Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)

1979-10-26 / 253. szám, péntek

Teljes mértékben támogatjuk a Szovjetunió békekezdeményezését A Szövetségi Gyűlés határozata a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külpolitikájának alapvető kérdéseiről előterjesztett külügyminiszteri jelentéssel kapcsolatban fFolytatás az 1. oldalról) nnuláeiós kályha új sorozata, s háromfajta új tévé-típus. A tévékészülékek esetében az elmúlt két évben főként a tran­zisztor te c h ni ka a lka! ma zá sá va 1 140 wattról 80 wattra sikerült csökkenteni az áramfogyasz­tást. A mérő- és szabályozótech- nika téréin a minisztériumi cl-, sősorban az épülő villany erő­művekhez, energetikai elosztó­rendszerekhez, gázve ze té k ren d- szerekhez szükséges automati­kus irányítóberendezések, vala­mint a távfűtési rendszerek és a villamyfogyasztás távirányí­táséihoz való berendezéseik szál­lítására összpontosítja figyel­mét. A napirendnek megfelelően a kormány mezőgazdasági adó­törvény módosítására vonatko­zó javaslatának megvitatása következett. A kormány törvényjavaslatát Leopold Lér szövetségi pénz­ügyminiszter indokolta meg. Martin Fabík és Adolf Bohus­lav képviselők a két kamara bizottságainak nevében előter­jesztett jelentésükben megálla­pították, hogy a törvényjavas­lat elősegíti a mezőgazdaság tervszerű Irányítási rendszeré­nek tökéletesítését és kedvező feltételeket teremt szocialista mez ógazda s»ig u n k fe j lő dé sé hez. A kormány törvényjavaslatát előzőleg megvitatták és jóvá­hagyták a CSNT és az SZNT képviselői is. A javaslat vitájában felszó- aló Veroslav Vondroufc képvi­selő rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági adórendszer módosítása nem terheli meg az állami költségvetést, de ugyanakkor hozzájárul a me­zőgazdasági üzemek, szerveze­tek további differenciálódásá­hoz. A képviselők egyhangúlag jóváhagyták a ikormány tör­vény javaslatét. A napirend szerint ezután Leopold Lér szövetségi pénz­ügy miniszter előterjesztette a kormány javaslatát a CSSZSZK és a Svéd Királyság, illetve a CSSZSZK és a Norvég Király­ság közti, a jövedelmi és va­gyonadó terém a kettős meg­adóztatás kiküszöbölésére vo­natkozó szerződések jóváhagyá­sára. Indokolásában a többi közt hangoztatta, hogy a gazdasági együttműködés valamennyi for­mája rendszerint -szorosan Ösz- szefügg uz adókérdésekkel. LEOPOLD LÉR PÉNZÜGYMINISZTER BESÄLDJA IFolytatás az 1. oldalról) — következetesen vegye te­kintetbe a mezőgazdasági szer­vezeteknek az eltérő termelési feltételekből adódó bevételi különbségeit, — kedvezőbb feltételeket te­remtsen a mezőgazdasági ter­melés további intenzív és kie­gyensúlyozottabb fejlesztéséhez minden területen és — nagyobb hatást gyakoroljon a hatékonyság és a gazdaságos­ság növelésére a tervezett új­ratermelés folyamatos finanszí­rozásában. E célok elérése érdekében a következő módosításokat java­soljuk: A földadótarifa módosítását úgy, hogy jobban tekintetbe ve­gye a differenciális járadék ha­tását, mégpedig úgy, hogy egy­ségesítsék a tarifákat az azo­nos körülmények között gazdál­kodók körében az egész ország­ban. A legjobb természeti vi­szonyok között gazdálkodók földadóját ezért megfelelő arányban növelni kell, a leg­magasabb tarifa, az egy hektá­rért fizetett 1500 korona adó osak a két legjobb természeti helyzetre vonatkozik. A rosz- szabb természeti körülmények között gazdálkodók földadóját csökkentik s a 139 tarifáhatár közül 84-ben semmilyen föld­adó nincs. A mezőgazdasági szervezetek jelentős bevételi különbségeire való tekintettel javasoljuk a nyereségelvonás tarifáinak mó­dosítását úgy, hogy ezek job­ban megfeleljenek a rentabili­tás jelentős eltéréseinek és az újratermelés finanszírozása ter­vezett szükségleteinek. A javaslat értelmében csök­ken a rosszabb körülmények között gazdálkodó szervezetek és azoknak a szervezeteknek adómegterhelése, amelyek tu­lajdonképpen uz átlagos adó­rentabilitást sem érik el, ami 1978-ban 7,63 százalékos volt. Ha a rentabilitás nem éri el az 5 százalékot, nyereségelvo­nást egyáltalán nem hajtanak végre, ami a jelenlegi körülmé­nyek között az efsz-ek több mint 20 százalékát és az állami gazdaságok jelentős részét érin­ti. Ez főként azért van így, mert az e szervezetek által lét­rehozott eszközök nem elegen­dők tervezett szükségleteik fe­dezésére. Az említettekből következik, hogy a nyereségelvonás módo­sítása nein csökkenti a mező­gazdasági szervezeteknek a jobb gazdasági eredmények el­érésére irányuló törekvését, éppen ellenkezőleg, megfelelő­képpen ösztönzi azt. Egyide­jűleg azonban tekintetbe veszi az eltérő gazdálkodási feltéte­leket, amelyeket különféle ter­melési tényezők határoznak meg. Ugyanez érvényesül az egységes felvásárlási áraknál is, amelyek rentabilitási mér­téke egyes termékek esetében jelentősen eltér. E tarifa módosításával egy­idejűleg megszüntetjük a nem mezőgazdasági tevékenységre kivetett adópótlékot, amely a gyakorlatban nem bizonyult hatékonynak. E tétel a föld- müvesszövetkezetek adójában körülbelül 60 millió koronát tett ki évente. Ezt a tevékeny­séget időközben már szabályoz­ta a földmüvesszövetkezetekrőí szóló módosított törvény, amelynek értelmében minden irányító szerv kötelessége a melléküzemi termelés oly mó­don történő irányítása, hogy az megfeleljen a társadalom ér­dekeinek és az adott szervezet konkrét feltételeinek. Az egységes bérezési rendszer bevezetése az efsz-ekben és a bérszabályozás tökéletesítése lehetővé leszi, hogy megszün­tessük az efsz-ek bér- és pré- mmmkereteinek túllépéséért eddig kivetett többletadót. En­nek az adónak a behajtása nem pótolhatta a bérek és a prémiumok közvetlen szabá­lyozását, amiről az is tanúsko­dik, hogy ugyanazért a munka- mennyiségért és minőségért számos helyen eltérő nagyságú bért és prémiumot fizetnek. Már gyakran bírálták, hogy az egységesen megszabott bérnor- ma nem veszi tekintetbe a munkatermelékenység eltérő szintjét és a dolgozók szak- képzettségét. Ezen felül gyak­ran az átlagbérek és a pré­miumok felaprózásához vezet és nem ösztönzi a földmüvesszö- vetkezeteket az élő munkának anyagi munkával való kívána­tos pótlására. A felsorolt alapvető változá­sokon kívül a törvény kormány- lavaslata néhány kisebb módo­sítást is tartalmaz, amelyek megfelelnek* az új feltételeknek es szükségleteknek, valamint a mezőgazdasági adózás további ésszerűsítése követelményei­nek. A mezőgazdasági adók módo­sítása azokra a magánszemé­lyekre is vonatkozik, akik föl­det üdülési, kertészkedési vagy más célokra hasznainak. Vál­tozatlanok maradnak az eddigi engedmények és az adózás aló­li kivételek. Tekintettel arra, hogy magánszemélyek haszná­latában csak kevés föld van, a törvénymódosítás pénzügyi hatása kicsi (kb. 2,5 millió ko­rona) és differenciált lesz. Míg a rosszabb természeti viszonyok között ez az adó rendszerint tsökkenni fog, jobb természeti viszonyok között emelkedik. A lőldadó maximális emelkedése a legjobb természeti körülmé­nyek között 1000 négyzetméte- renkent 65 koronát tesz ki évente. Emellett tekintetbe kell venni azt, hogy a mezőgazda- sagi termékek felemelt felvá­sárlási árai a magánszemélyek­re is vonatkoznak, tehát növe­kedni fog a mezőgazdasági ter­melésből származó bevételük. A földadó módosítása a mező­gazdasági termelést űző szemé­Ezek mindkét fél részére elő­nyös megoldása hozzájárulhat a gazdasági együttműködés to­vábbi kibontakozásához. Ezt a célt szolgálják az előterjesztett javaslatok is. A törvényjavaslatokat — miután azokat a két kamara bizottságainak nevében Irena Moravčíková, illetve Božík Ma­ce k képviselők is megindokol­ták — a képviselők egyhangú­lag jóváhagyták. A Szövetségi Gyűlés Elnök­ségének a nyugdíjemeléssel kapcsolatos törvényerejű ren­deleté, valamint a parlament szerveinek tevékenységéről szó­ló jelentés jóváhagyásával vé­get ért a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája 13. együt­tes ülése. A Népi Kamara és a Nemze­tek Kamarája 13. együttes ülé­se után közvetlenül összeült a Szövetségi Gyűlés Elnöksége, s az Alkotmány előírásainak megfelelően azonnali hatállyal kihirdette a mezőgazdasági adótörvényt megváltoztató és módosító törvényt. SOMOGYI MÄTYÄS lyek bevételeinek adóztatását is érinti, mivel az adóalapot az átlagos hozamnormák alap­ján szabják meg. öt tarifát a gyengébb hozamú földek kate­góriájába sorolnak be, s csak egy tarifa kerül a nagyobb ho­zamú normacsoportba. Az összes javasolt intézkedés­nek célja a belső elszámolási rendszer megszilárdítása az ál­lami gazdaságoknál és a gaz­dálkodási eredményekben való érdekeltség megnövelése, össz­hangban a CSKP KB 13. ülésé­nek határozataival. Végezetül hangsúlyozni aka­rom, hogy a mezőgazdasági adózásról szóló törvény módosí­tása megfelel szocialista mező- gazdaságunk intenzív továbbfej­lesztése céljainak és szükségle­teinek. Érthető, hogy az adó ak­tívan befolyásolhatja az ezzel kapcsolatos döntések meghoza­talai és a finanszírozás folya­matosságát. A legfontosabbnak azonban az irányítómunka mi­nőségét, az összes mezőgazda- sági dolgozó kezdeményezésé­nek helyes irányítását és fel- használását kell tartani, s min­denekelőtt nagy gondot kell fordítani a kitűzött feladatok teljesítésére és minden mező- gazdasági szervezetnek a haté­konyság szüntelen növelésére. Csak így érhetők el azok a cé­lok, amelyeket e jelentős nép- gazdasági ágazatunk elé kitűz­tünk. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya nevében javaslom, hogy a szövetségi kormány hagyja jóvá a tör­vénynek a javaslatát, amely megváltoztatja és kiegészíti a mezőgazdasági adózásról szóló törvényt. Vietnami vendégeink üzemlátogatáson (ČSTK) — A Vietnami Szocia­lista Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége, amelyet Vo Nguyen Giap hadseregtábornok, a Vietnami KP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Vietnami Szocialista Köztársaság minisz­terelnök-helyettese és nemzet- védelmi minisztere vezet, teg­nap délelőtt a CKD prágai fél­vezetőgyártó üzemébe látoga­tott. A vendégeket elkísérték Ferdinand Hanzal és fán Lux altábornagyok, a nemzetvédel­mi miniszter helyettesei. ■A Elutazott tegnap Prágából a Palesztinái Felszabadítási Népiront küldöttsége, amely Georges Habbasnaik, a szerve­zet főtitkárának vezetésével a csehszlováik afro-ázsiai szoli­daritási bizottság meghívására munka látogatási tett hazánk­ban. IFolytatás az l. oldalról) lan bizonyítékai annak, bogy a Szovjetunió az egész emberiség számára a béke éber őre, szi­lárd támasza, s az egész vilá­gon nincs következetesebb bé- keszeretp erő, mint a Szovjet­unió, amely létrejöttétől kezd­ve elvhüen érvényesíti a lenini békeeszméket. Kijelentjük: minden energi­ánkkal és kitartásunkkal arra fogunk törekedni, hogy a Szovj jet u'nió új békekezdeményezése a népek, a parlamentek és a kormányok egyre szélesebb kö­rit támogatására találjon, s hozzájáruljon további előreha­ladás eléréséhez a nemzetközi leszültség enyhítése terén. II. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlése megtárgyalta Bohuslav Chnou­pek elvtársnak, külügyminisz­ternek a csehszlovák külpoli­tika alapvető kéVdéseiről szóló jelentését. Ezzel kapcsolatban megálla­nagykövetek fogadása (ČSTK) — Vasir Bifak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap bemutat­kozó látogatáson fogadta Ko­vács Bélát, a Magyar Népköz- társaság és Zsivko Popovot, a Bolgár Népköztársaság új Cseh­szlovákiai nagykövetét. pítja, hogy a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság külpoliti­kája összhangban áll Cseh­szlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusának határoza­taival és kezdeményezően elő­mozdítja a Szovjetunió és a többi szocialista ország béke­szerető külpolitikája céljainak elérését. III. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság Szövetségi Gyűlése — meghallgatta Alois Indra elvtársnak, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság Szövetsé­gi Gyűlése elnökének a Varsói Szerződés tagállamai parla­menti képviselői 1979. október 16-án és 17-én Prágában meg­tartott konzultatív találkozója lezajlásáról és eredményeiről szóló jelentését; — jóváhagyta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövet­ségi Gyűlése küldöttségének a prágai konzultatív találkozón követett eljárását; — teljes mértékben támogat­ja a Varsói Szerződés tagálla­mainak parlamenti képviselői által az Észak-atlanti Szövet­ség tagállamainak parlament­jeihez intézett felhívást, a Varsói Szerződés tagálla­mai parlamenti képviselőinek a világ parlamentjeihez inté­zet felhívását és a konzultatív találkozó záró- közleményét. Vasit Biľak fogadta Clodomiro Almeydát SZOLIDÁRISAK VÁGYÓNK A CHILEI NÉP HARCÁVAL (ČSTK) — Vasil Birak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap fogadta a Chilei Szocialista Párt Közpon- li Bizottságának küldöttségét, amelyet Clodomiro Almeyda, a párt központi bizottságának fő­titkára vezet. Bifak elvtárs biztosította a küldöttség tagjait arról, hogy a csehszlovákiai kommunisták és az összes dolgozó teljes mértékben szolidárisak a rhílei haladó és demokratikus erők­nek a Pinochet-diiktatúra ellen vivott harcával. A Chilei Szo­cialista Párt tisztségviselői nagyra értékelték azokat a si­kereiket, amelyeket Csehszlová­kia népe a CSKP vezetésével a fejlett szocialista társadalom építése terén ér el. A résztve­vők a két párt együttműködésé­nek néhány kérdéséről is ta­nácskoztak. A találkozón jelen voll Michal Stefanák, a CSKP KB nemzet­közi politikai osztályának ve­zető helyettese és Hernán del Canto, a Chilei Szocialista Párt Központi Bizottságának tagja. Az AÁSZ-közgyülés 9. ülésszaka MEGVÁLASZTOTTÁK A SZERVEZET FŐTITKÁRÁT (ČSTK) — Az AÁSZ-közgyű- lés 9. ülésszakának résztvevői, akik La Pazban az Amerika- közi kapcsolatok gazdasági as­pektusaival foglalkoznak, ko­molyan bírálták az Egyesült Ál­lamok kereskedelmi politikáját, melynek következtében az el­múlt évben a latin-amerikai or­szágok mintegy 20 milliárd dol­lárt vesztettek el. La Pazban szerdán kibővítet­ték a 9 latin-amerikai szervezet dokumentumát, amelyben köve­telik, hogy a jelenlegi AÄSZ- közgyűlés foglalkozzon a né­hány latin-amerikai országban uralkodó helyzettel, az alapve­tő emberi jogok eltiprásával. A dokumentum megállapítja, hogy Chile, Paraguay, Uruguay és Argentína szerződést kötött „Condor-terv“ néven a demok­ratikus erők elleni elnyomó ak­ciók egyeztetéséről. Az AÁSZ közgyűlésének szer­dai ülésén a szervezet főtit­kárává ismét Alejandro Orfila LENGYELORSZÁG Megkezdődött a szejm őszi ülésszaka (ČSTK) — Megkezdődött tegnap Varsóban a lengyel par­lament őszi ülésszaka. Az első ülésen, amelyen Stanislaw Guc- wa, a szejm elnöke elnökölt, részt vett Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, az Ál­lamtanács tagjai, Piotr Jarosze- wicz miniszterelnök és a kor­mány tagjai. A parlament tárgyalásainak napirendjén szerepelt a kor­mány beszámolója az energeti­kai helyzetről, valamint a szejm bánya-, energia- és vegyipari bizottságának jelentése az ener­giaipari, továbbá a gépipari tárca átszervezéséről szóló tör­vényerejű rendeletről. A kormány beszámolóját fan Szydlak, a Minisztertanács el­nökhelyettese terjesztette elő. agentínai képviselőt választói* ták meg. Megfigyelők Orfila újraválasztását az USA folyta­tódó hegemóniájaként könyve­lik el az AÁSZ-ban, ugyanis Argentína képviselőjét az észak-amerikai küldöttség erős nyomása alatt választtoták új« ra. SALVADOR A BPR akciói (ČSTK) — A salvadori hely-* zet ismét kiéleződött, amikor az új katonai junta ellenzőinek fegyveres csoportja megszállta a munka- és gazdaságügyi minisz­térium épületét, és több mint 100 embert, köztük a két mi­nisztert is túszként fogva tart. Hírügynökségi jelentések szerint a két minsztériumot a Népi Forradalmi Tömb (BPR) tagjai foglalták el. Azt követelik, hogy a salvadori junta engedje sza­badon az összes politikai fog­lyot, emelje a béreket, és ve­zesse be az alapvető élelmisze­rek árának ellenőrzését. A következetlen kormánypo­litika ellen tiltakozva, a BPR tagjai elfoglalták a salvadori főváros katolikus templomai­nak többségét is. Összeesküvés Panamában (ČSTK) — A panamai biz­tonsági szervek a külföld tá­mogatta hazai reakciós erők összeesküvését leplezték le, melynek része volt a panamai nemzeti gárda néhány lakta­nyája elleni összehangolt táma­dás. Az összeesküvők célja az volt, hogy polgárháborút rob­bantanak ki az országban — jelentette be Panama városban Isaac Chang Vega, a panamai főügyész helyettese. A kormányellenes akciók né hány szervezőjét már letartóz tat ták. 1979. X. 26.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom