Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)

1979-10-19 / 247. szám, péntek

GYÜMÖLCSÖZŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS A prešovi és mukacsevói járás sokrétű kapcsolata A kelet-szlovákiai kerület vállalatai, üzemei és egyéb in­tézményei mindkét fél számára hasznos, gyümölcsöző kapcso­latot tartanak fenn a Szovjet unió kárpátukrajnai területé­nek intézményeivel. A prešovi és mukacsevói já­rások sokrétű kapcsolata, vál lalatainak, dolgozóinak együtt­működése, immár tizenegy éve tart. Hogy milyen eredmény­nyel, arrój Michal Parada, a Prešovi járási Nemzeti Bízott ság elnöke így nyilatkozott: — Valóban kölcsönösen gyű mölcsöző a prešovi és muka* csevói járás közti baráti kap­csolat, együttműködés. Kezde­ményezést vált ki a dolgozók­ból járásunk egész területén, s amint erről a mukacsevói bará­taink tájékoztattak, náluk is hasonló a helyzet. Fokozott igyekezetet tanúsítanak mind­két járás testvérvóllalatai a feladatok minél sikeresebb tel­jesítése érdekében. A baráti kapcsolatok évről évre elmé­lyülnek, fejlődnek, konkrétabb formát öltenek és nagyon hasz­nosak a kötelezettségvállalá­sok valóra váltása, a szocia­lista munkaverseny hatékony­sága szempontjából is. Áz egyes vállalatok, üzemek, mun* knkollektívák tapasztalatcse­réje jelentősen hozzájárul a dolgozóknak a szocialista ha- zafiság és proletár nemzetközi­ség szellemében történő neve­léséhez, a csehszlovák—szovjet barátság további szilárdításá­hoz. — Elnök elvtárs, hány jelen­tősebb vállalat, üzem tart konkrét, versengés formájában is megnyilvánuló kapcsolatot a prešovi járásból? — Járásunk tizenegy intéz­ménye kötött konkrét szerző­dést mukacsevo járásbeli vál­lalattal, üzemmel. Különösen példás az együttműködés — többek között — a Prešovi Gördülőcsapágygyár és a mu* kacsevól Kirov üzem, vagy a šariší és mukacsevói sörgyá­rak, az állami autófuvarozási vállalatok között. Az egyes munkahelyek dolgozói között kialakult élő kapcsolat, a ta­pasztalatok kicserélése sokat segít a népgazdasági feladatok teljesítésére irányuló törekvés fejlesztésében. Barátaink kész* ségesen rendelkezésünkre bo- csájtják mindazokat a hasznos módszereket, tapasztalatokat, melyek iránt érdeklődést mu­tatunk. Legutóbb például átta­nulmányozás céljából felkínál­ták a mukacsevói városi párt- bizottságnak a termékek minő­sége javításával kapcsolatban kidolgozott dokumentumát. Szakembereink megismerked­tek ezzel, nagyszerűnek tartot­ták, s kezdeményező javaslato­kat tettek arra vonatkozólag, milyen formában lehet érvé­nyesíteni az abban foglaltakat a mi feltételeink között. Jelen­leg két prešovi üzemben, a Gördülőcsapágygyárban és az Ipari Automatizáció Üzemében próbálkoznak az említett doku­mentumban javasolt intézkedé­sek bevezetésével. — Feltehetően a járás mező- gazdasági üzemei is véleményt cserélnek, elmondják mindazt, ami náluk jó. — Az ipari üzemekhez ha­sonlóan, az efsz-ek is baráti kapcsolatban állnak a muka* csevói járás mezőgazdasági üzemeivel. Példás együttműkö­dés bontakozott ki a Lemeša- nyi, Šarišské Michaíany-i, Ja* rovnicei Efsz és járásunk töb­bi szövetkezete részéről. Ezek a kapcsolatok sem formálisak. A mi járásunk mezőgazdasági dolgozói értékes tapasztalato­kat szereztek a mukacsevói já­rásbeli partnereiktől, például az állattenyésztés szervezése terén, ahol nálunk még sok a pótolni való. Sokat tanulnak mezőgazdasági üzemeink a zöldség- és gyümölcstermesz­tésben, a termékek feldolgozá­sában eddig elért szovjet ered­ményekből. A tapasztalatcseré­ken kívül, kölcsönös segítség- nyújtás formájában is megnyil­vánul mezőgazdasági üzemeink együttműködése.- Például az idei aratásba — immár har­madszor — harminc vendég- kombájnos segédkezett gépével a termés betakarításában. Parada elvtárs beszélgeté­sünk végén leszögezte, a járás politikai és állami szervei a két járás eddigi eredményes kapcsolatának további fejlesz­tésére törekednek. A prešovi járás dolgozói az SZNF, a duk- lai hadműveletek, valamint ha­zánk felszabadulása 35. évfor­dulója időszakában, megkülön­böztetett tisztelettel gondolnak a szovjet nép önzetlen, több év­tizedes baráti segítségére. A Szovjetunió népei tényekkel bi­zonyították és bizonyítják je­lenleg is, hogy leghűségesebb barátaink, akikre mindig szá­míthatunk, — Ezeknek a gondolatoknak a jegyében fejlesztjük járása­ink baráti együttműködését, mert szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy ezen az úton járva megvalósítjuk mind­azt, amit pártunk vezetésével célul tűztünk magunk elé —i hangsúlyozta Parada elvtárs. KULIK GELLERT Kommentáljuk Takarékosan — mindenütt Októberben világszerte megtartják a takarékossági napa kát azzal a céllal, hogy nyomatékosan felhívják a figyel­met a pénzzel való takarékosság jelentőségére. Ezek a na­pok egyúttal jó alkalmat adnak arra, hogy felmérjük, ho­gyan liánunk a pénzzel, takarékosan osztjuk e be jöve­delmünket. Szlovákiában idén a lakosság betétállománya 44 milliárd korona, ami 11,5 milliárd koronával több, mint a 6. öt­éves tervidőszak első évében, fia figyelembe vesszük a lakosság számát, megállapítjuk, hogy takarékosan élünk. Mindjárt hozzá is tesszük azonban, hogy nem kényszer­takarékosságról van szó, a pénz előrelátó, megfontolt be­osztása egyre több családot jellemez. Természetesen van­nak olyan vágyaink, álmaink, amelyeket nem tudunk egy­szerre. egyik napról a másikra megvalósítani, realizálá­sukhoz takarékoskodnunk kell. A takarékossági célok — leggyakrabban lakás, bútor, autó, nyaraló, utazás — az emelkedő életszínvonalra utalnak. A betétállomány növe­kedése pedig még egy fontos tényről tanúskodik: a nép­gazdaság stabilitásáról, a politikánk szilárdságába vetett hitről. Takarékpénztárainknak csaknem valamennyien ügyfelei vagyunk, így ismerjük különféle szolgáltatásaikat, a betét­könyvek, a kölcsönök fajtáit. Ogy mint a többi KGST- országban, nálunk is előtérbe kerülnek a készpénzkímélő módszerek a munkahelyi takarékosság és a nagy jövő előtt álló zsírószámla.* A jelentős idő- és munkamegtakarítást lehetővé tevő zsírószámla lényege — a részvevők fizeté­sét, vagy fizetésének egy részét a munkahely a takarék- pénztárba utalja át. Az ott vezetett számla terhére kifi­zetik a rendszeres havi kiadásokat, lakbért, telefont stb. és a számlatulajdonos — amíg az összeg fedezi, — csek­kel fizetheti vásárlásait. A takarékpénztárakban őrzött pénz nem volt holt tőke, átmenetileg a népgazdaság legkülönbözőbb területein hasz­nálják fel, egy részét pedig a lakossági hitelekre fordítják, így a takarékosság az egyéni érdeken túl a társadalmi jólétet is szolgálja. Az elmondottak szerint tehát többségünk otthon laka rákosán él, de elmondhatjuk ezt társadalmi viszonylatban is? Sajnos, nem. Az, aki háztartásában megfontoltan be­osztó, nem biztos, hogy munkahelyén is takarékosan gaz­dálkodik. Az emberek nagyon sok esetben bánnak tékoz­lóan, gondatlanul közös javainkkal. A munkafegyelem megszegése, az anyagpazarlás, a rossz munkaszervezés okozta kárt éppen úgy saját zsebünkből fizetjük meg, mint a megrongált középületek és más, mindenkit szolgáló esz­közök kijavítását, pótlását. A spórolás még nem vált igazán életformává. Pedig a szigorú, ésszerű takarékosság ma különösen időszerű, át kell hatnia egész életünket, közüggyé kell válnia. Mert takarékoskodni érdemes — otthon és az állam háztartá­sában is. CSIZMÄR ESZTER ORVOSI TANÁCSADÓ Rehabilitáció a szívinfarktus után fír. Zdenék Deyl jelentős kutatómunkát végez az élő szervezetek összetételének és metabolizmusának tanulmányozása területén. Munkásságáért a köztársasági elnök az idén a Klement Gottwald állami díjat adományozta neki. A képen: Jaroslava Horáčková labôráns (baloldalt), dr. Edita Svojtková és dr. Zdenék Deyl munka közben (Felvétel: J. Vrabec — ČTK) A szív koszorúereinek meg­betegedése és a szívinfarktusa leggyakoribb betegség. Nem- csak a legelterjedtebb betegsé­get jelentik, hanem a fejlett or­szágokban komolyan befolyá­solják az elhalálozást is. Jog­gal nevezzük őket a mai kor pusztító járványának. iA szívinfarktuson átesett be­NEM VÉGEZ FÉLMUNKÁT Magas, robusztus alakja hol itt, hol ott tűnik fel. Mindig si­et, ritkán ven ráérő ideje. A nap minden óráját pontosan beosztja. Barát Aladár, a gö- imörhorikai {Gemerská Horlka) Cellulóz- és Papírgyár beruhá­zási részlege kivitelező csoport­jának a vezetője már gyermek­korában (megszokta a pontos munkát. Dolgozott kőműves mellett, traktoros volt a tornai­jai (Šafárikovo) Gép- és Trak­torállomáson, majd újra iskola­padba ült, a kassai (Košice) gépiipari középiskolában érett­ségizett. — Amikor leszereltem, a mai munkahelyemre jöttem dolgoz­ni konstruktőri beosztásban. Ké­sőbb a karbantartó részleg ve­zetésével bízták meg — foly­tatja. — Ha jól emlékszem, 1971-ben állítottak a műszaki fejlesztési osztály élére. Jelen­legi beosztásomba pedig nem egész két évvel ezelőtt kerül­tem. Bárhová, bármilyen posztra állították, mindig tudása legja­vát nyújtotta. Mai beosztásá­ban nem könnyű a dolga, mi­vel ma kivitelezőt találni nem egyszerű. Előfordul, hogy kivi­telező hiányában munka után néhány társával maga fogott hozzá a halaszthatatlan munika elvégzéséhez. — Engem a munka formált, nevelt, ebben látom a boldogu­lásomat — vallja magáról. — Nem szeretem a tétlenséget, • igyekszem munkámat kifogásta­lanul végezni. Elfoglaltsága mellett a társa­dalmi és politikai munkából is mindig kivette és kiveszi a ré­szét. Egy ideig a polgárvédel­mi felkészítést irányította, évek óta tagja az üzemi párt­alapszervezet vezetőségének, ma az alelnöki tisztséget tölti be. Nyolc évig tevékenykedett a párt járási ellenőrző és re­víziós bizottságában. Tizennégy éve hordja a népi milícia egyenruháját. Vezeti a króni­kát, irányítja a politikai mun­kát. Ő az üzemi egység pa­rancsnokának politikai helyet­tese. ' Jó munkájáért megkapta a népi milícia példás tagja jel­vényt. Mindezek mellett talált időt arra is, hogy a múlt év­ben befejezze a marxizmus—le­ninizmus esti gyetemét. — Az egységünknek gazdag hagyományai vannaik — mond­ja. — Ez arra kötelez bennün­ket, hogy a politikai felkészü­lés és a harcászati kiképzés te­rén egyre jobb eredményeket érjünk el. Jelenleg az üzemi egységek járási versenyében a középmezőnyhöz tartozunk' Ez­zel nem vagyunk elégedettek, de ami az idén nem sikerült, sikerül talán majd jövőre. Ez évben hat fiatalt vettünk fel so­rainkba. Az átlagos életikor 38 év körül van. Megvan tehát an­nak a feltétele, hogy maga­sabbra emeljük a mércét. Szabad ideje ritkán van, de ha igen, nem ül ölbe tett kéz­zel. Vagy az utcai pártszerve­zetben kapott feladatokat telje­síti, vagy szakirodalmat, napila­pokat és néhanapján szépiro­dalmat olvas. Természetesen csak akkor, ha munkahelyén teljesített k a feladatokat. El­lenkező esetben ceruza és papír ikerül elő, keresi a legcélsze­rűbb és a leggyorsabb meg­oldást. — Az élet engem nem ké­nyeztetett el. Megszoktam, hogy a munkából mindig a nehezebb része jutott, de így van ez jól — mondja búcsúzóul. — A nyugdíjig még sok hasznos munkát szeretnék végezni, meg­érni gyárunk korszerűsítését, bővítését. Kemény kézszorítással bú­csúzunk. A folyosón felhangzó lépteiről ítélve újra siet. NÉMETH JÁNOS tegek komplex kezelésében fon-' tos a rehabilitáció. Ennek a rehabilitációnak és a be­tegségeik másodlagos megelőzé­sének a mai orvostudomány­ban éppen a koszorúerek be­tegségeinél és ezek szövődmé­nyeinél, például a szívinfark­tusnál nagy jelentősége van. Alapvető rehabilitációs mód az infarktusos betegeknél a mozgással történő kezelés. A tkoszorúérbetegségeknél az elégtelen mozgás, a fizikai tét­lenség, lehet a stressz, a vér­zsírok magasabb szintje, a ma­gas vérnyomás, a cukorbaj mel­lett az egyik ikockázati tényező. Nyilvánvaló, hogy a mozgással történő kezelés alkalmazása a modern rehabilitációs gondozás keretében a szívizoiminfarktus esetében a kockázati tényezők kiiktatását jelenti. A mozgáson alapuló gyógy­kezelésnek még más jelentősé­ge is van. Pozitívan hat az in­farktusos beteg érintett szíviz­mára — a szívizom funkciójá­nak megújításáról beszélünk. A helyesen alkalmazott rehabili­tációs kezeléssel javul a szív­izom vérellátása, a szívizom­sejtek több oxigénhez jutnak, javul a szívizom munkája s en­nek következtében emelkedik a környező fperiferális) szöve­tek vérellátása. A korszerű rehabilitációs ke­zelés nemcsak a mozgáson ala­puló gyógykezelés kérdése. Tudjuk, hogy a koszorúér-be­tegség kifejlődésében és az in­farktus keletkezésében az egyik leglényegesebb kockázati ténye­ző a leliki vagy a pszichoszociá- lis stressz. Az állandó stressz következtében a szervezetben bizonyos anyagok termelése in­dul meg, melyek elárasztják a szervezetet és negatív hatást fejtenek ki többek közt a szív­érrendszerre is. Ma már nyil­vánvaló, hogy a legkülönbö­zőbb lelki tényezők, stresszek, az emberek közötti kapcsolatok megromlás a munkahelyen vagy a családon belül nagy rűér-betegséget és a szívinfark­tust illetően. Az ilyen tényezőik elleni küzdelem a rehabilitációs program szerves részét képezi. A rehabilitációs kezeléshez tartoznak a klinikai beavatko­zások, a különféle edzési mód­szerek, kihasználva a testi meg­terhelést és a tornagyakorlato­kat, valamint a lélektani-társa­dalmi hatások is (jó eszköz a páciens irányítása és aa egészségügyi nevelés). A bete­geik életében a szívizominfark­tus után az egészségügyi neve­lésnek nagyon jelentős szerepe van. Céljait a betegség fejlődé­si szakaszait szem előtt tartva kell meghatározni. Alapvető feladat hárul az orvosra, aki befolyásolja a páciens viszo­nyát saját betegsége, a kezelés és a rehabilitáció iránt. Még egy fontos tényezőt kell megemlíteni, mégpedig a beteg családját. A koszorúér-beteg­ség fejlődése és szövődményei megváltoztatják a beteg viszo­nyát saját egészségéhez. Nyil­vánvaló, hogy a betegsíg kiha­tással van a beteg viselkedé­sére. A család tájékozottsága a betegség lefolyásáról, jó együttmfiködése a kezelőorvos­sal szerves része a beteggon* do zás komplex programjának. A koszorúér-betegségben ós a szívizominfarktusban szenvedő páciensek rehabilitációja az utóbbi évtizedben az egész világon nagy elismerésnek ör­vend és kiváló eredményekhez vezet. A nálunk megvalósított kardiovaszJkuláris program szá­mításba veszi a rehabilitáció tényezőit a szívinfarktus és en­nek következményei ellen. A racionális eljárások és a céltu­datos rehabilitáció eredménye­ként a szívizominfarktusban szenvedő betegek előbb hagy­ják el a kórházat, hamarabb térnek vissza munkahelyükre és hamarabb alakul ki az a tu­dat, hogy ez a betegség csak egy epizód volt az életükben, amely nem veszélyezteti továb­bi munkahelyi és társadalmi ér­vényesülésüket. Az infarktus után mindenkinek meg kell ta­nulnia a betegségével élni, mi­velhogy a koszorúér-betegség úgy, mint más idült betegség, semmi mást nem követel, csak az embpr szokásainak m^gvál­n + í} c*A + Dr. MIROSLAV PALÁT, CSc. S 1979. X. 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom