Új Szó, 1979. október (32. évfolyam, 231-257. szám)
1979-10-19 / 247. szám, péntek
GYÜMÖLCSÖZŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS A prešovi és mukacsevói járás sokrétű kapcsolata A kelet-szlovákiai kerület vállalatai, üzemei és egyéb intézményei mindkét fél számára hasznos, gyümölcsöző kapcsolatot tartanak fenn a Szovjet unió kárpátukrajnai területének intézményeivel. A prešovi és mukacsevói járások sokrétű kapcsolata, vál lalatainak, dolgozóinak együttműködése, immár tizenegy éve tart. Hogy milyen eredménynyel, arrój Michal Parada, a Prešovi járási Nemzeti Bízott ság elnöke így nyilatkozott: — Valóban kölcsönösen gyű mölcsöző a prešovi és muka* csevói járás közti baráti kapcsolat, együttműködés. Kezdeményezést vált ki a dolgozókból járásunk egész területén, s amint erről a mukacsevói barátaink tájékoztattak, náluk is hasonló a helyzet. Fokozott igyekezetet tanúsítanak mindkét járás testvérvóllalatai a feladatok minél sikeresebb teljesítése érdekében. A baráti kapcsolatok évről évre elmélyülnek, fejlődnek, konkrétabb formát öltenek és nagyon hasznosak a kötelezettségvállalások valóra váltása, a szocialista munkaverseny hatékonysága szempontjából is. Áz egyes vállalatok, üzemek, mun* knkollektívák tapasztalatcseréje jelentősen hozzájárul a dolgozóknak a szocialista ha- zafiság és proletár nemzetköziség szellemében történő neveléséhez, a csehszlovák—szovjet barátság további szilárdításához. — Elnök elvtárs, hány jelentősebb vállalat, üzem tart konkrét, versengés formájában is megnyilvánuló kapcsolatot a prešovi járásból? — Járásunk tizenegy intézménye kötött konkrét szerződést mukacsevo járásbeli vállalattal, üzemmel. Különösen példás az együttműködés — többek között — a Prešovi Gördülőcsapágygyár és a mu* kacsevól Kirov üzem, vagy a šariší és mukacsevói sörgyárak, az állami autófuvarozási vállalatok között. Az egyes munkahelyek dolgozói között kialakult élő kapcsolat, a tapasztalatok kicserélése sokat segít a népgazdasági feladatok teljesítésére irányuló törekvés fejlesztésében. Barátaink kész* ségesen rendelkezésünkre bo- csájtják mindazokat a hasznos módszereket, tapasztalatokat, melyek iránt érdeklődést mutatunk. Legutóbb például áttanulmányozás céljából felkínálták a mukacsevói városi párt- bizottságnak a termékek minősége javításával kapcsolatban kidolgozott dokumentumát. Szakembereink megismerkedtek ezzel, nagyszerűnek tartották, s kezdeményező javaslatokat tettek arra vonatkozólag, milyen formában lehet érvényesíteni az abban foglaltakat a mi feltételeink között. Jelenleg két prešovi üzemben, a Gördülőcsapágygyárban és az Ipari Automatizáció Üzemében próbálkoznak az említett dokumentumban javasolt intézkedések bevezetésével. — Feltehetően a járás mező- gazdasági üzemei is véleményt cserélnek, elmondják mindazt, ami náluk jó. — Az ipari üzemekhez hasonlóan, az efsz-ek is baráti kapcsolatban állnak a muka* csevói járás mezőgazdasági üzemeivel. Példás együttműködés bontakozott ki a Lemeša- nyi, Šarišské Michaíany-i, Ja* rovnicei Efsz és járásunk többi szövetkezete részéről. Ezek a kapcsolatok sem formálisak. A mi járásunk mezőgazdasági dolgozói értékes tapasztalatokat szereztek a mukacsevói járásbeli partnereiktől, például az állattenyésztés szervezése terén, ahol nálunk még sok a pótolni való. Sokat tanulnak mezőgazdasági üzemeink a zöldség- és gyümölcstermesztésben, a termékek feldolgozásában eddig elért szovjet eredményekből. A tapasztalatcseréken kívül, kölcsönös segítség- nyújtás formájában is megnyilvánul mezőgazdasági üzemeink együttműködése.- Például az idei aratásba — immár harmadszor — harminc vendég- kombájnos segédkezett gépével a termés betakarításában. Parada elvtárs beszélgetésünk végén leszögezte, a járás politikai és állami szervei a két járás eddigi eredményes kapcsolatának további fejlesztésére törekednek. A prešovi járás dolgozói az SZNF, a duk- lai hadműveletek, valamint hazánk felszabadulása 35. évfordulója időszakában, megkülönböztetett tisztelettel gondolnak a szovjet nép önzetlen, több évtizedes baráti segítségére. A Szovjetunió népei tényekkel bizonyították és bizonyítják jelenleg is, hogy leghűségesebb barátaink, akikre mindig számíthatunk, — Ezeknek a gondolatoknak a jegyében fejlesztjük járásaink baráti együttműködését, mert szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy ezen az úton járva megvalósítjuk mindazt, amit pártunk vezetésével célul tűztünk magunk elé —i hangsúlyozta Parada elvtárs. KULIK GELLERT Kommentáljuk Takarékosan — mindenütt Októberben világszerte megtartják a takarékossági napa kát azzal a céllal, hogy nyomatékosan felhívják a figyelmet a pénzzel való takarékosság jelentőségére. Ezek a napok egyúttal jó alkalmat adnak arra, hogy felmérjük, hogyan liánunk a pénzzel, takarékosan osztjuk e be jövedelmünket. Szlovákiában idén a lakosság betétállománya 44 milliárd korona, ami 11,5 milliárd koronával több, mint a 6. ötéves tervidőszak első évében, fia figyelembe vesszük a lakosság számát, megállapítjuk, hogy takarékosan élünk. Mindjárt hozzá is tesszük azonban, hogy nem kényszertakarékosságról van szó, a pénz előrelátó, megfontolt beosztása egyre több családot jellemez. Természetesen vannak olyan vágyaink, álmaink, amelyeket nem tudunk egyszerre. egyik napról a másikra megvalósítani, realizálásukhoz takarékoskodnunk kell. A takarékossági célok — leggyakrabban lakás, bútor, autó, nyaraló, utazás — az emelkedő életszínvonalra utalnak. A betétállomány növekedése pedig még egy fontos tényről tanúskodik: a népgazdaság stabilitásáról, a politikánk szilárdságába vetett hitről. Takarékpénztárainknak csaknem valamennyien ügyfelei vagyunk, így ismerjük különféle szolgáltatásaikat, a betétkönyvek, a kölcsönök fajtáit. Ogy mint a többi KGST- országban, nálunk is előtérbe kerülnek a készpénzkímélő módszerek a munkahelyi takarékosság és a nagy jövő előtt álló zsírószámla.* A jelentős idő- és munkamegtakarítást lehetővé tevő zsírószámla lényege — a részvevők fizetését, vagy fizetésének egy részét a munkahely a takarék- pénztárba utalja át. Az ott vezetett számla terhére kifizetik a rendszeres havi kiadásokat, lakbért, telefont stb. és a számlatulajdonos — amíg az összeg fedezi, — csekkel fizetheti vásárlásait. A takarékpénztárakban őrzött pénz nem volt holt tőke, átmenetileg a népgazdaság legkülönbözőbb területein használják fel, egy részét pedig a lakossági hitelekre fordítják, így a takarékosság az egyéni érdeken túl a társadalmi jólétet is szolgálja. Az elmondottak szerint tehát többségünk otthon laka rákosán él, de elmondhatjuk ezt társadalmi viszonylatban is? Sajnos, nem. Az, aki háztartásában megfontoltan beosztó, nem biztos, hogy munkahelyén is takarékosan gazdálkodik. Az emberek nagyon sok esetben bánnak tékozlóan, gondatlanul közös javainkkal. A munkafegyelem megszegése, az anyagpazarlás, a rossz munkaszervezés okozta kárt éppen úgy saját zsebünkből fizetjük meg, mint a megrongált középületek és más, mindenkit szolgáló eszközök kijavítását, pótlását. A spórolás még nem vált igazán életformává. Pedig a szigorú, ésszerű takarékosság ma különösen időszerű, át kell hatnia egész életünket, közüggyé kell válnia. Mert takarékoskodni érdemes — otthon és az állam háztartásában is. CSIZMÄR ESZTER ORVOSI TANÁCSADÓ Rehabilitáció a szívinfarktus után fír. Zdenék Deyl jelentős kutatómunkát végez az élő szervezetek összetételének és metabolizmusának tanulmányozása területén. Munkásságáért a köztársasági elnök az idén a Klement Gottwald állami díjat adományozta neki. A képen: Jaroslava Horáčková labôráns (baloldalt), dr. Edita Svojtková és dr. Zdenék Deyl munka közben (Felvétel: J. Vrabec — ČTK) A szív koszorúereinek megbetegedése és a szívinfarktusa leggyakoribb betegség. Nem- csak a legelterjedtebb betegséget jelentik, hanem a fejlett országokban komolyan befolyásolják az elhalálozást is. Joggal nevezzük őket a mai kor pusztító járványának. iA szívinfarktuson átesett beNEM VÉGEZ FÉLMUNKÁT Magas, robusztus alakja hol itt, hol ott tűnik fel. Mindig siet, ritkán ven ráérő ideje. A nap minden óráját pontosan beosztja. Barát Aladár, a gö- imörhorikai {Gemerská Horlka) Cellulóz- és Papírgyár beruházási részlege kivitelező csoportjának a vezetője már gyermekkorában (megszokta a pontos munkát. Dolgozott kőműves mellett, traktoros volt a tornaijai (Šafárikovo) Gép- és Traktorállomáson, majd újra iskolapadba ült, a kassai (Košice) gépiipari középiskolában érettségizett. — Amikor leszereltem, a mai munkahelyemre jöttem dolgozni konstruktőri beosztásban. Később a karbantartó részleg vezetésével bízták meg — folytatja. — Ha jól emlékszem, 1971-ben állítottak a műszaki fejlesztési osztály élére. Jelenlegi beosztásomba pedig nem egész két évvel ezelőtt kerültem. Bárhová, bármilyen posztra állították, mindig tudása legjavát nyújtotta. Mai beosztásában nem könnyű a dolga, mivel ma kivitelezőt találni nem egyszerű. Előfordul, hogy kivitelező hiányában munka után néhány társával maga fogott hozzá a halaszthatatlan munika elvégzéséhez. — Engem a munka formált, nevelt, ebben látom a boldogulásomat — vallja magáról. — Nem szeretem a tétlenséget, • igyekszem munkámat kifogástalanul végezni. Elfoglaltsága mellett a társadalmi és politikai munkából is mindig kivette és kiveszi a részét. Egy ideig a polgárvédelmi felkészítést irányította, évek óta tagja az üzemi pártalapszervezet vezetőségének, ma az alelnöki tisztséget tölti be. Nyolc évig tevékenykedett a párt járási ellenőrző és revíziós bizottságában. Tizennégy éve hordja a népi milícia egyenruháját. Vezeti a krónikát, irányítja a politikai munkát. Ő az üzemi egység parancsnokának politikai helyettese. ' Jó munkájáért megkapta a népi milícia példás tagja jelvényt. Mindezek mellett talált időt arra is, hogy a múlt évben befejezze a marxizmus—leninizmus esti gyetemét. — Az egységünknek gazdag hagyományai vannaik — mondja. — Ez arra kötelez bennünket, hogy a politikai felkészülés és a harcászati kiképzés terén egyre jobb eredményeket érjünk el. Jelenleg az üzemi egységek járási versenyében a középmezőnyhöz tartozunk' Ezzel nem vagyunk elégedettek, de ami az idén nem sikerült, sikerül talán majd jövőre. Ez évben hat fiatalt vettünk fel sorainkba. Az átlagos életikor 38 év körül van. Megvan tehát annak a feltétele, hogy magasabbra emeljük a mércét. Szabad ideje ritkán van, de ha igen, nem ül ölbe tett kézzel. Vagy az utcai pártszervezetben kapott feladatokat teljesíti, vagy szakirodalmat, napilapokat és néhanapján szépirodalmat olvas. Természetesen csak akkor, ha munkahelyén teljesített k a feladatokat. Ellenkező esetben ceruza és papír ikerül elő, keresi a legcélszerűbb és a leggyorsabb megoldást. — Az élet engem nem kényeztetett el. Megszoktam, hogy a munkából mindig a nehezebb része jutott, de így van ez jól — mondja búcsúzóul. — A nyugdíjig még sok hasznos munkát szeretnék végezni, megérni gyárunk korszerűsítését, bővítését. Kemény kézszorítással búcsúzunk. A folyosón felhangzó lépteiről ítélve újra siet. NÉMETH JÁNOS tegek komplex kezelésében fon-' tos a rehabilitáció. Ennek a rehabilitációnak és a betegségeik másodlagos megelőzésének a mai orvostudományban éppen a koszorúerek betegségeinél és ezek szövődményeinél, például a szívinfarktusnál nagy jelentősége van. Alapvető rehabilitációs mód az infarktusos betegeknél a mozgással történő kezelés. A tkoszorúérbetegségeknél az elégtelen mozgás, a fizikai tétlenség, lehet a stressz, a vérzsírok magasabb szintje, a magas vérnyomás, a cukorbaj mellett az egyik ikockázati tényező. Nyilvánvaló, hogy a mozgással történő kezelés alkalmazása a modern rehabilitációs gondozás keretében a szívizoiminfarktus esetében a kockázati tényezők kiiktatását jelenti. A mozgáson alapuló gyógykezelésnek még más jelentősége is van. Pozitívan hat az infarktusos beteg érintett szívizmára — a szívizom funkciójának megújításáról beszélünk. A helyesen alkalmazott rehabilitációs kezeléssel javul a szívizom vérellátása, a szívizomsejtek több oxigénhez jutnak, javul a szívizom munkája s ennek következtében emelkedik a környező fperiferális) szövetek vérellátása. A korszerű rehabilitációs kezelés nemcsak a mozgáson alapuló gyógykezelés kérdése. Tudjuk, hogy a koszorúér-betegség kifejlődésében és az infarktus keletkezésében az egyik leglényegesebb kockázati tényező a leliki vagy a pszichoszociá- lis stressz. Az állandó stressz következtében a szervezetben bizonyos anyagok termelése indul meg, melyek elárasztják a szervezetet és negatív hatást fejtenek ki többek közt a szívérrendszerre is. Ma már nyilvánvaló, hogy a legkülönbözőbb lelki tényezők, stresszek, az emberek közötti kapcsolatok megromlás a munkahelyen vagy a családon belül nagy rűér-betegséget és a szívinfarktust illetően. Az ilyen tényezőik elleni küzdelem a rehabilitációs program szerves részét képezi. A rehabilitációs kezeléshez tartoznak a klinikai beavatkozások, a különféle edzési módszerek, kihasználva a testi megterhelést és a tornagyakorlatokat, valamint a lélektani-társadalmi hatások is (jó eszköz a páciens irányítása és aa egészségügyi nevelés). A betegeik életében a szívizominfarktus után az egészségügyi nevelésnek nagyon jelentős szerepe van. Céljait a betegség fejlődési szakaszait szem előtt tartva kell meghatározni. Alapvető feladat hárul az orvosra, aki befolyásolja a páciens viszonyát saját betegsége, a kezelés és a rehabilitáció iránt. Még egy fontos tényezőt kell megemlíteni, mégpedig a beteg családját. A koszorúér-betegség fejlődése és szövődményei megváltoztatják a beteg viszonyát saját egészségéhez. Nyilvánvaló, hogy a betegsíg kihatással van a beteg viselkedésére. A család tájékozottsága a betegség lefolyásáról, jó együttmfiködése a kezelőorvossal szerves része a beteggon* do zás komplex programjának. A koszorúér-betegségben ós a szívizominfarktusban szenvedő páciensek rehabilitációja az utóbbi évtizedben az egész világon nagy elismerésnek örvend és kiváló eredményekhez vezet. A nálunk megvalósított kardiovaszJkuláris program számításba veszi a rehabilitáció tényezőit a szívinfarktus és ennek következményei ellen. A racionális eljárások és a céltudatos rehabilitáció eredményeként a szívizominfarktusban szenvedő betegek előbb hagyják el a kórházat, hamarabb térnek vissza munkahelyükre és hamarabb alakul ki az a tudat, hogy ez a betegség csak egy epizód volt az életükben, amely nem veszélyezteti további munkahelyi és társadalmi érvényesülésüket. Az infarktus után mindenkinek meg kell tanulnia a betegségével élni, mivelhogy a koszorúér-betegség úgy, mint más idült betegség, semmi mást nem követel, csak az embpr szokásainak m^gváln + í} c*A + Dr. MIROSLAV PALÁT, CSc. S 1979. X. 19.
