Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)

1979-10-01 / 231. szám, hétfő

igényesebben a felsőoktatási ánwnvekben is Új tanév kezdődött Eredményes geológiát kutatások a CSSZK-ban S aját értet miséget nevelni, olyat, inely osztályszem- pontbol és ideológiailag is szo­rosan .« munkásosztályhoz kö­tődik. ezt már a CSKP IX. kong­resszusa is rendkívül jelentős politikai feladatnak minősítet­te. Felsőoktatási intézményeink ti feladatot céltudatosan telje­sítették eddig is, s a IX. párt­kongresszus óta eltelt 30 év alatt mennyiségileg és minősé gileg is dinamikusan fejlődtek. Pártunk XIV. és XV. kongresz- szusa azonban még ennél is magasabb célokat tűzött ki, s ezeket a csehszlovák oktatási rendszer új tervezetében rögzí­tette. Ennek értelmében e«yre nö­vekvő igények hárulnak a fel­sőoktatási intézményekre; emel­niük kell munkájuk színvona­lát, fokozniuk az oktatas neve­lés hatékonyságát, s az okta­tas tartalmában és ben olyan változásokat kellesz közölniük, hogy ne csak a je­lenlegi társadalmi szükségle­teknek megfelelően készítsek fel a szakembereket, hanem már a jövő követelményeit is tartsák szem előtt. A gyakor­lattal való szoros kapcsolat nemcsak igazolja tevékenysé­gük helyessegét, hanem visszu- jelzésszerűen minőségi szem pontból is ösztönzőleg hat mun­kájukra. Ezeknek a feladatok­nak a teljesítése döntő fontos­ságú a part XV. kongresszusa határozatainak megvalósításá­ban, s kedvező feltételeket te­remt j XVI. pártkongresszus és a 7. öteves terv előkészítésé­hez, hiszen a mai egyetemi és főiskolai hallgatók már aktívan részt vesznek e dokumentumok feladatainak realizálásában. E 5zemjjontokat figyelembe veve i felsőoktatási intézményekben most kezdődő tanév rendkívül jelentős egész szocialista társa­dalmunk számára. Megállapíthatjuk: ez ideig ki­dolgoztuk már az egyes szakok oktatási céljait, körvonalaztuk « szakok profilját, új tanterve­ket vezettünk be egyes intéz­ményekben s módosítottuk a tanulmányi időt. Tudatában va­gyunk azonban a fogyatékossá­guknak is, molyok eme igényes feladatok teljesítése során elő­fordulnak, s gyakran a nézetek, szemléletek különbözőségéből, 'vagy az egyes oktatók, karok, tanszékek eltérő szakmai érde­keiből adódnak. Bár a felsőoktatási intézmé­nyek tartalmi korszerűsítésében fokozatosan egész sor rendkí-. vül bonyolult kérdést sikerült megoldanunk, javítottuk az irá­nyító munkát, korszerűsítettük az oktatás-nevelést, fokoztuk hatékonyságát, azonban még mindig nem lehetünk elégedet­tek, hiszen a legújabb tudomá­nyos és technikai ismeretek csak lassan törnek utat az egye­temeken és főiskolákon, nem tükröződnek vissza a hallgatók felkészítésében. Fogyatékossá­gok vannak a növendékek is­mereteiben, s nem vagyunk megelégedve elméleti-szakmai felkészítésükkel és kommunista nevelésükkel. Ez azonban korántsem jelen­ti azt, hogy lebecsüljük az ered­ményeket, hiszen különösen az utóbbi években szemmel látha­tóan emelkedett a felsőoktatá­si intézmények színvonala, jobb lett munkájuk tartalma, javul­tak a módszerek. Tudatosítjuk azonban, hogy csak a nyílt, bíráló és önbíráló szemlélet, a fogyatékosságok kiküszöbölésé­re irányuló konkrét intézkedé­sek teremthetnek kellő feltéte­leket a munka színvonalának további javításához. Szükséges ezért még intenzívebben korsze­rűsíteni a hagyományos oktatá­si módszereket, az előadások klasszikus formáját, szükséges még jobban aktivizálni a diáko­kat a szemináriumokon és gya­korlatokon, még fokozottabban kell gondoskodni a tehetséges hallgatókról. Az erdemények persze nem csekély mértékben függnek a tankönyvek, jegyzetek színvo­nalától is. Ezért minden okta- tónak, főleg pedig a tanárok­nak és docenseknek alapvető kötelességüknek kellene tarta­niuk, hogy részt vegyenek a tankönyvszerzésben. Több felso­oktatási intézmény és kar meg­felelő mennyiségű tankönyvről gondoskodott, de éppen a mű szaki főiskolák ezeket a felada­tokat elhanyagolják, holott a tudomány és a technika roha- mop fejlődésének időszakában a műszaki értelmiség képzése elsőrendű feladat. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy az egye­temi és főiskolai tisztségvise­lők a felelősséget nemegyszer a kiadókra hárítják, holott jó- maguk nem tartják be a kézira­tok leadásának határidejét és nem teremtenek megfelelő kapcsolatot a tankönyv vagy jegyzet megjelenéséért felelős egyénekkel. Éppen ezért érté' kelnünk kell egyes tanintéze~ töknek a kezdeményezését és következetes munkáját, mint például a nitrai Mezőgazdasági Főiskoláét, a kassai (Ko'sice/ A felsőoktatási intézmények átépítése nem robbanásszerű folyamat, hanem hosszan tartó s állandó megújulást igénylő feladat, melyben döntő szerepe van az oktatónak. Az oktatás és a nevelés hatékonysága azonban politikai megyőződésé- től és elkötelezettségétől függ, s attól, képes-e alkotó módon alkalmazni szakmai ismereteit és a pedagógiai módszereket. Csakis az olyan pedagógus le­het a hallgatók példaképe, aki önmagával szemben is igényes, s a követelményeket képes szüntelenül emelni: csak ily módon növelheti az elváráso­kat diákjaival szemben is. Ez természetesen megköveteli, hogy az egyetemi és főiskolai oktatók rendszeresen bővítsék politikai ismereteiket, állandó­an megújítsák szakmai ismere­teiket, s módosítsak oktatási módszereiket. A magasabb kép­zettségnek természetesen visz- sza kell tükröződnie az oktató- nevelő munkában is, kiaknázva a kiváló tudósok, kutatók és szakemberek legújabb ismere­teit és tapasztalatait. Amikor az oktatók tovább­képzéséről szólunk, nem hagy­hatjuk figyelmen kívül azokat a kedvező eredményeket, ame­lyeket a fiatal oktatók számára rendezett tanfolyam résztvevői értek el. Ezeket a tanfolyamo­kat a Komenský Egyetem böl­csészettudományi kara szervez­te. Nem hallgathatjuk azonban el, hogy még mindig nem ol­dottuk meg az egyetemi és fő­iskolai oktatók rendszeres to­vábbképzését, ezért ebben a tan­évben komoly figyelmet szen­telünk e kérdésnek. A felsőoktatási intézmé­nyek egyik sajátossága, hogy az oktatás során egysé­get kell teremteniük a tudo­mány, a nevelés és a képzés között. A hallgatók felkészíté­se a tudományos kutatómunká­ra, s maga a kutatótevékeny­ség — a tudomány és technika mai szerpe és helyzete mellett rendkívüli jelentőségű. A párt központi bizottsága elnökségé­nek 1974 májusi ülése óta e té­ren is kedvező fejlődés mutat­kozik s ez megnyilvánul már a tudományos feladatokban, a kutatómunka eredményeinek gyakorlati hasznosításában is. Azonban továbbra is arr<i kell törekedni, hogy még következe tesebben kihasználjuk a felső okiatási intézmények kutató munkáját, bekapcsoljuk őket a tudományos technikai,*társadat mi-gaždasági kérdések megöl dósába, hatékonyabban hasz­nálják ki a rendelkezésükre ál tó segédeszközöket és berende­zéseket > s fontos, hogy bekap csoljuk őket a műszaki hala dást szolgáló feladatok megöl dásába. R téren még tartalé­kaink vannak, éppen ezért ja­vítani kell az együttműködést a tudományos kutatóintézetek­kel és más ilyen jellegű intéz­ményekkel. Nem szabad elha­nyagolni a jiedagógia, pszicholó­gia ós a közgazdaságtudomány feladatainak megoldását sem. A felsőoktatási intézmények tartalmi korszerűsítésének el­választhatatlan része az eszmei és politikai nevelőmunka javí­tása is. Az egyetemek és főis­kolák végzőseinek szakképzett­sége ugyanis nem csupán azzal mérhető, hogy szakmai szem­pontból rátermettek e, megfe­lelnek e a követelményeknek, hanem politikai tudatosságuk is mérvadó. Hiszen # jövő vezető dolgozóinak el kell sajátítaniuk a marxista—leninista ismerete­ket és fontos, hogy a tudomá­nyos, szakmai és gyakorlati kérdések megoldása során eze­ket alkotó módon tudják alkal­mazni; szükséges, hogy tudatá­ban legyenek pártunk politiká­ja helyességének, s munkatár­saikat is megnyerjék e politika támogatásának. Ezért az új tan­évben is a főiskolák és egye­temek egyik legfőbb feladata a kommunista nevelés még tar talmasabbá tétele, módszerei­nek és formáinak javítása úgy. hogy a nevelés áthassa az in­tézmények egész tevékenységét. Az egyetemi és főiskolai ifjú­ság körében is még fel felbuk­kannak kisjjolgári nézetek, a szakmai és a politikai ismere­tek elszigetelt értelmezése, a szocializmusnak, mint fogyasz­tói társadalomnak az értelme­zése stb. E téren még sok te­endő vár az oktatókra. Elsősor­ban az ő példájuk, politikai tu­datuk és elkötelezettségük, a döntő az a képességük, hogy nyíltan és meggyőzően beszél­jenek a hallgatókkal hazánk bel- és külpolitikájáról, az ideo­lógiai harcról és a népgazda­ság kérdéseiről. A politikai ne­velőmunkában jelentős szerepet töltenek be a marxizmus—leni­nizmus intézetei, valamint a Szocialista Ifjúsági Szövetség és a diákotthonok. Az említett igényes feladatok teljesítése természetesen függ az irányító és ellenőrző szer­vek munkájától is. Ezért to­vábbra is ügyelünk arra, hogy munkájukat egyre jobban vé­gezzék. Meggyőződésünk, hogy az eddigi kedvező eredmények s a fogyatékosságok nyílt fel­tárása azzal az elszánt elhatá­rozással, hogy mielőbb kiküszö­böljük őket — megfelelő felté­teleket teremtenek a felsőokta­tási intézmények tanévkezdésé­hez. Dr. ĽUDOVÍT KILÄR professzor, az SZSZK oktatási miniszteré­nek első helyettese A közgazdászok és a többi szakember körében gyakran hangzik el a kérdés: kielégí­tik-e meglevő szénkészleteink a népgazdaság egyre fokozódó igényeit? A prágai Geológiai Hivatal dolgozóknak szavai szerint ku tatásaik eddigi eredményei kedvezőek. A feltétel, hogy to­vábbra is ésszerűen gazdálkod­junk a szénnel és a többi nyers­anyaggal. Noha a nemrégen még kiapadhatónak hitt kladnói és ostravai szénforrások sok gondot okoztak, a geológusok tapasztalatai megnyugtatóak: a Kladnói Köszénbányák dolgozói a közeli slanýi szénmedencébe, az ostrava-karvái szénmedence vájárjai pedig Frenštát—Troja- novice környékére helyezik át munkahelyüket. A szénkészleteken kívül a geológusok figyelme a többi ha­zai nyersanyagforrásra is ki­terjed. — Bár természeti kin­csekben nem bővelkedünk — mondják — e téren nem va­gyunk a legszegényebbek sem. Így pl. a közelmúltban még nem sok remény volt a Cínovec környékén bányászott ónlelőhe- lyeinék kibővítésére. A nyers­anyagok világpiaci árának gyors emelkedése tette indo­kolttá az 1500 méter mélység­ben a fúrásokat. A 300 méter mély kutatóakna és a 8 km hosszú folyosók létesítésével kapott ezernyi értékes adat alapján a szakemberek nem­csak Cínovec, hanem Sokolov környékén is további gazdag ónlelőhelyekre következtetnek. Fluorit szükségletünket az ötvenes évekig behozatalból fedeztük. A sikeres geológiai kutatások érdeme, hogy az Érc­hegységben és az üriáshegy- sőgben megkezdtük ennek a kohászatban és vegyiparban nélkülözhetetlen nyersanyag­nak a bányászását, és hogy ifiár két évvel ezelőtt egymillió tonna fluoŕitot termeltünk ki. A további lelőhelyek feltárásá­val — pl. Kovarská környékén — már 300—500 méter mély­ségben is jó minőségű fluoritra bukkantak a dolgozók. Ennek köszönhető, hogy az országos igények 50 százaléka a hazai készletekből biztosítható. A kerámiai nyersanyagkuta­tások eredményeként Nyugat- Cseliországban további kaolin- bányákat nyitunk. A földjxit- készletekkel kapcsolatos újabb ismeretek alapján megváltoztak a szakemberek nézetei erről a fontos nyersanyagról is, amely­ből — pl. Halámky vidékén — legalább évi 80 ezer tonna ter­melését helyezték kilátásba. Az öntödei- és üveggyári ho­mok hazája Provodín környéke, örvendetes tény, hogy az itt évi egymillió tonnára becsült homoktermelés teljes mérték-’ Dinamikusan fejlődik a bol­gár-szovjet á r u c se re f o r ga lom, ami a két ország gazdasági fejlődésének igen fontos té­nyezője. Erről tanúskodnak a 'következő adatok is. A bolgár—szovjet szállítások összértéke 1948-ban mintegy 129,9 millió rubel volt. A Bul­gáriába irányuló szovjet ex­port értéke 71,5 millió rubel, míg a Szovjetunióba irányuló bolgár export értéke 58,4 mil­lió rubel volt. A jelenlegi — 1976—80-as — ötéves tervidőszakban a két ország álta'i megkötött sokol­dalú szerződésekben rögzített árucsereforgalom értéke eléri a 25 milliárd rubelt. Az áru­csere előirányzatait a tényle­ges forgalom eddig még min­dig túlteljesítette. Kedvezőek a kilátások a Szovjetunió és a Bo'igár Nép- köztársaság közötti kereskede­lem további tervszerű fejlesz­tésére. Ezt az 1979-es évre aláírt árucsere forgalmi jegyző­könyv is biztosítja. A doku­mentum szerint a kölcsönös szállítások növekedésének ér­ben fedezi szükségletünket, s ezért behozatala a jövőben fe-> leslegessé válik. A geológusok tevékenysége a lakótelepek, a közlekedési rendszer, a metró, az autósztrá­da építését megelőzően is néU külözhetetlen. Adatszolgáltatá­saikat és véleményezésüket « Jaslovské Bohunice-i Atomerő­mű tervrajzainak kidolgozása-; kor is figyelembe vették. De az ő érdemük az is, hogy a beépített területeken levő liá-» zakat nem veszélyeztetik, a sza-: nálási munkák, s hogy a törté-; nelini értékek, a műemlékek, várak megőrizhetők az utókor számára. Ezzel azonban nem merül ki a geológusok tevékenysége. Is-> meretesek a nyersolaj-szennye-! ződés okozta károk a világban, amelyek bár nem olyan mér­tékben, de hazánkban is — pl. a bratislavai Slovnaft, vagy, Prága Ruzyné és Knéževes kör-# nyékén —. nagy problémát je^ hintenek. A Klatovy—Točník t vízmű közelében a víztartály, hibás tömítése miatt nagy mennyiségű nyersolaj szivár­gott a föld alatti vizekbe. E szennyeződések okának megái-' lapítása és egy elmozdítható víztisztító berendezés kifejlesz­tése az építőipari geológusok érdeme. A geológiai szakemberek to* vábbi kutatásaik során a föld* alatti és felszíni vizek szennye^ ződésének megelőzésére, illetve a terméshozam fokozására tő-! rekedve, a szántóföldek, tehát a talaj minőségét is nagyító alá veszik. Kísérleteik egy része a főváros ivóvízszükségletét biz* tosító Zelívka patak táján fo* lyik. A Pelhrimov közelében le* vő Samsín földjein elért ered-i ményeik nemcsak érdekesek, hanem tanulságosak is: arról győzik meg a mezőgazdasági dolgozókat, hogy kevesebb mii-* trágyával — bizonyos feltételek; között — jobb termés érhető el,- s a talaj szennyeződése is meg1* akadályozható. Geológusaink eredményes te-i vékenysége külföldön is Isme* retes. Ezzel magyarázható a munkájuk és szakvéleményük iránt — különösen a nyers* anyagokban gazdag fejlődő or-< szagok részéről — tanúsított! élénk érdeklődés. De a világ el* ismerésének tekinthető az is, hogy az UNESCO, illetve a Nem­zetközi Hidrogeológiai Csopor-* tosuťás (IAH) a föld alatti vi* zek védelmére irányuló prog* ram keretében világkongresszu* sál 1982 ben hazánkban tartja meg. A kongresszust előkészítő bizottság — az IAH szerve —, amelynek megalakítására még az ősszel Karlovy Varyban ke* rül sor.-km* té-ke eléri az igen jelentős 6,1' millió rubeles szintet. A kétoldalú gazdasági kap­csolatok új eleme, hogy Bul­gária részt vesz a Szovjetunió­ban kiépülő új nyersanyagbá­zis megteremtésében, és en­nek fejében 1979-ben az elő­irányzaton felüli mennyiség­ben szállít a Szovjetunió föld-i gázt, vasötvözeteket, fémkohá­szati és egyéb nyersanyagokat Bulgáriának. (Budapress — Sofiapress) Calabria—Szicília híd A Oalabria és Szicília kö­zötti 3 kilométeres távolság áthidalására, amelyhez ez idő szerint 2 óra szükséges, füg­gőhíd építésiét javasolják. A függőhíd 3300 méter hosszú lenne és 5 év alatt épülhetne fel. A tervet 20 évi kutató­munka előzte meg, és előnyö­sebb megoldást kínál, mint a tervezett szilárd híd, vagy alagút. A végső döntés most a politikusokra vár. tvoj; Állatorvosi Főiskoláét, a zvole- módszerei- * ni Erdészeti és Fafeldolgozó Főiskoláét stb. Az egyetemek és főiskolák hallgatói korszerű laboratóriumokban készülnek jövő hivatásukra (ČSTK-felv.J A FEJLŐDÉS MOTORJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom