egyre több fiatal kéri felvéte­lét a pártba. Az átlagosnál jó­val több közöttük a közéleti, politikai érdeklődésű, s ez arra figyelmeztet bennünket, hogy az eddigieknél még többet tö­rődjünk politikai és szakmai nevelésükkel. Ez egyben párt­munkánk harmadik legigénye­sebb feladata. Nevelni, taníta­ni a fiatalokat, megbízni őket komoly feladatokkal, s felké­szíteni a legigényesebb felada­tok megoldására is, hiszen hol­nap ők lépnek a helyünkre — mondja még befejezésként a pártelnök. TÖRÖK ELEMÉR Kommentáljuk Ki-ki a maga portáján A világpiacokon végbemenő árrobbanások a közelmúlt ban nálunk is több — az életszínvonalunkat ugyancsak érintő — intézkedés bevezetését tették szükségessé. Megdrágult a gáz- és az áramszolgáltatás, ármó­dosításokat kellett végrehajani a benzint, a tüzelőt és a gyermekruházati cikkeket illetőleg. Pártunk következetes, nyílt és őszinte elvi politikát foly­tat, s rendszeresen kikéri a lakosság véleményét, mielőtt fontos kérdésekben döntene, tgy tett akkor is, amikor köz­társaságunk 1976—1980. évi szociális, gazdasági és társa­dalmi fejlesztéséneik programjavaslatát az ország közvé­leménye elé terjesztette. „A párt Központi Bizottsága — hangsúlyozta többek között a javaslat — állandóan figyel met szentel az olyan érzékeny kérdéseknek is, amilyen a kiskereskedelmi árak alakulása. A következő időszakban a gazdaság fejlődésével és hatékonyságának növelésével összhangban az alapvető létszükségleteket kielégítő áruk kiskereskedelmi árszintje stabilitásának politikáját kíván­juk folytatni.“ Kommunisták a parttaggyűléseken, pártonkívüli dolgo­zóink pedig a társadalmi szervezetek és a munkahelyi fórumokon érdemben megvitatták, valamint értékes javas­latokkal egészítették ki az előterjesztett dokumentumot, amelyet a CSKP XV. kongresszusa emelt törvényerőre hangsúlyozván: „A kiskereskedelmi árak fejlődése termé­szetesen távolról sem csak a tulajdonképpeni árképzés kérdése, hanem elsősorban a termelés dolga. A magas fokú munkatermelékenység, a gyártmányok jó színvonala, korszerű konstrukciójuk, a nyersanyagok következetes ér­tékesítése — ez az a bázis, amely eldönti a költségek és lényegében az árak szintjét. Ez tehát annyit jelent, hogy munkája minőségével és hatásfokával mindenki dönt az árak színvonala és alakulása kérdésében.“ A sok pozitív eredmény ellenére a hatodik ötéves terv időszak számos feladatát nem sikerült kiegyensúlyozottan, az előírt összetételt és minőséget megtartva teljesíteni. S ezt csak tetézi az a tény, hogy behozatalunkban jelentős és egyre növekvő hányadot képviselnek a különböző ener­giahordozók. Az ezek iránti igényt az idei hosszú tél még tovább fokozta. Nemcsak mennyiségben volt több az ener­giaimportunk, hanem az éra is emelkedett. Az energiával minden fogyasztónak — a lakosságnak is — meggondoltab- ban, takarékosabban kell gazdálkodnia, de ennek jelei az idei féléves tervben nem eléggé mutatkoznak. A folyó évi terv valamennyi mutatójának teljesítésében, a minőség na­gyobb ütemű javításában, a hatékonyabb termelésben és beruházásokban rejlenek azok a nagy lehetőségek, ame­lyek kiaknázásával leküzdhetjük a bonyolult bel és az egyre rosszabb külgazdasági feltételeket. Népgazdaságunk minden szintjén többet kell gondolkodni és cselekedni. A hibák ellen az eddiginél gyorsabban kell fellépni, s fontosr tényező az állhatatos nevelő munka is, amely ráébreszti az embereket arra, hogy az elért életszín­vonal megtartásáért a termelésben, az alkotó munkában kinek-kinek a maga portája — mindennap meg kell dolgoznia. SZOMBATH AMBRUS A párt hatékony eüenőrzo munkája A pártalapszervezeteknek a CSKP alapszabályzatéiban rögzí­tett jogai közé tartozik egye­bek között az is, hogy joguk van ellenőrizni, a vállalat vagy az intézmény vezetősége ho­gyan hajtja végre a párt és az állam gazdaságpolitikájának feladatait és hogyan segíti az üzem vagy a vállalat fejlesz­tését, anélkül, hogy a pártalap- szervezet látná el az üzemve­zetés feladatait. A pártalapszervezetnek ez a joga teljes összhangban van a pártirányítás lenini elvével. A feladatok gyakorlati teljesí­tésének ellenőrzésében látta Lenin a szervezési tevékenység lényegét, a párt politikájának és munkájának magvát. A pártalapszervezeti taggyű­léseken elfogadott határozatok­ban a kommunisták egyre mé­lyebben hatolnak be minden munka minőségének és haté­konyságának problémáiba, na­gyobb igényeket támasztanak a gazdasági vezetéssel szemben és megkövetelik a pártos hoz­záállást. Egyre nagyobb poli­tikai hatást fejtenek ki a mun­kások, technikusok és mérnö­kök kollektívái egységes műn- katörekvésének megszilárdítá­sában. A plzeňi Skoda termelési­gazdasági egység az idei évben igényes exportfelada­tokat teljesít. Külföldi ren­delők számára 4 milliárd korona értéket meghaladó berendezéseket és gépeket gyárt, hegjelentősebb gyárt­mányaik közé tartoznak az atomerőművek berendezései, kohászati berendezések, mozdonyok, nehéz szerszám­gépek. A Magyar Népköztár­saság számára, a paksi erő­műnek most állítják elő a VVER—440 típusú atomreak­tor nyomástartályát. Felvé­telünkön Josef Rösch a tar­tály megmunkálása közben. /Felvétel: CSTK—J. Vlach) Az egyik ilyen pártalapszer­vezet a buzitai Május 1 Efsz (Košice —‘‘’Kassa vidéki járás) pártalapszervezete is, amely­ben a taggyűlések előkészítését és tanácskozását a párt ellen­őrző funkciójának következe­tes megvalósítására és további elmélyítésére, valamint az egy­séges földművesszövetkezet fel­adatainak és szociális program­jának következetes megvalósítá­sára használják fel. A párt­alapszervezet Tóth Ernő elvtárs vezetésével irányítja a kommu­nistákat az efsz munkájának minden szakaszán, hogy mun­kájukban felelősen, pártos igé­nyességgel járjanak el. A buzitai termelőszövetkezet pártalapszervezete munkájának pozitív vonása az, hogy mielőtt megtárgyalná a jelentést vala­mely problémáról, elemzi a helyzetet, elbeszélget az embe­rekkel és figyelmesen meghall­gatja véleményüket és tanácsai­kat. Ez lehetőséget ad az alap­szervezet bizottságának, hogy helyes álláspontot foglaljon el a beterjesztett jelentéshez és konkrét intézkedéseket javasol­jon a probléma megoldására. Az utóbbi időben a pártalap- szervezet a szövetkezet vezeté­sével együtt nagy figyelmet szentelt a. gabona begyűjtésé­nek és a veszteségek csökken­tésének, a munkaidő, a gépek és a technikai eszközök jobb kihasználásának, továbbá a tö- m eg ta k a rm án y ok raktározási veszteségei csökkentésének, kü­lönös tekintettel a silótakarmá­nyokra. A CSKP KB 13. ülése határozatainak szellemében nagy figyelmet szentel a rétek gondozásának is. Alá kell húznunk, hogy a bu­zitai Május 1 Efsz pártalapszer­vezete az ellenőrző tevékeny­séget nem mint revizor, hanem mint a tömegek politikai szer­vezője és nevelője hajtja végre. Ezért elsősorban a politikai, az eszmei-nevelő munka és az alapszervezet egész párton be­lüli életének, a Nemzeti Front töcmegszervezetei és a szocia­lista brigádok munkájának to­vábbi minőségi javítására tö­rekszik. Egyébként az alapszer­vezetnek hat pártcsoportja és kilenc szocialista brigádja van, amelyek közül négy már meg­kapta a bronzfokozatot. Jelentős segítőtársai a párt­alapszervezetnek az ellenőrzés jogának érvényesítésében az élenjáró technikusok aktívái, amelyek vizsgálják a terveket, idejében figyelmeztetnek a problémákra és a nehézségekre, és javasltatokat tesznek az alapszervezeti taggyűléseknek a problémák megoldására. Az ellenőrzés joga érvénye sítésének jelentős tartozékai a szövetkezetben a . rendszeres termelési értekezletek is, ame­lyeken a kommunisták a dol­gok ismeretében megvilágítják a kérdéseket az egész dolgozói kollektívának, figyelmesen és érzékenyen reagálnak minden észrevételre és javaslatra. A szövetkezet vezetősége céltudatosan irányította a mun­kaértekezleteket. A fogyaté­kosságok hatékony bírálata a dolgozói kollektívák aktivizálá­sának, valamint az ellenőrzési jog érvényesítésének egyik si­keres formája. A pártalapszerve­zet támogatja a vezető gazdasági dolgozók igyekezetét a párt politikájának érv é n y es í t é s é ben, valamint a növény- és az állat­ién yésztési termelés fejlesztése feladatainak megvalósításában. Végezetül még hozzá kell tenni, hogy a buzitai Május 1 Efsz-ben a pártalapszervezet következetesen érvényesíti el­lenőrzési jogát a gazdasági ve zetéssel szemben. Ebben a szel­lemben dolgozták ki egész el­lenőrzési rendszerüket. Mindez pozitívan tükröződik ^ az efsz munkájában, termelési eredményeiben és mindenek­előtt a szövetkezeti tagoknak 1979 a párt gazdaságpolitikájához való viszonyában. A buzitai Má- X. 4. jus 1 Efsz a jövedelmezően mű­ködő szövetkezetek közé tarto­zik a járásiban és a kerületben. KERTÉSZ PÁL

Next

/
Oldalképek
Tartalom