Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)
1979-10-25 / 252. szám, csütörtök
1979. X. 25. 5 A FŰ: A KMlHKiTD MUNKASZERVE7ES A prágai Konstruktíva termelési-gazdasági egység — hazánk egyik legnagyobb és leg* régibb építőipari vállalata — a közelmúltban ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. — Olyan ünnep ez számunkra — mondotta Rudolf Kubíöek igazgató az újságírókkal beszélgetve —, amely visszapil» lantásra, eredményeink és fogyatékosságaink felmérésére késztetett bennünket. A nehézségek kiküszöbölése ugyanis megkívánja az önbírálatot és azt, hogy a jövőben is bátran szembenézzünk az ipari, a műszaki és a lakásépítkezéseken felmerülő gyakori problémákkal, amelyekre az egyes munkacsoportok, illetve szocialista munkabrigádok vezetőivel folytatott beszélgetéseinkből is következtethetünk. A vállalat félévszázados eredményeinek felmérése és felsorolása helyett mi azonban a jelenlegi munkájukból ragadtunk ki néhány mozzanatot. Ezeken keresztül próbáljuk érzékeltetni a Konstruktíva dolgozóinak sokrétű tevékenységét és mindennapi problémáit. vesen foglalkozik a gondjaira bízott 3 ipari tanulóval. Mire oktatja őket? — Csak arra, amire engem is megtanítottak — mondja —, mert a Távközlési Központ épületében ritka alkalom kínálkozik h szakismeretek elsajátítására. ÚJJÁÉPÍTÉS — MENET KÖZBEN A kladnói Földi Acélművek Dfínben épülő részlegei csak sok szaktudóst igényelnek. Munkában a daru a Csehszlovák Televízió épületeinek bővítésért (Felvétel: Jaroslav Hodikj NYILATKOZNAK A DOLGOZÓK A Csehszlovák Televízió épületeinek nagy része Prága egyik korszerű negyedében — Kavčí Horyn — már büszkén emelkedik a magasba. Jindrich Kry- zánek, a fémszerkezetekkel dől- gozók héttagú munkacsoportjának a vezetője húsz esztendeje dolgozik a vállalatnál, munkatársai pedig általában 10— 15 évet töltöttek eddig a vállalat kötelékében. — Nem vagyunk újoncok — utal tapasztalataira a csoport- vezető. — Teendőinket előre megbeszéljük, s ezért még nem fordult elő, hogy az anyag késése miatt tanácstalanok lettünk volna. Jindrich Kazimour az ácsok csoportja nevében nyilatkozik: — Nyolcán vagyunk, ketten közülünk betegek, tehát helyet* tűk is dolgozunk. Anyagunk egyelőre van bőven, csak a deszkákra várunk még. A határidőket mi is kötelezőnek tartjuk, hogy ne akadályozzuk a munka ütemét. Persze, köny- nyebb lenne a helyzetünk, ha többen lennénk, de bármilyen szívesen is nevelnénk a fiatalokat, az ácsmesterség iránt sajnos elenyésző az érdeklődés. JÖ ISKOLA A KEZDŐKNEK A žižkovi Távközlési Központ épületeinek átadására — bár még javában folynak a szerelőmunkák — a terv szerint már az év végén sor kerül. A chru- dími Transporta vállalat dolgozói az utolsó gyorsfelvonót is a helyére juttatták már, a villanyszerelők és a lakatosok is pontosan teljesítik feladataikat. Josef Ocetek, a 40 tagú villanyszerelő csoport vezetőjének tapasztalatai szerint a Távközlési Központ épületében igényesebb a szerelés, s ezért legalább még 13 szakemberre lenne szükségük. De így sem tanácstalanok, s remélik, hogy csakúgy mint a múltban, ezúttal is megbirkóznak feladataikkal. Hiszen az első félévben a 27 és fél millió koronára előirányzott tervet 3 millió koronával teljesítették túl, ami elképzelhetetlen lenne a dolgozók kezdeményezése és szakismerete nélkül. Ladislav Mikulka is villany- szerelő. Mielőtt a Konstruktívá- ban vállalt állást, a bráníki szaktanintézetben oktatta a gyerekeket. Érthető, hogy itteni munkája mellett ma is szl— Különösen az üzemben levő munkahelyek újjáépítése és korszerűsítése felelősségteljes feladat — figyelmeztet Pavel Ra/tr építésvezető a rendkívüli körülmények közepette végzett munkára. — Megértés nélkül elképzelhetetlen lenne a határidők megtartása — veszi át a szót Alexej Neveri, a 7 tagú, fiatalokból álló munkacsoport kitűnő munkaerkölcsére utalva. — Nem, nem gondolok az eredményeinkért kapott kitüntetésekre és elismerésekre. Véleményem szerint ennél többet ér a jól végzett munka kielégítő érzése. És ha teljes lenne a létszám — az előirányzott 150 ácsmester helyett ugyanis mindössze száz dolgozik, — akkor még kimagaslóbbak lennének eredményeink. A komplex lakásépítés keretében azonban az elmondottaknál is komolyab problémákkal kell megküzdenie a Konstruktíva vállalatnak. Főszállító vállalatként a lakásépítésre szakosított szállítóvállalatok tervfeladatainak a teljesítéséért is felelősséget vállal. Ezzel magyarázható, hogy tartozása ma legalább 70 millió koronára becsülhető. Mindezek a problémák nem újkeletűek és nem is kizárólagosan a Konstruktíva sajátosságai. A hasonló nehézségek a többi építővállalatnál sem mennek ritkaságszámba. RÉGI BŰNÖK Az évről évre igényesebb tervfeladatok teljesítése különösen a kivitelező-szállító vállalatok kapcsolatának, egymáshoz fűződő viszonyának a javítását igényli. Nem nézhető ugyanis tétlenül, hogy a Konstruktíva építkezésein például csupán augusztusban 2000 tonna cementet nélkülöztek. De nem csupán cementből volt kevés. A betonhoz szükséges kavics, homok és a betonhabarcs szállításához nélkülözhetetlen tömlők is hiányoznak. A két műszakban üzemeltetett nehézgépek kihasználását pedig a pótalkatrészhiány nehezíti. Ez az oka annak is, hogy a Konstruktíva gépkocsiparkját csupán 60—70 százalékban használja ki, bár köztudott, hogy az építkezésen aranyat ér minden egyes teherautó. És így folytathatnánk. Érthető, hogy e fogyatékosságok a terv teljesítésére is befolyással vannak A Konstruktíva égető problémái közül csupán néhányat említettünk, bár tagadhatatlan, hogy az építőipari dolgozók sem valamennyien hibátlanok. Az is tény azonban, hogy a nagyobb építkezéseken a népgazdaságnak nagyon sok ágazata képviselve van. Nem téveszthető tehát szem elől, hogy bármilyen anyag késése jóvátehetetlen következményekkel járhat. Egy gyár, vagy üzem épületeinek határidőben történő átadása ugyanis a népgazdaság legfőbb érdeke, s ezt a követelményt tartja szem előtt a félévszázados Konstruktíva kollektívája is. Hogy ez valóban így van, bizonyítja: az évi terv időarányos feladatait az idei első félévben a vállalat a januári fagyok okozta nehézségek ellenére 40 százalékra teljesítette. KARDOS MARTA Kis Mázni jo terBflwBHttsi ttettseKk A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium több mint száz efsz és még számos üzem, intézmény képviselőinek részvételével a szőgyéni (Svodín) Barátság Efsz-ben rendezte meg az új technika napját. A szemes kukorica olcsó és gyors tárolásának a lehetőségeiről volt szó. A beszámolók, szakelemzések után Németh Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes javasolta, hogy ezt a módszert — te kintettel az energiaellátási nehézségekre és a korlátozott tárolási lehetőségekre — a minél több mezőgazdasági üzemben alkalmazzák. Mivel a tárolási módszernek népgazdasági szempontból nagy jelentősége van, a szövetkezet vezetőivel alaposan megvitattuk előnyeit és hátrányait. Sümegh András gépesítő véleménye szerint a tárolási módszer legnagyobb előnye, hogy a határban folyamatosan dolgozhatnak a betakarítógér pék, akadály nélkül végezhetik a talajelőkészítést és a vetést. Szerinte ennek köszönhető, hogy a búza vetését már október tizenhetedikén befejezték. Elmondotta, hogy naponta hat SZK 6-os kombájn dolgozik a kukoricatáblákon. A kukorica szállítása folyamatos, mert ha nem tudja befogadni a Bábolna típusú szárítóüzem, akkor a fóliaponyvás gödrökbe szállítják. További előnyökről Kovács Ferenc mérnök, a szövetkezet elnöke tájékoztatott, Kifejtette, hogy az ezernégyszáz hektár kukorica betakarítása, szárítása és tárolása az új módszer alkalmazása nélkül szinte elképzelhetetlen. Hiszen a kombájnok naponta átlagosan ötven vagon kukoricát takarítanak be, viszont csak húsz vagon szárítására van lehetőség. Ebből következik, hogy kevesebb géppel kellene dolgozniuk, ha átmenetileg nem tárolhatnák a kukorica egy részét. A helyszínen tekintjük meg a tartósítás módszerét. Csák Boldizsár épp a kukoricát egyengeti, kevergeti az öt méter széles és három méter mély, huszonegy méter hosszú, teknő alakú fóliaponyvával bélelt gödörben. A szélén már előkészítették a rudakra csavart vastag fólláponyvát, hogy ha megered az eső, gyosan letakarhassák a kukoricát. Magyarázza: a tárolás sikere nagyban függ attól, hogy lehetőleg egy nap FÖLDBE KERÜLT A MAG LERAKTAK A JÖVÖ ÉV* BÚZATERMÉS ALAPJAIT Már éppen kérdezősködni ■akartaim a járókelőiktől, hogy merre van az egységes íöldmű- vesszövetkezet irodája, amikor az egyik ház kapuján kilépő kék munkaköpenyes férfiban felismertem a szövetkezet ag- ronómusát. Aranyosi Árpádot először a Nyugat-Szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság által rendezett gabonatermesztők tanácskozásán láttam, amelyen az élenjáró közös gazdaságokat — közöttük a Nagy- lúcsi (Lúč na Ostrove) Efsz-t — is elismerő oklevéllel tüntették ki. Ö vette át a kitüntetést. Most elmondotta: inem lepődött meg különösebben, amikor megtudta, hogy szövetkezetük ebben az évben kerületi viszonylatban második helyen végzett a búzatermesztésben. S mindjárt meg is magyarázta, hogy miért: — A mi talajunk ugyancsak a legjobbak közé tartozik. Ügy gondolom, kötelességünk is, hogy a terméseredményekkel is az élen legyünk. Elismerésre méltóak az agronómus reális helyzetet megítélő szavai, de azért érdemes megnézni: valóban csak a jó földnek tulajdonítható-e a 63,4 mázsás hektáronkénti búzahozam, vagy valami inás tényező Is közrejátszott a kimagasló eredmény elérésében? Tavaly ősszel 390 hektáron vetettek búzát, s ugyanennyiről arattak. Amíg a múlt télen országszerte sóik búza kifagyott, náluk a nagy hideg egy négyzetméternyi területen sem okozott kárt. S ez nem holmi szerencse műve, hanem többek között annak köszönhető, hogy jó elővetemény után került földbe a búza, s annak, hogy az elmúlt őszön előre látták, a korábbi évek talajelőkészítő munkái kevésnek bizonyulnának. Ezeknek a tapasztalatoknak az alapján láttak hozzá az idén szeptember 22-én a jövő évi termés alapjainak a lerakásához. Nagyrészt lucerna, silókukorica, kisebb hányadában napraforgó és a földről korán lekerült kukorica után vetetlek búzát. Búzát búza után kis területen vetettek, mert tapasztalataik szerint ezt mindig csakis nagyon nagy körültekintéssel és végszükség esetéin alkalmazzák. Nagy gonddal végezték el a v e té se 1 ő ké s zí t ő ta la j m u n káka t. A gyakorlat már bizonyította: a jó magágykészítés a búzatermesztés kulcskérdése. Ilyen körülmények közölt egyes búzafa j ták nag yo b b biz t o n sá g ga 1 termeszthetők. — A talajelőkészítés heteiben száraz volt a föld — mondja az agronómus. — A kö. töttebb területekein nagy hantokat szaggatott fel az eke. Ezért a szokottnál kétszer-há- romszor több energiát fordítottunk vetőmagágy készítésére. A föld felszínét alaposan elmunkáltuk. Addig hengereztük, sí- mítoztuk, fogasoltuk, amíg por- hanyós lett a talaj. Vetés közben külön ügyeltek arra, hogy a mag 5—7 centiméter mélyen ikerüljön a talajba. A vetés során külön érvényesítették azt az elvet, hogy nem elégséges csupán jó agrotechnikát alkalmazni, hanem a faj. tának megfelelő agrotechnika a követelmény. így Jubilejnából 520, Szávából 610, Solarisból 410, Istrából 520 mag it juttattak egy négyzetméternyi területre. Október 20-ára, vagyis a vetés agrotechnikai határidejének a végére mind a 390 hektár búza a földbe került. Ezzel ők az idén is mindent megtettek — amit ember egyáltalán megtehet — a jövő évi jó termésért. — Sajnos azonban az időjárás nem olvas népgazdasági üzemi terveket — bosszankodik az agronómus. — Megint nem olyan, ahogy azt mi szeretnénk. Nagyon elkelne egy kis eső. Ha legalább húsz milliméter esne, szebben, egyenletesebben kelne a gabona. Bizonyos, hogy az időjárás beleszól a végső eredmények alakulásába, de az is bizonyos, hogy azok a törvényszerű bizonytalanságok, amit az időjárás okoz, helyes agrotechnikával nagy mértékben csökkenthetők. KOVÁCS ELVIRA alatt megtöltsenek egy gödröt, és légmentesen lezárják, tíztizenöt centiméter vastag földréteggel takarják. Ha a kukorica nedvességtartalma nem haladja meg a 30 százalékot, akkor nem képződnek az állatok számára káros illózsírsa- vak. A szövetkezet elnöke beszélgetés közben azon mosolyog, hogy a kukorica ilyen módon való tárolását új módszernek nevezik. Már több éve kísérleteznek és eddig még mindig szép eredménnyel. A múlt évben áprilisban nyitottak fel egy gödröt és a kukorica minősége kiváló volt. Az állatok jól értékesítették, mert megőrizte tápértékét. A tejsavas erjedés csak mindössze két-három százalékos veszteséget váltott ki. Puskás Lajos mérnök, főág ronómus is azt fejtegeti, hogy ez a módszer lényegesen hozzájárul a betakarítás gyors üteméhez és a gazdag termés lehető legkisebb veszteséggel járó tárolásához. Hektáronként 58—60 mázsa szemes kukori1 cát takarítanak be — tíz mázsával többet, mint a múlt évben — ebből hatszáz vagonnyit gödrökben tárolnak. A látottak, hallottak alapján együtt vonjuk meg a „szőgyéni módszer“ előnyeit. Hasznos, mert megoldható a betakarítás és a szárítási lehetőség között keletkező torlódás, hisz a fölösleget átmenetileg, vagy hosz- szabb időre a gödrökben tárolhatják. Kifizetődő, mert a silógödör elkészítése és az ötréteges fekete fóliából készült ponyva jóval kevesebbe kerül, mintha raktárt építenének. Nem kell tehát nagy összegeket felhasználniuk beruházásokra. Ilyen nagy területről csak akkor takaríthatnák be folyamatosan a kukoricát, ha két Bábolna típusú szárítót üzemeltetnének. Ilyen nagy beruházást viszont a szövetkezet pénzügyi alapja nem bírna el. A szövetkezet elöke, aki valamikor üzemgazdász volt, pontosan kiszámítja, hogy egy tonna kukorica nedves tárolása mindössze 18 koronába kerül. Még egy nagyon fontos tényezőt említ. A kukoricát még a fagyok beállta előtt betakaríthatják, tehát a hideg sem tesz kárt a szemekben. Valóságos szakmai vita bontakozik ki. A szakemberek egy része adatokkal bizonyítja, hogy a nedvesen tárolt kukoricát — ha víztartalma nem haladja meg a 30 százalékot — az állatok jobban értékesítik, és nem kapnak tőle légzőszervi betegségeket sem. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a kocákat Ilyen módon tárolt kukoricával etetik, kevesebb malac pusztul el. További nagy előny, hogy nagy mennyiségű fűtőolajat takarí tanak meg. Ugyanakkor nem csökken a kukorica tápanyag- tartalma az esetleges túlszárí- tás következtében. A szövetkezet szempontjából pénzügyileg is sokat ígérő ez a tárolási módszer. Náluk is kevesebb búza és árpa termett a tervezettnél, a hiányt a jó minőségben tárolt kukoricával pótolják. Helyrebillent tehát a szövetkezet takarmár, /alapjának mérlege. Minden lehetőség megvan rá, hogy tervüket teljesítsék és az elnök véleménye szerint legalább tizenhét millió korona tiszta hasznuk lesz az év végén. Az új technika napját éppen akkor rendezték meg a szögyé- ni efsz-ben, amikor egyro nagyobbak a szemesfélék tárolásának gundjal. a résztvevők, különösen a járási mezőgazda- sági igazgatóságok dolgozói máris intézkedéseket tettek, hogy a szemes kukorica egy részét — főleg ott, ahol nincs elég raktár — gödrös-fóliás módszerrel tárolják. Remélhető, hogy a mezőgazdasági és az élelmezésügyi minisztérium kezdeményezése után a lehető legtöbb mezőgazdasági üzemben ilyen módon is tárolják majd az őllatok számára annyira szükséges kukorica egy részét. BALLA JÓZSEF
