Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)

1979-10-03 / 233. szám, szerda

A Szlovák Magnezitművek eredményei és gondjai Kelet-Szlovákia fejlődő gazdaságában fontos helyen szere­pel a magnezitipar, amely egész népgazdaságunk szempont­jából jelentős feladatokat teljesít. A Szlovák Magnezitművek dolgozói az ‘eltelt három évtized alatt több mint ötven millió köbméter magnezitot fövesztettek. Az idei, számukra jubileu­mi bányászév eredményeiről Pavel Jankovič mérnökkel, a Szlovák Magnezit művek vállalati igazgatójával beszélgettünk. — Nagyra becsüljük bánya­üzemeink dolgozóinak a mun­káját — kezdte tájékoztatóját Pavel Jankovič igazgató. — Nem rajtuk múlott, hogy az árutermelési tervet az elmúlt bányászévben, tehát 1978 szep­temberétől ez év szeptemberéig csupán 98,9 százalékra teljesí­tettük. Az előző bányászévhez képest a bruttó termelésben így is jobb eredményeket értünk el. Emellett viszont több tervmuta­tó teljesítése elmaradt. Ojból hangsúlyozom, nem dolgozóink hanyagságából. Sajnos, néihány kedvezőtlen körülmény évek óta tartósan kihat a tervezett feladatok teljesítésére. Ezek közé tartozik a beruházási jel­legű előkészítő-, bányaépítő munkálatok késedelmes végzé­se, a jövesztett magnezit válta­kozó minősége, valamint bizo­nyos műszaki berendezések hiá­nya is. Mindezek ellenére egyik legalapvetőbb feladatunkat, a kiviteli terveit sikeresen telje­sítettük. — Melyik üzemük termelt á legeredményesebben? — Az utóbbi években egyre kedvezőbb eredményeket érnek el a jolsvai (Jelšava) bánya­üzem dolgozói. Az értékelt bá-' nyászévben például a magnezit Jövesztési tervét 13 350 tonná­val túlszárnyalták. Jó eredmé­nyeik nem utolsósorban a cél­tudatosan végzett műszaki fej­lesztésnek és a takarékosság­nak köszönhetik. Több mint 2,8 millió korona értékű energiát és tüzelőanyagot takarítottak meg. Nem véletlen, hogy a vállalatunknál a szocialista m unka versen y ben az idén ép­pen a jolsvai üzem került az el­ső helyre. — Milyen eredményeket ér­tek el a takarékosság terén az egész vállalat keretében? — A komplex szocialista ra­cionalizáció 1979. évi program­jának megfelelően az energia és fűtőanyag megtakarításában 102,2 százalékra, a vas-, és fém- megtakarítás terén 117 száza­llékra teljesítettük a tervet. Többek között 4560 tonna fű­tőanyagot, 219 tonna fémet ta­karítottunk meg. Ezzel a téma­körrel kapcsolatban még sze­retnék szólni néhány olyan té­nyezőről, ami a termelés minő­ségének, hatékonyságának nö­velésére kedvezően hat. Ezek közé sorolható a 6. ötéves terv­időszak minden évében sikere­sen fejlődő feltaláló- és újító- mozgalom, a dolgozók kezde­ményezését fokozó szocialista munkaverseny, a. szocialista munkabrigádmozgalom. Vállala­tunk nyolc üzemében három- száztizennégy szocialista mun- kabrigád működik. Tagságát munkaközösségünk több mint 70 százaléka képezi. — Ezek szerint a szocialista munkabrigádok tevékenysége jelentősen elősegíti a tervezett feladatok teljesítését a mag­nezitiparban is? — Valóban így van. Az idei bányásznapi ünnepség alkalmá­ból újabb tizenhét kollektíva nyerte el a szocialista m un ka­brigád ezüstfokozatát és hat kollektíva az aranyfokozatot. Ezek a kollektívák gyakran fi­gyelmeztetnek bennünket, veze­tőket arra, milyen hibák, tar­talékok léteznek, s azt is meg­mondják, hogy véleményük szerint mit és hogyan kellene jobban csinálnunk a vezetés szintjén, az irányító- és szer­vezőmunkában. Dolgozóink igyekezetét elsősorban azzal kell viszonoznunk, hogy meg­teremtjük számukra a szüksé­ges munkafeltételeket, s min­denben kielégítjük szociális igényeiket is. Az emberről való gondosko­dás, különösen a bányaiparban, nagyon körültekintő, szinte mu­lasztások nélküli munkát igé­nyel. A vállalati igazgató a komplex szociális program ér­vényesítésével kapcsolatban el­mondta: — Ezen a szakaszon már ed­dig Is a konkrét tennivalók kö­zött szerepelt üzemeinkben: a munkakörnyezet javítása, a tisztaság és munkabiztonság fo­kozása, a nehéz testi munkák könnyítése korszerű gépek se­gítségével. Ezekre a célokra az utóbbi időszakban több mint százhar­minchat millió koronát fordí­tottunk. — Milyen eredményeket ér­nek el a szociális ellátás terén? — Örömmel mondhatom, hogy ezeken a szakaszokon is jelentős haladást értünk el. Dolgozóink több mint 30 száza­léka már az üzemi éttermek­ben étkezik. Legtöbb helyen javult az étkeztetés színvonala, az ételek minősége. Megkülön­böztetett figyelmet fordítunk CSÖKKENTETTÉK k MÜNHAIGÉNYESSÉ0E7 A sokolovi CKD mozdonygyái az igényes termelési felada­tokat elsősorban a munkatermelékenység fokozásával és a korszerű gépek alkalmazásával teljesíti. Az idei év öt hó­napja alatt a munkaigényességet 35 ezer normaórával csök­kentették, ami az eredetileg kitűzött terv 117 százaléka. Az utóbbi hat évben a mozdonygyárban 32 korszerű gépet he­lyeztek üzembe. A korszerű, célgépek közé tartozik a nyolc fúróval ellátott fúrógép és csavarmenetvágó gép. E gép segítségével csökkentették a munkaigényességet, s fokoz­ták a munkatermelékenységet. Felvételünkön JAN flROUT a gép munkáját figyeli (Felvétel: CSTK — J. Tachezy) az üzemeinkben dolgozó, több mint kétezeregyszáz nő gond­jainak időbeni rendezésére, a részükre megfelelő élet-, és munkakörnyezet megteremtésé­re. Eddig több mint ötszázhúsz gyereket tudunk elhelyezni az óvodákban, bölcsődékben. Je­lenleg Kassán és Jolsván össze­sen százhatvan férőhelyes óvo­dákat építünk. Nem feledke­zünk meg a lakásokról sem. Az elmúlt bányászévben elkezd­tük százharminchét lakásegy­ség felépítését, • harmincnégyet már átadtunk, a többit a közel­jövőben adjuk át rendeltetésé­nek. — Milyen a helyzet a dolgo­zók üdültetési lehetőségeinek terén? — Jól tudjuk milyen nagy szüksége van dolgozóinknak a nethéz munka utáni pihenésre, a felüdülésre. Ezért messzeme­nően gondoskodunk üdülteté­sükről. Az utóbbi évben például dolgozóink közül négyszáz- nyolcvanan nyaraltak a tenger nél. Tovább fejlesztjük a kül­földi csereüdültetést is. Rövid időn belül átadjuk a Magas Tátrában felépített vállalati üdülőközpontét. Az igazgató beszélgetésünk befejező részében elmondta, hogy sok minden van még, amit jobban kellene csinálni. Ennek tudatában úgy szervezik a munkát, arra irányítják a Szlovák Magnezitművek üzemei d o 1 go z ói nak kéz dem é n yezését, igyekezetét, hogy a magnezit­ipar is sikeresen fed jesíthesse a 6. ötéves tervidőszak felada­tait. KULIK GELLÉRT Földgázvezeték é;tiil a Csallóközben A dunaszerdahelyi (Dunaj­ská Streda) járás azok közé a területek közé tartozik, ahol a földgázellátás még nem meg­oldott, a járási párt- és állami szervek éppen ezért nagy fon­tosságot tulajdonítanak a föld- gázvezeték építésének. A járási nemzeti bizottság plénuma a közelmúltban értékelte a gáz­vezeték építésének jelenlegi helyzetét, és határozatokat fo­gadott el a kitűzött feladatok teljesítésére. Jó ütemben halad a nagynyo­mású gázvezeték déli szakaszá­nak építése Bratislava és Ko­márom (Komárno) között. A gázvezeték építését a Nyugat­szlovákiai