Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)

1979-10-25 / 252. szám, csütörtök

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYE Š ÖLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1979. október 25. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA XXXII, ÉVFOLYAM 252. szám Ára 50 fillér KÜLPOLITIKÁNK AZ ENYMHEST ES A KONSTRUKTÍV EGVDTTMŰKODEST SZOLGAIJA A Szövetségi Gyűlés kamaráinak együttes ülésén részt vett Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök 0 Alois Indra tájékoztatója a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti képviselői prágai találkozójának jelentőségéről 0 Bohuslav Chnoupek külügyminiszter expozéja 0 Tartalmas vita (Parlamenti tudósítónktól) —« Szerda délelőtt 10 órakor megkezdte tanácskozását a Népi Ka­mara és a Nemzetek Kamarája 13. együttest ülé­se. A legfelsőbb törvényhozó testület tanácsko­zást Alois INDRA, a CSKP KR Elnökségének tag ja. a Szövetségi Gyűlés elnöke nyitotta meg. A Szövetségi Gyűlés tanácskozásán jelen volt (instáv HUSAK, a CSKP KR főtitkára, köztársa­sági elnök, Lubumfr STROUGAL, a CSSZSZK kor­inán* áuuk ülnöke, valamint Vasit RICÁK, Peter COLOTKA, Václav HÜLA, Karel HOFFMANN, Antonín KAPEK, foséi KEMPNÝ és Jozef LE­NÁRT, a CSKP KR Elnökségének tagjai, Miloslav HRUŠKOVIČ és Milo* JAKEŠ, a CSKP KR Elnök­ségének póttagjai, Jan FOJTÍK, Josef HAVLlN és fiitdiich POLEDNÍK, a CSKP KB titkárai. Az ülé­sen jelen voltak a szövetségi kormány elnök- helyettesei és tagjai, a Nemzeti Front szervei­nek, politikai pártjainak és szervezeteinek kép viselni, valamint a prágai diplomáciai testületek tagjai A tárgysorozat jóváhagyása Után Alois Indra, a Szövetségi Gyűlés elnöke tájékoztatta a két kamara tagjait a Varsói Szerződés tagállamat parla­menti képviselőinek prágai ta lálkozójáról. A többi közt alá­húzta, hogy a találkozó részt­vevői rendkívül nagyra érté­kelték a Szovjetunió Kommu­nista Pártja ős a szovjet állam következetes békepolitikát személy szerint Brezsnyev elv­társ érdemeit, akinek Berlin­ben mondott beszédére össz­pontosult a prágai találkozó résztvevőinek figyelme. Ebben a nagy jelentőségű beszédben Brezsnyev elvtárs az egész vi­lág előtt tanúbizonyságot tett arról, hogy a Szovjetunió és szövetségesei milyen nagy fe-i lelősséget éreznek a világ né­pei alapvető érdekeinek, a legelemibb emberi jognak — az életre és a munkára való jognak — biztosításáért. A berlini javaslatok nyugati visszhangjára utalva Alois Indra megállapította: az enyhülés el­lenségei úgy tesznek, mintha üdvözölnék és értékelnék a szovjet javaslatokat, de ugyan­akkor egyben a fegyverzet — .különösképpen a közép-hatósu- garu nukleáris fegyverek — korszerűsítésének szükségéről beszélnek: egyszóval a fegy­verkezési hajsza további for­dulóját szeretnék kiprovokálni. Beszéde végén a Szövetségi Gyűlés elnöke kifejezte remé­nyét, hogy a képviselők egyet­értenek a találkozón részt ve­vő csehszlovák küldöttség munkájával. Ezt követően Bohuslav Chnoupek külügyminiszter lé­pett a mikrofonhoz, s előadta expozéját a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság külpoliti­kájának alapvető kérdéseiről, A külügyminiszter expozéja után vita következett, Az első felszólaló, Miroslav Zavadil képviselő a csehszlovák—szov­jet barátság, szövetség és együttműködés alapvető jelen­tőségét domborította ki ha­zánk függetlensége és bizton sága szempontjából. A Szovjet unió legutóbbi, Brezsnyev elv­társ által előterjesztett javas lataival kapcsolatban kifejezte reményét, hogy a nyugati or szágok parlamentjeinek képvi­selői a szovjet kezdeményezés mérlegelése során államférfiúi bölcsességről és józan emberi hozzáállásról tesznek tanúbi­zonyságot. A déli szünet után az ülést Dalibor Hanes, a Szövetségi Gyűlés elnökhelyettese irányí­totta. A soron levő felszólaló, Michal Žákoviô képviselő a szocialista országok közti gaz­dasági és tudományos-műszaki együttműködés jelentőségét méltatta, Ladislav Švehla kép­viselő a szocialista közösség­nek a leszerelésért vívott küz­delem terén tett kezdeményezé­seiről, a Szovjetunió legutóbbi konkrét javaslatainak rendkí­f Folytatás a 2, oldalon! BOHUSLAV CHNOUPEK BESZÉDE Figyelmünk mindenekelőtt napjaink kulcsfontosságú ese­ményére összpontosul — a Szovjetunió békekezdeménye­zésére, amelyet Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke a Német Demokratikus Köztársa­ság megalapítása 30. évfordu­lójának ünnepségein mondott beszédében terjesztett elő. A bizalom erősítésére irányuló nagyvonalú javaslatok, ez a jószándékú gesztus a szovjet politika békeszeretetének konkrét megnyilvánulása. Ta­núbizonyságát adja — amint ezt a CSKP KB Elnökségének és a CSSZSZK kormányának nyilatkozata hangsúlyozta, a Szovjetunió elvhű ós mélysége­sen humánus politikájának, amely az egész békeszerető emberiség létérdekeit kifejezi. A/ új szovjet békeoffenzíva spontán, rendkívüli visszhang­ja, az a tény, hogy e javasla­tokat embermilliók lelkesedés­sel és bizalommal fogadták, újból azt bizonyítja, hogy mi­lyen pontosan fejezték ki az egész világ széles néptömegei­nek békevágyát és érdekeit. A inai plénum elé terjesztett kérdések megítélése során azonban nem kerülheti el fi­gyelmünket egy további jelen­tős körülmény sem — a kor­szak, amelyben élünk és amelyben e lépéseket tettük. 1979 annak az évtizednek a vége, amely a CSKP Gustáv Husák elvtárs főtitkár vezette új lenini vezetősége hivatalba lépése óta eltelt, s amelynek kezdetén a jobboldali opportu­nisták és revizionisták garáz­dálkodásának súlyos ellenfor­radalmi következményei kül­politikai realitások elé állított bennünket teljes dialektikus ellentmondásosságukban és történelmi összefüggéseikben. Amikor ma — alig három hónappal azután, hogy évezre­dünk utolsó előtti évtizedébe lépünk — a szocialista közös­ség szilárd részét alkotjuk, ak­kor ezt érthető megelégedés­sel jelentjük ki a külpolitikai téren kifejtett erőfeszítések so­rán született eredmények fe­lett. Bohuslav Chnoupek elvtárs felszólalása további részében a csehszlovák külpolitika ered­ményeit méltatta. Majd így folytatta: A nemzetközi kapcso­latok jelenlegi fejlődésének elemzése során mi — mint a szocialista közösség országa — a marxizmus elméletéből ki­indulva járunk el, ós felhasz­náljuk a testvéri országok gaz­dag nemzetközi tapasztalatait. Ennek a tevékenységnek az eredményeit tükrözik pártunk kongresszusainak következteté­sei és határozatai is, amelyek egyértelműen támogatták az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett történelmi béke­programot és annak továbbfej­lesztését a XXV. kongresszu­son. Az eredmények visszatük­röződnek a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete és külügyminiszteri bizottsága ülésein elfogadott álláspontok­ban ós dokumentumokban is. Ezen értékelések alapján a most befejeződő dekád alap­vető jellegzetes vonásai közé mindenekelőtt az a tény tar­tozik, hogy a két társadalmi rendszer gigantikus békés ver­senyének feltélelei között to­vább megváltoztak az erőviszo­nyok a világszocializmus javá­ra. A nemzetközi kapcsolatok demokratikus átépítése további kedvező feltételeket teremtett e kapcsolatok fejlődéséhez. Gustáv Husák és Ľubomír Strougal a 'Szövetségi Gyűlés kamarái- nak együttes ülésén Az ülés részvevőinek egy csoportja (A ČSTK felvételei) Előnyei — a bővülő nemzet­közi együttműködés közepette — jobban érvényesülhettek, és a kapitalizmussal folyó ver senyben példamutató erővel hathattak — egyrészt gazdasá­guk gyorsabb fejlődési ütemé­vel, másrészt válságmentes fej­lődésükkel ós életmódjuk ál talános jellegével. Befolyása a világ eseményei­nek fejlődésére, növekvő tekin­télye annyira szembeötlővé vált, hogy ma nincs a világon olyan kérdés, amelyet el le­hetne dönteni a szocialista or­szágok részvétele, a Szovjet­unió részvétele nélkül. A világ e részének azonban nemcsak a politikai, gazdasági ereje, védelmi ereje és ösz- szeforrottsága növekedett meg, hanem gyarapodott azoknak az országúnak a száma is, amelyek hatalmas népet al­kotnak Angolától és Etió­piától Afganisztánon át egé­szen Indokínáig. Ezek az országok rendkívüli bonyolult feltételek között léptek a szo­cialista orientáció útjára. A szocialista országok kez­deményezései, aktív és offenzív politikájuk következtében egy­re intenzívebben bontakozott ki a békéért, a feszültség eny­hítésének elmélyítéséért, a fegyverkezési hajsza megállítá­sáért, a szabadságért és a tár­sadalmi haladásért, a függet­lenség és a szuverenitás köl­csönös tiszteletben tartásán alapuló nemzetközi együttmű­ködésért vívott harc. Ebben a küzdelemben jelentős politikai eredményeket értek el. Az eny­hülési Irányzat egyre inkább kezdett érvényesülni a világ- események általános fejlődésé­ben. (Folytatás a 3. oldalonj ĽUBOMÍR ŠTROUGAL FOGADTA A VIETNAMI PÁRT-. ÉS KORMÁNYKĹWTTŠÉGET (ČSTK) — Ľubomír Štrougal a CSKP KB Elnökségéneik tagja, szövetségi miniszterelnök teg nap a prágai Hrzán-palotáhan fogadta a Vietnami Szoclalisia Köztársaság párt- és kormány küldöttségét, amelyet Vo Ngu yen Giap hadsereglál>ornok, a Vietnami KP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Vietnami Szocialista Köztársaság minisz terelnök-helyettese, nesnzetvé delmi minisztere vezet. Jelen voltaik a delegáció tagjai: Vw Tuan, a Vietnami KP KB tagja, a miniszterelnöki hivatal mi nisztere, Hoang Luung külügy* miniszter helyettes és Nguyen Tien Thong, Vietnam csehszlo váikiai nagyikövete. A szívélyes légikörben lezaj­lott találkozón Ľubomír Strou­gal kiemelte a két ország sok oldalúan fejlődő testvéri és ha gyományos együttműködésiét, rámutatott arra, hogy a két or­szág azonos nézeteket vall és álláspontot foglal el az idősze rű nemzetközi kérdésekhez. Biz­tosította vendégét arról, hogy Csehszlovákia népének őszinte érdeke e termékeny együttmű ködés és egység további elmé­lyítése és megszilárdítása min den területen. Vo Nguyen Giap köszönetét mondott azért a jelentős poli- Uikcu, anyagi és erkölcsi támo­gatásiért, amelyet Csehszlováké nyújtott és nyújt Vietnamnak függetlenségi harcához és az ország békés építéséhez. Ezzel összefüggésben tájékoztatta Ľu­bomír Strougalt azokról a je­lenlegi és távlati feladatokról, amelyeket Vietnam a politiikai, a gazdasági és a kulturális élet területén megold. A feleik behatóan foglalkoz­tak a kölcsönösen előnyös eg y ü ttm űk ödés továbbfejleszté­sével, elsősorban az ipar, a me­ző, és az erdőgazdaság, a geo­lógiai kutatások, a nyersanyag- kitermelés, valamint a vietnami kádereik oktatása és szakképzé­sének növelése területén. Nagy­ra értékelték az eredményeket és megtárgyalták azokat a-ja­vaslatokat, amelyek megvalósí­tása nagy lépest jelent a két ország kapcsolatai intenzívebbé tételének és fejlesztésének út­ján a közeli és a távolabbi jö­vőben A fogadáson részt vett Rudolf Rohlíček szövetségi miniszter­elnök-helyettes és Martin Dzúr hadseregtábörnok, nemzetvédel­mi miniszter. ÖNTÖZNI KELL A VETÉSEKET (ČSTK) — A mezőgazdasági dolgozók Szlovákiában már a kukorica egyötödét betakarítot- , táik. Mivel a déli körzetekben nincs elég üzem a kukorica szárítására, a déli körzetekből az északi körzetekbe 75 ODD tonna kuko%cát szállítottak. Ez a segítség nagyon jól jön, mert a hosszadalmas szárítás vagy nem megfelelő tárolás követ­keztében nagy veszteségeik ke­letkezhetnek. Az őszi árpa és a rozs után hamarosan befejezik a földmű­vesek a búza vetését is. A mun­kákat azonban nehezíti, hogy Dél-Szlovákiában szeptember­ben és októberben nagyon ke­vés eső esett. A gépeik sóik üzemanyagot fogyasztanak és az ekéik nehezen hasítják a ba­rázdákat. Napjaink egyik legfontosabb feladata a búza öntözése. Ugyanis a száraz földbe vetett búza lassan és hiányosan kel. Ennek ellenére a nyugat-szlová­kiai kerületben csak mintegy 2000 hektár búzát öntöztek. A lehetőségek ennél jóval na­gyobbak, Szlovákiában közel 200 0Ü0 hektár föld öntözhető. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztérium növényter­mesztési osztálya javasolja, hogy ahol szükséges, használ­ják ki a berendezéseket a búza öntözésére,

Next

/
Oldalképek
Tartalom