Gázművek végzik, közel 80 millió korona befekte­téssel. A gázvezeték Somorja (Š am or ín), Dunaszerdahely és Nagymegyer (Galovo) irányá­ban halad. A tervek szerint az első szakaszban ez a három vá­ros kap földgázt. Folyamatban van a nagynyomású csatlakozó vezetékek építése is a három város részére. A munkák to­vábbi menete a városi vezeték­re ndsze-iek terveinek előkészí­tésétől függ. Komoly nehézsé­gekbe ütközik a tervdokumen­táció kidolgozását vállaló in­tézmény biztosítása. Előkészü­leteik történtek arra, hogy a Járási Építőipari Vállalat terve­zőrészlegét egy olyan munka- csoporttal bővítik ki, amely el­készítené az utcai gázvezeték­hálózatok tervét. Ezek megépí­tésére a Járási Építőipari Vál­lalat felkészült. A munkák el­végzésére szakképzett munká­sokból munkacsoportot hozott létre'. A tervek szerint 1985-ig a be­ruházásokat a három városra összpontosítják, hogy a gázve­zeték ott épüljön meg kellő terjedelemben. A jnb plénuma megállapította, hogy továbbra is megkülönböztetett figyelem­mel kell kísérni és következe­tesen végrehajtani az elfogat dott határozatokat a gázveze­ték építésével kapcsolatban. A jnb illetékes szakosztályainak biztosítania kell a munkálatok folyamatosságát, főleg a terve­zés, az utcai vezetékek lefek­tetése, a házi csatlakozók el­készítése és a szerelések vég­zéséihez a jártás egész terüle­tén. SVINGER ISTVÄN Kommentáljuk Mellőzött tervek? Egy-egy terület fejlesztése szocialista hazánkban a hosz- szú- illetve a középtávú területi és területfejlesztési tervek alapján történik. Mindkettő a népgazdasági terv fontos és elválaszthatatlan része, tehát egyúttal törvény is. A gazda­sági törvénykönyvben lefektetett előírások és különböző kormányrendeletek szabják meg e tervek alkalmazásának módját. E törvények és előírások egyúttal leszögezik, hogy a területi és területfejlesztési tervek a népgazdaság fejlő­dését szolgálják, mégpedig úgy, hogy a népgazdasági szem­pun to kát helyezik előtérbe. A gyakorlat azonban azt bizonyltja, hogy az ország egyes részeinek fejlesztéséért felelős területi tervező és irányító szervek nem állnak helyzetük magaslatán, vagyis nem veszik figyelembe a területi tervekből adódó lehető­ségeket és feladatokat. Saját szakállukra döntenek egy-egy új iizemrészleg vagy gyár felépítésének kérdésében, figyel­men kívül hagyva az országos szempontokat. A beruházóik hajlamosak arra, hogy a könnyebb utat jár­ják, * a számukra legegyszerűbbnek mutatkozó elképzelést választják — félretéve mindenféle iránymutató tervet. Bi­zonyíték erre a termőföld területének rohamos csökkenése, amit az 1976 óta érvényben levő — a termőföld védelméről szóló — törvény sem tudott megakadályozni. A területfej­lesztési tervek pedig már ezt a rendeletet megelőzően is úgy készültek, hogy a lehető legnagyobb mértékben ügyel­tek a termőföld védelmére. Az egyes ágazati tervek készí­tői pedig figyelmen kívül hagyják a termőföld védelméről szóló törvényt, s a gyárat oda telepítik, ahol számukra egy­szerűbb és olcsóbb megoldás kínálkozik. Azt már nem né­zik, hogy országos viszonylatban milyen kárt okoznak. További elszomorító példa, amely ugyancsak azt bizo­nyítja, hogy a tervfegyelem nem minden felelős dolgozó erős oldala. Az SZSZK Műszaki és Fejlesztésügyi Miniszté­riuma ellenőrző szervei feltárták, hogy Szlovákiában több mint 3000 engedély nélkül felépített hétvégi ház áll, vagy­is olyan területen építették fel őket, amelyre a területfej­lesztési tervek nem vonatkoznak. Ezzel a törvénytelen lé­péssel pedig csak fölösleges kiadásokat szereztek maguk nak és gondot okoztak az illetékes nemzeti bizottságok dől gozóinak is. A területfejlesztési tervek készítői a dolgokat összefüggé­seikben vizsgálják, vagyis figyelmük mindenre kiterjed. Ha egy város fejlesztéséről van szó, akkor megvizsgálják, hogy milyen a környék munkaerő-tartaléka és utánpótlása, hogy helyben jussanak munkaalkalomhoz a környékbeli lakosok. Nem véletlen, hogy ahol fejlett nehézipar van, ott megta­lálhatók a könnyűipari létesítmények is. Az sem véletlen, hogy a területi tervek védik a természetet, s egy-egy üdü­lési körzetet tudatosan fejlesztenek. Ügy, hogy azon a te­rületen megteremtsék a kulturált életmód feltételeit min­denki számára. Aki pedig e területen kíviil építkezik, annak egyéb gondon kívül számolnia kell a közművesítés hiányá­val, s azzal, hogy előbb-utóbb eljárást indítanak ellene. A helyzeten tehát sürgősen javítani kell az illetékesek­nek, hogy a jövőben következetesebben érvényesüljenek az alaposan kidolgozott területi és területfejlesztési tervek. A mellőzött tervek ugyanis minden esetben megbosszulják magukat. PAKOZDI GERTRÜD A Brnói Gépgyár tfebíci üzemének dolgozói sikeresen teljesítik a CSKP KB 1969. évi áprilisi ülése 10. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat. Az energetikai berendezések közismert gyártói az idén többek között munkájukkal hozzájárultak a Tuši- micei és a Vajáni (Vojani) Hőerőmű nagyjavítása idejének lerövi- díléséhez. Nagy figyelmet szentelnek az ésszerűsítésnek is, az idén az ésszerűsítési intézkedések megvalósítása révén 3,2 millió korona értéket akarnak megtakarítani. A felvételen tbalról) JA­ROSLAV VEČERA, JOSEF PETRÁK és LADISLAV VALES. (Felvétel: ČTK — V. Koreák) HATÉKONY MÓDSZER Az Építőipari és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszervezeté­neik illetékes szervei követke­zetesen ellenőrzik a munka mi­nőségét és azt, hogy az építke­zéseken mindig a leggazdaságo­sabb technológiát és munka- módszereket alkalmazzák. Ilyen célból már a legtöbb vállalat­ban és üzemben is alakultak ellenőrző bizottságok, melyek figyelemmel kísérik a kollektí­vák és az egyének teljesítmé­nyét. Féléves tevékenység után ezek a bizottságok kérhetik a szakszervezet vállalati vagy üzemi bizottságát, hogy ismer­je el önellenőrzési jogukat. A módszer hatékony. Említésre méltó, hogy a Kas­sai (Kosice) Ipari Építővállalat termelési-gazdasági egység á szaratovi mozgalom propagálá­sa és terjesztése, valamint a minőségellenőrzés átfogó rend­szerének általános bevezetése érdekében a múlt évben Ban­ská Bystrícán megrendezte a kiváló minőség napját. A ren­dezvényen megjelentek között voltak az Építőipari Miniszté­rium és a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsa képviselői is, s odaítélték az arra érde­meseknek az önellenőrzés jo­gát. Az Építőipari és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek szervei és szervezetei a vállalati és üzenni szakszerve­zeti bizottságok kármegállapí­tó és kártérítési bizottságával kö­zösen vonják felelősségre azo­kat, akik selejtet okoztak és megítélik a kártérítés nagysá­gát. A Munkatörvénykönyv ide vo­natkozó paragrafusának már ér­vényt szereztek például a Pre­fa Veľké Levárai üzemében. 1977 első felében 2540 korona kártérítést fizettek, 1978 máso­dik felében pedig a minőség meg nem tartása miatt 32 000 koronával csökkentették a r>ré miuma lapot. MIKULÁS MAŤAŠEJE 1979. X. 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom